Felismerje és kezelje az ásványi hiányokat

bevezetés

Az ásványi anyagok olyan anyagok, amelyeket étkezés közben kell bevenni, mivel az emberi test nem képes ezeket előállítani.
Fontosak az anyagcserének biztosításához, és nyomelemekre, például vasra, jódra, rézre és cinkre, valamint ömlesztett elemekre, például nátriumra, kalciumra, káliumra és magnéziumra oszthatók.
Az ásványi anyagok hiányát a csökkent bevitel vagy megnövekedett igény okozhatja.

Mire van szüksége ásványi anyagokhoz?

Az ásványi anyagok kiegyensúlyozott homeosztázisban játszott szerepe a nem kielégítő ellátás következményeiben rejlik.

A nyomelemek, az ásványi anyagok első alcsoportja a vas, a jód, a réz és a cink.
A vasat megfelelő mennyiségben kell ellátni a testtel, mivel elengedhetetlen a hemoglobin, a vörösvértestekben lévő vérpigment kialakulásához.
A jód viszont a pajzsmirigy anyagcseréjének legfontosabb építőeleme, mivel a két pajzsmirigyhormon, a trijódtironin és a tiroxin (T3 és T4) előállításához használják. A réz közvetlenül kapcsolódik a vas anyagcseréhez. Ez szükséges mind a vas felszívódásához a vékonybélben, mind a vas funkcionális felhasználásához.
A cink részt vesz az immunrendszer szabályozásában azáltal, hogy erősíti azt egyrészt az immunsejtek aktiválásával, másrészt védi a testet negatív szabályozás révén a túlzott gyulladásos reakcióktól. Ez továbbra is a jelenlegi kutatás tárgya, mivel a pontos sejtes folyamatokat még nem derítették ki.

A mennyiségi elemek, az ásványok második alcsoportja, például: Nátrium, kálium, kalcium és magnézium.
Ionként a nátrium kulcsszerepet játszik a víz cseréjének szabályozásában a sejt belseje és külseje között. Ezenkívül részt vesz az idegsejtekben a cselekvési potenciál fejlesztésében, azaz az idegek gerjesztésének vezetésében, és további membránokon keresztül mozgatja a további transzportfolyamatokat. A kálium sok testsejtben található, és fontos a repolarizációhoz, azaz az idegsejtek akciós potenciáljának kiürüléséhez.
Egy másik fontos ion a kalcium, amely körülbelül 1 kilogrammnál a testben a legelterjedtebb ásványi anyag. Fontos feladatokat lát el a csont anyagcserében, amelyben a foszfáttal együtt kalcium-foszfát komplexet képez és a csont alapanyaga. A kalcium szintén részt vesz a neuronális jelek továbbításában a kémiai szinapszisba és az alvadási folyamatokba.
24 grammnál a magnézium a testben a legkevésbé képviselt ásványi anyag, ellentétben a kalciummal.

Kérjük, olvassa el a témákat is:

  • A káliumhiány felismerése
  • Magnéziumhiány
  • Jódhiány
  • Cinkhiány
  • Mérgező az alumínium az emberi testre?

Ásványi hiány okai

Az ásványi anyag hiányának okai nagyon változatosak, és időigényes, nagyon részletes orvosi diagnosztikával összekapcsolhatók.
Mindig különbséget kell tenni a nem megfelelő felszívódás miatti önmaga által okozott hiány és a testben a hasznosítási rendellenességek miatt felmerülő hiány között. Az ásványi hiány lehetséges okaként mindig figyelembe kell venni az életkortól vagy a környezeti tényezőktől függő megnövekedett igényt. Az ásványi hiányos betegségek leggyakoribb okait az alábbiakban soroljuk fel és magyarázzuk el:

  • Vashiány a menstruáció során bekövetkező vérvesztés miatt
  • Asztali só (NaCl) elvesztése erőteljes izzadás miatt (pl. Edzés közben)
  • Hasmenés és hányás, az anyagok bélnyálkahártyán keresztüli abszorpciójával és ioncsökkenéssel
  • Gyomor- és bélbetegségek, amelyeknek az anyagok bélnyálkahártyán keresztül történő felszívódása romlik
  • Alkoholizmus és májszintézis rendellenességek
  • Károsodott vesefunkció és vizeletvesztés

Vashiány

A nyilvánvaló vashiány a világ leggyakoribb ásványi hiánya.
Tartalmazhatja nyilvánvaló vashiány következhet be az élelmezés általi csökkent bevitelből. Ez történik olyan embereknél, akik szigorúan vegánok, vagy akik vészhelyzetekben találják magukat, általában alacsony étrend-bevitel mellett. A vashiány azonban a fiatal nőket is gyakran érinti, akik menstruációjuk során sok vért vesznek el.
Alulellátás előfordulhat a test elégtelen felszívódásának ("malassimiláció") következtében. Ennek okai a gyomor rendellenességei, pl. gyomorműtét után krónikus gyulladásos bélbetegségek, például Crohn-kór vagy gluténérzékeny enteropathia.
Például a terhes és szoptató nők fokozott vasigényt igényelnek.

