Vagus ideg

Szinonimák tágabb értelemben

Vagus ideg, 10. koponya ideg, ideg, idegrendszer, idegsejt, központi idegrendszer, parasimpatikus ideg

Angol: vagus ideg

bevezetés

A hüvelyideg az 10. Agyideg (X) és egyértelműen különbözik a másik 11 koponyaidegről. Latinul fordítva, neve „vándorló ideget” jelent. Így van, mert nem - mint a többi koponya ideg is - elsősorban a fej területét látja el, de parazimpatikus módon a test szinte minden szervét ellátja (Lásd még: Parasimpatikus idegrendszer).

Ezért ez a parasimpatikus rendszer legnagyobb idege. Ugyanakkor nem csak a parasimpatikus idegrendszer hüvelykujja alatt található, hanem ellátja az izmokat (például a gége izmait is), és bizonyos területeken (például a torokban és a gégeben) az érzékeny érzékelést szolgálja. Ezen túlmenően az ízérzés egy részét közvetíti.

A vagus ideg parasimpátikus szálai a névvel rendelkező koponya idegmagjában fordulnak elő Nucleus dorsalis nervi vagi majd különféle apró ágakként mozognak a különböző recipiens szervekbe.

További információ a témáról: Agyidegek

A hüvelyideg menete

A vagus ideg a leghosszabb út az emberek 12 koponya idegén belül, mivel bár az agyból származik, az emésztőrendszer mentén egészen a mély hasi régiókig terjed. Eredete a hosszúkás gerincvelőben található különféle agyideg-magokban rejlik, amelyek felelősek az ideg különböző tulajdonságakért. Amint elhagyja a hosszúkás gerincvelőt, amely az agy legalacsonyabb területe, és beleolvad a gerincvelőbe, kilép egy kis lyukon keresztül a koponya alján. Ezután a nyaki artériával együtt fut (Közös nyaki artéria) és a nagy juguláris véna (Belső derékszög) egy kötőszövet hüvelyben (Nyaki hüvely) a nyak mentén, és belép a mellkasüregbe. Az ideg inkább a hátsó irányába, a szív, a tüdő és a nyelőcső közvetlen közelében fut. Közvetlenül a nyelőcsőhöz kapcsolódik, és a membránon keresztül a hasüregbe kíséri, amely a végső rendeltetési hely. Az ideg sok ágara osztódik, és ellátja az emésztő szerveket és a veséket. Meg kell jegyezni, hogy az agytól a hasi régióig terjedő teljes útja során a hüvelyből kisebb idegi ágak keletkeznek, amelyek ellátják a közeli szerveket.

További információ a témáról: Parasimpátikus feladatok

A hüvelyideg működése

Mint már említettük, a hüvely számos szervet szállít fejről a gyomorra. Funkciója nagyon specifikus, attól függően, hogy mely szervet veszik figyelembe. Ez a "parasimpatikus idegrendszer" legfontosabb képviselője. Ez a "szimpatikus idegrendszerrel" ellentétes irányban működik. Nagyjából szólva, a parasimpatikus rendszer felelős a pihenésért, a relaxációért és az emésztésért, míg a szimpatikus rendszer az evolúciós felelősséggel tartozik a harci és repülési helyzetekért.
A fej és a nyak területén a hüvelyideg felelős a garat, a gégő, a gége, a szemölcsök, az ajkak területei és a hallócsatorna egyes részeinek érzékeny és néha ízléses érzéséért. Ezenkívül aktiválja a torok izmait, különösen a gége és a gége izmait, és ezáltal lehetővé teszi a beszédet és a nyelést. A mellkasüregben a vagus ideg elsősorban megnyugtató hatással van a tüdőre és a szívre. Ennek egyik legfontosabb hatása az emésztőrendszert érinti. Emésztő hatással van a nyelőcsőre, a gyomorra, a májra, az epehólyagra, a hasnyálmirigyre, a vékonybélre és a vastagbél részeire.

További információ a témáról: Hármas ideg

A hüvelyideg fogadó szervei

A hüvelyideg fogadó szervei a mellkasban és a hasban találhatók. Például ő gondoskodik Máj, vesék, lép és gyomor.

Az a pont, amelyen a vagus idegvégének parasimpatikus ellátását "Cannon-Boehm pont”. A vastagbél középső szakaszában fekszik (pontosabban: a nyelőcső utolsó harmadában) Keresztirányú vastagbél).

