Az emlőrák utáni utókezelés

bevezetés

Az emlőrák utókezelését a műtét után vagy közvetlenül a teljes terápia után kell megkezdeni, és legalább 5 évig tart. A hangsúly mind a fizikai, mind a pszichoszociális szempontokra összpontosít. Az utógondozás vezető feladatai a szoros támogatás és a terápia sikerének fenntartása. Segítség nyújtható a mindennapi életbe való visszailleszkedéshez, és megszervezhető a lehetséges rehabilitáció. Ezenkívül a követő ellátásnak azonosítania kell a terápiás következményeket, mint például a lymphedema, és a megfelelő terápiával korán kezelni kell azokat. A fizikai vizsgálaton kívül a mammográfia fontos diagnosztikai módszer a nyomonkövetés során annak érdekében, hogy a második daganatokat már a korai szakaszban fel lehessen fedezni.

Mi az utógondozás a mellrák után?

Az emlőrák utáni nyomon követést a nőgyógyászati ​​onkológiai munkacsoport pontosan felépítette. A legjobb esetben a posztoperatív kezelés alatt kezdődik. Minden nyomonkövetési alkalommal egy specifikus anamnézist vesznek fel, amelyben ellenőrzik a hormon- vagy antitestterápia toleranciáját, és amelynek célja a kezelés abbahagyása. Ezenkívül a metasztázisok elérhető. Ezután minden alkalommal megvizsgálják a melleket, amelyeket a másodlagos daganatok korai felismerésére is használnak, és a sebgyógyulást ellenőrzik a műtéti vagy sugárterület területén. A mammográfiát meghatározott időközönként hajtják végre. Ha a mell teljesen eltávolításra kerül, akkor ezt csak az érintetlen oldalon végezzük. Fontos, hogy az emlőkonzerváló kezelés során mindkét mellét meg kell vizsgálni a mammográfia során, mivel egy második daganat kialakulhat a már operált emlőben is. További diagnosztika, például a mell ultrahang vizsgálata (Mellszonográfia) vagy az MRI csak akkor használják, ha a megállapítások nem egyértelmûek, és ha második daganat gyanúja merül fel, mivel nem mutatnak elõnyt a klinikai vizsgálathoz képest.

További információt itt talál: Mellrák felismerése

Hogyan néz ki a követő ellátás mellrák műtét után?

A kezdetben a műtéti sebek fertőzésmentes gyógyulása az előtérben. Ezek kiterjedtebbek, ha az emlőt teljesen eltávolítják, mint az emlőkonzerváló kezelésnél. Figyelembe kell venni a hegek túlzott megkeményedését, nagy sérüléseket vagy gyulladást. Ha a műtét során nyirokcsomókat távolítottak el a hónaljról, akkor a kar kerületének mérésével figyelni kell minden olyan nyirokcsomóra, amely a műtét során kialakulhat. Amennyiben lymphedema jelentkezik, ezeket időben és különféle intézkedésekkel kezelni lehet. Még a legkisebb idegeket is károsíthatja a nyirokcsomó eltávolítása során, mivel ezek közel vannak a nyirokcsomókhoz. Ez kényelmetlenséget vagy fájdalmat okoz a vállban vagy a felkarban a műtét után. Ezt az úgynevezett idegfájdalmat fel kell ismerni és kezelni kell a nyomon követés korai szakaszában, különben krónikus fájdalommá alakul. Ha a mell teljesen eltávolításra került, az utógondozás feladata a páciens tájékoztatása a mellnagyobbítás lehetőségeiről, és ha jóváhagyják, meg kell indítani a szükséges lépéseket.

A témáról további információt itt talál: Mellrák műtét

Mi az utógondozás a kemoterápia után?

A kemoterápiát követő utóellenőrzések során, akár műtét előtt, akár után, különös figyelmet kell fordítani a kemoterápia által okozott mellékhatásokra és károkra. Az antraciklinok például az emlőrák kezelésében az egyik legfontosabb kemoterápiás gyógyszer. Károsíthatják a szívet is, ezért hasznos a szív rendszeres ultrahangvizsgálata. Általában a kemoterápiás szerek károsítják a gyomor és a bél nyálkahártyáját, ezért vigyázni kell a gyomor-bélrendszeri fertőzésekre. A kemoterápia egy másik jól ismert mellékhatása, amelyet figyelni kell, a csontvelő elnyomása, amelyet fokozott fertőzés, spontán vérzés vagy fáradtság jellemez.

A témával kapcsolatos további információk itt találhatók: Emlőrák kemoterápia

Mi az utógondozás a sugárkezelés után?

