bronchoszkópia

bevezetés

A bronchoszkópia orvosi eljárás, amely mind diagnosztikai, mind terápiás szempontból nagy jelentőséggel bír.
Bronchoszkópiában bronchoszkóp segítségével megnézheti a felső légutakot és a nagy hörgőt.
Ehhez egy hosszú, rugalmas rudazaton lévő kamerát átnyomnak a szájon és a torokban a szélcsőbe.

Ezután meg lehet tekinteni a szélcsövet és a mögött levő légutak szakaszát.
Ezenkívül a hörgőszkópia felhasználható kis szövetminták vételére és, ha szükséges, gyógyszeres vagy egyéb terápiás beavatkozás elvégzésére.

Bronchoszkópia indikációi

A legtöbb esetben diagnosztizálási célból bronchoszkópiát végeznek.
A cél gyakran egy eddig nem egyértelmű légúti betegség tisztázása.
Szükség esetén a tüdőszövet betegség a bronchoscopia részeként tisztázható.

Például, ha a képalkotás tömeget mutat a tüdőszövetben a nagy hörgők közelében, akkor a lézió ultrahangvizsgálatát elvégezhetjük bronchoscopia során, és szükség esetén mintákat is vehetünk.

A bronchoscopia terápiásán is számos funkciót képes ellátni.
Például idegen testek távolíthatók el a hörgőkből.
A hörgőkben lerakódott szekréciók a bronchoscopia során is elszívhatók. Szükség esetén kis stenteket kell behelyezni súlyos szűkületekbe, vagy a hörgőt ismét ki kell terjeszteni.

A vérzés bronchoszkópiával is értékelhető és kezelhető.
Formálisan az úgynevezett száloptikai intubáció, amelyben az intubálást látás alatt, kamerával végezzük, szintén a bronchoszkópiához tartozik.
A hörgőrendszer nem minden szakaszát vizsgáljuk, inkább ezt a technikát alkalmazzuk a cső vezetésére a hangkábeleken.

Ha többet szeretne tudni az intubációról, olvassa el a cikkünket: Az intubáció - minden, amit tudnod kell

Így történik a diagnózis

A bronchoscopia fontos szerepet játszik a légzőszervi betegségek diagnosztizálásában.
Ily módon különféle szempontok értékelhetők a légutak ezen tükrözésével.
Például idegen testek vagy összehúzódások fedezhetők fel a bronchoscopia során.
Ezenkívül a hörgőszkópia a légzőrendszer irritációját vagy gyulladását is okozhatja.

Ezenkívül a vizsgálat során mintákat lehet venni a légutak nyálkahártyájáról vagy közvetlenül a hörgőkkel szomszédos tüdőszövetből is.
A homályos tömegeket biopsziába lehet venni (mintavételt vékony tű segítségével), majd a szövetet mikroszkóppal megvizsgálják és diagnosztizálni lehet a homályos tömeget.

A bronchoszkópia további diagnosztikai lehetőségei az egyidejű ultrahang (EBUS = endobronchialis ultrahang) eredményei.
A normál bronchoszkóp helyett azt használják, amely ultrahang szondának is szolgál. Ennek eredményeként a hörgők közelében elfoglalt helyfoglalást gyakran kiegészítőleg fel lehet mérni.

végrehajtás

Bronchoszkópiát általában szedáció alatt végeznek, a vizsgálathoz rövid típusú érzéstelenítést kezdeményeznek úgy, hogy a vizsgált személy az intervenció alatt alszik, ne szenvedjen fájdalmat, és utána ne emlékezzen a vizsgálatra.
A szedálás azonban nem olyan mély, mint egy igazi érzéstelenítő, ezért lényegesen alacsonyabb a komplikációk kockázata.

Ha a vizsgálandó személy nyugtatott, a hörgőcsövet (általában egy hosszú hajlékony rúd kameráját) a szájon és a torokon vezetik a szélcsőbe.
Az első bonyolult szűk keresztmetszet a hangzók területén található.
Ugyanakkor, ha a bronchoszkópot a kamerával irányítja, az áthaladás általában probléma nélkül lehetséges.

A bronchoszkóp ezután mélyebben mozog a légutakban, amelyek kezdetben egy jobb és egy bal ágba, majd a két oldal tovább elágaznak.
A légúti szakaszokat, amelyeket a bronchoszkóppal lehet elérni, akkor a legjobb módszeresen megvizsgálni. A jelzéstől függően ezután egy konkrét pontot lehet keresni a légutak területén.

Ha például mintát kell venni a tüdő egy bizonyos területéről, akkor ezt a területet kifejezetten a bronchoszkóppal lehet keresni.
Ha szükséges, a bronchoszkópiát ebben az esetben egy endoszkóppal végzik el, amely ultrahangra is képes.

A bronchoszkópoknak van egy munkacsatornája, amelyen keresztül kis csipeszek vagy tűk beilleszthetők.
Így lehetséges a közvetlen mintavétel.
Ha általános légúti betegséget keresnek, akkor mintát lehet venni a hörgőrendszer több pontján is.

