Belgyógyászat

Akut légzési elégtelenség

Szinonimák tágabb értelemben

Akut légzési distressz szindróma, akut légzési elégtelenség, tüdő sokk

meghatározás

A akut tüdő elégtelenség (ARDS) a korábban egészséges tüdővel rendelkező betegek akut tüdőkárosodása, amelyet a közvetlen (ban,-ben tüdő található) vagy közvetett (rendszerszintű, de nem keltezett Szív kimenő) Okoz.

Az ARDS meghatározása a következő:

akut fellépés
Folyadékfelhalmozás (=beszűrődés) a tüdő mindkét oldalán (=kétoldalú), látható a Röntgen a felső test ( Mellröntgen a hátsó-elülső sugárútban)
Az oxigéntelítettség indexe (= oxigénképességi index) PaO2 / FiO2 <200mmHg
Ezt Horowitz oxigenizációs indexnek is nevezik, és jelzi az artériában az oxigén parciális nyomásának hányadosát (azaz az oxigénnel dúsított vért elhagyja a vér) és az oxigén arányát a belégzéskor a levegőben. Általában a hányados 500 mmHg.
Tüdőkapilláris elzáródási nyomás (= PCWP, éknyomás) <18 Hgmm, és nincs bizonyíték a bal szív megnövekedett nyomására.
Az ék nyomása tükrözi a bal szív nyomását, és a jobb szív katéterrel mérik. A normál tartomány 5 és 16 Hgmm között van.

Különbséget kell tenni az akut tüdő sérülés (ARDS) és az ALI (akut tüdő sérülés) között. Az ALI enyhébb formája, és definíciója szerint csak az oxigénizációs mutatóval különbözik az akut tüdőrákosságtól 200-300 Hgmm között.

frekvencia

Egységes információk a akut légzési elégtelenség hiány. A dátumok között vannak 5 - 50/100000 / év.

Az intenzív gyógyászatban a betegek kb. 30% -át érinti.

okoz

Különbséget kell tenni a közvetlen és közvetett tüdőkárosodás között (akut légzési elégtelenség)

A közvetlenek közé tartozik:

Belégzés (=törekvés) gyomortartalom vagy friss / sós víz ("Majdnem fulladás ")
Mérgező (= mérgező) gázok, például Füstgáz
A hiperbár oxigén belégzése
Mérgezés (= mérgezés) érzéstelenítőkkel
Szellőztetést igénylő tüdőgyulladás eredményeként (=tüdőgyulladás)

Közvetett okok a következők:

Szepszis ("vérmérgezés")
Burns
Többszörös trauma
Zsírembolia
A vérmennyiség helyettesítése az adományozott vérrel (= tömegátömlesztés)
A hasnyálmirigy akut gyulladása (= pancreatitis)
sokk
Csontvelő / őssejt transzplantáció

Akut tüdő elégtelenség a hasnyálmirigy gyulladásában

A hasnyálmirigy a testben található az emésztőrendszer elején. Számos enzimet szabadít fel, amelyekre szükség van az elfogyasztott élelmiszer lebontásához és emésztéséhez. A hasnyálmirigy gyulladást okozhat gyógyszeres kezelés, anyagcsere-rendellenességek, fertőzések vagy az epe felhalmozódása következtében. Ennek eredményeként az emésztő enzimek, amelyeket általában biztonságosan csomagolnak, belépnek a hasnyálmirigy szövetébe és elpusztítják azt. A gyulladás akut megjelenése esetén súlyos fájdalom jelentkezik a has felső részén, általában láz és egyértelműen felpuhult gyomor is megjelenik tünetekként.

Az akut tüdő elégtelenség ezen állapot komplikációja lehet. A hasnyálmirigy állandó gyulladása fogyasztási koagulopátiához vezet. A vérrögképző rendszert állandóan kicsi vérzés aktiválja. Egy bizonyos idő elteltével a véralvadási tényezők kimerülnek, és a vérzés súlyosbodik, mivel a vér már nem koagulál. Ennek a fogyasztásnak a koagulopathia első fázisát számos kicsi vérrög képződése kíséri, amely megzavarhatja a vér áramlását más szervekben. A tüdő különösen érzékeny a megszakított véráramra, és akut tüdőhiány esetén reagál.

Pathogenezis

Az akut tüdő elégtelenség (ARDS) menete a 3 szakasz olyan felosztás, amely a tüdőszövet súlyos károsodásához vezet:

exudatív szakasz: A fal a alveolusok (=alveolusok) és a Véredény (=kapillárisok) megsérült, ami növeli a fehérjék és folyadékok permeabilitását. Vannak folyadékfelhalmozódások (=Ödéma) a tüdőben.
korai proliferációs szakasz: A tüdősejtek (II típusú pneumocyták) elvesznek, amelynek eredményeként a felületaktív anyag hiánya (=felületaktív), és így folyékony az alveolusokban (=alveolusok) elérheti. Alveoláris tüdőödéma alakul ki. Ezenkívül vékony falak képződnek (=A membránokat) az alveolák és a légutakat összekötő ágak között. A kis erekben alakul ki kicsi vérrögök (=mikrotrombusz). Ez a szakasz megfordítható.
késői proliferációs szakasz: A tüdőt több kötőszövet beépítésével (= fibrózis) javítják. Ez vonatkozik a tüdő és a tüdő közötti falra is vér. Ez ötször megvastagodik, ami megnehezíti a véráramlást és az oxigén bejutását a véráramba. Ez a szakasz visszafordíthatatlan és gyakran végzetes kimenetelű.

