Tejfogak

bevezetés

A tejfogak (dens deciduus vagy dens lactatis) a legtöbb emlős, köztük az ember első fogászati ​​felszerelését képviseli, és későbbi életében állandó fogak helyettesítik őket.

A "tejfogak" vagy a "tejfogak" kifejezés visszavezethető a fogak színére, mert fehér, kissé kékesen csillogó színük van, amely nagyon hasonlít a tej színéhez.

A maradandó fogakhoz képest (32 fog) a tejfognak csak 20 foga van. Ez a különbség a lényegesen kisebb miatt van Pofák csecsemő vagy kisgyermek. De nemcsak a fogak száma, hanem a szélességük és a gyökérhosszuk is egyértelmű különbséget jelent a "felnőtt" és a "fogak" között.Gyermekfogak- Képvisel.

Csakúgy, mint az állandó fogsor, a tejfogak is négy negyedre oszthatók, állkapcsonként kettőre. A 1. Quadrant leírja a megfelelőt felső állkapocs, a 2. a bal oldali, az 3. A bal Alsó állkapocs és a 4. a jobb alsó állkapocs.
E négyzetek mindegyike öt tejfogat tartalmaz, a központi metszőfog (Dens incisivus), a oldalsó metszőfog, a tépőfog (Dens caninus), valamint az első és a második mól- (Mól).

Fogkitörés (Lacteal Dention)

A tejfogak kitörése általában az élet 6. és 9. hónapja között kezdődik, de ez korántsem meghatározott idő, mert az első tejfog is jelentősen előbb vagy később kitörhet. Észrevehető azonban, hogy a fiúknál a fogak kitörése gyakran valamivel később kezdődik, és emiatt sokkal később végződik. A fogzás általában fájdalmas a gyermek számára, és nem ritka, hogy a testhőmérséklet emelkedéséhez vezet (láz). A tejfogak általában nem véletlenszerűen törnek át, hanem rendezett sorrendben, de itt is vannak kivételek.

Általában a középső felső metszőfogak jelennek meg először az állkapocsból

(kb. 6 - 9 hónapos korban), az alsó szemben lévő fogak (antagonisták) általában valamivel később következnek. A középső metszőket először az oldalsó metszők követik (kb. 8-12 hónapos korúak), valamivel később az első őrlőfogak

(kb. 12-16. élethónap), majd a szemfogak (kb. 16-20.hónap) és végül a 2. őrlőfogak (kb. 20-30.hónap).

Ebben az időpontban az ellentétes fogak (antagonisták) még nincsenek közvetlen kapcsolatban egymással, nem érintkeznek. A legtöbb esetben a lombhullás 30 hónapos korig teljesen fel van szerelve, és 3 éves korára a lombhullás teljesen összekapcsolódik. A „fogazás” kifejezés itt azt jelenti, hogy ebben az időpontban az összes fogkorona érintkezik a megfelelő szemközti foggal. A felső és az alsó állkapocs teljes összekapcsolódása azonban nem jelenti azt, hogy a tejfogak nem fognak tovább növekedni. Valójában három éves kora után sem teljesen érettek a foggyökerek. A foggyökerek még az utolsó tejfog áttörése után is jelentősen megnőnek. A legtöbb gyermek hat-hét év körüli, mire a tejfogak teljesen érettek lesznek.Továbbá nem ritka, hogy a csecsemő részben fogazottan születik, ezekben az esetekben úgynevezett "dens connati" vagy "boszorkányfogakról" van szó. Szoptatáskor ezek a fogak irritációt és gyulladást okozhatnak a mellbimbókban. A különböző tejfogaknak különböző a gyökereik száma, a lombhullató metszőfogaknak és szemfogaknak egy-egy gyökere van, az alsó állkapocsban lévő lombhullató fogak két, a felső állkapocsnál pedig a gyökérfogak három gyökérrel rendelkeznek. Ez közös jellemző a felnőtt és a tejfogak között, mert a maradandó fogak gyökerei is eltérőek. A fogcsere során a tejfogak gyökerei feloldódnak, így a kihullott tejfogaknak általában nincsenek gyökereik. A maradandó foggal ellentétben a tejfog nagyon puha, ami annak a ténynek köszönhető, hogy a tejfogak zománca még nem érett meg teljesen. Emiatt a tejfogak hajlamosabbak a fogszuvasodásra, és körültekintőbben kell gondoskodni róluk. Elég, ha az első életévben a tejfogakat csak naponta egyszer mossa, de a fogak számának növekedésével a gondozási magatartásnak is meg kell növekednie. Sok fogorvos azt is javasolja, hogy hetente használjon fluoridot tartalmazó fogkrémet a tejfog kívülről történő megkeményítésére. A túl gyakori használat azonban gyorsan csúnya fluorid-lerakódásokhoz vezet.

További információ a témáról: Fogzás a babában

Átmeneti szakasz

A felső és az alsó állkapocs progresszív növekedése az idő múlásával oda vezet, hogy a tejfogak (interdentális terek) közötti rések egyre jobban megnőnek, és így a lényegesen nagyobb, állandó fogak számára helyet teremt. Ez a folyamat teljesen normális és fontos az állkapocs és a fogak további fejlődése szempontjából. A tejfogak tehát fontos szerepet játszanak a maradandó fogak kitörése kapcsán is.

Ezért ésszerű, hogy a korai, többnyire fogszuvasodás okozta veszteség egy tejfog nem problémamentes. A hiányzó fog olyan rést hoz létre, amely az idő múlásával szűkül, és végül már nem kínál elegendő helyet az állandó fog számára.

Ennek eredményeként gyakran előfordul a fogak eltolódása az állandó fogsorban.

Korai tejfogvesztés esetén a fogorvosok sínt vagy fogszabályozót használnak, amelyek helyettesítőként működnek a tejfogakban. Végül azonban a korai fogvesztés nemcsak esztétikai problémákhoz vezet, hanem elképzelhető a normális nyelvfejlődés zavara is.

Fogváltás (állandó fogazás)

A tejfogak után a 6-7 Amikor a kor életkora teljesen kialakult, 6 és 14 éves kor között fogváltozás következik. Ez a fogváltás általában csak a 17. és 30. század között megy végbe. Az életév a bölcsességfogak kitörése által teljes.

A maradandó fogak is rendezett módon kerülnek elő az állkapcsból.

Az első molárisok általában előbb törnek ki, ezért hívják őket népiesen "6 éves molaroknak". Ekkor megjelenik az egyes kvadrátok középső metszőfoga (6. - 8. életév), majd az oldalsó metszőfog (8. - 9. életév), az alsó állkapocs szemfoga (9. - 11. életév), az első premoláris ( premoláris) (10-12 éves kor), a felső állkapocs szemfoga (11-13 éves kor), a második premoláris (11-13 éves kor), a második moláris (12-14 éves kor) és a fehérség fog (17. - 30 éves kor).

További információ a témáról: Fogváltás a gyermekben