Belgyógyászat

bronchiális asztma

Ábra hörgők

meghatározás

A bronchiális asztma a légutak krónikus betegsége, amely légszomj és köhögés rohamához vezet.

Az asztma esetében ismétlődő és hirtelen szűkülő (akadály) a légutak. Ha az asztma hosszabb ideig fennáll, a légutak szerkezeti átalakulása is megtörténhet.

Melyek az asztma jellemző tünetei?

Támadás-szerű légszomj
Száraz köhögés
köhögés
Száraz zajok kilégzéskor (úgynevezett "stridor")
fojtás
Mellkasi szorítás
légszomj
különösen az éjszakai tünetek

További információ a témáról itt: A hörgő asztma tünetei

Légszomj

Asztma esetén gyakran fordul elő akut légszomj roham. Az az érzésed, hogy már nem tudsz megfelelően lélegezni, mert a légutak görcsös. Leginkább éjszaka vagy kora reggel. Ezenkívül száraz zajok vannak, főleg kilégzéskor, amelyek félelmet is okoznak, és ezáltal növelik a légszomjat. Ezen rohamok során ezért nagyon fontos, hogy megpróbáljon nyugodt maradni, és egyenletesen és koncentráltan normalizálja a légzést.

További információ a témáról itt: Légszomj

Nyálmas hörgők

Az asztma oka a gyulladás. Ez sok immunrendszer-sejt felhalmozódásához vezet a tüdőben. A gyulladásos reakció részeként fokozódik a nyálkahártya szekréció, amely összegyűlik a hörgőkben. Ezért fontos, hogy a kezelés során köpködést is szedjen, és célzott módon köhögjön a nyálka.

A témával kapcsolatos további információk a következő címen találhatók: Nyálmas hörgők

köhögni

A köhögés gyakran előfordul asztmában, gyakran rohamokban és bizonyos ingerekre adott válaszként. Mivel az asztmát gyakran különböző eseményindítók kiváltják, a test ezekre reagál néha heves, irritábilis köhögéssel. Ezek a kiváltók lehetnek például pollen, állati szőr, házpor atka vagy fizikai erőkifejtés. A betegség előrehaladtával gyakran alakul ki krónikus köhögés, amely mindennapi életben mindenütt jelenik meg.

Ezek a terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre

Az allergiás asztma kiváltó tényezőjének elkerülése
Deszenzibilizáció (lehetőleg korai életkorban)
Belélegzett glükokortikoidok (például budezonid)
Belélegzett béta-szimpatomimetikumok (például Sabutamol)
Leukotrién receptor antagonisták (például montelukaszt)
A teofillin
Tiotropium-bromid
Biologicals

További információ a témáról itt:

Az asztma kezelése
Sürgősségi spray asztmához

Mikor kell a kortizon?

Majdnem két évvel ezelőtt új rendeletet vezettek be az asztma terápiájában. Ez egy úgynevezett lépésről lépésre történő alkalmazás, amelyet hosszú távú gyógyszeres kezelésre alkalmaznak. Fontos a lehető legalacsonyabb gyógyszeres kezeléssel kezdeni, és ezt növelni kell, a sikertől és a rohamaktól függően.

Kezdetben csak az akut rohamokat kezelik az úgynevezett béta-szimpatomimetikumok segítségével. Ha ezek nem elegendőek és egyre krónikusabb köhögés alakul ki, a beteg a következő szakaszban átvált a hosszú távú kezelésre. Ez azt jelenti, hogy mostantól a napi gyógyszeres kezelés is ajánlott. Az első felhasznált gyógyszer a kortizon inhalációs formában spray formájában. A fellépés nem észlelhető azonnal. A teljes hatás csak kb. 2 hét elteltével jelentkezik. Tehát nemcsak tisztán terápiás, hanem védelmet is nyújt a betegség további progressziójának megakadályozása érdekében. A kortizont naponta kétszer kell belélegezni, az adagolás a készítménytől függ.

További információk a következő címen érhetők el: Cortizon terápia asztma kezelésére

Ezeket a gyógyszereket használják

Az asztma gyógyszeres terápiája nagyon változatos, és lépésről lépésre van felépítve, amelyben a különböző gyógyszereket kombinálják egymással, a betegség súlyosságától függően.

