Rángatás a baba

meghatározás

A csecsemők megrázkódása hirtelen mozgásmód, például a karok, a lábak vagy az egész test. Ezek a rándulások a korai gyermekkorban jól ismert jelenség, és általában nem mutatnak jelentős betegségértéket. Ezek specifikus reflexek vagy nagyon banális izomrángások, mivel mindenki ismeri őket saját magától. A ráncolást ritkán okozza egy kezelést igénylő betegség, például az epilepszia. Tehát a friss szülőknek nem kell aggódniuk, ha a baba megrándul. Fontos észlelni a rángatást és annak menetét, illetve a lehetséges változásokat.

okoz

Első és legfontosabb: ártalmatlan okokra kell gondolkodni, amikor a gyermek megrándul, és szülőként nem idegesíti magát. A legtöbb esetben a csecsemő ráncolása a Moro-reflex kiváltásán alapul. Ez egy úgynevezett szorítóreflex, amelyben a csecsemő kinyújtja a karját, és egyidejűleg elosztja az ujjait, csak hogy röviddel utána összehozza a karját, és kezét ökölbe szorítja. A Moro-reflex akkor vált ki, amikor a baba fél valamitől, vagy alszik. Ez akkor is elindulhat, ha a karjában van a csecsemő, és hirtelen hagyja, hogy hátrafelé lehajoljon, miközben egy ágyban feküdt. Ez a reflex lehet a leggyakoribb húzás 4 hónapos korig, amelyet teljesen ártalmatlannak tekintnek. Ezenkívül a rángatás a motoros készségek fejlesztésének része. Mielőtt például a csecsemők megtanulnák megfogni a dolgokat, megfigyelhető a kéz ráncolódása. Az élet 5. hónapjára jellemző a jóindulatú izomrángás alvás közben, úgynevezett alvás-mioklonus. Az élet 9. hónapjától a "Jactatio capitis et corporis nocturna" (a fej angol ritmikus mozgási rendellenessége) jelensége okozhatja a ráncolást. Ez a jelenség a csecsemők alvásában mindig azonos mozgási mintát ír le, amelynek során kissé előre-hátra dőlve fejüket kissé megfordítják. Időnként csak enyhe rángatás vagy előre-hátra mozgatás lehetséges.

Ön is érdekli ezt a témát: A baba reflexei

Rángatás a baba alvás közben

A húzás alvás közben nagyon gyakori jelenség csecsemőknél. Mint a legtöbb felnőtt tudja, ennek annak a ténynek a köze van, hogy az ember mély alvásba kerül, miközben elalszik. Időnként az egész testét ráncolod, amikor zuhanás vagy esés érzése van. Hasonló a csecsemővel, ha a REM alvásból (gyors szemmozgás) a mély alvásig megy. A REM alvás során a csecsemők aktív álomfázisban vannak, miközben a szemhéjak, de a karok és a lábak összehúzódása is megfigyelhető. Ezenkívül a csecsemők önmagukban kiválthatják a Moro-reflexet, miközben elaludnak, ha például a saját rángatózó karjuk megrázza őket. Ezután a csecsemők gyakran felébrednek az általuk kiváltott összekötő reflex miatt, ami problémákat okozhat az elalvásban és az alvásban.

Olvassa el:

  • Rángatás, amikor elaludt
    &
  • A babám rosszul alszik - mit tehetek?

A babában húzódást okozó tünetek

A rángatást kísérő tünetek az októl függően előfordulhatnak. A csecsemők a Moro-reflex miatt gyakran sírnak, mert annyira félnek. Ellenkező esetben a ártalmatlan alvás-mioklonusz a test remegésével jelentheti magát. Alvás közben nem ritka az is, hogy a csecsemők a rángatás miatt felébresztik magukat, így a kísérő tünetek gyakran panaszok az esés és az alvás nehézségeire. Azok a csecsemők, akiknél gyakrabban tapasztalnak ilyen húzódást, gyakran nyugtalanok is előtte és után. Ha a húzódás epilepszia következménye, az egészet fejlõdési késleltetéssel is lehet társítani. Ugyanakkor a csecsemő egy pillanatra hiányzik a ráncolás során. Szerencsére az ilyen fejlõdési és tudatzavarok csak nagyon ritkán fordulnak elõ a húzódás kísérõ tüneteként.

