Az angina pectoris tünetei

meghatározás

Az angina pectoris (szó szerint "mellkasi szorítás") általában a mellkasi fájdalomra utal, amely rohamok formájában jelentkezik. Ennek oka a szívkoszorúér csökkent vérellátása. Például szívkoszorúér betegség esetén ezeket letakarják vagy szűkítik a plakkok, ezért nem lehet megfelelően ellátni a vért.
Ennek eredményeként a mögött lévő szívizom területe nem megfelelő. Ez az úgynevezett ischaemia (elégtelen oxigén- és egyéb tápanyag-ellátás) fájdalmat okozhat.

okoz

Az angina rohamok gyakran a koszorúér betegségre utalnak. Ennek más okai is lehetnek, mint például a koszorúér görcsei (hirtelen, rövid összehúzódása).
Az angina pectorist gyakran hidegnek, stressznek vagy fizikai erőnek való kitettség váltja ki. Ilyen helyzetekben növekszik a test oxigénigénye. Ezért több vért kell szívni a keringésbe a szívből, mint a többi nyugalomban. A megnövekedett szívmunka szintén erősebb véráramlást igényel a szívizmokban. Ha ez egy szívkoszorúér-betegség miatt nem garantált, akkor a szívizmok fent említett alulteljesítése előfordulhat, ami angina pectoris rohamokhoz vezethet.
Az ilyen támadás általában egy és öt percig tart. A tünetek gyorsan enyhíthetők nitroglicerin (gyakran "nitro spray") beadásával.

Az angina pectoris különféle szakaszokra osztható.

• A 0. stádiumban ischaemia előfordulása ellenére nincs tünet.
• Az I. stádiumot mellkasi fájdalom jellemzi nehéz fizikai erőfeszítések során.
• Ha normál fizikai erőfeszítés során enyhe angina pectoris fordul elő, akkor a II.
• Ezzel szemben a III. Stádiumban jelentős mellkasi fájdalom jelentkezik hasonló stresszel.
• A IV. Szakaszban az angina pectoris tünetei jelentkeznek még kis erőfeszítés vagy teljes pihenés mellett. Ilyen esetekben általában instabil angina pectoris, amelyben az alapbetegség (általában koszorúér-betegség) progresszív.

Az instabil angina szenvedőinek lényegesen nagyobb a szívroham kockázata. Stabil angina pectoris esetén azonban a tünetek stagnálnak, ami azt jelenti, hogy a tünetek nem súlyosbodnak. Bár ez a szívkoszorúér szűkületére (szűkületre) utal, ez azt is jelenti, hogy a zsugorodás nem terjed tovább.

Tudjon meg többet a témáról itt: Szívkoszorúér-betegség.

Harbingers

Az állkapocs fájdalma hetek-hónapok alatt fordulhat elő az angina pectoris tényleges formája előtt. Ezek a tünetek azonban nagyon specifikusak, ezért ezeket gondosan ellenőrizni kell. Az állkapocs fájdalmának nem kell állandónak lennie, hanem időszakosan is jelentkezhet.

Egyéb ragasztók is megjelenhetnek, például általános gyengeség- és fáradtság-érzés. Ezeket a tüneteket gyakran influenza-szerű fertőzésnek tekintik.
A kifejezett angina pectoris kialakulása előtt a bal kar fájdalma nagyon gyakori, főleg férfiaknál. Különösen azoknak az embereknek, akiknek ismerete a család történetében forduljon orvoshoz, ha ez a tünet jelentkezik.
Mivel a hordozóanyagok még pontosabbak a nőkben, a korai észlelés ennek megfelelően nehezebb.

Jelenleg a férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket. Ennek egyik oka az, hogy a dohányzás kockázati tényező a szívkoszorúér elmeszesedésében és a szívrohamban.
Mivel a férfiak a nőknél többször dohányoztak, az angina pectoris a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. Mivel azonban manapság ugyanolyan nők, mint a férfiak dohányoznak, hamarosan közelítést lehet várni.

