Stresszhormonok

A stresszhormonok meghatározása

A stresszhormon kifejezés magában foglalja a testünk összes biokémiai hírvivő anyagát, amely részt vesz a stresszre adott fizikai stresszválaszban. Ennek a reakciónak a célja a hatékonyság növelése, hogy felkészülhessen a közelgő harcra vagy repülésre.

A stresszválaszban részt vevő legfontosabb hormonok a katecholaminok és a glükokortikoidok. Az előbbi nagyrészt a testünk néhány másodperc alatt fellépő reakciójáért felelős, és elsősorban az adrenalin és a noradrenalin hormonokat tartalmazza. Ezek növelik a pulzusunkat és a vérnyomást, valamint felszabadítják az energiatartalékokat. Kicsit késve nő a glükokortikoidok koncentrációja, különösen a leghíresebb stresszhormon kortizol. A stresszhormonok mindkét fő csoportját nagymértékben a mellékvesében termelik.

Milyen stresszhormonok vannak?

A legfontosabb stresszhormonokat két nagyobb csoportba lehet sorolni, a katecholaminokat és a glükokortikoidokat.

Az utóbbi csoporthoz tartozik a legismertebb stresszhormon, a kortizol, amelynek hatása a szervezetre nagyon változatos. A szív- és érrendszerre gyakorolt ​​hatása mellett a kortizol energiatartalékok felszabadítását, valamint elektrolit- és vízmérlegünk modulációját okozza. Immunszuppresszív és gyulladásgátló hatással is rendelkezik. A kortizol növekedését általában csak tartós stressz esetén kell feljegyezni.

A katecholaminok viszont a fő szerepet játszanak akut stresszes helyzetekben. Ennek a csoportnak a fő képviselői az adrenalin, a noradrenalin és a dopamin. Ezek a szívfrekvencia és a vérnyomás gyors növekedését, az izzadás fokozódását és az izomtónus növekedését okozzák.

A megemlített legfontosabb stresszhormonokon kívül számos más hormon is létezik, például a prolaktin és a β-endorfin, amelyek növelik stresszhelyzetük szintjét. A stresszreakcióban betöltött szerepüket még nem részletezték részletesen.

Olvassa el:

  • Feszült vagy? - ezek a jelek

A kortizol

A kortizol a testünk egyik legfontosabb hormonja. Az úgynevezett glükokortikoidok csoportjába tartozik, amelyek viszont a szteroidhormonok csoportjába tartoznak.

A kortizol fő feladata az energiatartalékok mozgósítása, immunrendszerünk szabályozása és éberség fokozása. Ugyanakkor a szív gyorsabb verését is okozza, ami viszont növeli a vérnyomást. Mindezek a funkciók nélkülözhetetlen részei a test hosszantartó stresszre adott reakciójának.

A kortizol képződése egy nagyon szabályozott folyamat, amely különböző jelátviteli útvonalakon keresztül zajlik. A hypotalamus, az agy középső részében felszabadítja az ACTH hormont, amely viszont hatással van az agyalapi mirigyre (hipofízisre). Ennek eredményeként ez felszabadítja a CRH hormont, amely stimulálja a mellékvesekért a kortizol előállítására. A kortizol fent említett funkciói nélkülözhetetlenek a testünk számára az igényes fizikai és mentális helyzetek kezeléséhez. Ha azonban a terhelés folytatódik, a kortizol negatív hatásai meghaladják az idővel meghaladó hatásokat, amelyek kimerültséggel és rendellenességgel járhatnak a testünkben.

Ez a téma is érdekli:

  • A kortizon hatása

adrenalin

Az adrenalin hormon az úgynevezett katecholaminok csoportjába tartozik. Más ebből a csoportból ismert hormonok a norepinefrin és a dopamin. Az adrenalin főként a mellékvesekéregben termelődik, és veszélyes helyzetekben, hideg és meleg körülmények között, fizikai munka és pszichés stressz esetén szabadul fel.

Stresszhormonként betöltve az adrenalin sokféle hatással rendelkezik a testünkben. Ily módon növeli a szerződéses képességet és a szívben gyors pulzusszámot. Ezen felül az adrenalin összehúzza az ereket, ami fokozott vérnyomást idéz elő. Ez a légutak kiszélesedését is okozza. Az energiatartalékok mozgósítása mellett az adrenalin gátolja azokat a testi funkciókat is, amelyek stresszes helyzetekben, például emésztés során szükségtelenül felhasználják az energiát.

