Megbízhatóság

Megbízhatóság, mint a jellemző pontosságának mértéke.

Többet a minőségi kritériumokról

  • tárgyilagosság
  • érvényesség

meghatározás

A megbízhatóság (megbízhatóság) a mérési folyamat pontosságának az a pontja, amellyel a jellemzőt mérik. Egy jellemzőt akkor tekintünk megbízhatónak, ha a meghatározott érték csak enyhén hajlamos a hibára, függetlenül attól, hogy a teszt azt méri-e, amelyet állítása szerint mér. (Ez megfelel az érvényességnek)

A megbízhatóság hiányosságai

A következő mérési hibák vezethetnek Csökken a megbízhatóság vezetni.

  1. A műszeres következetesség hiányosságai
  2. A jellemzők állandóságának hibái
  3. A feltételek állandóságának hibái

1. A műszeres következetesség hibái

Hiba alatt a instrumentális következetesség alatt azokat a hibákat értjük, amelyek vagy magukat a mérőberendezéseket érintik, vagy azokat a hibákat, amelyek a készülék helytelen működéséből származnak.

  • Hiba a mérőkészülékben (Mérés szűk értelemben, pl. Nincs kalibrálás, hibák laktátmérő készülékekben, kézi leállítás vs. elektronikus leállítás)
  • Hiba az eszköz működtetésekor (Mérés tágabb értelemben, például egy stopper helytelen használata, hibák az értékelésben)

2. A jellemzők állandóságának hiányosságai

Hiba a Jellemző állandóság különösen erősen akkor fordul elő, ha a sportolók / vizsgálati személyek nem érik el nagyjából ugyanazt az eredményt a mérések megismétlésekor.
Például. több, 10 m feletti sprintnél. egy atlétamég állandó külső feltételek mellett is soha nem mindig mérjük ugyanazt az értéket. Kérdés: Mennyi idő felel meg a valódi értéknek.

Értesítés: Minél igényesebb a feladat a koordináció szempontjából, annál nagyobb a hiba a jellemzők állandóságában (Példa a szabad dobásokra kosárlabda és sprint teljesítmény között)

Megjegyzés: Minél magasabb a sportoló képesítése, annál kisebb a hiányossága a tulajdonságok állandóságában. (A jellemzők állandósága növekszik)

3. A feltételek állandóságának hiányosságai

Ha a külső feltételek megváltoznak, ez szinte mindig a mérési eredmények hamisításához vezet. Az egyik egyről beszél Feltételek ingadozása (anyag-specifikus, környezet-specifikus, pszichofizikai)

Példák:

  • Gördülő bőr vs. radír
  • Ugróerő a rugózott padlón vs. aszfalt
  • Futás tartánon vagy aszfalton
  • Fitness teszt különböző hőmérsékleteken vagy szélben

Megbízhatóság értékek a gyakorlathoz

Annak érdekében, hogy kellően megbízható adatokkal tudjon dolgozni, a következő értékek ajánlottak a gyakorlathoz. A mérési hiba ezután továbbra is az elfogadható tartományban van.

  • r? 0,50 csoportos összehasonlítás céljából
  • r? 0,70 (általában kutatásban)
  • r? 0,90 az egyéni diagnózisban

A megbízhatóság meghatározásának módszerei

A gyakorlatban a következő módszereket alkalmazzák a megbízhatóság meghatározására:

  1. Vizsgálati módszer (A tesztelők kétszer teljesítik ugyanazt a tesztet, azonos feltételek mellett)
  2. Párhuzamos vizsgálati módszer (A két teszt nyers pontszáma korrelál egymással)
  3. (Tesztelje a felére csökkentési módszert (A tesztet két ekvivalens felére osztják. A két fél korrelál egymással)
  4. Konzisztencia-elemzés (A vizsgálatot egyszer elvégzik a mintán, és annyira felbontják, amennyi elem van. Ezután a tételeket korrelálják egymással.)

1. Újravizsgálási módszer

Egy teszt és az Retest különböző időpontokban, azonos feltételek mellett hajtják végre. A kísérletváltás lehetővé teszi az objektivitás és a megbízhatóság egyidejű meghatározását.

  • Kérdés: Mennyi idő telik el a két teszt között?
  • probléma: Az újbóli tesztelés során az első teszt során szerzett bármilyen tanulási tapasztalat beépíthető. (Például tanulási hatások, testmozgási hatások, de kimerültség-, motivációs hatások is)

2. Párhuzamos vizsgálati módszer

Két különböző teszt ugyanazzal a céllal (azonos hatályú) ugyanazon a mintán kerül sor. (Párhuzamos teszt megbízhatósága)

Példák:

  • Mély indítás - nehéz indulás
  • Gyógyszer labda dobás - gyógyszer labda rúgás

Jegyzet: Nem minden teszt tekinthető párhuzamos tesztnek.

3. Tesztelje a felére csökkentési módszert

A Tesztelje a felére csökkentési módszert az, hogy a teszt két egyenértékű felre osztható. (Például 20 szabad dobás a kosárlabda szabad dobási vonaltól).

Egyes tesztekben a felére csökkentés nem lehetséges (pl. Guggolás)

Akció:
Mindkét teszt felét összegezzük és korreláljuk egymással.

A teszt felére csökkentésének lehetőségei:

  • Felére utána egyenes és páratlan szám
  • Felére utána Véletlen elv

4. Konzisztencia elemzése

Ban,-ben Konzisztencia-elemzés a tesztet részekre osztják, mivel vannak feladatok. A belső konzisztencia mértéke ez Alfa együttható nak nek Cronbach.