Tudjon meg többet erről itt: Az angina pectoris kialakulásának okai

Az angina pectoris tünetei

Fájdalom a szegycsont mögött

A szegycsont mögötti fájdalom az angina pectoris tipikus tünete.
Sokan a mellkas egész területén szenvednek a fájdalomtól, de a mellkas közvetlenül mögött a fájdalmat gyakran a legerősebben érzik. A fájdalmat általában tompa, szúrás vagy átszúrásként írják le. Ezt általában erős mellkasi szorító érzés vagy nyomás a mellkasban kíséri. Az érintettek közül sokan úgy érzik, mintha egy nehéz zsák lett volna a mellkasukon.
A mellcsont mögötti fájdalom mellett gyakran légszomj is van, amelyet a nyomásérzés okoz.

Olvassa el: A szegycsont mögötti fájdalom veszélyes lehet?

Bal kar fájdalma

A bal karba sugárzó fájdalom jellemző minden típusú szívbetegségre.
A szívroham és az angina pectoris különösen a fájdalommal jár.Mindkét betegség egy szívkoszorúér-betegség miatt merül fel, amelyben a koszorúér-artériák szűkülnek vagy elzáródnak, és ezért a szívizmok nem képesek kielégítően ellátni az oxigént és a tápanyagokat.
Ez a mechanizmus fájdalmat okoz.

A fájdalomérzet átvitele a szívből az agyba idegszálakon keresztül történik. Ezeket sok más idegen rost köti össze a test különböző régióiból, és így az út egy részét az agyba vezetik.
Ennek a kötegelt idegrendszernek köszönhetően az agy bizonyos esetekben nem képes megkülönböztetni a test melyik régiójától a fájdalom, és tévesen érzékeli azt a bal kar területén.

Alapvetően a jobb kar fájdalma is felismerhető, ám ezek a panaszok sokkal ritkábban fordulnak elő. Ennek oka az emberi test anatómiájában rejlik: a szív a mellkas bal oldalán helyezkedik el, tehát az ahhoz tartozó idegrostok általában a test bal oldalán található többi rosttal vannak csomagolva.

Ön is érdekli ezt a témát: Angina pectoris roham

Légzési nehézség, mint tünet

Az angina pectoris általában mellkasi fájdalom formájában jelentkezik. Ezen felül szorító érzés vagy nyomás érződik a mellkason. Ez sok érintett személy légszomjhoz vezet.
Ezenkívül a légszomj és az angina pectoris tünetei gyakran együtt járnak, mivel mindkettő fizikai erőfeszítés során jelentkezik.

Azok, akik fizikailag aktívak, több oxigént fogyasztanak, ezért többet kell lélegezniük. Ezenkívül különösen az izmokat több vérrel kell ellátni, ezért a szívnek több pumpáló munkát kell végeznie. A szívbetegségek, például a szívkoszorúér betegség szintén oxigénhiányt idéz elő a szívben, ami angina pectoris tüneteket okoz.

Tudjon meg többet a témáról itt: Légzési nehézség gyenge szív miatt?

Fájdalom a has felső részén

Az angina pectoris általában szívkoszorúér-betegség miatt alakul ki. A szívszövet alulellátása olyan fájdalmat okoz, amelyet általában a mellkas területén éreznek. A test más részeire is sugárzhatnak. Különösen gyakran érinti a szomszédos szerveket.

Míg a férfiak gyakran a mellkasi fájdalomra vagy a mellkasi szorításra koncentrálnak, a nők különösen gyakran panaszkodnak gyomor- vagy felső hasi fájdalmakra. Egyes esetekben a angina pectoris egyetlen tünete a felső hasi fájdalom. A gyomorfájdalmat gyakran émelygés és hányás kíséri.

Felső hasi fájdalom - ezek a leggyakoribb okok.

Hányinger és hányás tünetei

Az angina pectoris rohamait gyakran nem csak a mellkas fájdalma fejezi ki. Sok esetben a fájdalom a test más részeire is átterjed.