Az egyik csoportot béta-szimpatomimetikumok alkotják, amelyek kiszélesítik a légutakat és ellazítják a hörgők izmait. Ezek mind rövid hatású, mind akut rohamok formájában kaphatók, és hosszabb hatású formákként is elérhetők az asztma feletti ellenőrzés fokozására.

A kortizon szintén nagy szerepet játszik gyulladásgátló gyógyszerként. Fontos, hogy a terápiás kortizonszintet először néhány héten belül felépítsék, hogy az megfelelően működjön.

Egyéb gyógyszerek a teofillin, amely tágítja a légutakat, de vészhelyzetben nem alkalmas, és a leukotrién receptor antagonisták, például Montelukaszt.

Ha ezeknek a gyógyszereknek már nem lesz elég hatékony, úgynevezett biológiai anyagokat használnak. Ezek nagyon specifikusan hatnak a testben és kifejezetten gátolják a gyulladást elősegítő messenger anyagokat. Antiallergén hatásuk is van. Példák az omalizumab vagy a mepolizumab.

További információ a témáról itt: Asztma gyógyszerei

homeopátia

Sok asztmában szenvedő személy rendszeresen homeopátiás gyógyszereket szed a tünetek javítása érdekében. Különböző készítmények vannak a tünetek típusától függően.

Köhögéses görcsrohamok esetén például a Lobelia inflata napi háromszor öt gömb formájában alkalmazható. Ez elfojtja a köhögést és csökkenti a túlzott légzést, azaz a hiperventilációt. Ha fokozott köhögés van a köpettel, amely általában fehéresnek tűnik, és elsősorban éjszaka jelentkezik, a Kalium iodatum napi háromszor ötszörös adaggömbként is segíthet.

A Sambucus nigra öt gömböt tartalmazó, napi háromszor ajánlott hirtelen légzési nehézséghez és rekedtséghez. Ha megfojtás érzése van, Spongia napi háromszor segíthet öt gömbön. Ez a készítmény hatásos lehet is ziháláshoz. Egy másik homeopátiás gyógyszer, amelyet az asztma (allergiás vagy krónikus), valamint a COPD esetében is alkalmazható, az Ammi visnaga.Ezt a készítményt napi háromszor is el kell készíteni öt gömb formájában.

Légzés gyakorlatok

Asztma esetén a légzési gyakorlatok támogató hatást gyakorolhatnak és csökkenthetik azokat a helyzeteket, amelyekben akut légszomj van. Fontos elem az ajakfék, amelyben az ajkak egymásra vannak fekve, és a levegőt csak egy kis nyíláson keresztül nyomják ki, amikor kilégzel. Az edző ülése, amelyben a karokat ülés közben a combokra helyezi, további megkönnyebbülést jelent a kiegészítő légzés izmai számára.

Mivel a rohamokhoz hasonló köhögési rohamok gyakran előfordulnak az asztma kapcsán, fontos ezek ellenőrzése és a tüdőből a lehető legtöbb nyálka eltávolítása. Ebből a célból minden reggel úgynevezett bronchiális WC-t kell végezni, mivel a nyálka felhalmozódik alvás közben, különösen éjszaka sekély légzés mellett. Ehhez először mély lélegzetet kell vennie. Ezt egy enyhe toroktisztítás követi, és a levegő kb. Felét ismét kilégzik. A maradék levegő felhasználható a nyálka köhögésére. Az egészet többször meg kell ismételni és be kell építeni a mindennapi életbe.

A kiegészítő légző izmok további erősítése érdekében javasoljuk az interkostális izmok nyújtó gyakorlatait és a membrán megerősítését.

A témával kapcsolatos további információk a következő címen találhatók: Légzés gyakorlatok

Okok, fejlődés és kockázati tényezők

Az asztma ismétlődő és hirtelen szűkülő (akadály) a légutak.

Az asztma rohamot különféle ingerek válthatják ki, amelyeknek nincs hatása az egészséges tüdőben, ám asztmás esetben a bronchus nyálkahártya gyulladásos reakcióját válthatják ki.

