Cushing-kór

meghatározás

Cushing-kór esetén az agyalapi mirigy leginkább jóindulatú daganata a megnövekedett kortizolszinthez vezet a testben. A tumorsejtek nagy mennyiségben hírvivõt, az úgynevezett adrenokortikotróp hormont vagy röviden ACTH-t termelnek. Ez befolyásolja a mellékvesekéreg sejtjeit és kortizolt termel.
Mivel a tumorsejtek rendkívül megnövekedett mennyiségű ACTH-t termelnek, a mellékvesekéreg sejtjeit szintén stimulálják a túltermelés. Ez végül jelentősen megnövekedett kortizol-előfordulást eredményez, amelyet az orvosi zsargonban hiperkortizolizmusnak neveznek.

Az okok

A Cushing-kór kialakulásának oka általában az agyalapi mirigy daganata. A daganat a sejtproliferációból vagy a helytelenül ellenőrzött sejtekből származó gátlás nélküli proliferációból származik. A tumorsejtek működése károsodott.
Az agyalapi mirigy egészséges sejtjeivel ellentétben, rendellenesen megnövekedett mennyiségű ACTH-t termelnek, amely hírvivő anyag, amely más szerveket, különösen a mellékveseket érint. Ez reagál a túlkínálatra a megnövekedett kortizoltermeléssel, amely nagy mennyiségben erős eltérésekkel és változásokkal járhat a test különféle funkcióiban.

Tudjon meg többet a témáról itt: Agyalapi mirigy daganata.

A diagnózis

A Cushing-kór diagnosztizálása általában vérvizsgálattal történik. A vérben a kortizolt keresi. Ezenkívül meg lehet határozni az ACTH-értéket, amely Cushing-kórban jellemzően növekszik.

Bizonyos tesztek elvégezhetők a Cushing-betegség és más megbetegedések megkülönböztetésére, amelyek szintén társulnak a megnövekedett kortizollal. Ebben az esetben az úgynevezett Dexametazon-teszt. A 24 órás vizeletgyűjtésben megnövekedett mennyiségű kortizol is megtalálható.

A fej is meg van ábrázolva. Általában a fej MRI-jét készítik, amelyen az agyalapi mirigy daganata láthatóvá válik.

Tudjon meg többet a témáról itt: ACTH.

A tünetek

A kortizol túltermelése, amely Cushing-kórban fordul elő, különféle tüneteket okozhat. A leggyakoribb változásokat az alábbiakban nevezzük, de meg kell jegyezni, hogy nem minden tünet feltétlenül szükséges a Cushing-kór következtetéséhez.

Különösen jellemző a testzsír újraelosztása, amely úgynevezett törzshízásban, teliholdban és bika nyakában nyilvánul meg. A kortizolnak a csontokra is van hatása, ami elveszíti sűrűségüket, és az oszteoporózis tünetei jelentkeznek.
Az izmokat a kortizol fokozott befolyása is szenved, és gyorsabban lebontják őket, különösen a végtagokban. A test érzékenyebben reagál a cukorra vagy a glükózra, a vércukorszint erősebben emelkedik a cukor bevétele után, mint az egészséges embereknél általában. A bőr is érintett. Jellemzőek a bőr elvékonyodása, striák kialakulása, sebgyógyulási rendellenességek és a bőr vérzése.
A pszichét szintén szenvedheti a megnövekedett kortizolszint. Az érintettek hangulatváltozást mutathatnak akár depressziós epizódokig is.

Cushing-kór kapcsán a megnövekedett kortizolszint mellett megváltozik a vér ACTH-szintje is. Ez növeli a nemi hormonok, különösen a férfi hormonok, az úgynevezett androgének termelését. Ez különösen azokban a nőkben észlelhető, akiket menstruációs rendellenességek vagy fokozott hajnövekedés szenved, különösen az arcon. Az ACTH és a kortizol szintén befolyásolja a vérnyomást. Más hormonokkal való kölcsönhatás a vérnyomás emelkedéséhez vezet, amely ezt követően magas vérnyomásként észlelhető.

A különbség a Cushing-kór és a Cushing-szindróma között

A Cushing-szindróma magában foglal minden olyan betegséget vagy állapotot, amely a megnövekedett kortizolszinttel jár. Nincs különbség abban, hogy a kortizolt külsőleg, azaz gyógyszeresen táplálták-e, vagy azt a kortizol túltermelése okozta a testben.
A Cushing-szindróma leírja a hiperkortizolizmust, amelynek különféle okai lehetnek.

A Cushing-féle betegség viszont kifejezetten megnövekedett kortizolszintre utal, amelyet a megnövekedett ACTH-termelés okoz, főként az agyalapi mirigy daganata során. Mindkét kifejezés általában azonos tüneteket tartalmaz. A Cushing-kór hatással lehet a nemi hormonokra, különösen a férfi hormonokra (androgének). A túltermelés a menstruációs ciklus rendellenességeihez és fokozott férfias hajnövekedéshez vezethet, különösen az arcon, különösen a nőkben.

