feszültség

Szinonimák

A stressz szónak különböző jelentése van. Az első jelentése erőfeszítés, a második jelentése törzs, és a harmadik jelentése erőfeszítés. Ezenkívül a stresszt az ingerlékenységgel is megegyezik. További szinonimák a feszültség, a feszültség, a feszültség, az izgalom, a félelmek, a stressz tünetei, a stressz tünetei, a szélsőséges feszültség, a nagy feszültség, az életválság, az elvégzési nyomás, zaklatási stressz, nagy kimerültség, stressz, idegi stressz, neurostresszhez kapcsolódó betegség, vizsgálati stressz, pszichológiai feszültség, pszichológiai feszültség, pszichológiai problémák , Feszültség, feszültség érzése, feszültség állapota.

Angol: feszültség

meghatározás

A stressz nem specifikus természetes (fiziológiai) A szervezet reakciója a különféle belső és külső befolyásoló tényezőkre (stresszorok). Ezek a stresszorok befolyásolják az emberi szervezet egyensúlyát (homeosztázis) zavart. A stresszválasz ezután a homeosztázis és a jólét helyreállítását szolgálja.
Ezt a stresszreakciót a helyzet szükségleteinek és a stressz kezelésére rendelkezésre álló források egyedi értékelésével módosítják. A stressz kétféleképpen fordul elő, pozitív stressz (eustress) és a negatív stressz (Szorongás).

A stressz fogalmával összefüggésben itt meg kell magyarázni az általános adaptációs szindróma kifejezését. Ez leírja a szervezet reakcióját egy krónikus stresszorral. Riasztási reakcióból, ellenállás fázisból és kimerülési fázisból áll.

A stresszválasz két alapvetően különféle típusra osztható, az élettani (fizikai) és a viselkedési (viselkedési) Stresszválasz. A kiváltó stresszor értékelése az egyén tapasztalataitól, genetikai hajlamaitól és viselkedési lehetőségeitől függ.

kiváltó ok

A stressz reakció / stressz változásokkal jár a szervezet különböző szintjein. Pszichológiai szinten fokozódik a figyelem és a reagálási készség az esetleges fenyegetésekre való reagáláshoz, érzelmileg ez kifejezhető haragban vagy félelemben. A hipotalamus-hipofízis-mellékvese tengely neohormonális szinten aktiválódik, a kortikotropint felszabadító hormon felszabadulásával a hipotalamuszból, ami az ACTH (adrenokortikotrop hormon) és a kortizol felszabadulását okozza a mellékvesekért. Ezenkívül aktiválódik a szimpatikus-mellékvese medulla tengelye, amely az adrenalin és a noradrenalin felszabadulásában nyilvánul meg. Ez aktiválja a keringést, a légzést és az anyagcserét. Ennek a stresszválasznak, antiproduktív, immunszuppresszív, aktiváló hatásának rövid élettartamúnak kell lennie.

Krónikus stressz esetén az említett hatások negatív egészségügyi következményekkel járhatnak az egyénre. Így a stressz egy kémiai reakció a testben. A test egy helyzetet vagy követelményt stresszes, veszélyes vagy ellenőrizhetetlennek minősíti. A fentiek szerint a test különféle stresszhormonok felszabadításával reagál erre a követelményre. Az érintettek természetes környezetében különféle stresszhatók vannak. Az egyik csoport olyan egészségügyi betegségekből áll, amelyek különféle szinteken kiválthatják a stresszt. A másik csoport versenyhelyzeteket és teljesítményértékeléseket foglal magában az iskolában, az egyetemen és a munkahelyen. Ezeknek a kiváltóknak az a közös, hogy tényleges, többnyire súlyos következményekkel járnak az érintettekre.

