A kollagenáz

Mi az a kollagenáz?

A kollagenáz olyan enzim, amely képes lebontani a kollagént. Mivel a kollagenázok megszakítják a kötéseket, a proteázok csoportjába tartoznak. Mint minden enzim, a kollagenáz aminosavak sorozatából is áll. Ezeket az aminosavláncokat összehajtják, és végül mindig sajátos funkcióval rendelkeznek.

A kollagenáz feladata a két aminosav közötti kötelékek megbontása. Ezen aminosavak egyike mindig prolin, míg a második változhat. Mivel a kollagén sok prolinból áll, a kollagenázok azt lebontják és végül lebontják.

Összesen öt különböző kollagenáz található az emberekben, mindegyik különféle típusú kollagénre specializálódott.

Melyek a kollagenáz feladatai és funkciói?

A kollagenázok célja a prolin aminosav és más egyéb aminosavak közötti kötelékek megbontása. Tehát a proteázokhoz tartoznak, nem pedig olyan enzimekhez, amelyek a víz segítségével kötik a kötéseket.

Az emberi szervezetben a kollagenázok úgynevezett mátrix metalloproteázok. Ez azt jelenti, hogy nemcsak aminosavakból állnak, hanem fémionuk is vannak a központban. A kollagenázok esetében ez egy központban lévő cink-ion. Ennek a fémionnak és egy vízmolekulának a segítségével a prolin és a második aminosav közötti kötés megoszlik.

A prolin nagy arányban fordul elő kollagénben, amely a kötőszövetünk fő részét alkotja. Ez a különféle struktúrák, például a bőr, a csontok és a porc legfontosabb rostkomponense.

A kollagenázok kollagént lebontó funkciója miatt nagy jelentőséggel bírnak a sebgyógyulásban. A sérült vagy elhalt szövetet a kollagenáz felosztja és végül lebontja. Ez garantálja a seb optimális gyógyulását az elhalt szövetek eltávolításával.

Az emberekben összesen öt kollagenáz létezik, amelyek specifikusan felosztják a különböző kollagéneket. Ezek elsősorban a lizoszómákban helyezkednek el, amelyek felelősek a különféle molekulák lebontásáért.

A kollagenázok azonban nemcsak az emberekben, hanem a baktériumokban is megtalálhatók. Rendkívül fontosak a klostridia számára. Ezek a baktériumok a kollagenázjaikat arra használják, hogy elpusztítsák a kötőszövetet, hogy jobban terjedjenek a szervezetben.

Ha további érdeklődése van ezzel a témával kapcsolatban, olvassa el a következő cikkünket: Az enzimek szerepe az emberi testben

Hol készül kollagenáz?

A legtöbb enzimhez hasonlóan a kollagenáz termelése a sejtmagban kezdődik. A transzkripció során egy bizonyos DNS-szegmens másolatát készítik, amely tartalmazza az enzimre vonatkozó információkat.

Ez az mRNS elhagyja a sejtmagot a nukleáris pórusokon keresztül és eléri a riboszómát. Itt történik a transzláció és az enzim összeállítása a különböző aminosavak összekapcsolásával történik.

Az aktív kollagenáz azonban nem azonnal jön létre, hanem inaktív prekurzor. Ezt az úgynevezett prokollagenázt aktiválni kell, mielőtt használható.

Ez az aktiválás transzláció után történik, és csak akkor, ha a kollagenázra van szükség. Annak érdekében, hogy a prokollagenáz aktív kollagenázzá alakuljon, egy rövid aminosav-szekvenciát le kell vágni.

Ez az inaktív prekurzor garantálja a kollagenázok ellenőrzött felhasználását, különben azonnal végrehajtanák a kötőszövet lebontásának funkcióját, még akkor is, ha a szövet egészséges.

Milyen a normális kollagenáz szint?

Jelenleg nincs standard érték a kollagenázra az emberi szervezetben. Ez az enzim számos különféle emberi szervben megtalálható, mint például a hasnyálmirigy exokrin része. Itt a kollagenáz feladata az ételek zsugorítása.

Ha ezek a sejtek elpusztulnak, mint például a hasnyálmirigy gyulladása esetén, több kollagenáz választódik ki a vérbe. Azonban nem mérik a kollagenáz koncentrációját, hanem más enzimeket, például ebben az esetben a lipázt használják.

Ennek egyik oka a kollagenáz széles körű előfordulása. Ez a tény az enzimet specifikussá teszi, ezért nem alkalmas laboratóriumi elemzésre.

Hogyan fejti ki hatását Dupuytren-kór?

A Dupuytren-betegség olyan betegség, amely a kéz palmar aponeurosisának szöveti megnövekedésével jár. Ennek eredményeként a betegnek már nincs lehetősége teljes ujjainak nyújtására.

Különösen érinti a kisujját. Ez gyakran már nem nyújtható, és teljesen a tenyerében fekszik. Ebben az esetben egy flexionális kontraktúráról beszélünk.

Ez a betegség hogyan fejlődik, nem ismert. Van azonban családi felhalmozódás, és vannak feltételezett kockázati tényezők is, például a cigaretta dohányzása vagy az alkoholfogyasztás.

A betegek a kéz mozgásának hiányában szenvednek, és mind az erek, mind az idegek károsodhatnak a Dupuytren-kór következtében.

Különféle műtéti eljárások érhetők el terápiás formákként, például a palmar aponeurosis eltávolítása (Aponeurectomy) vagy a fascia felosztása.

Ugyanakkor megpróbálhatjuk úgy ellensúlyozni a betegséget is, hogy úgynevezett kollagenáz injekciókat adunk. Az injektált kollagenázok állítólag lebontják a kötőszövet feleslegét.

Ezeket az enzimeket közvetlenül a megvastagodott palmar fasciába injektálják, amely nagyrészt kollagén rostokból áll. Ez meglazítja a szövetet, és az érintett ujjat a lehető legnagyobb mértékben meg lehet nyújtani.

Ha a kollagenáz injekció sikeres, a szövetet olyan mértékben meglágyítja, hogy a palmar aponeurosis megvastagodott zsinórja az ujjhosszabbításon keresztül elszakadjon, és a beteg a kezét normál esetben ismét mozgatni tudja.

Érdekli a Dupuytren-kór egyéb kezelési lehetőségei? Olvassa el a következő cikkünket: Dupuytren-kór kezelése

A szerkesztõcsoport ajánlásai

További általános információk az ön számára is érdeklődhetnek:

  • Hasnyálmirigy enzimek
  • A kollagén
  • kötőszöveti
  • Az alfa-amiláz
  • Dupuytren-kór