A szem lencséje

Szinonimák

Lencse szemüveg

bevezetés

A lencse a szemrendszer része, a tanuló mögött fekszik, és más szerkezetekkel együtt felelős a beeső fénynyaláb refrakciójáért.
Rugalmas és aktívan ívelt az izmok felett. Ily módon a törésállóság a különféle igényekhez igazítható. Az életkorral az eredendő rugalmasság és átláthatóság csökken.

A lencse osztályozása

  • Belső lencse mag
  • Lencse héja
  • Lencse kapszula
  • Függő és szállító készülékek

A szemlencse anatómiája

A lencse a szem alatt van a tanuló mögött. A lencsét egy lencsekapszula beborítja. A lencse belseje lencsekéregré alakul át (Kívül) és egy lencsemag (Belül).
A lencsekéreg és a mag tartalmazza a lencseszálakat. A lencse elülső kapszulajának belső oldalán és az lencse egyenlítőjén sejtek vannak (Lencse hámsejtek), amelyek egy életen át lencseszálakat képeznek. A szálak héjaszerűen, a meglévő szálakon kívül helyezkednek el, az idővel egyre több vizet szabadítanak fel, és egyre vékonyabbak lesznek. Ezzel létrejön a lencsemag, amely sűrűbb és nehezebb.

Az objektívet az életkor függvényében változtathatjuk meg, így egyre nagyobb és nehezebb lesz. Ennek eredménye az ön rugalmasságának elvesztése, ami minden embernél bizonyos fokú presbiópiát eredményez. Az élet során a lencse tömege ötszörösére nőhet. A lencse körülbelül 8-10 mm átmérőjű, körülbelül 2-5 mm vastag és átlátszó. ő az bikonvex és hátul kissé ívelt, mint elöl. A lencse hátsó része az üvegszerű humorral határos.

Ábra: Vízszintes metszet a bal szemgolyón keresztül, alulról nézve
  1. Szaruhártya - Szaruhártya
  2. Dermis - ínhártya
  3. Iris - írisz
  4. Sugárzási test - A corpus ciliaris
  5. Choroid - érhártya
  6. Retina - retina
  7. A szem elülső kamrája -
    Kamera elülső
  8. Kamra szöge -
    Angulus irodocomealis
  9. A szem hátsó kamra -
    Kamera hátsó
  10. Szemlencse - Lencse
  11. Üveges - Corpus vitreum
  12. Sárga folt - Macula lutea
  13. Vakfolt -
    Discus nervi optici
  14. Látóideg (2. koponya ideg) -
    Látóideg
  15. Fő látóvonal - Axis opticus
  16. A szemgolyó tengelye - Axis bulbi
  17. Oldalsó végbélizom -
    Oldalsó végbélizom
  18. Belső végbélizom -
    Medialis végbélizom

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintése megtalálható a következő webhelyen: orvosi illusztrációk

A lencse összetétele

A lencsét körülbelül 60% fehérjék alkotják, amelyek sűrű, stabil kristályokból állnak. A fennmaradó 40% vizet tartalmaz. A kristályok biztosítják a stabilitást a fehérjepusztulás ellen (Denaturáiás). Ezenkívül a lencsében magas a C-vitamin (C-vitamin) és bizonyos enzimek, amelyek felelősek egy bizonyos "stressz-ellenállásért" (anti-oxidatív) érdekelni. A magas víztartalom biztosítja az átlátszóságot, és a fénytörési képesség vagy rugalmassághoz hasonlóan csökken az élet során. A lencsék elhomályosulnak az életkorral is.

A lencse táplálása

A lencsét a vizes humor táplálja. A kristályok negatív töltésűek, tehát túlnyomóan pozitív töltésű sók (kationok) fontosak. A lencse hámcsövének pumpája van, amely szállítja a káliumot a lencsébe és a nátriumot a vizes humorba. A lencse nem tartalmaz idegeket vagy ereket.

fiziológia

A lencse a szem rostokról szól (Zonularis rostok) az ún. ciliáris testben Szem letette. A ciliáris izom a ciliáris testben található. Ez egy gyűrű alakú izom, amely összehúzódik, amikor összehúzódik.
Ha az izom feszül, akkor a zónás szálak ellazulnak, és a lencsék eredendő rugalmasságuk miatt kevesebbé válnak. Amikor a ciliáris izom ellazul, a zónás szálak meghúzódnak, és a lencse laposabbá válik. Ily módon a lencse törésképessége beállítható, és a közeli és távoli tárgyak jól láthatóak. Ezt a folyamatot hívják Szállás. A Lát Közeli (például. olvasás közben) az izom aktívan feszült, hogy növelje a töréserőt. Ez magyarázza, hogy egy idő után miért teszi az izom aktivitása a szoros látást egyre erősebbé. A távolból történő látás során az izom maximálisan ellazult.