A nyálkahártya felduzzad, és egyre keményebb nyálkahártyát választ ki. A hörgők nyálká válnak és szűkülnek. Ezen felül a kisebb légutak izmai összehúzódnak, ami még nehezebbé teszi a légzést. A tüdő, így a test oxigénellátása romlik, szélsőséges esetekben életveszélyes állapot léphet fel.

További információ a témáról itt: Nyálmas hörgők

A hörgő asztma kialakulása olyan folyamat, amelyet számos tényező befolyásol, és amelyben a környezeti tényezőkön kívül genetikai hajlam is szerepet játszik. Különbséget kell tenni az exogén allergiás asztma és a nem allergiás asztma között. A vegyes formák gyakoriak.

Az exogén allergiás asztma alapja az immunrendszer hibás reakciója. A lehetséges allergének: házpor atka, penész, állati szőr és korpásodás, pollen és foglalkozási allergének, például Liszt a pék számára.

A nem allergiás asztmát számos olyan tényező váltja ki, amelyek nem mozgósítják az immunrendszert: fizikai erőfeszítések, hideg levegő, néha nedves és meleg levegő, stressz és érzelmek (nevetés, sírás, félelem).

Legtöbbször azonban mindkét forma együtt fordul elő, mivel pl. a légutak állandó gyulladása allergiás asztmában a hörgők túlexpressziójára (Hyper-érzékenység), ami azt jelenti, hogy még a legkisebb inger, például a füst, parfüm vagy hideg levegő is érzékeny, és a nyálkahártya a fent leírt módon reagál.

Egyéb speciális formák az erőfeszítések által kiváltott asztma (Gyakorolja asztmát), amely általában a relaxációs szakaszban fordul elő fizikai erőfeszítés után, és gyógyszer-indukálta asztma, amelyet főleg olyan fájdalomcsillapítók váltanak ki, amelyek rövid ideig acetilszalicilsavat - ASA-t (aszpirint) tartalmaznak (a legtöbb fejfájástabletta része).

Allergiás asztma esetén az immunválasz nagyon specifikus rendellenessége (a test saját védelmi reakciója) zajlik, amely olyan anyagok ellen irányul, amelyek valójában nem jelentenek veszélyt a testre. Ezen túlmenően a legtöbb asztmás személy megnövekedett IgE-szinttel rendelkezik (I.mmoglobulin E.) tovább. Az IgE az immunvédelem speciális antitestje, amely hírvivőként szolgál a szervezetben az allergiás reakció közvetítésére.

A betegség kezdetén még mindig meg lehet határozni a kiváltó allergént, amelyre a test reagál. Általában azonban egyre több és több kiváltó allergén adódik hozzá az idő múlásával, amelyet később az allergia spektrumának kiterjesztésére hivatkoznak. Az eredeti ingert már nem lehet meghatározni, és az indító allergének elkerülése egyre nehezebbé válik. nem csak háziállat nélkül, hanem fokozatosan a tavaszi sétákon és a parfümön is.

A pszichológiai tényezők is szerepet játszanak. Egyrészt befolyásolhatják a betegség mértékét, másrészt fontos szerepet játszanak a betegség kezelésében.

A bronchiális asztmában szenvedő betegek gyakran más betegségeket is szenvednek, amelyeket atópiás klinikai képként sorolnak be. Az atópia a szervezet genetikai alapú hajlandósága arra, hogy reagáljon különféle természetes vagy mesterséges környezeti ingerekre, túlzott immunválasz mellett. A bronchiális asztmán kívül az atópiás betegségek magukban foglalják például a következőket: neurodermatitis vagy „széna láz” is.
Ha a szülők atópiás betegségben szenvednek, a gyermek asztma kialakulásának kockázata akár 50% -kal is nagyobb lehet.

További információ a témáról itt: Az asztma okai

Az asztmában és a szív-érrendszeri problémákban szenvedő betegek nem szedhetik a Korodin gyógyszert. A Korodint alacsony vérnyomás és szívelégtelenség kezelésére használják. Ha túlérzékenyek a gyógyszerre, ezeknek a betegeknek nehézségek vannak légzése és asztma rohamai. További részletekért olvassa el a cikk alatt található témát: Korodin csepp

A stressz az asztmát is kiválthatja?

