Anatómia-Lexikon

A légzés

A mellkas felépítése

Szinonimák

Tüdő, légutak, oxigéncsere, tüdőgyulladás, hörgőasztma

Angol: lélegző

meghatározás

Légzés szükséges a test oxigénellátásához.
Ehhez a test felszívja az oxigént a levegőből a tüdőn keresztül (Pulmo), és széndioxid (CO2) formájában szabadítja fel újra.
A légzés szabályozása összetett kontroll mechanizmusok alá esik, és sok különböző izomcsoport érhető el.

Légzési lánc

A légzőlánc egy létfontosságú folyamat, amely a mitokondriumokban zajlik. Ez alapvetően az energiatermelésre vonatkozik. Az úgynevezett redukciós ekvivalensek (NADH + H + és FADH2) táplálékunk olyan alkotóelemeiből állnak, mint a cukor, a zsír és a fehérje, a légzőrendszer előtt. Ezeket a redukciós ekvivalenseket ezután különféle komplexeken keresztül használják a légzőkészülékben ATP (adenozin-trifoszfát) előállítására.

A légzőlánc 5 komplexből áll, amelyek a belső mitokondriális membránban helyezkednek el. Egyszerűen fogalmazva: egy protongradienst felépítünk az első 4 komplex felett. Ez azt jelenti, hogy a membránon kívül sok proton van, így egyensúlyhiány merül fel. E kiegyensúlyozatlanság kompenzálására az áramlási irány a membrán belseje felé irányul. A légzőlánc 5. komplexe kihasználja ezt a nyomást, és a protonok áramlását használja fel az ATP előállításához.

Az ATP egyetemes energiaszolgáltató, és a testünkben mindenütt szükség van rá (például izomműködésre vagy sejtekben zajló kémiai folyamatokra). Egy cukormolekulából összesen 32 ATP előállítható, amelyeket felhasználhatunk. Ha a légzőlánc már nem aktív, ennek súlyos következményei vannak. Az úgynevezett cianidok, más néven hidrogén-cianidok gátolják a légzőrendszert és ezáltal megakadályozzák az ATP képződését. Ez rövid időn belül halálhoz vezet.

Ez a téma is érdekli: Sejtes légzés emberben

Légző izmok

Azokat az izmokat, amelyek a tüdőbe történő és a tüdőbe történő levegő beáramlásáért működnek, légző izmoknak nevezzük.

A legfontosabb légző izom a membrán. Ez egy kvázi-gyűrű alakú, lapos izom, amely képezi a határt a mellkas és a hasüreg között, és a hasfal és a gerinc széléhez kapcsolódik.
Amikor a membrán meglazul, a középső rész félgömbként ível a mellkasba, mivel itt kisebb a nyomás, mint a hasban. Ha az izom feszült, akkor a membrán elsüllyed és majdnem vízszintesvé válik. Ez növeli a mellkas (mellkas) és így a tüdő térfogatát.
Ez azt jelenti, hogy a tüdőben a nyomás alacsonyabb, mint a levegőben. Ez a negatív nyomás reprezentálja a levegő beáramlását (belélegzés, belégzés) Az interkostális izmok és a vállöv egyes izmainak részei a testtartástól függően támogathatják az inhalációt (kiegészítő légző izmok).

További információ a témáról:

Membrán légzés
Hasi légzés

A tüdő illusztrációja

Ábra légzőrendszer a jobb és a bal tüdővel elölről

Jobb tüdő -
Pulmodexter
Bal tüdő -
Pulmo baljósló
Orrüreg - Cavitas nasi
Szájüreg - Cavitas oris
Torok - Garat
Larynx - gége
Szélcső (kb. 20 cm) - Légcső
A szélcső elválasztása -
Bifurcatio tracheae
Jobb bronchus -
Bronchus principalis dexter
Bal fő bronchus -
Bronchus principalis baljósló
Tüdőhegy - Apex pulmonis
Felső lebeny - Felső lebeny
Ferde tüdő hasadék -
Fissura obliqua
Alsó lebeny -
Alacsonyabb lebeny
A tüdő alsó széle -
Margo alacsonyabbrendű
Középső lebeny -
Lebeny medius
(csak a jobb tüdőben)
Vízszintes hasadék tüdő
(jobb felső és középső lebeny között) -
Vízszintes repedés

