A stressz következményei

bevezetés

A stressz egy olyan jelenség, amely mind a fizikai, mind a pszichológiai reakciókat kiváltja a szervezetben. Orvosi szempontból a stressz bizonyos agyi régiók aktiválásához vezet, amelyek viszont fokozott izomfeszültséget és hormonszabadulást okoznak. Az érintettek ezeket a fizikai hatásokat feszült nyaki és hátizmoknak vagy hasi fájdalomnak tekintik. Mentálisan gyakran van belső nyugtalanság vagy feszültség. Tisztán evolúciós szempontból a stresszreakciók nagyon hasznosak, mivel készleteink fokozott mozgósítását okozzák. Ha azonban a stresszes szakaszok túl sokáig tartanak, túlzott követelményekhez vezetnek a saját teljesítményeddel szemben. Ez magyarázza, hogy a stressz manapság egyre inkább negatív társulásokkal teli, és az általános nézetben elveszíti védő jellegét.

Olvassa el a témával kapcsolatos cikket: stresszorok

A szakértők azonban még mindig különbséget tesznek az úgynevezett „jó stressz” és a „rossz stressz” között. A „jó stressz” példája lehet a fokozott feszültség egy vizsgahelyzetben. Az izgalom azt jelenti, hogy a tárolt információk jobban hozzáférhetők. Ha azonban a feszültség túl nagy, akkor gátolja az érintettet teljesítményében. Gyakran ez a túlzott igények kifejezése, amelyet viszont "rossz stressznek" tekintünk.

A stressz ezért multifaktorális esemény, amely olyan külső tényezőktől függ, mint például a munkahelyzet, valamint a belső tényezőktől, például a személyes erőforrásoktól. Ha a követelmények és a saját képességei közötti egyensúly nem megfelelő, akkor az érintett személy elveszíti belső egyensúlyát, és ezt stresszként érzékeli.

A stressz általános következményei

Fizikai tünetek:

• A stressz általános következményei elsősorban fizikai tünetek, amelyeket az érintettek gyakran kellemetlennek tekintnek. A rövid stresszes helyzetek elsősorban a kardiovaszkuláris rendszert aktiválják. Így a szívritmus növekedése és a vérnyomás növekedése jellemző egy rendkívüli külső ingerre. Az érintettek gyakran észreveszik, hogy a szíveik mikor kezdnek versenyezni, és ábrázoltan a vér rohan a fejükre.
• Ha ez a stresszor továbbra is fennáll, a vázizmok szintén megfeszülnek. A tartósan feszült izomzat viszont izomfeszültséghez vezet, amely fájdalmat és korlátozott mozgékonyságot okoz. Figyelemre méltó, hogy különösen a nyaki és a hát izmait érinti nagyon gyakran. Az első tünetek egy merev nyak, melyet esetleg kísérő fejfájás vagy hátfájás jelenthet hosszú ülés után. A stressz pszichológiai hatásait viszont nem mindig tudatosan érzékelik.

Ez a cikk szintén érdekli Önt: Hőhullámok férfiakban

Mentális tünetek:

• Sokkal gyakrabban fordul elő, hogy az érintett személyek utólag képesek helyesen besorolni pszichológiai tüneteiket. Az elhúzódó stressz gyakran a koncentrációs képesség romlásához vezet, például rossz koncentrációhoz, mivel a gondolatok középpontjában a stressz kiváltója van. Objektíven ez megfigyelhető a memória - különösen a munkamemória - teljesítményének csökkenésében. A mindennapi munka életében felmerülő problémák ezért nem ritkák.
• Ezen túlmenően gyakran meghatározhatatlan érzés az, hogy az érintettek egyszerűen „különbözőnek” írják le őket. Gyakran észlelik a belső feszültség és az üresség keverékét. Ezekre az érzésekre nincs átfogó orvosi magyarázat. A különböző agyrégiók aktiválása azonban létrehozhatja az érzelmi komponenst. Ez megváltoztatja a hormon felszabadulását is. Különösen a kortizon stresszhormon szabadul fel stresszes helyzetekben, és célja a test optimális felkészültségének biztosítása. Biztosítja a vérnyomás növekedését és az energiatartalékok fokozott ellátását, valamint felépülését további stresszes helyzetekben.
• Ezért nem ritka annak a megfigyelése, hogy az érintett személyek többet esznek és híznak stresszes helyzetekben. Ennek oka a test azon felfogása, hogy a nehéz időkben meg kell fegyverkeznie.
• Emellett növekszik a cselekvési hajlandóság, ami alvási rendellenességekben is kifejezhető. Előfordulhatnak elalvási vagy alvási nehézségek. Ezek gyakran a leginkább stresszes az érintett személyek számára.
• A kiégés tartós stressz eredményeként is előfordulhat. Olvassa el erről bővebben a: Kiégési szindróma