Egy emlőkonzerváló műtét után a műtéti területet újra besugárzzák. Különösen a besugárzás során, de azt követően is ügyelni kell arra, hogy a bőrt porral gondosan ápolja, és a lehető legkevesebb szappannal mossa le. Az utógondozás során megfigyelik a bőr sérüléseit, például a sugárzás által okozott gyulladást, és ezt követik. Mindkét mellek első mammográfiáját 6–12 hónappal a besugárzás befejezése után kell elvégezni.

További információ itt található: Sugárzás a mellrákért

Mi lenne a hármas negatív daganatok utókezelésével?

Hármas negatív daganatokkal rendelkező betegek kemoterápiában részesülnek a műtét előtt vagy után. Az ellenanyag- vagy hormonterápia nem hatásos számukra. Ezért a követő ellátás során, a kórtörténet és a fizikai vizsgálat mellett, különös figyelmet kell fordítani a műtét vagy a kemoterápia mellékhatásaira. A hármas negatív daganatokat nagyon rosszindulatúnak tekintik, ezért külön hangsúlyt kell fektetni a szekunder daganatok korai felismerésére.

Milyen gyakran kell mennem a vizsgára?

Az első három évben negyedévente anamnézissel és klinikai vizsgálattal ellenőrzik. A 4. évtől kezdve ez a vizsgálat csak hathavonta, a 6. évtől pedig éves időközönként történik. Ezenkívül a mammográfiát rendszeres időközönként kell elvégezni. Mellkonzerváló kezeléssel az érintett oldalt az első három évben hathavonta, a negyedik évtől kezdve pedig évente megvizsgálják. A nem érintett oldalt évente egyszer csak mammográfiával kell megvizsgálni. Ha a mell teljesen eltávolításra kerül, a sértetlen oldalt 12 havonta megvizsgálják mammogrammal.

Mi történik az utógondozásban?

A kinevezés kezdetén részletes megbeszélés zajlik orvosával. Minden ellenőrzéskor ellenőrzik a műtéti hegeket, a mell vagy mellkas és a hónalj nyirokcsomóit tapintják meg. A beteget az első megbeszélésekben is utasítják, és felkérik, hogy végezzen rendszeres tapintási vizsgálatot. A további fizikai vizsgálat magában foglalja a súly ellenőrzését, a kar kerületének mérését, valamint a tüdő és a máj vizsgálatát. Ezen felül rendszeres időközönként a nemi szervek nőgyógyászati ​​vizsgálatát is elvégezzék.

Mi az utógondozási engedély?

A nyomonkövetési engedélyt 2011-ben vezették be, és célja, hogy segítse az összes, a nyomonkövetési ellátásban részt vevő orvost a gyors frissítésben. Minden nyomonkövetési időpontot és az orvosok fontos elérhetőségeit beírják, hogy ez segítséget is nyújthasson a betegek számára.Ezenkívül a tumor pontos típusát és a kezeléseket az elsődleges terápia során elvégezték a követési útlevélben. Egy további részben más betegségek és az aktuális gyógyszeres kezelés léphet be.

Mammográfia az emlőrák követésében

A mammográfiát arra használják, hogy korai stádiumban felismerjék a mell másodlagos daganatait az elsődleges érintett oldalon vagy a másik oldalon. Évente egyszer kerül sor utógondozás során. Kivételt képez az emlőmegőrző műtét, mivel a műtéti mellot az első három évben havonta havonta megvizsgálják mammográfiával. Az emlőkonzerváló kezelés során is fontos, hogy mindkét melle mell legyen mammogram, míg a mell teljes eltávolítása esetén elegendő az érintetlen oldal vizsgálata.

További információt itt talál: Mammográfia

Az emlőrák MRI vizsgálata az emlőrák utánkövetése során

Az emlő MRI-jét nem követik el rendszeresen a követő ellátás során, mivel a diagnosztikai pontosság nem jobb, mint a szokásos kórtörténet fizikai vizsgálattal és mammográfiával kombinálva. Ezenkívül a visszatérő tumor korai felismerése semmilyen előnyt nem jelent a beteg számára a túlélés szempontjából, így a költséges és összetett eljárások, például az MRI, csak alárendelt szerepet játszanak a követő ellátásban.

Ön is érdekli ezt a cikket: MRI az emlőrákban

Szcintigráfia az emlőrák követésében

A csontváz szcintigráfia vizsgálati módszer a csontok áttéteinek radioaktív anyagokkal történő kimutatására. Az MRI-hez hasonlóan, a rutin rutinszcintigráfiát nem követik nyomon. A szcintigráfia csak azoknál a betegeknél hasznos, akik például a nyomon követési konzultáció során panaszkodnak az új hátfájásról, vagy akiknek a nyomon követése során megmagyarázhatatlan csonttörések vannak, mivel a csont metasztázisának gyanúja merül fel.

Ön is érdekli ezt a cikket: Mellrák áttétek