A vashiány gyakran meglehetősen specifikusan manifesztálódik a fáradtság és a rossz koncentráció révén. Az érintettek gyakran hajlamosabbak a fertőzésekre és panaszkodnak az alvási rendellenességekre. Ez a vérszegénységhez is vezet a hemoglobin, a vörös vér pigment csökkent képződése miatt.
A vases ételek, például a hús, a hüvelyesek, a tökmag és a dió elősegíthetik ezt.

További információ a témáról:​​​​​​​

  • A vashiány tünetei
  • Vashiány-teszt
  • Vashiány és depresszió - Mi a kapcsolat?

Az izzadás oka

A testgyakorlás során a test nemcsak a vizet veszíti el, hanem a fontos ásványi anyagokat is. Ezek főként nátrium és klorid a NaCl vegyületben (asztali só). A nátrium-klorid transzporterek a pórusok mirigycsatornáiban (verejtékmirigyekben) helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy a test e két fontos ásványi anyag nagy mennyiségét elveszíti. Fontos, hogy ezt a veszteséget nagy mennyiségű (forró napokon és 5-10 liter közötti túlzott testmozgásig) és izotóniás italokkal kompenzálja.
Cisztás fibrózis esetén többek között megnövekedett mennyiségű nátrium-klorid ürül ki az izzadságból. Ezt fel lehet használni a genetikailag öröklött betegség diagnosztizálásához az izzadság nátrium-klorid-tartalmának vizsgálatával. A cisztás fibrózist 2016 óta regisztrálják az újszülöttek szűrésében.

Mely kísérő tünetek jelzik az ásványi anyag hiányát?

Egyéb olyan tünetek, amelyek gyakran előfordulnak ásványi anyag hiány esetén, a virágzás sikertelensége, koncentrációs zavarok, alvási rendellenességek, idegi és izomgyengeség, véralvadási rendellenességek és vérszegénység. A szemhéj is húzódhat.

Alvadási rendellenességek előfordulhatnak K-vitamin-hiány, valamint kalciumhiány esetén. A K-vitamin fontos szerepet játszik a májban néhány véralvadási faktor (2,7,9 és 10) szintézisében. Ezért a K-vitamin hiánya magában foglalhatja vérzési komplikációk fordulnak elő. Optimális esetben a vérképződés és az érrendszer oldódásának egyensúlya van. Így nincs sem trombuszképződés, sem vérzés. A kalciumot a véralvadási folyamat során a vérlemezkék ("vérlemezkék") szabadítják fel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezek felhalmozódjanak és az érfalhoz kapcsolódjanak. Ezt a folyamatot kalciumhiánygal lehet elfojtani.

Vérszegénység esetén a fentiekben leírt vashiányt meg kell említeni. A vashiányos vérszegénység a vérszegénység leggyakoribb formája, 80% -kal, és mindenekelőtt nagyon jól képviselték a fejlődő országokban.

Hajhullás

A többi hajsejthez hasonlóan a hajgyökér-sejteknek szükségük van néhány alapvető ásványi anyagra a napi anyagcseréhez.
A genetikailag okozott hajhullás típusán kívül az ásványi hiányokkal összefüggő hajhullás az egyik megszerzett ok. Az egészséges hajnövekedés legfontosabb ásványi anyagai a kalcium, a cink, a szelén és a jód. A kalcium kulcsszerepet játszik a haj növekedésében. Serkenti a növekedést a hajgyökér proliferációs zónájában. A kalciumtartalmú ételek közé tartozik a tej és a tejtermékek, a diófélék és a mandula, a szezám és a lenmag, a kínai káposzta, a kelkáposzta és a spenót.

Tudjon meg többet erről: Hajhullás

A fogszerkezet problémái

A kalcium döntő szerepet játszik a fogzománc és az egészséges fogszerkezet kialakulásában is. Ennek ellenére a megfelelő foghigiéniát olyan betegségek, mint a fogszuvasodás elsődleges megelőzésének kell nevezni.

Szívritmuszavarok

Mindenekelőtt a kálium nagyon fontos szerepet játszik a szív gerjesztésében.
Ezt például szívműtéteknél is hasznos. Káliumban gazdag oldatokkal (szívápoló oldatok) szívmegállás érhető el, és egy szív-tüdő készülék használatával nagyon pontosan működhet egy nem verő szív.
A megnövekedett vagy csökkent káliumkoncentráció kóros befolyást gyakorol. A hiperkalemia (körülbelül 5,5 mg / dl-től) életveszélyes szívritmuszavarokhoz vezethet, ezt követő szívmegállással. A hypokalaemia (<3,5 mg / dl) szintén negatívan befolyásolja a szív gerjesztését. Az EKG egy T- és U-hullámot mutat.
De nemcsak a szívre gyakorolt ​​erős befolyás veszi fel a káliumot. A kálium-egyensúly zavara lehet ezenkívül az izomreflexek gyengüléséhez, az általános izomdinamiahoz, azaz az izmok kimerültségéhez és a simaizmok bénulásához a következő székrekedés mellett, beleértve bénulási ileust (bélbénulás), hólyagbénulást túltöltött húgyhólyaggal.