A szem más részeinek is van bizonyos törésképessége, de ez nem változtatható meg. Igen Szaruhártya, Vizes humor és Üvegszerű merev törésképesség. A szem törésképessége csak a gömb alakú és a lencse simításával változtatható és módosítható. A szaruhártya törésképessége kb. 43 dpt. A lencse törésképessége: 19 dpt és. A szállás szélessége, azaz a változtatható tartomány 10-15 dpt és életkorától függ.
A gyermekek és fiatal felnőttek általában a szállás teljes skáláját mutatják. Az életkorral csökken (Távollátás).

A lencse működése

A lencséért felelős a fény refrakciója a szemkamrákkal és a kamra folyadékával. Ez a folyamat fontos, hogy a környezetében látott elemek helyesen jelenjenek meg a reténon. A fénytörő készülék törésképessége a lencse deformációjával állítható be.
A lencse mindkét oldalán domború, azaz mindkét oldalán ívelt. A lencse deformálódik, ha a lencse kapszuláján húzza a zónaros szálakat. A zónás rostok állapota viszont a ciliáris izmok feszültségétől függ. Minél jobban összehúzódnak a ciliáris izmok, annál nyugodtabb a kör alakú szálak.
Amikor a ciliáris izmok újra ellazulnak, a zónás szálak feszültség alatt vannak. A feszített zóna alakú szálak ezután feszítést gyakorolnak a lencse kapszulájára, így a lencse deformálódik és laposabbá válik. Amikor a zónás szálak ellazulnak, csökken a lencse kapszulára gyakorolt ​​nyomás, és a lencse saját rugalmassága miatt ismét kör alakúvá válik.
A lencse lencseszálakból és egyből áll Lencsemag. A mag elveszíti a vizet az életkorral. Ez a veszteség hozzájárul ahhoz, hogy a lencse rugalmassága, azaz a deformálhatósága az életkorral csökken. Ha a lencse kerek, a törésképesség nagyobb, vagyis a fény erősebb a refrakció. A ciliáris izmokat elsősorban a parasimpatikus idegrendszer látja el, de ezek közül néhány szimpatikus jeleket is kap.
A törésképesség beállításában két fő folyamat van: a közeli és a távoli elhelyezkedés. A közeli szállást arra használják, hogy a töréshatást a szem közelében lévő tárgyakhoz igazítsák. Ennek érdekében a ciliáris izmokat a parasimpatikus idegrendszer feszíti, így a lencse ellazul és kerek lesz. A lencse görbülete tehát maximális, és a fény erősebb a refrakcióban.
Ellenkezőleg történik a távolsági szállás. A parasimpátikus beidegződés gátolva van, és a lencse laposabbá válik. Ha a szimpatikus rendszert is aktiválják, az objektív teljesen ellazult, és eléri a legalacsonyabb törésképességet. Mint fentebb említettük, a lencse elveszíti rugalmasságát az életkorral, és ez csökkenti a maximális törésképességet. Ennek eredményeként a közeli pont, az a pont, ahonnan egyértelműen láthat, egyre távolabb és távolabb esik, és presbyopia alakul ki.

Mi a lencse homályossága?

A lencse átlátszatlanságát szürkehályognak vagy szürkehályognak is nevezik. Németországban a leggyakoribb forma az életkorral összefüggő lencse homályosodás. Számos tényező, többek között a sérülés, a cukorbetegség, a sugárzás és leginkább az életkor okozza a lencse zavarosságát. Ennek eredményeként a látás egyértelműen korlátozott. Az érintett személyek a tüneteket úgy írják le, mint egy vastag köd, amely a szem előtt fekszik. A kellemetlenség javulhat, ha közeli tárgyakat nézünk. Ennek oka az, hogy a lencse deformálódott, hogy rögzítse a közeli tárgyat. A betegség okozati terápiáját még nem vizsgálták, de egy előrehaladott stádiumú műtét jelentősen javíthatja a látást. Itt a beteg lencsét egy mesterséges implantátum váltja fel.