Különösen a nők esetében a has felső részét és a gyomrot gyakran érintik. Ez nemcsak fájdalmat okoz a gyomor régiójában, hanem émelygést és hányást is okoz.
Mivel néhány koszorúér-betegségben szenvedő embernél csak émelygés, hányás és gyomorfájdalom jelentkezik anélkül, hogy mellkasi fájdalom vagy más szív-specifikus tünet jelentkezne, az angina pectorist is figyelembe kell venni, ha a tünetek gyakrabban fordulnak elő.

hátfájás

A hátfájás általában gyakori betegség, és általában a test rossz testtartása miatt ül.
Ha azonban a hátfájás tompa, szúró vagy áttört fájdalom formájában jelentkezik, a tünetek mögött szívbetegség is lehet. Különösen a mellkasi gerinc hátfájását is meg kell vizsgálni szívbetegség szempontjából.

Sok ember érez egyfajta öv alakú fájdalmat, amely a mellkas körül tekerkedik. Így hát- és mellkasi fájdalom kombinációja fordul elő, ami különösen jellemző az angina pectoris panaszokra. Míg a férfiak gyakran a szegycsont mögött nagyon specifikus fájdalomról számolnak be, a nők tünetei sokkal változatosabbak és nem specifikusak, ezért az angina pectoris diagnosztizálása gyakran hosszabb ideig tarthat számukra.
Ha egy személy támadás-szerű hátfájástól szenved, akkor azt kifejezetten koszorúér-betegség szempontjából meg kell vizsgálni. Ez sok betegnél angina pectoris rohamokat vált ki, amelyeket leginkább mellkasi fájdalomként, de gyakran hátfájásként is érzékelnek.

Fájdalom a fogban és az állkapocsban

Az állkapocs és a fogfájás valódi problémát jelentenek a fogászat területén. Különösen az állkapocsfájdalom lehet kifejezés sok más betegség esetében is.

Az angina pectoris esetében egyrészt lehetséges, hogy a mellkasi fájdalom az állkapocs és a fogak területére is sugárzik. Az állkapocs / fogfájás néha mellkasi fájdalom nélkül jelentkezhet.
Az állkapocs fájdalmat a test általános feszültsége okozhatja. Az angina pectoris rohamok különösen stresszes helyzetbe hozzák a testet. Ezenkívül a rohamokat gyakran félelem vagy pánik jellemzi. Ez többek között fokozhatja az állkapocs-izmok feszültségét („összeszorítja a fogakat”).

Fájdalom a torokban

A torokfájás, mivel megfázással és köhögéssel fordul elő, inkább az angina pectoris jellegzetes tünete.
A fájdalom érzése, amely többnyire a mellkas területén lokalizálódik, a test más részein is észlelhető. A mellkasi fájdalmat általában szúrásnak, átszúrásnak vagy tompának nevezik. Ha ilyen fájdalomérzés jelentkezik a nyak területén, ez az angina pectoris jele is lehet

A fájdalom eredetének lehetséges magyarázata a felelős fájdalomvezető idegrostok összekapcsolása. Ennek eredményeként az agy már nem tudja megmondani, hogy a fájdalom a nyak vagy a mellkas területén származik-e.

Fájdalom a nyak területén

A nyaki fájdalom ritka az angina pectoris tünetei esetén, de mégis előfordulhat. Ezeket a mellkasból és a nyakig sugárzó fájdalom váltja ki.
Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy az agyban nincs sok fájdalmat vezető idegrosta a belső szervek területén. Ez azt jelenti, hogy a fájdalmat egy adott ponton nem lehet érzékelni. Inkább a fájdalom érzése a test nagyobb részén jelentkezik. Ezért néhány embernél a szív fájdalmas területe a nyakig terjed. Ezért a szívből származó fájdalom a nyakban is érezhető.

Ezen túlmenően az angina pectoris roham stresszreakcióval jár a testben, és így reflex feszültséghez vezethet a nyaki izmokban. Ez a nyak feszültségét eredményezi, ami viszont fájdalmat válthat ki.

Szorongás és pánik, mint tünet

Az angina pectoris rohamon gyakran félelmet / pánikot és belső nyugalmat éreznek.
A megnövekedett fizikai erőfeszítésekkel a szívizmok nem eléggé ellátottak. Ez egyrészt angina pectoris néven ismert mellkasi fájdalmat okoz, másrészt szoros érzést is okoz a mellkasban.
A szorítás vagy a mellkasra nehezedő nyomás félelmet vagy pánikot okozhat. Ezenkívül megnehezíti a légzést, és ezáltal légszomjat vált ki, ami viszont fokozhatja a pánikot. Ezen mechanizmusok miatt merült fel a szív szorongás fogalma, amely leírja az angina pectoris rohammal vagy szívrohammal kapcsolatos félelmet és pánikot.

