A tüdő keringése

Tábornok

Pulmonalis keringésként (kis ciklus) a vér tüdő és szív közötti transzportjának leírására szolgál. A jobb szív oxigénszegény vérének oxigénnel történő gazdagítására és az oxigénben gazdag vér visszaszállítására szolgál a bal szívbe.
Innen az oxigénben gazdag vért visszaszivattyúzzák a testbe. Noha a tüdőerek sok oxigént tartalmaznak, a tüdőnek mégis saját edényekre van szüksége ahhoz, hogy oxigént biztosítson. A két érkör megkülönböztetése érdekében a tüdő saját erét nevezzük Vasa privata kijelölt. A test többi részének oxigénnel ellátott edényei azok Vasa publica.

A pulmonalis keringés funkciója

A tüdő keringésének feladata a vér szállítása a szív és a tüdő között. Gázcserére használják, ami az oxigén megújult felvételét jelenti a vérbe és a belélegzett levegőn keresztül a szén-dioxid felszabadulását jelenti. A gázcsere a Alveoli (Alveoli) helyett.

A légzés során a szén-dioxid (CO2) diffúzió útján szabadul fel, és az oxigén (O2) felszívódik az alveoláris levegőből a vérbe. Annak érdekében, hogy az oxigén szállítható legyen a vérben, a vörös vér pigment hemoglobinhoz kötődik. A vér most oxigénben gazdag (= oxigénnel) és vénás rendszeren keresztül szállítja vissza a szívbe. Az oxigénben gazdag vért ezután az úgynevezett nagy testkeringés útján a test többi szervébe szállítják.

A pulmonalis keringés edényeit nevezzük Vasa publica, mivel lehetővé teszi a gázcserét, és ez az egész szervezetet szolgálja. Ezzel szemben az ereket, amelyek maguk látják el a tüdőt, Vasa privata-nak hívják.

Ez a téma is érdekelheti: Az emberi véráram

Vasa publica

A test oxigénszegény vére először a két nagy vena cava (Superior vena cava és alsóbbrendű) a szív jobb pitvarában.
A diasztolé során megnyílik a tricuspid szelep, amely elválasztja a jobb pitvart és a jobb kamrát, és az oxigénhiányos vér bejut a jobb kamrába.
A szív kiürítési fázisában (szisztolé) a vért a nagy tüdőtörzsön (Tüdő törzs) a tüdő edényeibe engedik. Ez a nagy törzs a jobb és a bal nagy tüdőartériákra oszlik (Tüdőartéria). Ez az artéria a megfelelő tüdő legkisebb kapillárisaiba ágazik. Az alveolusok ezen kapilláris területén (Alveoli) zajlik a gázcsere.
A szervezetben termelődő CO2 felszabadul a vérből és kilélegzik, míg az oxigéntartalmú levegő belélegezve felszívódik a legkisebb hörgőkbe, és az alveolusokon keresztül juthat a vérbe.
Az oxigéntartalmú vér most a különböző tüdővénákban áramlik vissza a szívbe. Ily módon a legkisebb vénák összekapcsolódva egyre nagyobb vénákat alkotnak, míg végül a bal és a jobb nagy tüdővénák (Pulmonalis véna) a bal pitvarba nyílnak. Innen az oxigénben gazdag vér a mitrális szelepen keresztül a bal kamrába (bal kamrába) jut el a diasztolé során. A szív kiürítési fázisában (szisztolé) az immár oxigénben gazdag vért az aorta szelepen keresztül az aortába pumpálják, és ezáltal a nagy testkeringés.

Vasa privata

Mivel a hörgők falai túl vastagok és a levegő áramlási sebessége túl nagy, a tüdőnek saját edényekre van szüksége az ellátáshoz.
Ezen erek apró ágait rami bronchiales-nak nevezzük.
A bal tüdő hörgő rámija a mellkas artériájából származik, a jobb tüdő érei az interkostális terekben lévő különböző erekből is származnak (Intercostalis artéria).
Ezen artériák vénás elvezetése eléri a jobb oldalon lévő azygos vénát a hilus közelében, a bal oldali hemiazygos vénát. A perifériás kis vénák (venae bronchiales) a vasa publica nagy tüdővénáiba nyílnak.