Ha kissé mélyebben megyünk ide, a fent említett stresszorok celluláris stresszt váltanak ki, amely folyamatos támadást eredményez a sejtfalak ellen. A betegségek lassan így alakulnak ki. A káros stresszhatók, mint például a hő, a fény, a méreganyagok, valamint a hormonok és az energiatermelés, szabad gyököket hoznak létre a testben, amelyek megtámadják a sejteket. A test viszont kifinomult védő mechanizmusokat fejlesztett ki, beleértve az aktív javító és puffer rendszereket és antioxidánsokat, amelyek azonban kimerülhetnek és összeomlhatnak, ha túl soknak vannak kitéve.

Olvassa el a témával kapcsolatos cikket: stresszorok

A stressz tipikus tünetei

Az akut vagy krónikus stressz során kiváltott tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és súlyosságuk és súlyosságuk szerint személyenként változhatnak.

Akut stressz tünetek:

• Fokozott izzadás
• Magas vérnyomás
• Megnövekedett pulzus

A krónikus stressz viszont általában sokkal változatosabb a tünetek sokfélesége szempontjából:

• Fokozott izzadás
• Magas vérnyomás
• Megnövekedett pulzus
• Gyomor-bél rendellenességek (hasmenés, gyomorégés, székrekedés, hányás és hányinger)
• Fejfájás (általában feszítő fejfájás)
• alvászavarok
• Herpesz
• Irritábilis bél szindróma
• migrén

További információ a témáról: Feszült vagy? - ezek a jelek

A stressz hosszú távú hatásai

Melyek a stressz hosszú távú hatása a várható élettartamra?

Alapvetően azt kell megállapítani, hogy a krónikus stressz negatív hatással lehet a várható élettartamra. A várható élettartam pontos mértéke a tanulmányok között nagyon eltérő, ezért nem lehet egyértelműen számszerűsíteni. Világos azonban, hogy a krónikus stressz a szív-érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség vagy magas vér koleszterinszint (hiperkoleszterinémia) kockázati tényezője, amely korai halálhoz vezethet. A kortizol stresszhormon valószínűleg e fejlődés középpontjában áll. Ez egyre inkább felszabadul a stressz alatt és lelassítja a test regenerációs folyamatait.

További információ a témáról: A stressz következményei

Melyek a stressz hosszú távú hatása a vérnyomásra?

A krónikus stressz és az ahhoz kapcsolódó megnövekedett stresszhormonok, például a kortizol szintje hosszú távon negatív hatással lehet a vérnyomásra. Nem feltételezzük, hogy a stressz az egyetlen olyan kockázati tényező, amely magas vérnyomást (artériás hipertónia) okozhat. De azokban az emberekben, akiknek más kockázati tényezőik vannak, vagy hajlamosak a magas vérnyomásra, a krónikus stressz szinte mindig negatív hatással van annak lefolyására. A stressz csökkentése a krónikus magas vérnyomás terápiájának és megelőzésének szerves részévé vált.

Milyen hatással vannak a stressz a pszichére?

A stressz általában nincs negatív hatással az egészségre és a pszichére. Ez azonban feltételezi, hogy a stressz nem állandó, hanem a test és az elme relaxációs fázisa lehetséges. Ha nem erről van szó, a krónikus stressz határozottan befolyásolhatja az érintettek pszichéjét.
A pszichológiai következmények mértéke nagyban változhat.

A lehetséges pszichológiai következmények az enyhe kimerültségtől kezdve a depresszióig vagy az úgynevezett „kiégési szindrómáig” terjedhetnek.
Ez utóbbi általános érzelmi kimerültségnek minősül, amely a teljesítmény jelentős veszteségével jár. Ezt általában nehéz megkülönböztetni a depressziótól, mivel összekapcsolhatatlansággal, szorongással, alacsony önbizalommal és általános elutasítással is társulhat.

További információ a depresszióról

A stressz a „kiégési szindróma” fő kockázati tényezője. Az utóbbi évek kutatásai szerint egyértelmű kapcsolat van a krónikus stressz és a depresszió között. Ez mindkét irányban működhet. A krónikus stressz a stresszdepresszió kialakulásához vezethet. Ellenkezőleg, a létező depresszió sokkal könnyebben megkönnyíti a stresszbe jutást, ami krónikus stresszhez is vezethet.

