A nyirokcsomók részvétele az emlőrákban

meghatározás

A nyirokcsomó-részvétel (vagy nyirokcsomó áttétek) az emlőrákban akkor jelentkezik, amikor a daganatos rákos sejtek elterjedtek a nyirokrendszerben, és letelepedtek a nyirokcsomókban. A rák kezelésében és a prognózisban döntő jelentőséggel bír, hogy van-e nyirokcsomó-bevonás.

További információ a témáról: Mellrák diagnosztizálása - Mennyire jó eséllyel a gyógyulás?

Ezért egy vagy több nyirokcsomót általában eltávolítanak a műtéti daganatos eltávolítás során annak érdekében, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálják őket rosszindulatú daganatsejtek szempontjából. Az emlőrákban a leggyakoribb nyirokcsomó áttétek a hónaljban, valamint a gallércsontok alatt és felett vannak (axilláris, supraclavicularis és infraclavicularis nyirokcsomók).

Egyes esetekben az érintett nyirokcsomók már a bőrön keresztül megérezhetőek, mint megnagyobbodott, durva és mozgathatatlan csomók.

További információ a témáról: Metasztázis mellrákban

Milyen gyakran vesznek részt a nyirokcsomók?

A mellrák nyirokcsomóinak gyakorisága a diagnózis időpontjában elsősorban a daganat felfedezésének időpontjától függ.

A korai stádiumban és kisebb daganatok esetén a nyirokcsomók ritka bevonása és a gyógyulás esélye nagyon jó.

Ha viszont a daganat már régóta észrevétlenül elterjedt, akkor a nagyobb daganatok gyakran nyirokcsomókkal járnak. A daganat típusa (szövettani növekedési mintázat, differenciálódás mértéke, daganat genetika, receptor státus) szintén befolyásolja a daganatsejtek nyirokcsomókba történő terjedését.

További információ a témáról: Mellrák stádiumok

Általában véve, minél később felismerik a daganatot, annál gyakoribb a nyirokcsomók bevonása. Ezért az egészségbiztosító vállalkozás átveszi a kétévenkénti mammográfiát az 50 éven felüli nők korai rákjának felismerésére.

További információ itt található:

• Mellrák szűrés
• Felismeri az emlőrákot
• Az emlőrák jelei

Milyen tünetei vannak a nyirokcsomó bevonásáról?

A nyirokcsomók rosszindulatú rákos sejtek általi fertőzése kezdetben nem okozhat tüneteket, és hosszú ideig észrevétlen lehet. Ezért, ha emlőrák gyanúja merül fel, az axillary nyirokcsomók ultrahang vizsgálatát végzik. A végső megerősítést azonban csak az egyik mikroszkópos vizsgálatával lehet megszerezni Nyirokcsomó-biopsziát végeztünk. Egyes esetekben azonban a nyirokcsomók érintettségét már a beteg maga is észreveszi.

Mellrák esetén a hónalj nyirokcsomói (axilláris nyirokcsomók) vagy a nyakcsontok feletti és alatti nyirokcsomók (szupraklavikáris és infralavuláris nyirokcsomók) vesznek részt a leggyakrabban. A nyirokcsomó részvétele látható vagy tapintható, változó méretű durva duzzanatként jelentkezik a hónalj alatt. Az itt található nyirokcsomók általában annyira kicsik, hogy kívülről nem érzékelhetők. A rákos sejtek fertőzöttsége és szaporodása miatt megnövekszik a térfogatuk, és sütik a környezetet, úgyhogy megérintve rögzítettnek és mozgathatatlannak tűnnek. A méret korlátozható a márvány méretére vagy a golflabda méretére. Az emlőrákban a megnagyobbodott nyirokcsomók általában nem fájdalmasak, a fájdalom valószínűleg gyulladásos okot jelez.

További információt a témáról itt talál:

• Mellrák fájdalom
• Emlőrák tünetei

Mit jelent egy nyirokcsomó-bevonás?

Az mellrák axiális nyirokcsomóinak állapota, vagyis hogy a hónalj nyirokcsomói már megfertőződtek-e rákos sejtekkel, a legfontosabb prognosztikai tényező az emlőrákban. Sajnos a prognózis és a túlélés általában romlik, ha egy vagy több nyirokcsomót érint. Ennek oka az, hogy a daganat, amely egykor csak az emlőre korlátozódott, szisztémás betegséggé vált, mivel a rákos sejtek már a nyirokrendszeren át terjedtek az axilláris nyirokcsomókba.

A mellrák tisztán műtéti eltávolítása nem elegendő a rák elleni küzdelemhez. Nyirokcsomó bevonása esetén az axilláris nyirokcsomókat és esetleg egyéb nyirokcsomókat is el kell távolítani. Ezenkívül a nyirokcsomók fertőzése miatt általában kemoterápiára van szükség a rákos sejtek elpusztításához az egész testben.