A stressz szerepe az asztma kialakulásában régóta nagyon ellentmondásos kérdés. Manapság azt gondolják, hogy a mentális konfliktus formájában jelentkező stressz nem az asztma oka. Az biztos azonban, hogy a stressz további megerősítő hatással lehet az asztma kialakulására. Különbséget kell tenni a fizikai (azaz fizikai) és a pszichés stressz között is.

Az asztma világosan meghatározott formája az asztma, amely fizikai erőfeszítés során jelentkezik, gyakran különösen hideg levegőn történő fizikai erőfeszítés során.

Akut pszichés stressz esetén gyakran megnövekszik a légzés (hiperventilláció), amely hosszú távon megnehezítheti a légzést. Ahhoz, hogy az asztma betegség ebből fejlődjön ki, más tényezőket is hozzá kell adni.

Sok esetben azonban számos tényező, mint például a hideg, a genetika, a pollen és más környezeti hatások együttesen döntő szerepet játszanak az asztma kialakulásában.

Asztma az Aspirin® / Ibuprofenből

Az asztmát különféle okok okozhatják. Az egyik gyógyszer, különösen az úgynevezett NSAID (nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer), például az Aspirin® vagy az ibuprofen. Az asztma ezen formáját fájdalomcsillapító asztmának, azaz fájdalomcsillapító asztmának is nevezik.

Az indító tényező teljes mechanizmusai még nem teljesen ismertek. A leggyakoribb feltételezés az, hogy például az aszpirin vagy az ibuprofen hosszú távú használata megváltoztatja az egyensúlyt két fontos hírvivő anyag között. Az egyik a prosztaglandin E2, amely kiszélesíti a légutakat, és amelyet csak kis mértékben termel az aszpirin. A másik anyag a leukotriének, amelyek a légutak összehúzódását okozzák, és amelyek az aszpirin hosszú ideig történő bevételekor jobban képződnek. Ez eltolja az egyensúlyt e két anyag között a leukotriének irányába, és a légutak egyre szűkülnek. Ezért a leukotrién antagonisták szintén gyakoriak a terápiában, mivel ezek pontosan gátolják a leukotriéneket.

A fájdalomcsillapító asztma formája gyakran krónikus obstruktív tüdőbetegség, azaz COPD, mint korábban fennálló állapot.

További információ a témáról itt: NSAID-ok

Asztma penészből

Az asztmát különféle okok okozhatják. Még nem tisztázták, vajon a penész a saját oka-e. Ha allergiás a penészfajták iránt, ez minden bizonnyal hozzájárulhat az asztma kialakulásához. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy a nedves helyiségekben való tartós tartózkodás elősegíti az asztma kialakulását. Ezért ha a lakásban penészgombot fedeznek fel, a felújítást mindig el kell végezni.

Gyulladásos asztma

Az egyszerű megfázás önmagában nem alakulhat ki asztmabetegséggé. A megfázás inkább fokozhatja a már létező asztma forma tüneteit, mivel a megfázás gyengíti a légutakat is, és vírusok által támadja meg őket. Ez fokozott gyulladásos folyamatot okoz a tüdőben, és fokozhatja a légszomjat és a köhögést. Ezenkívül a megfázás heveny asztma rohamot okozhat mellkasi szorítással és légszomjjal. Ezért, ha asztmája vagy további megfázása van, mindig forduljon orvosához.

Mi az asztma roham?

Súlyos asztmás rohamok az akut asztma rohamoknak is ismertek. Ez a tünetek akut, jelentős súlyosbodása. A legjelentősebb tünet a növekvő légzési hiány, egyre nehezebb lélegezni, és az ember elkezdenek duzzanni. Ez viszont pánikba esti a testet, még rosszabbá teszi a légszomjat. Az érintett személyek gyakran a teljes légzési izmaikat használják fel, miközben felemelik a kezüket és állnak például az úgynevezett kapus helyzetben.

Ezenkívül a tachikardia, azaz egy szignifikánsan gyorsabb szívverés, szorongás, zavartság és cianózis, vagyis a test elégtelen oxigénellátása légzési problémákat okozhat. Ezért nagyon fontos az érintett személy nyugtatása. A légzési gyakorlatok, például az ajakfék, az oxigén és a gyorsan ható gyógyszerek, például az inhalált béta-szimpatomimetikumok vagy az intravénás kortizonkészítmények, például a prednizolon adagolása gyorsan hatásosak.