További információ a kiégési szindróma témáról

Melyek a stressz tényezők?

Alapvetően a „stressz tényezők” kifejezés, más néven stresszorok, összefoglalja az összes olyan külső hatást, amely stresszreakcióhoz vezethet.
A stressz tényezők különféle csoportokra oszthatók.Ide tartoznak a fizikai, mentális és társadalmi stresszorok.

A fizikai stresszorok csoportjába tartoznak például a külső ingerek, például:

• hőség
• hideg
• Zaj.

A mentális stresszorok főként belső vagy külső teljesítménykövetelményeken alapulnak. Ezek egyike például:

• vizsgák
• időnyomás
• Nehéz problémák megoldása

A társadalmi stresszorok közé tartozik

• interperszonális konfliktusok,
• szakítás,
• barátok vagy szeretteik elvesztése,
• versenyző
• vagy a kapcsolatok problémái.

Az említett példákból könnyen belátható, hogy mit értünk az „egyéni” stressztényezők alatt, mivel mindenki különféle követelményeket támaszt magával és kívülről. A követelmények stresszhatásként működhetnek, de nem kell. Ennek észlelése nagyban függ a szubjektív önértékeléstől és a túlterheltség érzésétől.
Mivel sokat tudnak a krónikus stresszről és annak következményeiről, sok ember megpróbálja a stressz szintjét a lehető legalacsonyabb szinten tartani. E cél elérése érdekében fontos azonosítani a stressz tényezőit, és megtalálni a módját ezek kezelésére.

Az egyik leggyakoribb stressz-tényező, amelyet a felmérések mutattak, a növekvő végrehajtási nyomás és a munkaidő. A digitalizálás révén történő állandó elérhetőség ugyanakkor növekvő szerepet játszik mint stressz tényező. Ezenkívül a munka és a család kettős terhe, a súlyos betegségek, a rokonok vagy barátok elvesztése, a félelem a jövőtől és a túlzott önmaga iránti igények kerülnek a legfontosabb stresszorok közé.

Nyilvánvaló, hogy nem hagyhatja el az összes stresszt, hogy csökkentse személyes stressz szintjét. Ezért a célnak a saját stressz-tényezőivel való megfelelő kezelés kidolgozására vagy a pihentető tevékenységek révén történő kompenzáció megteremtésének a módjára kell irányulnia.

Hogyan befolyásolja a stressz kortizolszintünket?

A kortizol egy testben létfontosságú hormon, amely a test számos funkcióját szabályozza. Az adrenalin hormonval együtt a stresszhormonok egyik legfontosabb képviselője, amelynek feladata a testünk figyelmeztetése és az energiatartalékok rendelkezésre bocsátása. A kortizol szintje egész nap normális ingadozásoknak van kitéve.
A szintet napközben ötször lehet növelni az éjszakai értékekhez képest. Így a normál érték egy nap folyamán 45 és 225 μg / l között lehet. A stresszes helyzet néhány perc alatt megnöveli a vérben a kortizolszintet. Ennek a kiütésnek a mértéke nagyban függ a stresszor erősségétől.
Ha a stresszes helyzetet legyőzték, a kortizol szintjén fellépő kiütés a következő néhány órában enyhül. Ha azonban állandó stressz alatt van, ilyen csökkentés csak korlátozott mértékben lehetséges, és a kortizolszint magasabb alapértéket állít fel, ami súlyos következményekkel járhat a test számára.

Milyen más stresszhormonok vannak?

Az összes stresszhormon közös, hogy hatásuk a test figyelmeztetésére és az energiatartalékok hozzáférhetővé tételére irányul. A kortizol mellett néhány további hormon is hozzárendelhető ehhez a csoporthoz. Mindenekelőtt az úgynevezett katecholaminokat kell megemlíteni.