Tünetek

Az akut légzési elégtelenség tünetei szakasz-specifikusak.

Az 1. szakaszban az oxigén hiánya van a vérben (= hipoxémia) és megnövekedett légzési sebesség (= hiperventiláció). Ez a sav-bázis egyensúly megváltozásához vezet, a pH emelkedik (= légzőszervi alkalózis).

A 2. szakaszban növekszik a légszomj, és foltos, szürkés kondenzáció lép fel a tüdőben, amelyek láthatóak a röntgenképben.

A 3. szakaszban a hipoxémia mellett megnövekszik a szén-dioxid (= hiperkapnia) aránya, mivel a CO2 már nem képes eléggé kilégzni. Ezt globális légzési elégtelenségnek hívják, és a csökkenő pO2 és a növekvő pCO2 jellemzi. A sav-bázis egyensúly savas pH-ra változik, és légzési acidózist eredményez. A röntgenképen mindkét oldalán árnyékok vannak.

diagnózis

Röntgenfelvételeket készítünk az akut tüdő elégtelenség előrehaladásának monitorozására. Vérgáz-elemzés (Vérvétel a fülbevalóból) szükséges a sav-bázis egyensúly megfigyeléséhez. A tüdőfunkcióknál az akut tüdő elégtelenség azt mutatja, hogy a tüdő csökkenti az oxigén abszorpciós képességét (= diffúziós képesség), és csökkenti a tüdő nyújthatóságát (= megfelelés) a korai szakaszban. Szív visszhangot végeznek a szívbetegség kizárása érdekében.

A diagnózis elvégzéséhez három kritériumnak kell teljesülnie:

Indító tényező jelenléte
Hypoxemia, amely nem reagál a kezelésre
A tüdő olyan változásainak röntgenfelvétele, amelyek nem vezethetők vissza a pulmonális ödéma kialakulásához.

További információ a témáról: Mellröntgen (mellkasröntgen)

terápia

Ha lehetséges, az akut tüdő elégtelenség okát meg kell szüntetni, pl. keringési sokkban.

Ezt követően tüneti kezelést kapnak. A növekvő légszomj miatt a betegeket szellőztetni kell. Mivel azonban a normál szellőzés károsítaná a tüdőt, tüdővédő szellőztetést alkalmaznak (akut tüdőhiány). Ezt az alacsony csúcsnyomás és az alacsony árapálymennyiség alkotja. Ezt kombinálják a kilégzés végén fellépő pozitív nyomással (= expirációs végnyomás, PEEP). Amint a beteg spontán módon lélegzik, segített spontán légzési eljárások (mint például. BIPAP vagy APRV) használt.

Alternatív megoldásként egy olyan gép is alkalmazható, amely a testén kívüli (= testtelen) szén-dioxid-mentesítést biztosít egy vénás keringési tágulás révén, és oxigénnel dúsítja a vért, az úgynevezett EKMO (extrakorporális membrán oxigénkészítő).

Súlyos esetekben a beteget hajlékonyra vagy speciális ágyba helyezik folyamatos 60 ° -os forgatással. Ez egy támogató intézkedés, amely javítja az oxigéneloszlást.

A beteget enterálisan kell etetni.

Szövődmények, mint például A fertőzéseket antibiotikumokkal kezelik, a késői gyógyulási szakaszban a kortikoidok javítják a tüdőfibrózist.

További információ itt található: A tüdőfibrózis

Az utolsó lehetőség egy tüdőátültetés (akut tüdő elégtelenség).

Mesterséges kóma akut légzési elégtelenség esetén

Akut tüdő elégtelenség esetén a tüdő hirtelen már nem képes elegendő oxigént biztosítani a test számára. Ez életveszélyes helyzetet eredményez, amely rövid távon nagyon kiterjedt kezelést igényel. Ezekben az esetekben a tüdőnek erős mechanikai támogatásra van szüksége az érintett személy túlélésének biztosításához. A jelenlegi orvosi előírások szerint ehhez általában ECMO-t (extrakorporális tüdőmembrán oxigénellátást) alkalmaznak. Az érintett személy oxigénszegény vére a testből kerül a gépbe. Ott dúsítják (feltöltik) oxigénnel, majd visszajuttatják a testbe. Mivel a módszer nagyon invazív, vagyis erősen befolyásolja az emberi test rendszerét, az érintett embereket általában mesterséges kómába helyezik.

Időközben egyre több és több órát lát el az ECMOS. Az érintett személy tudatos, enni, inni és beszélni tud, és a rehabilitációs intézkedések, például a könnyű izom edzése, gyorsabban megkezdhetők.

További információ a témáról itt: Mesterséges kóma vagy mesterséges kóma tüdőgyulladás esetén

előrejelzés

Az akut tüdő elégtelenség letalitása az alapbetegség leküzdésétől és a terápia megkezdésétől függ. A már meglévő betegségek és a krónikus alkoholfogyasztás rontja a prognózist.

A felsőtest bevonása nélküli sérülések után a halálozás (mortalitás) kb. 10%, a felsőtest sérülései pedig kb. 25%. Ha az akut tüdő elégtelenséget (ARDS) tüdőgyulladás okozza, a halálozási arány 50%. Többszörös szervi elégtelenséggel járó szepszis esetén még 80% -ot is meghaladó.