Törött verejték, mint tünet

Az angina pectorisban szenvedők szívbetegségben szenvednek. Ennek eredményeként a fizikai erőfeszítések során gyakran gyorsabban fogynak ki a levegő, és korábban kezdnek izzadni.
Az akut angina pectoris roham hirtelen izzadáshoz is vezethet. Ezeket a mellkasi fájdalom váltja ki
Az ilyen támadás félelmet vagy pánikot is okozhat, ami a test verejtéktermelésének aktiválásához vezet.

Tünetek cukorbetegekben

Az angina pectoris tünetei gyakran kevésbé kifejezettek a cukorbetegek körében. Mint más érintett embereknél, az angina általában mellkasi fájdalom formájában jelentkezik, amely a hátra, a bal karra és az állkapocsra sugárzik. Gyomorfájdalom, émelygés és hányás is előfordulhat.

A cukorbetegek fokozott vércukorszintje többek között az idegrostokat támadja meg, így a fájdalom stimulusai csak korlátozott mértékben továbbadhatók az agyba. Ezért a cukorbetegek kevésbé érzékelik az angina esetén fellépő fájdalmat.
Az idegrostok elvesztése miatt a cukorbetegeknek valószínűbb, hogy néma szívinfarktusuk van, amelyekben szívroham fordul elő, de fájdalom nem érezhető.

osztályozás

Az angina pectoris különféle típusai különböznek egymástól.
Van egyrészt stabil angina pectoris, másrészt instabil angina pectoris.

A stabil angina pectorisról beszélhetünk, amikor a tünetek minden alkalommal hasonlóak, és körülbelül ugyanannyi ideig fennállnak. A stabil angina pectoris példa a Prinzmetal angina, amelyben az erek görcsös. A stabil angina pectoris általában az EKG változása nélkül fordul elő. Az angina pectoris e formája nitroglicerinnel jól kezelhető.

Instabil angina pectoris esetén megváltoznak a tünetek, vagy új angina pectoris kezdődik. Ez a forma általában szívrohamon vagy koszorúér-betegségen alapul, az arterioszklerózis alapján.
Az instabil angina pectoris előfordulása vészhelyzetben van, szemben a stabil angina pectorismal, az instabil angina pectoris alapja általában az EKG-ben látható.

A stabil angina pectoris tünetei

A stabil angina pectoris tüneteit különösen az jellemzi, hogy hosszú ideig nem változnak.

Általában a betegség elsősorban mellkasi fájdalommal jár. Ezek gyakran közvetlenül a mellkason vannak, és rohamként fordulnak elő. Általában egy-öt percig tartanak, és megkönnyíthetők nitroglicerin (nitrospray) beadásával.
A fájdalom azonban a test más részeire is terjedhet. Vissza-, nyaki vagy állkapocs fájdalom jelentkezik. A bal kar fájdalma az angina pectoris jele is lehet. Különösen a nők, és ritkábban a férfiak is szenvednek gyomor- és felső hasi fájdalommal. Ezt hányinger és hányás kísérheti.

Az instabil angina pectorissal ellentétben a stabil angina tünetei állandóak. Hosszú ideig a tünetek rohamokban jelentkeznek, a fájdalom nem romlik. Ezek a tünetek arra utalnak, hogy az érintett szívkoszorúér stenosis (összehúzódás) van jelen, de azóta nem halad tovább.

Az instabil angina pectoris tünetei

Az instabil angina pectoris a tipikus pectanginalis panaszokat írja le.
Ide tartozik a mellkasi fájdalom, különösen a szegycsont mögött. A fájdalom a has felső részébe és a gyomorba is sugárzhat. Ezt gyakran hányinger és hányás kíséri. A fájdalom a bal karra, a hátra vagy az állkapocsra / fogakra / nyakra is áthelyezhető.
A szívkoszorúér-betegség okozza a fájdalmat. Tehát legalább egy koszorúér artériát elzárnak vagy megszorítanak a plakk.