Ide tartoznak az adrenalin, a noradrenalin és a dopamin hormonok. A kortizolhoz hasonlóan a mellékvesében is termelnek, és onnan érkeznek a véráramba. Az adrenalin és a noradrenalin a leggyorsabban ható stresszhormonok, melyek szintje stresszhelyzetben a leggyorsabban emelkedik. Az akut megnövekedett pulzushoz, megnövekedett vérnyomáshoz és vércukorszint emelkedéséhez vezet annak érdekében, hogy a test a maximális teljesítményhez jusson.

Csak néhány perc vagy óra késleltetés után következik be a kortizol növekedése, mivel előállítását először a bonyolult hormonális ciklusoknak kell serkenteniük. Másrészt, megnövekedett vérszintje hosszabb ideig tart, mint a katecholaminok esetében. Egyéb hormonok, amelyekben a fokozott vérszintet a stressz okozza, az antidiuretikum hormon (ADH), a prolaktin és a β-endorfin.

A stressz és más betegségek közötti kapcsolat

Stressz és kiégés

Most tudjuk, hogy nagyon egyértelmű kapcsolat van a krónikus stressz és a kiégés kialakulása között. Az okot a túlzott igények és a túlmunka kombinációjának tekintik, amelyek egymást játsszák, és végül egyfajta ördögi kört eredményeznek. Szinte mindegyik érintett erős külső stresszorral rendelkezik, amely őket befolyásolja.
Ez magában foglalja a stresszes munkát, hosszú munkaidővel, a kollégákkal a munkatársakkal vagy a családdal, a nagy teljesítményt és időigényt, vagy az elvégzett munka alacsony elismerését.

Ezt általában belső terhek kísérik, a megnövekedett ambíció, a saját teljesítményre való irreális elvárások vagy a túlzott perfekcionizmus miatt. A kiégési szindróma kialakulása ezért egy hosszú távú lefelé mutató spirál eredménye, amelyet főként krónikus stressz okoz. Így a kiégés kezelésének középpontjában a stressz kezelése is a hangsúly. Egyrészt meg kell próbálni csökkenteni a stresszorok erősségét és számát, és ésszerű módszert kell találni ezek kezelésére. Másrészt ésszerű, ha saját teljesítménykövetelményeit ésszerű szintre csökkenti.

További információ a témáról: A kiégési szindróma tünetei

Stressz és gyomornyálkahártya-gyulladás

Még akkor is, ha a pontos mechanizmusokat még nem sikerült részletesebben tisztázni, bebizonyosodott, hogy a hosszú távú, magas stressz a gyomorbél gyulladásához, úgynevezett gasztritiszhez vezethet. Bebizonyosodott, hogy a krónikus stresszben szenvedők fokozott gyomorsav-termeléssel rendelkeznek, amely ezután irritálja a gyomor nyálkahártyáját, és így gyulladást okozhat.

A gyomor nyálkahártya gyulladását úgynevezett proton inhibitorokkal kezeljük, ami azt jelenti, hogy kevesebb gyomorsav képződik. Ha azonban a folyamatos stressz következtében növekszik a gyulladás, ez krónikus változásokat okozhat a gyomor nyálkahártyájában. Ha van egy visszatérő gyomor-nyálkahártya-gyulladás, amely fokozott stressztel járhat, meg kell próbálni ezt csökkenteni annak érdekében, hogy elkerüljék a másodlagos károsodásokat, például a gyomorfekélyt

További információ a témáról: A gyomorbél gyulladása.

Stressz és fülzúgás

A stressz okozta tinnitus diagnosztizálása nem ritka. Az egyik tanulmányban az érintettek 25% -a nevezte fülzúgásának a stresszt. A stresszt általában a fülzúgás kialakulásának kockázati tényezőjének tekintik. Ennek a hipotézisnek azonban még nem találtak tudományos bizonyítékokat. A leggyakoribb tézis azonban azt feltételezi, hogy a megnövekedett pulzus és a stressz által okozott vérnyomás változásokhoz vezethet a belső fül áramlásában, ami viszont a tinnitus észlelését idézheti elő.