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintése megtalálható a következő webhelyen: orvosi illusztrációk

A kiegészítő légző izmok aktiválása

Mindenki ismeri a kimerült sportoló képét, aki aktiválja kiegészítő légző izmait azáltal, hogy előrehajol, és a felső kezét a combjaira támaszkodik. Ez kedvezőbb tőkeáttételi arányt biztosít a kiegészítő légző izmok számára, és az erőfeszítés megtakarítása révén a tüdőt jól szellőzteti.

Ha az inhaláció aktív munka révén történik, akkor értelme lenne, ha a test a kilégzéshez biztosított energiát felhasználná.
És pontosan ezt teszi a test, legalább nyugalomban. A membrán ellazul és visszatér nyugalmi helyzetébe a mellkas ürege görbületével. Ez növeli az ottani nyomást, és a levegő kiürül a tüdőből. A légzési sebesség növekedésével a kilégzés idejének csökkenni kell. Ezután a test felhasználja a kilégzési izmait. Az interkostális izmok részei, de a hasizmok is döntő jelentőségűek.

Ön is érdekli ezt a témát: Mellkasi légzés

A légzés összes izma

Belégző izmok (belégző izmok)

Membrán = a legfontosabb légző izom
Musculi intercostales externi (külső interkostális izmok)
Levatores costarum izmok (bordaemelő)
Skálázott izmok
Serratus hátsó felső izom
Serratus elülső izom (első fűrész izom)
Rectus abdominis izom (egyenes hasi izom)

Kilégzési izmok (kilégző izmok)

Musculi intercostales interni et intimi (belső interkostális izmok)
Hasizmok
Serratus hátsó alsóbbrendű izom
Retraktor costae izom
A keresztirányú mellkasi izom
Subcostalis izom

A mellkas felépítése

Kulcscsont
borda
tüdő
Mellkas
szív
diafragma
máj
gátor
Bőr artéria (főütőér)
Superior vena cava (Vena cava)

Bronchiális izmok

A Bronchiális izmok egyfajta vezérlési funkcióval rendelkezik a levegő elosztására az egyes szakaszokba. Ez általában a légutak körüli spirálba van elrendezve, és különösen a kis- és közepes méretűeknél hörgőkről.
Ennek van értelme, mivel a falak kevesebb porcot tartalmaznak, és növekszik a nyaktól való távolság, ezért átmérőjük jelentősen nagyobb mértékben megváltoztatható összehúzódások révén. A hörgőkben, amelyek állítólag sok levegőt kapnak, az izmok ellazulnak, és a hörgők átmérője megnő. Az ellenkező esetben az izmok feszítése csökkentett átmérővel és így kevesebb szellőzést biztosít a tüdő szakaszán.

A hörgő izmok nagyobb, ha nem feltétlenül kívánatos szerepet játszanak Lehel. Ha az izmok feszültek és a hörgő átmérője keskeny, akkor előfordulhat, hogy a kilégzési szakaszban nem elég levegő áramlik ki az alveolusokból. Most, a következő belélegzés során több levegő kerül be, amely nem képes kielégítően kifolyni a következő lélegzet során. Ez a mechanizmus fog obstruktív (= elzáródó) pulmonalis diszfunkció hívott. Hosszú távon az érintett alveolák szó szerint meglazulnak - ebben az esetben a Tüdőtágulás.

Most természetesen felteheti magának azt a kérdést, hogy miért érkezik több levegő, amikor belélegzel, mint ami kijön, amikor kilégzel. Ennek oka a következő: Belégzéskor negatív nyomás van a tüdőben, ami természetesen kiterjesztő hatással van a hörgőkre is. A kilégzést a tüdőben lévő túlnyomás váltja ki - ez a túlnyomás a légutak is összenyomja.