Tudjon meg többet a témáról itt: A Cushing-szindróma tipikus tünetei.

A betegség lefolyása

A Cushing-kór általában a fent említett tünetekkel jár. Az agyalapi mirigy daganatában ezek hirtelen vagy fokozatosan fordulnak elő. Ennek köze van ahhoz, hogy a daganat milyen gyorsan növekszik, és hogyan befolyásolja a kortizoltermelést.

Ha a kortizolszint nagyon magas, akkor a kardiovaszkuláris rendszer erősen befolyásolható. A magas kortizolszintű betegekben szintén kiemelkedően magas a vérnyomás. Hosszú távon ez olyan betegségeket támogat, mint például a szívroham vagy agyvérzés. Emiatt a bevezető terápiás intézkedések szintén annyira fontosak.

A daganat műtéti eltávolítása során az ACTH-über termelő sejteket eltávolítják, és az érintett betegek általában a kezelés után ismét normál kortizolszinttel rendelkeznek - ezért ezeket gyógyultnak tekintik. Ha a műtét nem terápiás kérdés, akkor például a gyógyszeres kezelés csökkenti a kortizolszintet, ami szintén hozzájárul a tünetek enyhítéséhez és csökkenti a szív- és érrendszer nemkívánatos negatív hatásait.
A betegség további lefolyását általában nem lehet megjósolni azokkal a betegekkel, akiket gyógyszeres kezeléssel kezeltek, mivel ezt más tényezők is befolyásolják, például az alapbetegségek vagy az életkor.

Olvassa el a cikket: A kortizon mellékhatásai.

A terápia

Cushing-kór esetén az agyalapi mirigy daganatának műtéti eltávolítását végzik. Ha műtéti eljárás nem lehetséges, más kezelési intézkedések is fontolóra vehetők.
Ide tartoznak például a tumorszövet proton besugárzása vagy bizonyos gyógyszerek beadása. A gyógyszeres kezelés magában foglalja a kortizolt csökkentő anyagokat. Állítólag csökkentik a hiperkortizolizmus által okozott tipikus tüneteket.

A témáról többet itt találhat: Agyalapi mirigy daganata.

Prognózis

Cushing-kórral, amelyet az agyi boka daganata okoz, és műtéten is kezelhető, általában várható a normális élettartam. Ha a műtéti eltávolítás nem lehetséges, fontos, hogy gyógyszeresen csökkentse a vér kortizolszintjét.

A tartósan megnövekedett kortizolszint negatív hatással van a szív-érrendszerre. Mindenekelőtt a megnövekedett vérnyomás olyan szövődményekhez vezethet, mint például szívroham vagy stroke, ami jelentősen csökkentheti az érintettek várható élettartamát.

Cushing-kór kutyákban

Cushing-kór kutyákban is előfordulhat. Mint az embereknél, a leggyakoribb kiváltó tényező az agyalapi mirigy daganata, amely felelős a megnövekedett kortizon termelésért. Az állatok különféle tüneteket mutatnak, ideértve a súlygyarapodást, a hajhullást, a fokozott vizelést, a szomjas viselkedést, az izomgyengeséget, a vékonyabb és pigmentáltabb bőrt.

A kutyák Cushing-kórját általában olyan gyógyszerekkel kezelik, amelyek csökkentik a kortizoltermelést. A gyógyszeres kezelésnek egész életen át kell lennie, hogy a kutya ne szenvedjen a tipikus Cushing-tünetektől.
Az állatorvos következetes kezelésével és rendszeres vérvizsgálatával általában jó terápiás eredmény várható.

Tudjon meg többet a témáról itt: Cushing-szindróma kutyákban.

Cushing-kór macskákban

A macskák szinte ugyanazokat a tüneteket mutatják, mint a kutyák Cushing-kórban. Ide tartoznak többek között a haj vagy a szőr elvesztése, a testtömeg növekedése, az izmok pazarlása, valamint a szomjúság és az éhség fokozódása. A bőr "vékonyodása" és a fokozott vizelés szintén lehetséges tünetek.

A kutyákkal ellentétben a macskák a tulajdonosok számára azonban csak nagyon késői stádiumban vagy már nagyon kifejezett tünetekkel válnak nyilvánvalóvá. Ezért az állatok gyakran csak akkor érkeznek állatorvoshoz, amikor már nagyon beteg.

A macskák kortizolcsökkentő gyógyszerekkel is kezelhetők, de a kutyákkal ellentétben a tünetek nem mindig csökkennek.

Általában nem lehet állítást tenni a macskák előrejelzéséről. Ez mind a betegség súlyosságától, mind a macska egészségi állapotától függ.