A stresszt azonban nemcsak oknak, hanem kockázatnak tekintik a meglévő fülzúgás krónikus kialakulásának. Ezenkívül a fül zajai stressz tényezővé válhatnak, amely tovább növeli a kiváltó stresszt. Krónikus fülzúgásban szenvedő betegek esetében azt is kimutatták, hogy heves stresszhelyzetben a fülben zajok intenzitását intenzívebben érzékelik.

Ön is érdekli ezt a témát: Láz a stressz miatt - létezik ilyen?

Stressz és asztma?

Az asztma kialakulásának és súlyosságának, pontosabban a bronchiális asztmanak a stressztől való függése régóta vitatott kutatások során. Az új kutatások azonban arra utalnak, hogy ilyen kapcsolat létezik. A mechanizmusok szempontjából először meg kell különböztetni az akut és a krónikus stresszt.
Az erős akut stresszreakció a légzési sebesség növekedéséhez, az úgynevezett hiperventillációhoz vezethet, amely a légutak irritációjához vezet. Ez az irritáció ezután akut asztma rohamhoz vezethet. De a krónikus stressz elősegítheti az asztma kialakulását is. A stresszhormon kortizol immunrendszerre gyakorolt ​​hatása úgy modulálja, hogy a légutak allergiás reakciója erősebb legyen. Egyrészt ez elősegíti az allergiás asztma kialakulását és erősségét.

További információ a témáról: asztma

Stressz és kiütés pustulákkal

Szinte mindenki szenved stressz okozta pustulákból, pattanásokból vagy kiütésekből. Mivel a tudomány ma egyre nagyobb jelentőséggel bír ennek a kapcsolatnak, a dermatológia kifejlesztette még saját specialitását, az úgynevezett pszichodermatológiát. Az a mechanizmus, amellyel a stressz a bőr változásaihoz vezet, jelentős hatással van a stressz során képződött kortizolra. Ez nevezetesen gátolja a test védekező képességét, amely általában védi a bőrt.

Ez elősegíti a pustulák vagy bőrkiütés kialakulását. Az ebből eredő bőrváltozások nagyon változatosak lehetnek. Az egyszerű pustulák mellett a stressz psoriasis, neurodermatitis, csalánkiütés vagy pattanások kialakulásához is vezethet, vagy súlyosbíthatja őket. A helyi kezelés mellett ezen bőrváltozások kezelése a stressz csökkentésére összpontosít.

További információ a témáról: pattanás

Van-e stressz is nyilvánvaló ok nélkül?

A stressz kialakulása mindig a test reakciója a stressz tényezőre. Ebben a tekintetben nincs olyan ok, amely ok nélkül felmerül. Néha azonban magunk sem vagyunk tisztában a közvetlen kapcsolattal az észlelt stressz és a kiváltó stresszor között. Ez akkor fordulhat elő, ha más tényezők nagy terhelésnek vannak kitéve, és még a kis indítók stresszreakcióhoz is vezetnek, mivel a stresszküszöb nagyon alacsony.

Hogyan lehetne javítani a stresszállóságot?

Közismert, hogy egyes emberek sokkal jobban ellenállnak a stressznek, mint mások. Azok a helyzetek, amelyeket az egyik ember maximális stressznek tekint, másoknak csak a mindennapi stressz. A mindennapi életben egyre növekvő stressz idején érdemes foglalkozni azzal, hogyan lehetne növelni saját stresszállóságát.

Az egyik módszer, amellyel ezt el lehet érni, az éberség útján történik. Az éberség leírja az aktuális pillanat tudatos érzékelését a külső tényezők, de az érzelmek, a gondolatok és a fizikai folyamatok szempontjából is. Ez ahhoz vezet, hogy jobban tudjuk szabályozni az érzelmeinket, és hogy semlegesbben tudunk foglalkozni a stresszt kiváltó helyzetekkel.
Az úgynevezett éberség-képzés általában egy olyan meditáció egy formájából áll, amely a belső folyamatok felismerésére és a saját érzelmeitől bizonyos távolság elérésére tett kísérletre összpontosít. A megnövekedett stresszállóság mellett kimutatták, hogy az éberségi képzés növeli a koncentrációt, a termelékenységet és az általános elégedettséget.

