Stevens Johnson szindróma

Mi a Stevens-Johnson szindróma?

A Stevens-Johnson-szindróma nagyon ritka, súlyos betegség.
Ennek a betegségnek az oka gyakran egy korábbi fertőzés vagy egy új gyógyszer használata. A betegséget az immunrendszer túlzott reagálása okozza. A betegség a bőr hámlásával, fájdalmas hólyagokkal és erős betegségérzettel észlelhető.
A nőket általában sokkal gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Különösen érintettek a HIV-betegségben szenvedő emberek.

Mi az oka?

Két fő ok válthatja ki a Stevens-Johnson-szindrómát. Egyrészt korábbi fertőzés, másrészt új gyógyszer szedése.

A Stevens-Johnson-szindróma főként az új gyógyszer bevétele után az első 8 héten fordul elő. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek gyakrabban társulnak Stevens-Johnson szindrómához, mint mások. Ide tartoznak elsősorban az allopurinol (köszvényben használt) hatóanyaggal rendelkező gyógyszerek és a szulfonamidok hatóanyag-csoportjával rendelkező gyógyszerek, például a kotrimoxazol (antibiotikum).

Ön is érdekli ezt a témát: Kábítószer-intolerancia

Hogyan diagnosztizálják a Stevens-Johnson-szindrómát?

A beteggel folytatott interjú (anamnézis) segítségével az orvos megtudhatja a Stevens-Johnson-szindróma lehetséges kiváltó okait.

Ezután fizikai vizsga kerül sor. Gyakran az orvos a klinikai megjelenés alapján megfelelő anamnézissel gyaníthatja Stevens-Johnson szindrómát.

A biztonságos oldal érdekében bőrbiopsziát kell készíteni a Stevens-Johnson-szindróma diagnózisának megerősítésére.

Ez a téma érdekli Önt, mint a Stevens-Johnson-szindróma differenciáldiagnózisa: Kábítószer-kitörés

Melyek a Stevens-Johnson-szindróma tünetei?

A Stevens-Johnson szindrómára jellemző a bőrfelület hámlása. A bőr megjelenése kör alakú, és a vezikulák gyakran kialakulnak. Ezek megjelenése égésre emlékeztet. A bőr megpirosodik és felbomlik. Ezek a sebek a bőrön nagyon fájdalmasak.

A nyálkahártya további bevonása Stevens-Johnson szindrómára utal. Ez elsősorban a szájra és a torokra, valamint a nemi szervekre vonatkozik. A bőr felszínén fellépő tünetek mellett a szem kötőhártyagyulladása is gyakran előfordul.

Ezen túlmenően az érintett személyeket nagyon gyakran szenvedik erős betegségérzés, láz és az orr nyálkahártya gyulladása (rhinitis).

Tudjon meg többet erről:

  • Gyógyszeres kiütés
  • Kiütés a korábbi fertőzés után

Mely helyeken fordul elő különösen a Stevens-Johnson-szindróma?

A nyálkahártya bevonása a Stevens-Johnson szindrómára jellemző. Ez azt jelenti, hogy a nyálkahártya mindig érintett. A nyálkahártyákat elsősorban a szájban és a torokban, valamint a nemi szervekben találják, ezért a test ezen részeit nagyon gyakran érinti Stevens-Johnson szindróma.

A bőrfelület lepattanása gyakran a csomagtartón található. Az arc, a karok és a lábak szintén befolyásolhatók.

A bőr tünetei mellett a kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori.

terápia

Ha Stevens-Johnson szindróma új gyógyszer szedése eredményeként alakul ki, azt azonnal meg kell állítani. Általában fontos elkerülni a kiváltó okot, ha ez ismert és lehetséges.

Az intenzív terápia hasonló az égési sérülések kezeléséhez: folyadékot adnak, a sebeket kezelik, és szükség esetén antibiotikumokkal kezelik a következményeket, például vérmérgezést (szepszist) vagy bakteriális fertőzéseket.

Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek, például a kortizon, ellentmondásos, és általában nem alkalmazzák. Az egyedi esetekben természetesen más kezelési lehetőségek is alkalmazhatók.

tartam

Nincs egy mindenkinek megfelelő szabály, hogy a Stevens-Johnson-szindróma meddig tart-e.
Az időtartam elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan kezdik a kezelést, és hogy a kezelés milyen jól működik. Általában néhány nap vagy hét várható.

Milyen a folyamat?

Az érintett betegek gyakran nagyon erős betegségérzetben szenvednek, és nagyon súlyos betegségben vannak. Ezért fontos a Stevens-Johnson-szindróma korai diagnosztizálása és azonnali kezelése.

Egyes esetekben a betegség nagyon súlyos lehet. A Stevens-Johnson-szindróma ezt a súlyos formáját műszaki szempontból toxikus epidermális nekrolízisnek (TEN) nevezik.

Mi az előrejelzés?

A Stevens-Johnson-szindróma nagyon súlyos állapot.
Bizonyos esetekben nagyon súlyos lehet. A betegség súlyosságától függően a betegségből való meghalás valószínűsége enyhe formában 6%, súlyos formában pedig 50% (toxikus epidermális nekrolízis).

Milyen lehet a hosszú távú következmények?

A betegség általában hegesedés nélkül gyógyul.
Fontos, hogy a sebfelületet ne manipulálják, például nem karcolják meg. A sebfelületeket rendszeresen kell kezelni és gondozni, hogy elkerüljék a hegesedést.

Tudjon meg többet erről: Sebgyógyulás

Ez fertőző?

A Stevens-Johnson szindróma nem fertőző. Ebben a ritka betegségben néhány ember immunrendszere túlreagál, ezért fordul elő ez a betegség.

A bakteriális vagy vírusos kórokozó által kiváltott betegségek általában fertőzőek. Stevens-Johnson-szindrómában nem ez a helyzet.

Olvassa el a hasonló betegségről, a Staphylococcus-léptékű bőr-szindrómáról szóló témánkat, amelyet baktériumok váltanak ki: Staphylococcus fertőzés

Miben különbözik a Lyell-szindróma a Stevens-Johnson-szindrómától?

A Stevens-Johnson szindróma a bőr teljes részarányát a teljes testfelület 10% -ánál határozza meg. Ha a test felületének akár 30% -a érinti, akkor egy átmeneti formáról beszélünk. Ha a test felületének több mint 30% -át érinti a bőr, akkor a toxikus epidermális nekrolízisről beszélünk.

Ezt Lyell-szindrómának is nevezik, amikor a betegséget gyógyszeres kezelés váltotta ki. Ez egy súlyos és életveszélyes gyógyszerreakció. Azok a gyógyszerek, amelyek toxikus epidermális nekrolízist (Lyell-szindróma) okozhatnak: fenitoin, szulfonamidok, allopurinol és szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI), például fluoxetin.