További információ erről:

• Pulmonalis véráramlás
• A tüdő érellátása

anatómia

A pulmonalis keringés a szív jobb részén kezdődik. A szerveket oxigénnel ellátó vér ma szén-dioxiddal dúsított és kevés oxigént tartalmaz. Ez a vér a testből a jobb pitvarba és a jobb főkamrába (= Kamra) ban,-ben Tüdő törzs (= Tüdőartéria) pumpált.

A tüdő törzse a légutak anatómiája mentén jobb és bal tüdőartériára oszlik. Ezek egyre kisebb erekbe ágaznak az úgynevezett kapillárisokig. Körülveszik a sok millió alveolust (Alveoli) amelyek levegővel vannak feltöltve. A vér nagyon lassan áramlik a kapillárisokban, mert itt zajlik az oxigéncsere az alveolusok és a kapillárisok között. A szén-dioxid felszabadul a kapillárisok és az alveolusok vékony falain keresztül, és kilégzik a leheleten keresztül, miközben az oxigén cserébe felszívódik a véráramba.

A legkisebb vénák, az úgynevezett venulák egyesülnek a kapillárisokból, hogy egyre nagyobb vénákat képezzenek és szállítsák az immár oxigénben gazdag (= oxigénnel) Vér vissza a szívbe. Most eléri a szív bal részét, és onnan az aortán keresztül a test keringésébe pumpálja.

Olvassa el a témáinkat is:

• Az ember edényei
• A szív- és érrendszer

A keringés változása születéskor

Erre a tüdőkeringésre a születés előtt nincs szükség, mivel a magzatot az anya a köldökzsinóron keresztül látja el oxigénnel. A tüdő még nincs szellőztetve. Ezért van az Tüdő törzs és az aortának van egy nyílása, amelyet ductus arteriosusnak hívnak. Van egy kis lyuk a jobb és a bal pitvar között (Foramen ovális).

A születés utáni első kiáltással a nyomásviszonyok megfordulnak, mert a tüdőt szellőztetik. Most mindkettő Foramen ovális, valamint a Ductus arteriosus Leállitás. Ha ez nem történik meg, akkor az újszülöttnél különféle alkalmazkodási problémák merülhetnek fel, és terápiára vagy műtétre lehet szükség a nyílás lezárásához.

Mekkora a nyomás a pulmonalis keringésben?

A pulmonalis keringés az úgynevezett alacsony nyomású rendszer része. Az átlagos nyomás 0 és 15 Hgmm között van. Az alacsony nyomású rendszer magában foglalja a Kapillárisok, a Erek, a a szív jobb része, a Pulmonális keringés és a a szív bal pitvara.

A test keringésében viszont az úgynevezett nagynyomású rendszer részeként nyugalmi állapotban 70 és 120 Hgmm közötti nyomás uralkodik.

Az alacsony nyomású rendszer összes tartályát nagyobb rugalmasság jellemzi, mint a nagy nyomású rendszer edényeit. Ennek oka az alacsony nyomású rendszer fő feladata - a vér közbenső tárolása. Ha vérhiány és ennek következtében a szervek elégtelen vérellátása van, az alacsony nyomású rendszerben tárolt vérmennyiség felhasználható a szervek utánpótlásának kezdeti biztosítására.

A pulmonalis keringési rendellenességek

A tüdőembólia

A tüdőembólia a tüdőartéria vagy a hörgőartéria szűkülete vagy teljes elzáródása (elzáródása). Embolus.

Az embolus egy endogén vagy idegen tárgy, amely az érrendszer beszűkülését okozza (= embólia) vezet. A tüdőembólia különböző formái léteznek, amelyek fő oka a tromboembólia.