Működés a lencsén

Számos oka van a lencsén végzett művelet végrehajtásának.
Például töréslencse cserélhető súlyos látási zavarok esetén. Ennek a műveletnek a célja a súlyos távolsági vagy közeli látás korlátozásainak csökkentése. Általános szabály, hogy a műtétet csak 50 éves kor után vagy presbiopia bekövetkezése után hajtják végre. A régi lencsét eltávolítják, és helyettesítik egy mesterséges lencsével. A lencse cseréje azonban a befogadóképesség természetes veszteségéhez vezet, és ezért a lencse cseréjére csak akkor van értelme, ha fennáll a látáskárosodás. Az új lencsét bizonyos fénytörési képességre állítják be, elsősorban a távoli látás érdekében, majd gyakran hozzá kell adni egy látványtámogatást a közeli látáshoz.
A mesterséges lencséket a mesterséges lencséknek a szürkehályog kezelésére is alkalmazzák, amellett, hogy a lencsét kicserélik a távoli látásra vagy a rövidlátásra. Itt a homályos lencsét egy mesterséges lencsével is felváltják. Annak érdekében, hogy jól megtervezhessük az eljárást, számos vizsgálatot kell elvégezni a műtét előtt. Ilyen módon az orvos mérlegelheti, hogy van-e értelme lencsét cserélni, mivel a mesterséges lencsék nem tudják korrigálni az összes látási hibát. Meg kell határozni a közös kezelési célt is, és előre egyértelművé kell tenni, hogy milyen mértékben lesz szükség további vizuális segédeszközökre (például olvasó szemüveg).
Maga az eljárás általában járóbeteg-alapon és helyi érzéstelenítés mellett zajlik. A művelet során a régi lencsét el kell távolítani, és az új lencsét be kell helyezni és rögzíteni kell. A régi lencsék eltávolításához előbb kiszereljük. Ez ultrahanggal történik, és teljesen fájdalommentes. Ezután egy kis szívókészüléket helyezünk be egy kis nyíláson keresztül, és a régi lencse töredékeit leszívjuk. A lencsekapszula megmarad, és ezután az új lencse tartójaként szolgálhat. Az új lencsét ugyanazon nyílás fölé hajtogatják, és behelyezik a kapszulába. Itt teljesen kibontakozik, és ezért helyettesítheti a régi lencsét. Lehetőség van egy femtoszekundumos lézer használatára is a vágáshoz. Ez megkönnyíti a kapszula és a szaruhártya kinyitását.

További információ a témáról: Szürkehályog műtét

Mesterséges lencsék

Az úgynevezett intraokuláris lencséket (IOL) általában lencsék pótlására használják. Az intraokuláris lencse egy optikai részből áll, amely helyettesíti az eredeti lencsét, és egy tartóból (haptikus) a lencse szembe történő rögzítéséhez.
A műlencse lehet kemény vagy puha. A kemény lencséket polimetil-metakrilátból készítik. A lágy lencsék összecsukhatók, amelyek hasznosak lehetnek az eljárás során, és szilikonból, akrilból vagy hidrogélből készültek. Az optikai zóna átmérője általában körülbelül 6 mm. Különbséget kell tenni a különféle lencsék között, az alak és az alkalmazási terület függvényében.
A rossz látás kijavításához általában pozitív vagy negatív refrakciós szemlencséket használnak. A pozitív refrakciós intraokuláris lencsét a távolsági látás korrigálására, a negatív refraktív intraokuláris lencsét a rövidlátás korrigálására használják.

A multifokális lencséket az presbiopia korrigálására használják, a már meglévő rossz látással kombinálva. Lehetőség van egy adaptív lencse használatára is, amely utánozza a lencse természetes elhelyezkedését.
Torikus lencsével javíthatjuk az astigmatizmus által okozott látáskárosodást. A torikus lencsék különleges formájúak, ezért kompenzálhatják a szaruhártya görbületét. Phakic intraokuláris lencsék (PIOL) szintén alkalmazhatók az intraokuláris lencsék alternatívájaként. Fakikus intraokuláris lencsék esetén a természetes lencsét nem távolítják el, hanem a mesterséges lencsét csak kiegészítõen helyezik be. Ezek a lencsék alkalmazhatók az ametropia korrigálására, de nem a szürkehályog kezelésére.

Lát valamit lencse nélkül?

A lencse fő feladata a szem törésképességének beállítása. A lencse deformálásával lehetséges az egyes tárgyak pontos rögzítése. A lencse azonban nem csak a szem olyan része, amely képes összpontosítani a beeső fénysugarakat. Nem a lencsének van a legnagyobb része a fénytörésnek, hanem a szaruhártyának a szemében tovább haladva. Maga a lencse körülbelül 20 dioptrust ad a szem teljes törésképességéhez. A hiányzó lencsét tehát megfelelő szilárdságú szemüvegtel lehet kompenzálni. Ennek eredményeként azonban a tárgyak rögzítése a közelben már nem lehetséges. A modern implantátumok kifejlesztése előtt a lencse átlátszóságát gyakran használták a lencse egyszerű eltávolítását vagy megsemmisítését. Ez a csillagfűzésnek nevezett művelet a kereszténység előtti idők óta ismert az egész világon.