Míg a parasimpatikus idegrendszer koponya része a Cannon-Böhm pontig beidegzi a tej- és nyálmirigyeket, valamint a mellizom és a mellizom minden egyes szervét, valamint a mell és a has összes szervét, addig a parasimpatikus idegrendszer szakrális része ezen a ponton kezdődik és folytatja a kínálatot az alábbiakban: el. Tehát beidegzi a vastagbél, a húgyhólyag és a nemi szervek többi részét.

Itt is, a részletek iránt érdeklődők számára a tények pontos leírása:

A parasimpatikus szent része a Nucleus intermediolateralis és Nucleus intermediomedialis a gerincvelő szakrális része (Sakrális csontvelő), majd fut a Pudendal ideg. Ezután megy keresztül Alsóbb szintű hipogastrikus plexus (Lat. érfonat = Idegplexus). A váltás a 2. neuronra itt történik, vagy közvetlenül a fogadó szerv falában. Ebből a plexusból a parasimpatikus szálak futnak Nervi pelvici (Latin medence = medence, azaz medence idegek) azon szervekhez, amelyeken dolgoznak.

Funkció a hasi területen

A vagus ideg a következő szerveket látja el a hasi régióban: gyomor, máj, epehólyag, hasnyálmirigy, vesék, vékonybél és vastagbél részei. A vesén kívül ezek emésztőszervek. A parasimpátikus hatás elsősorban a bélmozgást és a szervek kiválasztását segíti elő. A folyamat során emésztő szekréció alakul ki és szabadul fel, amely a bél mozgásával együtt lehetővé teszi az étel aprítását, mozgatását és emésztését.

Milyen hatással van a vagus ideg a szív működésére?

A vagus ideg vagy a parasimpatikus ideg tompító hatással van a szívre. Ennek során azonban csak a szív pitvarára hat, amely a frekvenciaért felelős, és ezért csak a szívverést tudja szabályozni (Impulzus) lelassítja, és nem közvetlenül érinti az ütőerőt (Vérnyomás) csökkenteni. Ez a hatás egyébként is megtörténik, mivel a parasimpatikus és szimpatikus idegek az ellenfelekként befolyásolják és gátolják egymást. A parasimpatikus idegrendszer gátolja a szív szimpatikus idegrendszerének erősítő funkcióját.

Hogyan lehet megnyugtatni a vagusideget?

A hüvely megnyugtatása nem túl általános gyakorlat, ezért kevés javaslat van erről a témáról. Az idegek elvileg gyógyszeres kezeléssel bénulhatnak vagy megsemmisülhetnek egy ideig. A vagus esetében azonban ennek csak bizonyos szervek végső ágainál van értelme (például gyomorfekély esetén), mert túl sok fontos funkciót szabályoz a testben. Egy másik akadály az, hogy a hüvelyideg nagyon mélyen fut a testben, és nagyon fontos idegágakat ad ki korán, megnehezítve a hozzáférést. A hüvely eléréséhez a nyak mentén kell a legjobban elérni, mivel fut, mert ott viszonylag felületesen fut, és még nem szakadt fel. Vannak olyan elméletek, hogy ezen a ponton hideg víz ivásával megnyugtathatja az ideget.

A hüvely nyugtatásának másik módja a parasimpátikus és a szimpatikus idegek kölcsönhatásának használata. Minél aktívabb a szimpatikus idegrendszer, annál kevésbé aktív a parasimpatikus idegrendszer és fordítva. Annak érdekében, hogy megnyugtassa a vagusot, és ezáltal a parasimpátust, aktiválnia kell a szimpatikusot. Ez az idegrendszer felelős a „harci és repülési helyzetekért”, és a mindennapi életben főként a stressz és a sporttevékenység stimulálja.

További információ a témáról: Phrenic ideg

Mi történik, ha a vagus ideget irritálja?

A gyógyászatban általában az „irritációról” beszél, amikor az ideg provokatív vagy aktiválódik. Ezt általában mechanikus nyomás vagy elektromos stimulálás váltja ki. A vagus ideg irritációja („vagus stimulus”) egy olyan idegi reflexet ír le, amelyet a nyaki mechanikus nyomás válthat ki, és amelyet néha alkalmaznak az orvostudományban. Belső reflexív készül, amely a vérnyomás szabályozásáért felelős. A nyaki erekben (Nyaki ütőér) vannak kis "szenzoros sejtek", amelyek mérik a nyomást és jeleket küldenek az agyhoz. Az agy értékeli a nyomást és csökkenti vagy növeli a vérnyomást.