A stressz terhesség következményei

Terhesség alatt a stressz nemcsak az anyát, hanem a gyermeket is érinti. A következmények súlyossága attól függ, hogy mennyire stresszes. A könnyű stresszt elsősorban csak az anya érzékeli, és nincs súlyos hatása a gyermekre. Ha azonban a stressz intenzitása növekszik, ez befolyásolja a méhben lévő gyermek gondozását.

A stressz a vérnyomás emelkedéséhez vezet (Lásd még: Magas vérnyomás terhesség alatt - veszélyes?). Ennek javítania kell az anyák vérellátását az izmokban és az agyban. Ezt úgy érjük el, hogy csökkentjük az erek átmérőjét. Tehát az erek összehúzódnak, hogy növeljék a véráramlást. Ez vizuálisan összehasonlítható egy kerti tömlővel. Minél kisebb az átmérő, annál nagyobb a nyomás, amellyel a víz kiürül.

Az anya számára ez a testmérés nagyon hasznos. A gyermek számára ez azonban megváltozott helyzetet jelent a vérellátásukban. Egyrészt az anya vérmennyiségének egyre nagyobb része az izmokba és az agyba irányul a gyermek szokásos vérellátásának rovására. Másrészt az anyacook erek szintén szűkülnek, mivel a stressz a test összes érét érinti. Ha ez a helyzet csak rövid ideig vagy mérsékelt formában tart fenn, nincs tartós hatása a gyermekre. Ha azonban hosszú ideig vagy szélsőséges formában tart fenn, ez az anyakütemény alulteljesítéséhez vezet.

Szélsőséges esetekben ez szövetromláshoz vezethet. A gyermek ezután nem kapja meg az anyát a szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, így nem képes normálisan fejlődni. Attól függően, hogy milyen mértékben, ez lelassult növekedéshez vagy hiányos fejlődéshez vezethet.

A terhes nők azonban nagyon érzékenyek a fizikai érzésekre, és gyakran észlelnek változásokat gyermekeikben. Gyakran intuitív módon változtatják meg mindennapi életünket, és ezzel megakadályozzák a lehetséges károkat. Ugyanakkor fontos a terhesség alatt a stressz megelőzése és a rendszeres megelőző vizsgálatok elvégzése. A legkisebb változásokról meg lehet beszélni, és szükség esetén profilaktikus intézkedéseket lehet hozni.

Olvassa el erről bővebben a: Stressz a terhesség alatt

A munkahelyi stressz következményei

A munkahelyi stressz gyakori probléma. A stressz kifejezésének formája vagy érzékelésének módja azonban az egyes esetekben nagyban változik. A stressz kiváltói ugyanolyan személyesek. Leggyakrabban az időnyomás a fokozott stressz oka. Az érintett személyek kénytelenek darabmunkát végezni, és a stressz miatt elveszítik a tényleges munkájukra való összpontosítást. A csapat feszültsége vagy a magánproblémák szintén stresszt okozhatnak a munkahelyen. Mindenesetre a munkakörülmények megváltozott megítéléséhez vezet.

Az olyan külső tényezők, mint a tartós zaj vagy a folyamatosan változó ügyfélforgalom, még rosszabbá tehetik ezeket az érzéseket. A munka típusától függően a stressz csökkenthető fizikai aktivitással vagy kis szünetekkel (Lásd még: Hogyan lehet csökkenteni a stresszt?). Ezért különösen fontos megelőző intézkedéseket kínálni a munkaadók számára. Ezek lehetnek például csapatépítő gyakorlatok, rugalmas munkaidő ("Rugalmas munkaidő") vagy olyan térbeli változások, mint például a szobaválasztó léteznek.

A stressz hosszú távon a munkahelyi teljesítmény csökkenéséhez vezet, és ahhoz vezet, hogy az érintett személyek több hibát követnek el. A hibák viszont bűntudatot keltenek, és reaktív módon attól tartanak, hogy új hibákat követnek el. Annak érdekében, hogy megszakítsa ezt a hibaláncot, meg kell szüntetni a nyomást a helyzetre. Tehát javítani kell a munkakörülményeket, felajánlani kell a tanítást, vagy rövid szünetet kell biztosítani. Mindegyik intézkedés jobban összpontosít saját képességeire, és lehetőséget ad az érintett személynek arra, hogy rendezze magát.