Baba ráncol az anyaméhben

A gyermek húzódása, amelyet az anya a hasban érez a terhesség alatt, általában teljesen normális és ártalmatlan. A gyermek tevékenységéért és ezáltal a vitalitásért beszélnek. A hallás lejártát követően a terhesség egy bizonyos hetétől kezdve a csecsemők érzékelik a „külvilágból” származó zajokat, még akkor is, ha csak tompa hangok lehetnek. Mivel a csecsemők már képesek inni az amniotikus folyadékot, véletlenül belélegezhetik és csuklós lehet. A csuklás ekkor úgy érezheti magát, mintha a baba megrándult volna az anyának. De ez egyáltalán nem is aggasztó. A ritka esetekben a gyomorrángások súlyos okai. Ha anyja aggódik, akkor felkeresheti a nőgyógyászot, hogy CTG (= kardiotokográfia) segítségével ellenőrizze a baba szívverését, és ultrahang vizsgálatot végezzen.

Ráncolás a lábban

Mint a test bármely részén, a lábak izmai is megrándulhatnak. Ezek a rángatások szórványosan fordulhatnak elő csecsemőknél vagy ismételten. A láb izomrángása maga az izomból származhat, ezt egy rosszul vezérelt ideg okozhatja, vagy az agy központilag vezérelheti. Néhány csecsemő hajlamos az enyhe izomrángásra stresszhelyzetben. Ha rendszeresen összehúzódik az egyik lábában, látnia kell gyermekorvosát, hogy kizárja az idegrendszeri rendellenességeket.

Az arc ráncolása

Az arcon sok különböző izom van, amelyek szükségesek az arckifejezésekhez, a rágáshoz, a látáshoz és még sok máshoz. Mint minden izom, ezek az izmok is hamisan stimulálhatók, és ezért ráncolhatók. Az úgynevezett koponya idegek, amelyek felelősek az arc irányításáért, szintén hibás jeleket küldhetnek vagy helytelenül alkalmazhatók. Néhány csecsemőnél a szemhéjak húzódása figyelhető meg, különösen az álom alvásakor. Az egyedi rángatáshoz nincs szükség további diagnosztizálásra.

Febrile roham

Egyes csecsemők és kisgyermekek lázas rohamokra hajlamosak. A februári rohamok az egyik leggyakoribb vészhelyzet csecsemőkorban és gyermekkorban. A csecsemők nagyon gyorsan reagálnak a magasabb testhőmérsékletű fertőző betegségekre. A gyermekek körülbelül öt százaléka gyermekkorban legalább egy lázas rohamot tapasztal. A lázas rohamok epilepsziás rohamok, amelyek eszméletvesztéssel és az egész test rángatásával járnak.
A lázas roham legtöbb esetben csak néhány percig tart. Az egyszerű lázas roham nagyon jó előrejelzéssel rendelkezik, de a hosszan tartó rohamok oxigénhiányhoz vezethetnek. Ha lázas roham jelentkezik először, a gyermekorvosnak vagy neurológusnak meg kell tennie néhány tesztet, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem az első epilepszia kezdődik-e. Megelőző intézkedésként a görcsökre hajlamos csecsemőknek rendszeresen ellenőrizni kell a testhőmérsékletet és a lázot gyógyszeres kezeléssel csökkenteni kell.