Bizonyos esetekben az akut asztmás rohamat nem lehet megfelelő módon csökkenteni a megfelelő kezelés ellenére, és előfordulhat az úgynevezett status asthmaticus, amelynek néha életveszélyes következményei lehetnek. Ez egy abszolút vészhelyzet, amelyet azonnal a kórházban kell kezelni, mivel a légszomj kifejezett oxigénhiányt eredményezhet a testben.

További információkért lásd: Asztmaroham

Így diagnosztizálják az asztmát

Különböző diagnosztikai eszközök használhatók az asztma kialakulásától függően. Az anamnézis, azaz az orvos-beteg beszélgetés és a fizikai vizsgálat mindig központi szerepet játszik a kezdeti értékelésben. Ezenkívül a vérvizsgálatok további információkat szolgáltathatnak a gyulladás típusáról és súlyosságáról. A betegség mértékét jobban lehet megbecsülni a mellkasröntgen során, és a tüdő számos funkcionális tesztelésével meghatározzuk a még létező légzési képességet.

A témával kapcsolatos további információk a következő címen érhetők el: Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

Ezek a tesztek ott vannak

A tüdőfunkciós tesztet (más néven "Lufu") és a metakolin provokációs tesztet a mindennapi életben tesztekként alkalmazzák a tüdő asztma vizsgálatához. A tüdőfunkcióval különféle szájdarab segítségével mérhetjük a különböző térfogatokat, itt a páciens pl. arra kérjük Önt, hogy lélegezzen be és mutasson be olyan mélyen, amennyit csak tudsz. A metakolin provokációs teszt során a metakolin beadása (ez a légutak összehúzódását okozza) megvizsgálja, hogy az anyag milyen erősen irritálja a tüdőt.

További információ a témáról itt: Tüdőfunkciós teszt asztmában

Az asztma következményei

Ha a betegséget nem kezelik megfelelően, vagy ha a kezelés nem működik, fennáll az asztma rohamok súlyosbodásának veszélye, amelyek közül néhány életveszélyes lehet, és azonnali orvosi kezelést igényelhet (status asthmaticus). Másrészt a tüdő és a szív-érrendszer hosszú távú károsodást okozhat.

Az asztma roham alapvető problémája az, hogy a levegő már nem hagyhatja el a tüdőt, így nem szabad friss levegőt bejutni, még akkor is, ha a rohamok során úgy tűnik, hogy az érintett személy „levegőt szív”. Hosszú távon a többszörös asztmás rohamok olyan nagy terhelést okozhatnak a tüdőben, hogy a nem megfelelő kilégzés miatt a tüdő túlfújódik.

Az egyik itt tüdőemfémiaról beszél. Ez a tüdő működésének súlyos, visszafordíthatatlan károsodásához vezet, amely a teljesítmény csökkenésében és a beteg ellenálló képességének csökkenésében nyilvánul meg. A tüdő túlfújásának másik következménye lehet a jobb szív gyengesége - az úgynevezett cor pulmonale.

Ennek oka a tüdőben folyamatosan növekvő nyomás, amelyet a túlfúvás okoz, amely a jobb szív túlzott terhelését okozza. Mindezek a következmények elkerülhetők a megfelelő kezeléssel. Ezért annál is fontosabb, hogy a terápia a lehető legkorábbi és következetes legyen.

Meg tudja gyógyítani az asztmát?

Az asztma krónikus gyulladásos betegség. Ez azt jelenti, hogy a tüdőszövet sokféle immunsejt és hírvivő anyag megtámadja és károsítja. Sajnos ez a folyamat hosszú távon nem teljesen megfordítható és az asztma nem gyógyítható. Az asztma diagnosztizálása után fontos felismerni, hogy ez a betegség egész életen át tarthat. Manapság azonban az asztma is nagyon jól kezelhető, ezért mindennek ellenére egy viszonylag normális élet vehető igénybe. És sok esetben az asztma olyan mértékben enyhül, hogy az érintett személyeket tünetmentesnek tekintik. Ez különösen gyermekek és serdülők diagnosztizálásakor figyelhető meg.