A hörgő izmok úgynevezett típusúak simaizmok. Ez azt jelenti, hogy tudatos ellenőrzés nélkül működik, de impulzusokat kap tőle vegetatív (autonóm) idegrendszer.

Az autonóm idegrendszer két része (szimpatikus idegrendszer (rövid: szimpatikus) - parasimpatikus idegrendszer (rövid: Parasimpátikus idegrendszer)) értelmetlen hatásuk van.
Az idegek és az izmok közötti összeköttetésekhez hasonlóan az izomra gyakorolt hatásukat a sejtmembrán proteinek (receptorok) közvetítik, amelyek az alak idejének megváltoztatásával az idegek jelét izom-gerjesztéssé vagy relaxációvá alakíthatják.

A stressz és a fizikai munka során a szimpatikus idegrendszer jel a hörgő izmok ellazulásáról és ezáltal a légutak kiszélesedéséről (hörgőtágulás). Ezt közvetítik az úgynevezett béta-2 receptorok, amelyek az izomsejtek sejtmembránján helyezkednek el.
Légszomj (légszomj) esetén, amelyet a hörgő izmok fokozódó feszültsége okoz, speciális gyógyszereket (béta-2 szimpatomimetikumok) adnak, amelyek enyhítik a tüneteket, mivel utánozzák a szimpatikus idegrendszernek a receptorokra gyakorolt hatását (mimetikus = utánozzák). .

A Parasimpátikus idegrendszer, amely aktív a pihenés és az alvás közben, feszültséget okoz az izmokban, ezáltal a légutak szűkítéséhez (hörgőszűkület).

Vannak más anyagok is, amelyek miatt a hörgő izmok összehúzódhatnak, ezek közül a legfontosabb hisztamin. Ezt a hisztaminot speciális védelmi sejtek (úgynevezett hízósejtek) szabadítják fel allergiás reakció részeként. A hisztamin mennyisége rendszerint annyira nagy, hogy az izmok görcsöket okoznak. Ez megnehezíti a beteg légzését. Ezt az állapotot asztmatikus rohamnak (asztma rohamnak) hívják.

Különbség a légzésben felnőttek és csecsemők esetén

A baba és egy felnőtt légzése bizonyos szempontból különbözik. De a légzés mechanizmusa ugyanaz. A méh belsejében a csecsemő tüdeje folyadékkal van feltöltve. Az anya oxigénben gazdag vére táplálja a babát abban az időben.

A születéstől kezdve a csecsemő tágulása és összehúzódása révén a csecsemő felnőttekként lélegzik. A légzés gyakorisága csecsemőknél növekszik, mint a felnőtteknél. Míg egy felnőtt ember percenként 12-15 lélegzetet lélegzik, addig az újszülött percenként mintegy 40-szer lélegzik.

Csecsemőnél körülbelül 30 lélegzet percenként meghatározható. Ez eleinte soknak tűnhet, és ijeszthet néhány szülőt, de a gyors légzés teljesen normális. A légzési hangok szintén aggodalomra adnak okot. Míg a felnőttek alig adnak légzési zajokat, és sípoló vagy csörgő hangok általában hallanak, amikor betegek, a csecsemők gyakran hallják a légzés zajoit.

Ennek oka az a tény, hogy a csecsemő nyálkáját nehéz elvinni és eltávolítani. Például a felnőttek gyakrabban fújják az orrukat, miközben csecsemőknél a nyálka az orrban marad, így zajhoz vezethet. Ezen kívül a légzésben nincs különbség.

Ez a cikk szintén érdekli Önt: Bronchitis a babában

Légzéstechnika meghatározott helyzetekben

Légzés, amikor munkába áll

A szülés kezdete a küszöbön álló születést jelenti. A kontrakciók előrehaladtával az intervallumok egyre kisebbek lesznek. Ezen a ponton továbbra is fontos, hogy tartsuk be a bizonyos légzési mintát. Ebben az esetben a kontrakció kezdetén tanácsos mélyen belélegezni a gyomorba, majd lassan engedje ki ismét a levegőt.