Ez a cikk szintén érdekli Önt: A babán roham roham

diagnózis

A gyermek húzódásának diagnosztizálása alapos megfigyeléssel történhet. Ennek alapján a szülők már értékelhetik, hogy például a ártalmatlan Moro-reflex az élet 4. hónapjáig van-e kimondva, és nincs-e szükség aggódásra, vagy nincs-e szükség orvosi vizsgálatra. Ha azonban a csecsemő hosszú ideig rendszeres időközönként ráncol, ezt orvosának meg kell tisztáznia, hogy biztonságos-e.Vannak bizonyos epilepsziás betegségek formái, amelyek előfordulhatnak a korai gyermekkorban, ezért ezeket ki kell zárni. Az ilyen epilepsziát diagnosztizálják klinikailag. Először is, az orvos pontos anamnézist vesz fel. Ide tartoznak azok a kérdések, amelyek szerint a ráncolások gyakran fordulnak elő, mennyi ideig tartanak a ráncolások, rendszeresen vagy szabálytalanul fordulnak elő, mely testrészek húzódnak, az egész test érintett vagy csak annak része, és vannak-e egyéb tünetek a ráncolások előtt, alatt vagy után például nedvesedés, sírás vagy hiány. Hasznos lehet a baba rángatásait kamerával rögzíteni, hogy az orvos megismerhesse őket. A lehetséges epilepszia igazolásához EEG (= elektroencephalográfia), speciális neurológiai vizsgálat szükséges.

Olvassa el a témánkat: Az epilepszia diagnosztizálása

Hogyan lehet megmondani a ráncolást az epilepsziától eltekintve?

Az epilepszia olyan rohamok, amelyek során az érintett izmok ellenőrizetlenül feszültséggé válnak és nagy frekvencián megrándulnak. Ezenkívül az epilepsziás rohamok többnyire egyetlen epizódok, amelyek néhány percig tartanak. Az egyszerű rángatás újra és újra megtörténik, és lényegesen alacsonyabb gyakoriságú, mint egy rohamnál. Mivel azonban az epilepsziának nincs egy formája, az epilepsziát elvben nem lehet kizárni. A pontos diagnózishoz orvosi diagnózisra és esetleg EEG-re van szükség, amelyben az agyhullámokat mérik.

Tudjon meg többet a témáról: Roham a babában

Mikor kell a gyermekorvoshoz menni?

Az izomrácsokat nem feltétlenül kell bemutatni a gyermekorvosnak, de vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek miatt orvos látogatása szükséges. Ha a rángatás ismételten vagy bizonyos esetekben, például stressz esetén fordul elő, gyermekorvosnak és esetleg neurológusnak további vizsgálatokat kell végeznie. Gyermekorvosral is konzultálni kell, ha a rángatás befolyásolja a gyermek személyiségét vagy figyelmetlenné válik.

Kezelés / terápia

A csecsemők rángatózásának kezelése csak akkor szükséges, ha epilepsziában szenved. Egyébként meg kell várni, és tünetileg kell cselekedni. Ez azt jelenti például, hogy az ok-okozati Moro-reflex révén a csecsemők bepólyázhatók úgy, hogy a saját mozgó karjuk ne ijedjen meg. Ezen a ponton meg kell említeni, hogy az etetés, azaz a gyermek szoros szövetbe csomagolása ellentmondásos terápiás intézkedés. A relaxációs gyakorlatok hasznosak lehetnek az alvás közben a fej megdöntésével járó izomrángáshoz.
Ha ez epilepsziás betegség, akkor a megfelelő kezelést meg kell kezdeni az epilepsziának típusától függően. Ez egy úgynevezett antikonvulzánsokkal, azaz rohamok elleni gyógyszerekkel történő gyógyszeres kezelésből áll.

Ez a téma is érdekli: Gyógyszerek epilepsziához

Időtartam / előrejelzés

A rángatás okától függően annak időtartama változik. Ha ez a tipikus Moro-reflex, akkor a rángatás csak néhány másodpercig tart. Maga a Moro-reflex fiziológiai szempontból csak a születés és a 4 hónapos életkor közötti csecsemőknél érzékelhető. Az is észrevehető, ha a csecsemőnek továbbra is ez a reflexe van, és további tisztázásra szorul. Epilepszia esetén a rázkódások hosszabb ideig is tarthatnak, néha percig, és rendszeres rohamok sorozatában fordulhatnak elő. Ha a rángatást epilepsziás betegség okozza, a prognózis kedvezőtlen lehet. A korai gyermekkorban felbukkanó epilepsziákkal gyakran az első néhány évben magas a halálozási arány. Ezért fontos tisztázni minden atipikus csípést, amelyet nem lehet megmagyarázni a normál Moro-reflex vagy egyéb ártalmatlan okok miatt.