A vizsgálat befejezése után a bronchoszkópot óvatosan eltávolítják, ügyelve arra, hogy a hörgőrendszerben ne legyen vérzés.
Szükség esetén kisebb vérzési források is közvetlenül kezelhetők.
A légzésből a bronchoszkóp eltávolítása után a szedáció megszűnik, hogy a vizsgált személy lassan újra felébredjen.
Ezt általában egy rövid megfigyelési szakasz követi a helyreállítási helyiségben.

Kezelések a bronchoszkóppal

Számos diagnosztikai eszköz mellett a bronchoscopia számos terápiás lehetőséget is kínál.
Például, idegen testet lehet eltávolítani a légúti rendszerből bronchoscopia során.
Például gyermekgyógyászatban a bronchoscopia diagnosztizálása és szükség esetén idegen test eltávolítása a leggyakoribb indikáció.

Leggyakrabban ez magában foglalja a kis darabokat (földimogyoró, sárgarépadarabok stb.).
Ezenkívül folyékony anyagokat, például szekréciókat is ki lehet szívni a hörgőkből egy bronchoscopia során.
Ez a bronchoszkópia fontos oka, különösen az invazív szellőzésű embereknél.

A hörgők környékén kifejezetten szűk összehúzódások esetén ezeket a területeket kitágítani (kiszélesíteni) lehet bronchoscopia segítségével.
Szükség esetén stent kerül beillesztésre.
A sztent egy fém vagy műanyag cső (esetleg csak huzalhálós cső is), amely továbbra is nyitva tartja a kibővített zsugorodást.

A bronchoscopia másik terápiás lehetősége a gyógyszer helyi bevezetése.
Például hörgőtágító gyógyszereket, például szalbutamolt lehet beadni egy hörgőszkópia részeként.
A hörgőkhöz közeli tüdőszakaszok besugárzását bronchoscopia során is elvégezhetjük.
Ehhez egy kis sugárforrást kell a megfelelő helyre hozni a hörgőrendszerben a bronchoszkóppal.
Ez azt jelenti, hogy tisztán helyi besugárzásra kerülhet sor anélkül, hogy a terápia befolyásolná sok egészséges tüdőszövetét.

Olvassa el a cikkünket is: Idegen test a tüdőben: ezt kell csinálni!

Bronchoszkópia időtartama

A bronchoscopia időtartama kissé függ a vizsgálat indikációjától.
A bonyolult, tisztán diagnosztikai bronchoszkópiát általában egy-két órán belül elvégzik.
Másrészt, ha további biopsziákat kell venni, a bronchoscopia kissé meghosszabbítható.
Különösen akkor, ha a minta bevétele után kis vérzés következik be, és ezt bronchoszkóposan meg kell állítani, ez meghosszabbíthatja a vizsgálatot.

Ha a bronchoszkópiát csak a légutakból származó szekréció elszívására végezzük, az időtartam jelentősen csökkenthető.

Terápiás beavatkozásokkal, például helyi sugárzással, a hörgőszkópia jelentősen hosszabb ideig tarthat.
A legtöbb esetben a hörgőszkópia komplikációk nélkül elvégezhető.

Szövődmények / mennyire veszélyes?

A legtöbb esetben a hörgőszkópiák szövődmények nélkül is elvégezhetők.
A bronchoscopia után azonban előfordulhatnak átmeneti tünetek.
Ez gyakran a bronchoszkóp útmutatásaival magyarázható.

Például károsíthatja a fogakat, így a laza fogakat és az implantátumokat fogorvosnak kell kezelnie bronchoszkópia előtt.
Ezenkívül a bronchoszkóp áthaladási területe megsérítheti a nyálkahártyát és vérzést okozhat.
Ezek azonban általában a hörgőszkópia részeként újból szoptathatók.

A hangkábelek károsodása a bronchoszkópból is lehetséges.
Csak ritkán hibásan vezetik a bronchoszkópot, amikor az endoszkóp a légcső helyett a nyelőcsőbe kerül.
Ezt a hibát azonban gyorsan megjavíthatja a kamerával történő ellenőrzés.

A bronchoszkóp sérüléseket is okozhat a légút mélyebb szakaszaiban.
Ideiglenes vérzés gyakran akkor fordul elő, ha további biopsziákat vesznek, amelyek vagy önmagukban gyorsan megállnak, vagy lokálisan kezelik a bronchoscopia során.
Csak nagyon ritka esetekben fordulhatnak elő súlyos sérülések, például a szélcső áttörése vagy a szomszédos szervek megsérülése.

További szövődmények merülhetnek fel például a szedálásból.
Ez allergiás reakciókat válthat ki a használt gyógyszerrel szemben.
A keringési rendszer, a vérnyomás és a pulzus szabálytalan szabályozása szintén lehetséges.

Ezenkívül fertőzések fordulhatnak elő az egész légutakban.
Összességében a hörgőszkópiák rutin beavatkozások, így súlyos szövődmények ritkán fordulnak elő.

További információ

Érdekelhet más orvostudományi készülékek diagnosztikájával kapcsolatos egyéb cikk is:

  • Mi az endoszkópia?
  • Mi a laparoszkópia?
  • A tüdő biopszia - így történik
  • Tüdőfunkciós teszt asztmában