Vastagbőrűség

Mi az elefántia?

Az elefántia egy olyan betegség, amelyben a szövetek masszív duzzanatot szenvednek. Jellemzően ezt a kifejezést egy krónikus lymphedema betegség végső szakaszára használják.
A nyirok (szövetfolyadék) szállításának zavara miatt tartósan kialakulhat ödéma (folyadéklerakódások a szövetekben).
Ez idővel az érintett testrész masszív duzzadásához vezet. Ezen felül a bőr átalakulása történik, amelyet jelentős megvastagodás és megkeményedés kísér.

Az elefántia általában a lábakon található, ritkábban a karokon vagy a test más részein is. Az elefántia jellemzõ a visszafordíthatatlansága, tehát a szövet átalakulása már nem lehet teljesen megfordítani.

Ritka esetekben más típusú elefántia fordul elő. Például vannak olyan betegségek, amelyekben a bőrszövet ellenőrizetlenül növekszik, és ezáltal a test egyes részein hatalmas szövet felhalmozódáshoz vezet (vannak esetek az elefántia kialakulásának az orrán vagy a láb talpán).

okoz

Az elefántia oka a szövet krónikus, kifejezett folyadékretenciója. Ennek oka gyakran a szív és a vesék krónikus betegsége. A szívbetegség gyengíti a keringést, így a szöveti folyadékot nem lehet tovább szívni a szívbe, és a lábakba süllyed. Vesegyengeség esetén nem elegendő mennyiségű folyadék ürül ki, így összegyűlik a testben. A súlyos fehérjehiány ödéma és folyadék-visszatartáshoz is vezethet. Ennek oka gyakran a máj rendellenessége, mivel ennek eredményeként kevesebb fehérje képződik.

Krónikus ödéma a nyirokrendszer károsodásából is származhat. Az elefántia általában a nyirokfolyadék felhalmozódásából származik, de más folyadékok is kiválthatják és súlyosbíthatják, például szív- és vesebetegségek miatt. A nyirokrendszer károsodásának okai az erek sérülései trauma vagy műtét után. A daganatok és a sugárzás károsíthatják a nyirokrendszert is.
Vannak olyan kórokozók is, amelyek olyan betegségeket okoznak, mint a lepra és a szifilisz, és lymphedematához is vezethetnek.

A trópusi betegségek, például a Wuchereria bancrofti, amelyet a fonálféreg okoz, szintén krónikus lymphedeemához és ezáltal elefántiahoz vezethetnek. Különösen fertőző betegségek esetén a korai kezelés a teljes gyógyulást eredményezheti. Ha azonban a betegséget későn fedezik fel vagy kezelik, akkor visszafordíthatatlan károsodások lépnek fel a bőr megváltozásával és hatalmas duzzanattal, így az elefántia kialakulhat.

diagnózis

Az elefántia diagnosztizálása kezdetben klinikailag elvégezhető.
A bőrben és az alatta lévő szövetben bekövetkező változások visszafordíthatatlanságának (visszafordíthatatlanságának) kritériumának fenn kell állnia ahhoz, hogy az elefántiaról beszélni lehessen.

Sokkal fontosabb azonban az elephantiasis előtti diagnózis.
Minél előbb felfedezik a nyirokrendszer betegségét, annál hamarabb meg lehet kezdeni a terápiát az elefántia kialakulásának megelőzésére. Az ödéma (folyadékretenció) korai szakaszában felismerhető.
Az elefántia kialakulásának veszélye fennáll, ha az ödéma a nyirokrendszer betegségeiből fakad.

Különösen a fertőző betegségeket lehet felfedezni az anamnézis, az úgynevezett beteg interjú és a laboratóriumi vizsgálatok felhasználásával. A laboratóriumban a vért kórokozók elleni antitestekre vizsgálják.
Például a kórokozók átvihetők a trópusi régiókban található szúnyogcsípések révén, és később betegségeket válthatnak ki. A kórokozók ezután a laboratóriumban kimutathatók.

Ezen tünetek alapján felismerem az elefántiazt

Definíció szerint az elefántiazt az érintett testrész súlyos duzzanatával kíséri. Ezt a krónikus folyadékretenció okozza.
Ezenkívül változásoknak kell lennie a bőrben, például keményedés és megvastagodás.
A tünetek általában a szövet lágy duzzanatával kezdődnek. Ez ödémához vezet, amely kezdetben a láb hátulján található. Ha néhány másodpercre benyomja a bőrt, majd eltávolítja a nyomást, akkor a szövetben egy foga marad, amely csak nagyon lassan visszahúzódik.

Klasszikusan a lymphedema során, amely az elefántia előfutára, a lábujjakat az ödéma is befolyásolja. Az úgynevezett dobozos lábujjak alakulnak ki: megvastagodott, duzzadó lábujjak.