Az aláíró nők számára gyakran hasznos bizonyos hangok, például „Aaah”, „Uhhh” vagy „Ohh” megszólaltatása, hogy támogassák a levegő lassú, ellenőrzött kilégzését. Az is javasolt, hogy lélegezzen be az orrán, és szájon át.

Tudjon meg többet a témáról: A munka különböző típusai

Légzés születéskor

A szülés átmeneti szakaszában, azaz amikor a szülés megindulása után nyomást lehet érezni a medencefenékre, nem szabad nyomást kelteni a kisbabának a kikényszerítésére. Ezért a szülést átmeneti szakaszban ajánljuk. Itt sok kis lélegzettel lélegzik ki.

A születés kiutasítási fázisa alatt aktív nyomást kell végezni. A legtöbb esetben a préselés előtt mélyen belélegzik, majd a préselés után ismét kilégzik. Fontos azonban, hogy az oxigénellátás fenntartása ne tartsa túl hosszú ideig a lélegzetét, másrészt az is fontos, hogy ne lélegezzen túl gyorsan, mivel ez hiperventilációhoz és keringési problémákhoz vezethet. A legtöbb esetben azonban a légzés nagyon jól működik intuitív módon vagy útmutatással. Az anatómiai órákban szereplő tippek és gyakorlatok sok szülésben is segíthetnek.

További információ a témáról:

Légzés születéskor
Légzés gyakorlatok

Légzés kocogás közben

A légzés kocogás közben olyan téma, amelyet megvitattak a sport világában. A múltban az embereknek azt tanácsolták, hogy tartsanak be szigorú légzési ritmust (kb. 2 lépés a belégzéshez, 3 lépés a kilégzéshez). Manapság úgy gondolják, hogy az állandó ritmus korlátozza a futókat és problémákat okoz. Most elsősorban a hasi légzés javasolt. A hasi légzést a membrán hajtja végre, amely összehúzódik és így kiterjeszti az egész tüdőt.

További információ a témáról: Hasi légzés

Ezzel szemben a mellkas légzése elsősorban a tüdő felső részén bontakozik ki. Ennek eredményeként a tüdő térfogatát nem használják ki megfelelően. A hasi légzést még a kocogáson kívül is ajánlott gyakorolni, például jógával. Ezen kívül ajánlott az orrán és a száján keresztül lélegezni. A nazális légzés előnye, hogy a levegőt az orr nyálkahártyáin keresztül melegítik és nedvesítik. A légzési mennyiséget azonban az orrban a légutak kis átmérője korlátozza. A szájon át történő légzésnél nagyobb légzési volumen érhető el, de a száraz torok is gyakrabban fordul elő.

Tudjon meg többet a témáról: Öltés

Légzés mászás közben

A feltérképezés egy speciális úszástechnika, amelyben az úszó fejét víz alatt tartja, és az arcát a víz felszínéhez fordítja, hogy lélegezzen. A légzést a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni, mivel a fej nagyobb ellenállással rendelkezik a víz felett, és ezáltal az úszó lassabb. A fej oldalra összeomlik, és az úszó belélegzi. Ami a sebességet illeti, a légzést általában a szájon keresztül végezzük, mivel a szájon át történő légzés lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű levegőt lélegezzünk rövidebb idő alatt.

További információ a témáról: Freestyle úszás

Ha azonban nagy távolságra úszik, a száj és a torok területe gyorsan kiszáradhat. Ebben az esetben jobb az orron keresztül belélegezni. A kilégzés a víz alatt történő feltérképezés közben történik. Nem szükséges a fejét a víz felszíne fölé emelni, ez felesleges időveszteséget jelentene.

Lélek a félelemtől

Valaki mindenki félelmet érez. A szív elkezdi a versenyt és a mellkas összehúzódik. A légzés gyorsabbá és sekélyebbé válik. Időnként a félelmetől is tartja a lélegzetét. Vannak olyan légzési gyakorlatok is, amelyek segítenek a szorongás leküzdésében. A légzési technikák alkalmazásával ellazulni kezd, és nem engedi, hogy a félelem ilyen nagy mértékben ellenőrizze a testet. Először is fontos, hogy tudatosan lélegezzünk lassabban. Egy felnőtt ember percenként 12–15 alkalommal lélegzik, általában gyakrabban félelmetes helyzetben.