Az instabil angina pectoris esetében a tünetek súlyosbodása jellemző. Egy bizonyos időtartam alatt számos angina roham fordul elő, amelyek fokozatosan erősebbé válnak.
Ebből arra lehet következtetni, hogy az érintett koszorúér érének szűkülete (szűkülő) folyamatban van. Ez az oka annak, hogy az instabil angina pectoris magas a szívroham kockázatával.

Az angina pectoris, amely először jelentkezik, szintén tartozik az instabil angina definíciójába, mivel ebben az esetben a tünetek „panasz nélkül” és „angina pectoris panaszok” között romlanak.

Tudjon meg többet a témáról itt: Az arteriózis okozta sztenózis.

A Prinzmetal angina tünetei

A Prinzmetal angina kifejezése a rohamokhoz hasonló mellkasi fájdalomnak is. Ezeket a szívkoszorúér görcsje (hirtelen összehúzódás) váltja ki.
A szívkoszorúér betegséghez hasonlóan ez csökkenti az érrendszeri véráramlást, így a görcsös érrendszer mögötti szívizmok már nem lesznek kielégítően ellátva a vérrel. Ez elégtelen oxigén- és egyéb tápanyag-ellátást eredményez, ami viszont mellkasi fájdalomhoz vezet.

Ezek az érrendszeri görcsök rohamokként fordulnak elő, és ezáltal rohamokhoz hasonló fájdalmat okoznak a mellkas területén.

Sürgősségi helyzetek angina pectoris tünetekkel

Ha új angina pectoris tünetek merülnek fel, ez sürgősségi helyzet!

Ebben az esetben azonnal sürgősségi orvost kell hívni, mivel a helyzet életveszélyes. Amíg a mentő meg nem érkezik, meg kell kísérelni megnyugtatni az érintett személyt.
Először az angina pectoris tüneteit kezelik, nem pedig az okozó szívrohamot, így a szív ismét ellátható oxigénnel. A szívrohamot ezután a kórházban kezelik.
De: Nem minden angina pectoris roham szívroham! Különösen a stabil angina pectoris esetén, amely elsősorban stresszes helyzetekben fordul elő, a szívizom nincs folyamatosan kielégítő ellátással. Amint az erőfeszítés véget ért, az erek ismét elegendőek ahhoz, hogy elegendő oxigént biztosítsanak a szívhez.
Az instabil angina pectoris azonban gyakrabban a szívroham jele.

A témáról bővebben itt: Szívroham jelei.

Differenciáldiagnózisok

Amikor az angina pectoris tünetei először jelentkeznek, a legtöbb ember először szívrohamra gondol. Ugyanakkor ez is lehet törött aorta boncolás.

A fő artéria (főütőér) három rétegből áll. Ennek során különösen a legbelső réteg meglazulhat, és így hamis üreg alakulhat ki (úgynevezett. Aorta boncolás). Ha ez az üreg, amelyet újra és újra megtesz a folyamatos véráram, repedik, akkor az aorta boncolásáról beszélünk.
Csakúgy, mint a szívroham, életveszélyes betegség, amely angina pectoris tüneteket is kiválthat.

További információ a témáról: Aorta boncolás

Az ilyen típusú tüneteknek nem kell életveszélyes betegségnek lennie. Egyes betegekben a szív és a gyomor közeli közelsége miatt, amelyeket csak a membrán választ el egymástól, a gyomorgyulladás (gasztritisz) angina pectoris tünetekhez vezet.
Mindezek mellett fontos, hogy a beteget a lehető legteljesebben megvizsgáljuk az életveszélyes betegség kizárása érdekében.

Az angina pectoris kezelése

Az angina pectoris roham esetén gyakran írnak egy úgynevezett 12-csatornás EKG-t (12-csatornás EKG). Ezenkívül a betegek általában olyan gyógyszereket kapnak, amelyek csökkentik a szorongást és a fájdalmat, hogy a stresszes test nyugodjon.

Ha az érintett személy tudja, hogy az angina pectoris formája a stabil forma, akkor nem kell kórházba mennie, mivel a tünetek általában önmagukban javulnak, amikor a stressz csökken.

Olvassa el a témáról itt: Az angina pectoris kezelése.