Tudjon meg többet erről: Mellrák kezelési lehetőségei

A nyirokcsomók tiszta bevonása esetén, szervmetasztázisok nélkül (például a májban vagy a csontokban), a terápiás megközelítés azonban a legtöbb esetben gyógyító, azaz a teljes gyógyulásra irányul. A kemoterápia, a sugárterápia, a hormonterápia és az antitestterápia kombinációja jelentősen javíthatja a prognózist. A gyógyulás esélye a daganat típusától, méretétől és az érintett nyirokcsomók számától és elhelyezkedésétől függ. A nyirokcsomóval járó mellrák gyógyítható, ám ennek a gyógymódnak meghosszabbított terápiára van szükség.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: Az emlőrák kemoterápiájának mellékhatásai

Mi a jelző nyirokcsomó?

A sentinel nyirokcsomó az a nyirokcsomó, amelyet a tumorsejtek először érnek el, amikor eljutnak a nyirokrendszeren. Ha ez a nyirokcsomó mentes daganatsejtektől, akkor az összes többi is fennáll, és a nyirokcsomó részvétele kizárható.

Ezt diagnosztikai úton alkalmazzák úgy, hogy radioaktív nyomjelzőt injektálnak a tumort körülvevő területre, mielőtt a tumort eltávolítják. A nyomjelző felhalmozódik a sentinell nyirokcsomóban, így speciális detektorok segítségével azonosítható. Az ellenőrző nyirokcsomókat külön-külön eltávolítják, és mikroszkóp alatt megvizsgálják a rosszindulatú sejteket. Ha tumorsejtektől mentes, akkor nincs szükség további nyirokcsomók eltávolítására.

Milyen esélye van a gyógyulásnak / túlélésnek, ha a nyirokcsomót érintik?

Rák esetén a gyógyulás esélyét gyakran az 5 éves túlélési arány formájában adják meg. Ez a szám a betegek százalékos arányát jelzi, akik a diagnózis után 5 évvel még életben vannak. A nyirokcsomókban szenvedő emlőrákos betegek 5 éves túlélési aránya kb. 50% és 90% között van. A döntő tényező az, hogy hány nyirokcsomót érintnek és hol vannak. A tényleges daganat mérete és tulajdonságai (rosszindulatú daganatok, növekedési ráta, receptor státus), valamint az életkor és az általános állapot szintén befolyásolják a gyógyulási esélyeket. Ezért általában nehéz elkötelezni egy százalékot.

További információkért lásd: Mellrák esetén várható élettartam

Ezért a kezelési koncepciót, kívánságait és ötleteit mindig külön-külön meg kell vitatni a beteggel. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a nyirokcsomókban részt vevő mellrák terápiás megközelítése (a szervek bevonása nélkül) a legtöbb esetben gyógyító, azaz a kezelés célja a teljes gyógyulás.

Ami szintén érdekli Önt: Mellrák nyomon követése

Hogyan kezeljük a nyirokcsomót?

Ha a nyirokcsomót már megfertőzték tumorsejtekkel, akkor a lokális (helyi) tumor eltávolítása nem elegendő. A mell melletti aktuális daganat mellett az érintett nyirokcsomókat is ki kell vágni. A nyirokcsomó eltávolításának mértéke a fertőzéstől függ, és mindegyik esetben külön kell dönteni.

Ezenkívül a tumor ágyát, azaz az érintett embert ki kell besugárzni, feltéve, hogy a tumor eltávolításával megőrizhető.

Tudjon meg többet erről: Mellrák besugárzása

Mivel a rákos sejtek átöblítése más szövetekbe és szervekbe a jelenlegi nyirokcsomó bevonásával nem zárható ki, szisztémás (általában intravénás) kemoterápiát kell végezni. A kemoterápia célja a rákos sejtek elpusztítása, amelyek elterjedtek és bárhol elrejthetnek a testben. Ennek célja a további áttétek megelőzése.

A kemoterápián kívül számos más gyógyszer is használható, a tumortól függően. Egyrészt ez magában foglalja a hormonterápiát, amely eltávolítja a daganathoz nélkülözhetetlen női nemi hormonokat.

Ezen túlmenően, egy specifikus ellenanyag-terápia (trastuzumab), amely megfosztja a rákos sejteket egy újabb növekedési stimulusról, már régóta nem működik.

Mielőtt ezt megtenné, meg kell vizsgálni, hogy melyik gyógyszer alkalmazható-e ésszerűen a jelenlegi rák ellen, és melyik csak további mellékhatásokat okoz a beteg számára.

A nyirokcsomó-beavatkozás valójában metasztázis?

A nyirokcsomó-bevonás kifejezés helyett a nyirokcsomó-metasztázis kifejezés szinonimán is használható. A metasztázis kifejezés (görög a migráció esetében) egy rosszindulatú daganat elhelyezkedését jelzi egy távoli szövetben vagy szervben.

Különbséget kell tenni a nyirokcsomó áttétek és a szerv áttétek között. A nyirokcsomó áttétek a rákos sejtek elterjedéséből származnak, míg a szervi áttétek a rákos sejteknek a véráramban történő elterjedéséből származnak.Emlőrák esetén az áttétek általában először a nyirokcsomókban és csak később olyan szervekben zajlanak, mint például a máj, a csontok, a tüdő vagy az agy. A fertőzött nyirokcsomó is metasztázis, de jóval nagyobb eséllyel regenerálódik, mint ha a szervi metasztázisok már jelen vannak.