Ezenkívül ott van a Stemmer jel, amelyben a bőrt a folyadék-visszatartás miatt már nem lehet felemelni a lábujjaktól. A lymphedemát gyakran az érintett test régiójában, általában a lábakban, nehézségi érzés, feszültség érzés és fájdalom jelentkezhet az érintett test régiókban.

A kifejezett ödéma miatt a vérkeringés bizonyos ponton romlik, tehát a test régió meglehetősen sápadt és hideg.
A bőrön fokozatosan változások alakulnak ki, úgynevezett fibrosis (a bőr kötőszövet átalakulása) alakul ki, ami a bőrt nehezebbé és vastagabbá teszi.
Hosszú távon a bőr kiszárad és megreped, valamint vöröses vagy barnás színű is lehet.

  • Ez a cikk szintén érdekli Önt: Duzzadt lábak

terápia

A terápiát elefántia fennállása előtt kell végezni. Az elefántia a lymphedema stádiuma, amely nem képes visszafejlődni. Ezért előzetesen megfelelő terápiát kell alkalmazni.
Ez kezdetben konzervatív módszerekből áll, mint például az érintett test régiójának következetes megemelése.

Fizikai intézkedések, például nyirokcsatorna, amelyben a terapeuták kezével a nyirokfolyadékot a szív felé nyomják, valamint kötésekkel és kompressziós harisnyákkal végzett kompressziós terápia szintén alkalmazható.

Nagyon sok testmozgás is segít a nyirokrendszer javításában.

Ha a lymphedema alapszintű betegségre, például fertőzésre épül, antibiotikumokkal kell kezelni baktériumokkal vagy más antimikrobiális anyagokkal (például a kerekes féreggel szemben). Ez az egyetlen módja a nyirokrendszer állandó gyengeségének megakadályozására, így megelőzve az elefántiaist.

Ha ezek az intézkedések önmagukban nem biztosítanak megfelelő terápiát, műtét is elvégezhető. Azok a nyirokok, amelyek már nem teljesítik funkciójukat, eltávolíthatók.
Szükség esetén az új nyirokér beültethető (átültethető) a helyükbe. Ezen felül ún. Disszipatív intézkedések alkalmazhatók.
A nyirokfolyadékot mesterségesen ürítik ki az elzáródott erek.

A betegség lefolyása

Az elefántiast hosszú kórtörténet megelőzi.
Gyakran előfordul, hogy egy rákos esemény kiváltó esemény, például trauma, műtét vagy sugárterápia.

A trópusi régiókban baktériumokkal vagy parazitákkal történő fertőzés kiváltó oka lehet.
Ezt követően van egy úgynevezett latencia szakasz. Ebben a fázisban a nyirokrendszer már gyengült, de a szöveti folyadék még mindig teljes mértékben eltávolítható.

A nyirokrendszer apránként túlterhelt, így a szövetben a puha folyadék lerakódása következik be. Később a szövet újjáépül kötőszövetté (fibrózis), így a változások nem fordíthatók vissza.
Az utolsó szakaszban a testrész súlyos duzzanatot mutat, durva, megkeményedett és megvastagodott bőrrel.

előrejelzés

Az elefántia a betegség visszafordíthatatlan stádiuma, tehát a test érintett területén bekövetkező változások már nem tudnak visszamenni.

Ennek ellenére a tünetek enyhülhetnek.
Az elefántia azonban a szövődmények, például a szövet és a bőr fertőzése tartós kockázatát hordozza magában.
Ezek rosszul gyógyulhatnak a rossz vérkeringés, valamint a folyadékok és toxinok eltávolításának hiánya miatt.

Ezért a fertőzés megelőzése elengedhetetlen az elefántia prognózisához.
Ezért nehéz általános megállapítást tenni a betegség lefolyásáról.

Mennyire fertőző ez?

A legtöbb esetben az elefántia nem fertőző.
Különösen a nem trópusi régiókban, például Németországban, a lymphedema okai szinte mindig nem fertőzőek és nem terjeszthetők át.

A nyirokrendszer genetikai változásai öröklődhetnek, de ez nem klasszikus fertőzés. A rákos megbetegedésekre való hajlam, amely terápiájuk révén (műtét és sugártermelés) lymphedema, hosszú távon elephantiasishoz vezet, szintén genetikailag örökölhető.

A fertőző okok, például a keresztezett férgek vagy baktériumok viszont átterjedhetnek emberről emberre vagy szúnyogok útján, ebben az esetben ez egy fertőző betegség.
Az elefántia azonban a nyirokrendszer károsodásának utolsó stádiumát képviseli: Ha a betegséget korán felismerik, akkor úgy lehet kezelni, hogy az ödéma regresszálódjon, és az elefántia nem alakuljon ki.

A szerkesztõcsoport ajánlásai

  • Nyirokrendszer
  • A nyirokrendszer magyarázatot kapott
  • Nyirok - mi ez?
  • Ödéma a lábban
  • Duzzadt lábak - mi mögötte?