Tudjon meg többet erről:

  • adrenalin

Pajzsmirigyhormonok

Még ha a pajzsmirigyhormonokat általában nem is sorolják be a klasszikus stresszhormonok közé, továbbra is nagy a átfedés a hatásuk és az adrenalin vagy a kortizol között. Vérszintje azonban nem függ a stresszes helyzetek előfordulásától. Ahogy a neve is sugallja, ezeket a hormonokat a pajzsmirigyben állítják elő. A legfontosabb képviselők a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3). Még ha ez utóbbi is a pajzsmirigyhormonok sokkal aktívabb formája, a pajzsmirigy 90% tiroxint termel. Ez azonban a célszerv sejtjeiben hatékonyabb T3 -vá alakul át.

A pajzsmirigyhormonok hatása rendkívül változatos. Alapvetően a fizikai aktivitás növekedését idézik elő, a szív és a légzési sebesség növekedésének szempontjából, fokozott vörösvértestek képződést és megnövekedett bélmozgást. A pontos mechanizmusokat még nem részletezték részletesen, de a pajzsmirigyhormonok sok hatásának visszavezethető a katecholaminok fokozott hatása. Az említett funkciókon túl a pajzsmirigyhormonok kulcsszerepet játszanak a test fejlődésében és a környezeti feltételekhez való alkalmazkodásában.

Hogyan lehet a legjobban csökkenteni a stresszhormonokat?

Mivel a szubjektíven érzékelt stressz erőssége nagyrészt a stresszhormonok szintjéhez kapcsolódik, a stresszhormon szintjének csökkentése kezdetben az észlelt stressz csökkentését jelenti. Jelenleg számos különféle módszer használható e cél elérésére, és hatékonyságuk személyenként nagymértékben változhat. Tehát itt a mottó elsősorban a stressz elleni leghatékonyabb gyógyszer megkeresése. A stressz csökkentésére szolgáló módszerek a kis rituálék bevezetésével kezdődnek a mindennapi életben, sporttevékenységek, jóga, relaxációs technikák, meditáció és sok más lehetőség révén.

Az egyik legismertebb gyakorlat, amelyet hozzá lehet rendelni a relaxációs technikákhoz, a progresszív izomlazítás (PMR), ebben a gyakorlatban a meghatározott izomcsoportokat megfeszítik és meglazítják a teljes pihenéstől. A hangsúly itt az izom relaxációjának észlelése. A teljes ülés a PMR-rel magában foglalja a technika elvégzését a test minden izomcsoportjára. A sporttevékenység szempontjából a csendes sportok különösen alkalmasak, ahol hagyhatja, hogy elgondolkodjanak a gondolatai, mint például a kocogáskor.

A tanulmányok azt is kimutatták, hogy számos különféle típusú jóga vezette a stressz jelentős csökkenését, például a jóga-nidra jóga formáját. A hangsúly itt kevésbé a fizikai aktivitásra, mint a saját testének felismerésére irányul. Azonban azok, akiknek nincs idejük jógázni, gyakorolni vagy meditálni a mindennapi életben, megpróbálhatják beépíteni a kis rituálékat a mindennapi életbe. Például kimutatták, hogy még egy mély és tudatos légzés egy percig egy stresszes feladat megkezdése előtt jelentősen csökkentheti az észlelt stresszt.

További információ:

  • Stresszoldó

Hogyan lehet megmérni a stresszhormonokat?

A legtöbb stresszhormon, például a kortizol, az adrenalin, a noradenalin stb. Kimutatható a vérben, a vizeletben és a nyálban. A vér és a nyál szintjének meghatározása során a nap folyamán erősen ingadozhatnak az értékek. A vizeletkoncentráció alapján a hormonszint mérésekor ügyeljen arra, hogy ezt 24 órán keresztül tartályban gyűjtsék össze, és ebből meghatározzák a koncentrációt a leírt erős ingadozások ellensúlyozása és az átlagos hormonszint megállapítása érdekében. A vérmintában a kortizol normál értéke 30 és 225 μg / l között van. Vizeletgyűjtéssel történő meghatározás esetén az érték 21 és 150 μg / l között van.