A nyaki artéria egyoldalú "masszázsa" az agy megnövekedett nyomását szimulálja, ami a vérnyomás azonnali csökkenéséhez vezet. Ez a hatás tehát javíthatja a kritikusan magas vérnyomású betegek tüneteit. A módszer azonban nagyon veszélyes, mivel reflexióan ájuláshoz vezethet. Ezért manapság ritkán használják, és szükség esetén csak orvos végezheti el.

Milyen tüneteket / panaszokat okozhat a vagus idegi rendellenesség?

A kérdés megválaszolásához először tisztázni kell, hogy mi a "működési hiba". Az idegek nagyon érzékenyek, ezért könnyen irritálhatók. Ennek ellenére nagyobb aktivitással és csökkent aktivitással is rendelkezhetnek. Bárki, aki valaha ütközte a könyökét, tudja, hogy bizsergés és fájdalom is tünet lehet. A rendellenesség tüneteit csökkent vagy fokozott aktivitás okozza, és a hüvelyben az alábbiak szerint jelentkezhetnek: hányinger, gyomorsav, székrekedés vagy hasmenés, szabálytalan vagy túl gyors szívverés, rekedtség, nyelési nehézség, fejfájás, fokozott verejtékezés, hideg kezek és lábak, összehúzódott pupillák és sok más További panaszok.
Ezek közül a tünetek közül sok nagyon specifikus, mivel sok más betegségben fordul elő. Ha azonban ezeknek a tüneteknek egyszerre vagy egymás után fordul elő, a házi ideg rendellenességét a háziorvosnak határozottan mérlegelnie kell és tisztáznia kell.

A vagus ideggyulladása / irritációja

Az ideggyulladás tünetei elsősorban a fájdalom, zsibbadás, izomrángás és az idegek működésének elvesztése. Mivel azonban a hüvely alig érinti a bőrt és az izmokat, ritkán fordul elő zsibbadás és izomrángás. A gyulladást ezért elsősorban fájdalom és funkcióvesztés okozza. A gyulladás helyét a tünetek alapján szűkíthetjük, de továbbra is nehéz diagnosztizálni. A hüvely legsebezhetőbb része a torokban van, és érinti a felső gégeideget. A fő tünetek a rekedtség, nyelési fájdalom és köhögés.

További információ a témáról: Ideggyulladás

Megcsípheti a vagusideget?

A hüvelyideg általában a lágy szöveti szervek mentén fut, ezért nagyon jól védett a beillesztés ellen. Van azonban olyan pont a nyakon, ahol ez még gyakori is. Miután az ideg a koponya aljáról kilépett, az első nyaki csigolya mentén fut, a nyaki artériával és a nagy jugrális vénával együtt. A nyak erőteljes forgásával vagy a csigolya krónikus elmozdulásával ezek a vezetőképesség útvonalak összenyomhatók (Vagus kompressziós szindróma).

Hogyan stimulálhatja a hüvelyi ideget?

A vagus idegstimuláció elismert terápia például epilepsziában, depresszióban és szorongásos rendellenességekben. Különféle módszerek vannak erre. Invazív módszerrel egy impulzusgenerátort transzplantálnak a bőr alá. Ez elektród segítségével rendszeresen serkenti a hüvelyet. Egy másik nem invazív módszer az aurikulus idegének stimulálása a bőrön keresztül. A gerjesztést az ideg az agyba továbbítja, ahol stimuláló hatású.

Milyen hatást gyakorol a hüvelyi ideg a hányingerre?

A hüvelyideg és a 9. koponya ideg felelős az émelygés kiváltásáért és kezeléséért. Mivel a hányinger a hányinger fő oka, közvetlen kapcsolat áll fenn a vagus ideg és a hányinger között. A hüvely stimulálása émelygést és hányást okozhat. Ezenkívül a hüvely elősegíti a gyomornedv előállítását. Ez nagyon savas, és a megnövekedett termeléssel hányingerhez és hasi fájdalomhoz is vezet.

Hogyan befolyásolja a vagus ideg a szívritmuszavarokat?

Mint már említettem, a hüvelyidegnek tompító hatása van a pulzusra. A pulzus manipulálásával, különösen, ha ezeknek nagyon hirtelen hatása van, mindig fennáll a szívritmuszavar kockázata. A parasimpátikus idegrendszer meghosszabbítja a szívvezetési időt a szívben az auricle és a kamra között, és ezzel lelassítja a frekvenciát. Előfordulhat azonban, hogy az átmenet túl sokáig tart, és a kamra már önállóvá vált, és szabálytalan ritmusban működik.

További információ a témáról: Aritmia