Meg tudja mérni a stresszt?

Az akut stressz számos változást okoz a testünkben, amelyeket úgynevezett akut stresszválaszként foglalnak össze. Ide tartoznak a pulzus növekedése, a vérnyomás növekedése, az izzadás fokozódása, a kissé magasabb testhőmérséklet és az izmok feszültségének növekedése. Mindezen paraméterek különféle módszerekkel mérhetők.
Ebben a tekintetben nem igaz, hogy a stresszt közvetlenül lehet mérni. Meg lehet azonban mérni egy személy egyéni stresszválaszát, és így - bár jelentős pontatlansággal - következtetni lehet a kiváltó stresszindító erejére. Ezen akut stresszválasz mellett a kortizolszint meghatározásával kimutatható a krónikus stressz is. Ezt a mérést általában 24 óránként vizeletgyűjtéssel hajtják végre, amelyben meg lehet mérni a kortizolszintet.

Relaxációs technikák

Jelenleg számtalan relaxációs technika létezik, amely segíthet csökkenteni a stresszt. Ugyanakkor nem minden technológia működik ugyanolyan jól mindenki számára, és az idő múlásával sok ember preferenciákat alakít ki bizonyos módszerekre. A legjobb egyéni relaxációs technika keresésének elején a mottó: próbáld ki! A legismertebb technikák a jóga és a meditáció.

További információ a témáról: Hogyan lehet csökkenteni a stresszt?

Ugyanakkor mindkét kifejezés csak esernyõként szolgál számos különbözõ alfaj számára. Van olyan jóga, amely inkább a gyors, atlétikai mozgásokra irányul, hanem a nagyon lassú jóga, amely a nyugalom keresésére összpontosít. A meditáció egyik legszélesebb körben alkalmazott típusa az éberségi meditáció.

Ha az ilyen típusú relaxációs technikák túlságosan egzotikusnak tűnnek az Ön számára, akkor kipróbálhatja klasszikusabb módszereket is az Ön számára megfelelő technika megtalálásához. Ide tartozik a mély lélegzés csukott szemmel, mielőtt stresszes munka megkezdése lenne, csendes zene hallgatása vagy mások számára sportolás.

További információ a témáról: Pihenés

megelőzés

A stresszállóság három elemből áll. Egyrészt van elkötelezettség és felelősségvállalás, mert ha az emberek aktívan részt vesznek mindenben, amit csinálnak, ez megvédi a stresszt. A második elem az ellenőrzés érzése, amely abban nyilvánul meg, hogy képesek összpontosítani arra, ami megváltoztatható az életben, és abban a bizalomban, hogy a tevékenységei is hasznosak. A harmadik elem a kihívás azzal a várakozással, hogy az élet változásai ösztönzik az ember személyes fejlődését. Az a képesség, hogy a stresszes helyzeteket lehetőségekként tekintse meg. A friss levegőn történő megfelelő testmozgás a stressz megelőzésére is számít. Ezenkívül kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, megfelelő alvás és jó munka- és magánélet egyensúly.

összefoglalás

feszültség nagyon összetett egészségügyi probléma, ha meghaladja azt a mértéket, ameddig a test képes kiegyensúlyozni. Befolyásolja a test sok rendszerét, a sejteket, az egyes szerveket és a test komplex immunrendszerét. Még a nagyon érzékeny folyamat is terhesség erősen befolyásolhatja a tartós stressz (lásd: Terhesség stressz).
Vannak jó kezelési lehetőségek a stressz ellen is, kezdve a kiegészítő anyagok terápiáját olyan anyagokkal, amelyek hiányzik a testben, az edzésterápián keresztül a pszichoszociális kezelési rendszerekig. Különösen a stressz megelőzése játszik különös szerepet, különösen nagyon felgyorsult időinkben. A munka és a magánélet megfelelő egyensúlya elegendő Pihenés, Életkontroll, Sport A kihívások biztosítják a test kiegyensúlyozott homeosztázisát, így a stressz-ellenállás nagyon magas.