Köröm változások

Az ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a köröm kialakulásában is.
Onychoschisis, például a körmöknek a fal szélétől kezdve lamelláris hasadása vas- vagy vitaminhiány következménye lehet. Úgy tűnik, hogy egy ásványi anyag hiány is az onychorrhexis okaként, amely a köröm hossztengelyét követő fragmentáció. Az általában törékeny körmök oka a kalciumhiány.

További információ a témáról: Törékeny körmök

terápia

Annak elkerülése érdekében, hogy elsősorban az ásványi anyag hiányába kerüljön, fontos, hogy elegendő mennyiséget vegyen be ételével.
Ennek keretét bizonyos ételek, például zöldségek és gyümölcsök, különféle módon, valamint heti 1-2 halételek biztosítják. A vörös húsra és a kolbászra vonatkozó korlátozó étrend szintén elősegíti a kiegyensúlyozott ásványi egyensúlyt.
Asztali só használatakor hivatkozni kell a jódozott és fluortartalmú sóra. Mindenekelőtt kerülni kell a zsíros ételeket. Az elektrolittartalmú elegendő mennyiségű ivóvíz szintén nagyon fontos.

Ha azonban nyilvánvaló ásványi hiány van, számos terápiás lehetőség áll rendelkezésre. Alapvetően az egyéni étrendet át kell gondolni és szükség esetén módosítani kell. Külső bevitel is lehetséges tabletta formájában (szájon át). A terápia ezen formája a páciens fontos pillére a terápiás megközelítésben.

Két módszert kell megemlíteni az "otthoni orvoslásban". A Schüssler-sók abszorpciója évtizedek óta ismert eljárás. Tizenkét különböző sót és 15 kiegészítőt lehet bevenni ide. Ezen túlmenően egy pohár víz ivása két evőkanál almaecettel és egy teáskanál mézzel megelőzheti az ásványi anyagok hiányát.

További információ a témáról: Az egészséges táplálkozás

diagnózis

Általában a nem specifikus tünetek a beteget az orvoshoz vezetik. Ezek kimerültség, fáradtság és a teljesítmény csökkenése.
A kezelõ orvos (általában internista szakterület) ezután általában vérszámot készít a vénás vérvétel után. A vér elektrolitkoncentrációja speciális laboratóriumi kémiai módszerekkel meghatározható, és ha szükséges, a célzott kezelést azonnal meg lehet kezdeni. Mindig fontos a klinikai tüneteket és a laboratóriumi eredményeket áttekinteni.

A vérvizsgálaton kívül az ásványi anyag hiányát különféle egyéb módszerekkel is kimutathatjuk, amelyek azonban orvosi szempontból kevésbé megbízhatóak.

előrejelzés

Még ha egy ásványi anyaghiány különféle fizikai tüneteket is magában foglal, amelyeket komolyan kell venni, általában jóval a mérleg és a kezelés elvégzése után orvosolható.
Fontos, hogy ezeket a tüneteket kombináljuk egy vagy több ásványi anyag esetleges hiányával. Ebben az esetben a kiegészítő terápia a lehető leghamarabb megkezdhető. A fizikai tünetek enyhítését általában optimális kezeléssel lehet elérni. Így az ásványi hiány általában reverzibilis klinikai képet képvisel.
A tisztán fizikai okokat (például a gyulladásos bélbetegség miatt bekövetkező malasszimilációt stb.) Helyettesítő terápiával vagy, ha szükséges, intervenciós eljárásokkal is lehet kezelni.

összefoglalás

A fehérjék mellett a szénhidrátok és zsírok, mint primer energiaforrások, az ásványi anyagok, valamint a vitaminok és a víz képezik az élelmiszer-összetevők második osztályát.
Mint a három fő energiaszolgáltató esetében, ásványi anyagok hiánya is lehet, azzal járó tünetekkel. Fontos megkülönböztetni az abszolút hiányt, amely a csökkentett bevitel eredményeként alakul ki az alulellátásból, és a relatív hiányt, amely pl. állandó, általában elegendő bevitel mellett megnövekedett igény esetén fordulhat elő.
Fontos tudni, hogy az ásványi anyagok az alapvető élelmiszer-összetevők részét képezik. Alapvető táplálék-összetevőket (vitaminokat, ásványi anyagokat, egyes aminosavakat és néhány zsírsavakat) a szervezet nem tud előállítani. Mivel azonban fontos funkciókat látnak el az emberi test anyagcseréjében, ezeket kívülről kell ellátni.

A legfontosabb ásványi anyagok a vas, a jód, a réz, a cink, a kalcium, a kálium, a magnézium és a nátrium.

Alapvetően a kiegyensúlyozott ásványi anyag egyensúlyt ásványi anyagokat tartalmazó italokkal, kiegyensúlyozott étrenddel kombinálva elég jól lehet elérni. Kérjük, vegye figyelembe a mennyiségeket a megfelelő palackokon.