Helytelen azt feltételezni, hogy a stressz hosszú távon jobb teljesítményhez vezet. A stressz rövid távon az embereket is felidézheti, ám hosszú távon elégedetlenséghez vezet. Ezért ki kell deríteni és figyelembe kell venni az egyéni ellenálló képességet. Ha ez nem kompatibilis a vállalat céljaival, akkor munkahelyet kell váltani. Ellenkező esetben a fizikai tünetek csak fokozódni fognak, és az elveszített munka tartósan növekszik.

Ha az észlelt stressz szintén aránytalan a saját forrásaihoz képest, a legrosszabb esetben ez súlyos mentális betegségekhez is vezethet, mint például depresszió vagy kiégés. Ugyanakkor a fizikai tünetek hosszú távon is jelentkezhetnek és krónikusvá válhatnak anélkül, hogy orvosnak kellene okot találnia. A testet és a pszichét nem szabad folyamatosan túlterhelni a munka során, és a vakációt gondosan kell megtervezni és felhasználni a feszültség kiegyensúlyozására. Az otthon vagy a vakáción eltöltött időt valóban szünetként kell felhasználni, és nem otthoni irodának.

A stressz következményei a testre

A stressz hatása a testre változhat. A stresszes szakasz elején azonban inkább a banalitások az, akiket az érintett emberek gyakran hideg tüneteknek vagy fenyegető influenzának érzékelnek. Tehát gyakran a kellemetlenség jelentkezik az elején. Általános gyengeség, enyhe fejfájás vagy végtagfájdalom jelentkezhet.

Ha azonban a betegség nem romlik, gyorsan a stressz gyanúja merül fel. Nevezetesen megnövekedett izomfeszültséget okoz, ami hosszú távon fájdalmassá válhat. Ha fizikai betegség valósul meg, ennek oka az állandó stressz az immunrendszerre gyakorolt ​​hatása.

A stressz kezdetben arra készteti a testet. Megakadályozza a test kis gyengeségeinek tudatos észlelését. Ha azonban a test erőforrásait túlzottan felhasználják, akkor a stressz hamisan szimulálja a fizikai erőt. Valójában azonban már nincs ott. Evolúciós szempontból ennek sok értelme van, mivel a múltban a seb nem hagyta, hogy küzdelemben harcolhasson. Ez biztosította a túlélést.

Manapság azonban a saját megtévesztés ahhoz vezet, hogy egy küszöbön álló betegség esetén a tüneteket már nem érzékelik megfelelően. Csak akkor, amikor a betegség nyilvánvalóvá válik, az érintett személy úgy érzi. A megelőzés vagy a korai pihenés a betegség időtartamának csökkentése érdekében már nem használható. Ezért fontos a korai figyelmeztető jelek felismerése és a már már hétköznapi stressz tüneteinek komoly felvétele a felesleges eszkaláció elkerülése érdekében.

Ön is érdekli ezt a témát: Stressz miatt fellépő láz - létezik ilyen dolog? Hányás stressz, hasmenés és pszichés miatt

A stressz következményei gyermekeknél

A gyermekek gyakran eltérően reagálnak a stresszre, mint a felnőttek. Ezért nem szabad kicsi felnőttnek tekinteni őket, hanem differenciált módon kell tekinteni őket. A gyermek életkorától függően még nincs megértés a stresszről. Ezenkívül a gyerekek nem mindig képesek megfelelő módon kifejezni magukat. Ezért a viselkedés bármilyen változása a gyermek túlzott stresszének lehetséges jelzője. Minél fiatalabb a gyermek, annál valószínűbb, hogy szóban kifejezi magát.

A növekvő könnycseppek vagy sikoltozás gyakran az első jele annak, hogy a gyermek túlterhelt. Mindamellett minél idősebb lesz a gyermek, annál bonyolultabbá válik a családjával vagy barátaival folytatott interakció.

Mivel azonban a gyermek még nem tudja megfelelően szabályozni érzelmeit, életkorától függően, a stressz minden elképzelhető viselkedésben kifejezhető. A legfontosabb dolog itt a gyermek jellege. A hirtelen agresszív viselkedés, a családi életből vagy tevékenységekből való fokozatos elvonulás vagy akár különleges helyzetekben akár nem megfelelő nevetés is kifejezheti a gyermek stresszét. A legtöbb esetben segít a gyermek szoros figyelésében.