A diagnózis ideje döntő. Ha az asztma gyermekeknél fordul elő, például csak erőfeszítéssel, ezt gyakran nem sportszerű magatartásként értelmezik félre, és a diagnózist csak évekkel később teszik meg, amikor a betegség már előrehaladott.

Mi az asztma triád?

Az asztma triád alatt azt a három elemet értjük, amelyek döntő szerepet játszanak az asztma kialakulásában. Ezek magukban foglalják az úgynevezett hörgőgörcsöt, azaz a légutak görcsét (hörgők) és a nyálkahártya ödémát, azaz a nyálkahártyák duzzanatát a növekvő gyulladás miatt. A harmadik tényező a hiperszekréció, azaz a tüdő sejtekből származó fokozott nyálkahártyaszekréció, amelyet a tüdő gyulladásos beszivárgása okoz.

Asztma és sport - mit kell figyelembe vennem?

Sokan azt gondolják, hogy ha asztmája van, kevesebbet kell edzeni. Ez azonban nagy hiba, mivel a tüdő egyre kevésbé képes ellenállni a stressznek, amelyet önmagában azonban az asztmabetegség határozottan jelent a légutak számára.

A sportban a döntő tényező az, hogy gyakorolják. Mindenekelőtt a sport típusát és intenzitását meg kell beszélni az orvossal, mivel az orvos elsősorban attól függ, hogy milyen súlyos az asztma és milyen gyógyszereket szednek ellene. Különösen alkalmasak az állóképességi sportok, például a futás, az úszás vagy a tánc. Fontos, hogy mindig hallgassa meg testét, és lassítsa le a fájdalmat. Annak érdekében, hogy a tüdő megszokja a törzset, érdemes a sportot lassú és folyamatos edzéssel kezdeni, majd fokozatosan növelni és adaptálni az egyéni légzési nehézségekhez. Néhány német városban ma már az asztma sportcsoportok vagy a tüdő sport csoportok vannak.

Melyik orvos kezeli a hörgő asztmát?

Ha gyanítja, hogy asztmában szenved, a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulnia, hogy tisztázza ezt a diagnózist, és ha rendelkezésre áll, a megfelelő terápia megkezdését. Ezért a pulmonológusok, az úgynevezett pulmonológusok felelősek. Néhányan további pneumoalergológus képesítéssel is rendelkeznek. Ha az asztma allergiás asztma, például a házpor atka miatt, akkor allergiával is lehet konzultálni. A beterjesztést a házi orvos adhatja ki.

Hogyan lehet megkülönböztetni az asztmát a COPD-től?

Az asztma és a COPD a légzőrendszer két leggyakoribb krónikus betegsége, ám sok fontos szempontból különböznek egymástól. Míg a COPD csak légszomjat okoz terhelés alatt, az asztmában rohamokként jelentkezik, és nem feltétlenül erőfeszítés útján (de ez is megtörténhet). Az asztma sok esetben allergiás betegség, a COPD-vel szinte soha nem ez a helyzet. További fontos különbség a betegség lefolyása. A COPD egyenesen progresszív betegség, míg az asztma ideiglenesen megállíthatja a betegséget.

További információ a témáról itt: COPD

Milyen szerepet játszik a D-vitamin az asztmában?

Számos más vitaminhoz (például a C-vitaminhoz) hasonlóan a D-vitamin hatalmas támogatást nyújt az immunrendszerhez.Az utóbbi években a kutatás egyre inkább a D-vitaminra összpontosított, és ma már egyre több tanulmány foglalkozik ezzel. A pontos mechanizmusok azonban még nem tisztázottak teljesen. A D-vitamin hírvivő anyagként szükséges a test számos szintézisében és anyagcseréjében. Megfelelő D-vitamin szinttel a test ennek megfelelően erősödik, ami pozitív hatással lehet egyes betegségekre.

Egy izraeli tanulmány érdekes eredményeket adott: alacsony a D-vitamin szintet mutató asztmás embereknél a betegség az idő múlásával súlyosbodott. Ezzel szemben a megnövekedett D-vitaminszint az asztma tüneteinek jelentős javulásával jár. Ezért ajánlott, hogy elegendő mennyiségű D-vitamint fogyasztjon. Ehhez elegendő a rendszeres napfényes tartózkodás, és nem feltétlenül kell közvetlenül az étrend-kiegészítőket igénybe vennie. Ha azonban ez kívánatos, a D3-vitamin különösen ajánlott.