Meg kell próbálnia körülbelül 6 lélegzet percenkénti frekvenciáját. Ez együtt jár a be- és ki légzéssel nagyon lassan és mélyen. A kilégzés után egy kis szünetet is tarthat, amíg meg nem éri a vágyát, hogy ismét belélegezzen. A kilégzés lelassításához hasznos a kissé lezárt ajkakon keresztül kilégzés, és ezáltal lelassítani a levegőt. A hosszú kilégzés különösen segíti a légzés szabályozását és a pihenést.

További információ a témáról: Légzési gyakorlatok a pihenéshez

Ideális légzés az elalváshoz

Egy ideje az úgynevezett 4-7-8 légzéstechnika nagyon népszerűvé vált alvássegédként. Ez egy speciális légzéstechnika, amelyet Dr. Amerikai orvos fejlesztett ki. Andrew Weilt fejlesztették ki. A jóga légzési gyakorlatain alapul, és azt állítják, hogy nagyon pihentető hatású, így rövid időn belül elaludhat. Ennek a gyakorlatnak az az előnye, hogy ingyenes, felügyelet nélküli és kevesebb, mint egy percig tart.

Először az orrán keresztül lélegezz be négy másodpercig. A légzést 7 másodpercig tartani kell. Végül a levegőt 8 másodpercen belül ismét ki kell lélegezni, miközben a nyelv hegyét a száj tetejére, azaz a felső metszőfogak mögé kell helyezni. Ez a gyakorlat csökkenti az impulzust és ellazítja. Ez sok ember számára megkönnyíti a gyors elalvást. Alternatív megoldásként vannak más gyakorlatok is, amelyek segítségével gyorsan elaludhat. Az alapötlet mindig az, hogy koncentráljon a lélegezésre és tudatosan lélegezzen.

Egyrészt ez arra készteti, hogy figyelmen kívül hagyja gondolatait és aggodalmait, amelyek megakadályozzák az alvást. Ezenkívül a tudatos, nyugodt légzés pihentető hatású. Például tegye a kezét a mellére vagy a gyomrára, és szándékosan lassan lélegezzen be fentről lefelé. A légzésnek úgy kell folynia, mint egy hullámnak fentről lefelé. Ezután ismét kihagyja a levegőt fentről felfelé. Fontos, hogy érezze a levegő mozgását a kezével, és összpontosítson rá.

További információ a témáról:

Légzési gyakorlatok, amelyek segítenek az elalvásban
Elaludási nehézség

Tüdőbetegség, nehéz légzés

asztma

Az asztma különféle formái vannak (hörgő asztma). A leggyakoribb forma az allergiás asztma. Itt egy allergiát okozó irritáló anyag (allergén) hisztaminhoz vezet (lásd fent), a tüdőágak (hörgők) okozta zsugorodásához. Jellemző, hogy a belélegzett levegő már nem hagyhatja el a tüdőt. A betegség jellegzetes jele a légszomj.

További információk a témánkban találhatók: asztma

tüdőfertőzés

A tüdőgyulladást (tüdőgyulladást) leginkább baktériumok okozzák. A gyulladásos beszűrődések (immunsejtek és baktériumok) az alveolák kitöltéséhez vezetnek, amelyek már nem állnak rendelkezésre gázcserére.

Jellemző tünetek:

láz
köhögni
légszomj

További információk a témánkban találhatók: A tüdőgyulladás jelei

COPD

A krónikus obstruktív tüdőbetegséget (betegséget) elsősorban a dohányzás okozza. Különösen nehéz a levegőben történő légzés a hörgők tartós szűkülése miatt. Jellemző tüneteik a légszomj, köpködés és köhögés.

Tudjon meg többet erről: COPD