Így a triggerek elég gyorsan megtalálhatók. Ha azonban a gyermek már beszél, a legjobb választás a nyílt kommunikáció. Ezért mindig ajánlatot kell tenni a beszélgetésre, de a beszélgetés idejét és a beszélgetésre kerülő személy választását a gyermeknek kell hagynia.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: A gyermekek viselkedési problémáinak okai

Mi a kapcsolat a stressz és a szorongás között?

A szorongás olyan érzés, amely gyakran szubjektíven tapasztalt stresszhez vezet. A félelem önmagában olyan alapvető érzés, amely megvédi a fenyegető veszélyeket. Csakúgy, mint a stressz, aktiválja a keringési rendszert. De mindig olyan jellegű, hogy az érintett személy fenyegetettségnek érzi magát. A stressz viszont egy olyan jelenség, amelyet meglehetősen stresszesnek tekintnek. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tartós félelem minden bizonnyal stresszt okozhat.

A szorongás okozta stresszt azonban nem külső tényezők, hanem belső tényezők okozzák. A félelem ahhoz a tényhez vezet, hogy a gondolatok csak a félelem kiváltója körül forognak, és elkerülési magatartást kezdeményeznek. Ez viszont stresszhez vezet, mivel a mindennapi élet és a szokásos cselekedetek megváltoznak. Tehát a félelem és a stressz egyenesen tartja egymást.

Az ördögi kör megszakításához a félelem leküzdésére van szükség. Az, hogy ez hogyan történik, az adott esettől függ. Például, ha valaki fél a tisztázó beszélgetéstől, akkor elkerüli az illetőt, mert fél a kiejtéstől. A kicsi kitérők vagy a hívásra nem való válaszadás tehát részét képezhetik az elkerülési magatartásnak, és tudatosan stresszt eredményezhetnek, mivel a környezetre vagy a bejövő hívásra nagyobb figyelmet fordítanak. Ha azonban legyőzik a félelmet és folytatják a beszélgetést, akkor a stressz is megszűnik, mivel már nincs szükség elkerülni.

Fontos ebben az összefüggésben világossá tenni, hogy a félelem intenzitása nagymértékben változik, és nem jelenti a gyengeséget. Inkább egyfajta ösztön, amely állítólag megvédi a lehetséges veszélyeket. A veszélyek felmérése néha aránytalan, ezért ezeket újra kell értékelni.

A következő cikk az ön számára is érdekes lehet: Különleges félelem

Mi a kapcsolat a stressz és az alváshiány között?

Az alváshiány és a stressz két olyan tényező, amelyek közvetlenül befolyásolják egymást. Lehetséges, hogy a másik oka és következménye. Feltételezve, hogy alváshiányról van szó, az alváshiány a test elégtelen helyrehozásához vezet. Ennek eredményeként a nap folyamán egyre növekszik a kimerültség, ami tükröződik a teljesítmény növekvő csökkenésében. Ha ennek eredményeként több hibát követnek el, ennek következménye az érintett személy fokozott kritikája. Ez viszont fokozott stresszt eredményez, mivel az érintett személy nagyobb nyomást érez. Egy ördögi kör automatikusan kialakul, mivel extra munkát kell elvégezni a meghatározott munkaterhelés teljesítése érdekében. Mivel ez hosszabb időt vesz igénybe, az alvási idő gyakran tovább csökken.

Ha viszont a stresszt az alváshiány kiváltó okaként tekintik, akkor a stressz megakadályozza a test pihenését és elaludását. A nap folyamán megnövekedett feszültség megnehezíti a nap végén való kikapcsolódást a mindennapi életből. Ebben az esetben a napi tartalommal való aggodalom gyakran megakadályozza, hogy elaludjon. Az alvás időtartamát tehát lerövidíti az alvás hosszabb időszaka. Ha az alvási idő annyira csökken, hogy egyik napról a másikra nem várható gyógyulás, akkor a teljesítmény a nap folyamán csökken, amint azt már leírtuk, és újra felmerül az alváshiány és a stressz ördögi köre. Ez a két tényező önmagában tehát két különböző probléma, amelyek azonban kölcsönösen függnek a nappali-éjszakai ritmusra gyakorolt ​​hatásuk miatt.

Ez számodra is érdekes lehet: Az alváshiány következményei