Az embólia körülbelül 90% -a levált trombus, például egy vérrög a mély láb vénájából, de más erekből is származhat. A tüdőembólia bizonyos körülmények között életveszélyes lehet, mivel korlátozott oxigénellátást eredményez.

Ezenkívül a jobb szív túlzott stressznek van kitéve, mivel az erek szűkülete miatt meg kell szivattyúznia a megnövekedett nyomást. Úgynevezett cor pulmonale alakul ki. A szív pumpáló kapacitása nem megfelelő. Ez azt jelenti, hogy a tüdőt már nem látják el megfelelően a vér, és ennek következtében a szervezet már nem kap elegendő oxigént.

A tüdőembólia mellkasi fájdalomként, megnövekedett légzési sebességként és légszomjként jelentkezhet. Továbbá a pulzus jelentősen megnő, és olyan tünetek jelentkezhetnek, mint szédülés, izzadás és láz. A tüdőembólia esetén nem minden tünetet lehet pontosan meghatározni. A képalkotó eljárások (röntgen, CT) mellett általában EKG-t és / vagy echokardiográfiát is végeznek.

A tüdőembólia terápiája az embólia súlyosságától függ. A legtöbb esetben antikoagulánsokat alkalmaznak (= Vérhígító) új trombák kialakulásának megakadályozására adják be. A meglévő trombust általában lízis terápiával távolítják el, ami azt jelenti, hogy olyan gyógyszereket kell használni, amelyek feloldják a trombust. Súlyos esetekben a trombus jobb szív katéterrel vagy műtéttel is eltávolítható.

Tudjon meg többet erről: A tüdőembólia okai

A légcsatornák anatómiája

1. Jobb tüdő -
   Pulmodexter
2. Bal tüdő -
   Pulmo baljós
3. Orrüreg - Cavitas nasi
4. Szájüreg - Cavitas oris
5. Torok - Garat
6. Gége - gége
7. Légcső (kb. 20 cm) - Légcső
8. A légcső elágazása -
   Bifurcatio tracheae
9. Jobb fő hörgő -
   Bronchus principalis dexter
10. Bal fő hörgő -
    Bronchus principalis baljós
11. Tüdőcsúcs - Apex pulmonis
12. Felső lebeny - Superior lebeny
13. Dőlt tüdőhasadék -
    Fissura obliqua
14. Alsó lebeny -
    Alsó lebeny
15. A tüdő alsó széle -
    Margo alsóbbrendű
16. Középső lebeny -
    Lobe medius
    (csak a jobb tüdőn)
17. Vízszintes hasadék hasadék
    (a jobb és a felső lebeny között)
    Vízszintes repedés

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

1. Bronchiole
   (porcmentes kisebb
   Bronchus) -
   Bronchiolus
2. A tüdőartéria ága -
   Tüdőartéria
3. Vége bronchiole -
   Légzési bronchiolus
4. Alveoláris csatorna -
   Alveoláris csatorna
5. Alveoli hüvely -
   Interalveolaris septum
6. Rugalmas szálas kosár
   az alveolusok -
   Fibrae elasticae
7. Tüdő kapilláris hálózat -
   Rete capillare
8. A tüdő vénájának ága -
   Pulmonalis véna

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

Összegzés

A pulmonalis keringés leírja a tüdő és a szív közötti kis keringést, amely gazdagítja az oxigénben szegény vért, és az oxigénben gazdag vért visszaszállítja a szívbe. Mivel maguknak a tüdőknek is oxigénellátásra van szükségük, a tüdő erei Vasa privata és Vasa publica részekre oszlanak. Erre a ciklusra nincs szükség születés előtt, csak az első kiáltással változik a nyomás, és elindul a kis ciklus.

Szerkesztőségünk ajánlásai

• Pulmonalis véráramlás
• A tüdő érellátása
• Szív-és érrendszer
• víz a tüdőben
• Fallot-tetralógia