prolaktin

A prolaktin hormon fő funkciója a női testben a mell átalakítása terhesség alatt és a tej szekréció elősegítése a szoptatás ideje alatt, emellett kiváltja többek között az úgynevezett "tenyészápolás" pszichológiai reakcióját. Tehát meglepő, hogy a prolaktin szintén növeli a koncentrációt stressz alatt, mivel funkciója eredetileg nem kapcsolódik egyértelműen a stresszreakció kialakulásához. Ezért csak részben tartozik a stresszhormonokhoz. Ismert azonban, hogy a prolaktin megakadályozhatja vagy késleltetheti az ovulációt. A prolaktin növekedése a stressz alatt annak oka lehet, hogy a test stresszes szakaszban megakadályozza a terhességet, ami negatív következményekkel járhat az anya és a gyermek számára.

A stresszhormonok szintén bejutnak az anyatejbe?

Az utóbbi években sok különféle tanulmány megerősítette, hogy a stresszhormonok átjutnak az anyatejbe, és így bejutnak a gyermek szervezetébe. Elvileg azonban ennek kezdetben nincs releváns következménye a gyermekre, kivéve, ha a szint hosszabb ideig nagyon magas szinten marad.

A gyermeknek az anyatejben levő stresszhormonok tartós kitettsége következményeit jelenleg eleven kutatás tárgya. Többek között tárgyalják a viselkedés lehetséges változásait, például az alacsony impulzivitást és a fokozott idegességet, valamint a motoros koordinációs rendellenességeket. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a nagy részét csak majmokkal végezték. Még ha a tudományos bizonyítékok továbbra is függőlegesek is, meg kell próbálni stresszmentes környezetet teremteni az utódok számára, és a lehető legalacsonyabb szinten tartani saját anyai stresszt.

Hogyan befolyásolja a testmozgás a stresszhormonokat?

Az a pontos mechanizmus, amellyel a könnyű és a közepes testmozgás a stressz szintjének csökkentéséhez, és ezáltal a stressz hormonok csökkentéséhez vezet, még nem teljesen ismert. Feltételezzük azonban, hogy ez a hatás két különböző mechanizmuson alapul. Egyrészt a sportolás gyakran pszichológiai pihenést hoz létre, mivel a sport elvonhatja a többi problémát. Ugyanakkor azt is gondolják, hogy a testünkben egy közvetlen biokémiai folyamat szerepet játszik a stressz csökkentésében a testmozgás révén. A "boldogsághormonok" szerotonin és dopamin növekszik a sporttevékenység során. Feltételezzük, hogy ezek elősegítik a stresszhormonok lebontását, és így a stresszreakció csökkenéséhez vezetnek.

Hajhullás stresszhormonok miatt

Az elmúlt években egyre pontosabban tisztázták a magas stressz szint és az emelt stressz hormon szint, valamint a hajhullás közötti közvetlen kapcsolatot. Feltételezzük, hogy a magas szintű stresszhormonok, különösen a noradrenalin, fokozott idegsejtek képződéséhez vezetnek a szőrtüsző körül. Ha ez történik a szőrtüszőknek a növekedési fázisról az úgynevezett átmeneti fázisra való áttérés során, az eredmény egy helyi gyulladásos reakció, amely korai hajhulláshoz vezethet.

Olvassa el:

  • A stressz következményei

Súlynövekedés a stresszhormonok miatt

Az, hogy a stressz milyen mértékben befolyásolja a súlyt, kezdetben a stressz típusától függ. Akut stressz esetén különösen adrenalin és noradrenalin képződik, amelyek csökkent élelmiszer-bevitelt és megnövekedett energiafelhasználást eredményeznek. Akut stressz esetén hajlamos lefogyni.

Ha azonban ez a stressz hosszabb ideig tart, akkor a kortizol stresszhormon egyre nagyobb mértékben termelődik, ami azt jelenti, hogy több cukros és zsíros ételt fogyaszt. Ezenkívül a kortizol azt jelenti, hogy az újonnan képződött zsír nagyobb valószínűséggel kötődik a gyomorhoz és a nyakhoz, mint a test többi részéhez. Súlyos esetekben az úgynevezett törzs elhízásról beszélhetünk. Még mindig vitatott, hogy a krónikus stressz súlyossága milyen mértékben befolyásolja a súlyt, mivel eltérő eredmények vannak.

Több erről:

  • A stressz tünetei