Használhatom a szaunát, ha asztmám van?

Az asztma mellett fontos az immunrendszer rendszeres erősítése. Erre a szauna látogatás nagyon alkalmas, mivel serkenti a test keringését és az anyagcserét. A levegő melege elősegíti a véráramlást a tüdő nyálkahártyáira, ugyanúgy, mint a vízgőz vagy a szaunától függően más levegő anyag belélegzése. Az izmok pihentető hatása szintén jótékony hatással van a kiegészítő légző izmokra, mivel ezek különösen ki vannak téve a légszomj rohamának.

Gyakoriság (epidemiológia)

A hörgő asztma előfordulása, mint más allergiás betegségek, továbbra is hirtelen növekszik. Németországban a gyermek körülbelül 10% -át és a felnőtt lakosság 5% -át érinti a betegség.
Gyermekekben a hörgőasztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség. Ha a szülőknek "atópiás" betegségei vannak (például allergiák), akkor a gyermek asztma kialakulásának kockázata akár 50% -kal is nagyobb lehet.

A keleti és a nyugat-németországi különbségek közelítik egymást, míg korábban Kelet-Németországban szignifikánsan alacsonyabb hörgőasztma előfordulást lehetett megfigyelni, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy bizonyos életkörülmények (például a fokozódó higiénia) elősegítik a betegség előfordulását. .

További információ a témáról itt: krónikus betegség

A tüdő anatómiája

A tüdő anatómiája és elhelyezkedése

jobb tüdő
Szélcső (légcső)
Tracheális elágazás (Carina)
bal tüdő

Annak érdekében, hogy megértsük a testben az asztma alapját képező folyamatokat, alaposabban meg kell vizsgálnunk az emberi légzőrendszert. A légzés nagyon összetett folyamat, amelyben több struktúra is részt vesz. A tüdőn kívül, amelyben az oxigén felszívódik a levegőből a vérbe, a légutak is nagy szerepet játszanak.

A levegő a szájból vagy az orrból jut be a szélcsőbe (légcsőbe). A légcső a mellkasban a jobb és a bal oldali ágnak - úgynevezett fő hörgőnek - elágazik, és bal és jobb tüdőhöz vezet. A tüdőben a két fő hörgõ tovább folytatódik és kisebb és kisebb ágakat képez, amelyek végül az alveolákhoz vezetnek, ahol a gázcsere zajlik. Minden megszakításnál a légvezető hörgők átmérője kisebb lesz.

Az egész dologról úgy lehet gondolkodni, mint egy fejjel lefelé fordított fára, amelyen a légbuborékok lógnak, mint az alma, ezért az egészet hörgőfának is nevezik. A hörgőfa feladata nemcsak az, hogy az alveolusokhoz a levegőt irányítsuk, hanem azt is biztosítja, hogy a levegő melegítve, nedvesítve és megtisztítva érkezzen oda.

E feladatok elvégzése érdekében a hörgőrendszert speciális nyálkahártyával borítják. Nagyon jól ellátott vérrel, ami hőcseréhez vezet a levegő és a vér között, kis szőrszálakkal borítva, amelyekben pl. A pollen vagy a por szemét elkapódik, és kiválasztja a nyálkát, ahonnan a levegő felszívja a nedvességet. Mindez szó szerint egy lélegzettel történik. A légutak nyálkahártya alatt egy gyűrűs izomréteg található.

Ez lehetővé teszi a test számára, hogy célzottan szabályozza a hörgők átmérőjét. A szűkítést obstrukciónak, a kiszélesedést dilatációnak nevezik. Egészséges állapotban a test beállítja ezt a szabályozást például ha nagyobb stressznek van kitéve, amely megnövekedett légzést igényel, például folyamatos futás / kocogás. A hörgők kiszélesítésével a levegő könnyebben jut be a tüdőbe, ami jobb oxigénellátást biztosít.

A témával kapcsolatos további információk a következő címen érhetők el: tüdő