Ellenőrző vizsgák - mit kell tudni róla

Melyek a vizsgálati vizsgálatok?

A kivizsgálás magában foglalja a háziorvos által végzett különféle vizsgálatokat, amelyeket a gyakori betegségek korai felismerésére használnak. A vizsgálati vizsgálatokat az egészségbiztosító társaság fedezi 35 éves kortól, és ezt követően kétévente megtérítik. A részletes anamnézis, azaz az orvossal folytatott konzultáció mellett, ez számos különféle vizsgálatot magában foglal. Ezek felsorolása és magyarázata az alábbiakban található.

A fizikai vizsga

Az orvossal folytatott részletes konzultációt követően, amelyben többek között az egészségügyi kórtörténetet és az egészségügyi kockázati tényezőket tisztázzák, a teljes fizikai vizsgálatot elvégzik. Minden szervrendszert, mint például a szív, a tüdő, a has és az idegrendszer alaposan megvizsgáljuk. Az orvos ehhez rögzített sémát alkalmaz. Először szemrevételezéssel ellenőrzik az adott testrégiót. Ezután a test különféle felépítéseit érintési és érintésvizsgálattal részletesebben megvizsgálják. Különösen az idegrendszer vizsgálata során sok olyan vizsgálat van, amelyet könnyű elvégezni, de nagyon informatív. Ezeknek a vizsgálatoknak az a háttere, hogy a patológiás változásokat korán fel kell ismerni, majd ezek menetét strukturált módon meg kell figyelni. A szemrevételezés során az orvos a bőrt is figyeli. Bővített fizikai vizsgálatként kiszámolják a testtömeg-indexet (BMI), amely testtömegből és magasságból áll, és jó előrehaladási paraméter.

Olvassa tovább a témáról itt: Fizikai vizsgálat - mi ez és mit jelent?

A szív és a tüdő hallgatása

A szív és a tüdő meghallgatása formálisan a fizikai vizsgálat része. Ez az egyszerű vizsgálat fontos információkat nyújthat a lehetséges betegségekről, ezért itt külön mutatjuk be. A szív hallgatásakor, amelyet műszaki szempontból auskultationnek hívnak, mind a négy szívszelepet együtt, majd külön-külön figyeljük meg. A sztetoszkóp segítségével megbecsülhető, hogy az egyes szelepek nem záródnak be teljesen, és így a vér rossz irányba áramlik-e (elégtelenség), vagy hogy a szárnyak már nem nyílnak megfelelően (Szűkület). Mindkettő megnövekedett terhet jelent a szívre. A nyaki artériákat szintén megfigyeljük annak érdekében, hogy következtetéseket vonjunk le a szív vagy a nyaki artériák kóros változásairól. A tüdőket több helyen lehallgatják. Ez a vizsgálat felhasználható annak meghatározására, hogy a tüdő teljesen kibővült-e. E vizsgálat során fontos, hogy mindig összehasonlítsuk a jobb és a bal tüdő oldalsó összehasonlítását. A belélegzés és kilégzés során a feltűnő zaj számos betegségre utal. Például a tüdőgyulladás finoman csörgő hangot okozna.

Vérnyomásmérés és a pulzusszám meghatározása

A vérnyomás mérése minden ellenőrzés részét képezi, mivel gyorsan és egyszerűen elvégezhető, és információt nyújt arról, hogy a vérnyomás normál tartományban van-e, vagy eltér-e tőle. A vérnyomás mérésekor a kar mandzsettáját először elektronikusan vagy manuálisan felfújják, amíg az teljesen el nem gátolja a kar artériájának véráramát. A levegőt ezután lassan szabadítják fel a mandzsettából, és két értéket határoznak meg, amelyeket ezután szisztolés és diasztolés értékként adnak meg. A szisztolés értéket először adják meg, és ferde vágással elválasztják a diasztolés értékétől. Az egység milliméter higany (mmHg).

A normál vérnyomás 120/80 Hgmm körül van. A 140/90 Hgmm vérnyomás alapján a magas vérnyomásról beszélhetünk. Fontos, hogy a vérnyomást nyugalomban mérjék. A mérés előtt 10 percig nyugodtan kell ülnie, különben az értékeket hamisítani lehet. A kezeletlen magas vérnyomás jelentős hosszú távú károsodást válthat ki a sokféle szervben, ezért szükségessé válhat a vérnyomás módosítása életmód-változások és esetleg gyógyszeres kezelés révén. A vérnyomásmérés során meg lehet mérni a pulzusszámot, és rögzíteni kell a pulzus bizonyos tulajdonságait és tulajdonságait.

Ön is érdekli ezt a cikket: Vérnyomás-értékek - melyek normálisak, melyek nem?

Mely laboratóriumi vizsgálatokat tartalmazza?

Az ellenőrzés részeként vért vesznek és különböző vérértékeket határoznak meg. Egyrészt a vér glükózértéke különös jelentőséggel bír. A glükóz egy olyan típusú cukor, amelyet köznyelven vércukornak is neveznek. Ezt az értéket legjobban józanul lehet meghatározni, mivel ez a legjobb információs érték. Ez azt jelenti, hogy kb. 8-10 órával a tervezett vérvétel előtt nem szabad enni semmit, csak kis mennyiségű folyadékot kell inni. Ha a glükózérték meghaladja a meghatározott határértéket, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy diabetes mellitus, az úgynevezett cukorbetegség. Ha ez gyanúja merül fel, további vizsgálatokat kell végezni a diagnózis megerősítésére vagy kizárására. A teljes koleszterinértéket szintén meghatározzuk. A koleszterin egy vérzsír, amely túl magas koncentrációban az erek károsodását okozhatja. Különösen akkor, ha a magas koleszterinszint párosul a magas vérnyomással. Ezzel a kombinációval a kockázat egy érelmeszesedés emelkedett. A érelmeszesedés az erek megszilárdulásával járó edzések vagy meszesedések.

További információk itt találhatók: Laboratóriumi értékek - mit kell tudni?

Vizeletdiagnosztika - mit vizsgálunk?

A vérvétel mellett vizeletmintát is elemeznek. Erre a legjobb a reggeli vizelet. Közös vizelet tesztcsíkokkal, más néven vizelet-stix-kel mérhető a vizelet különféle alkotóelemei. Megállapítható, hogy van-e vér a vizeletben. A vizeletben a vér nem mindig válik vörösesvé, ezért tesztcsíkot kell használni a nem látható vérkomponensek kimutatására. A vizelet a vizeletben jelzi a kövek a húgyúti rendszerben vagy gyulladást. Ezenkívül meghatározzuk a vizeletben a fehérjetartalmat. A vizeletben lévő túlzott fehérjemennyiség vesebetegséget jelezhet, azonban ezt más laboratóriumi módszerekkel pontosabban meg kell tisztázni.

A vizelet glükózszintjét szintén meg lehet határozni. Ez egy jó módja annak, hogy a vérfelvétel mellett további információkat szerezzen a cukor-anyagcseréről.A vizeletben a megemelkedett vércukorszint normális a terhesség alatt, vagy ha ismert vesebetegsége van. Ha azonban a vizelet glükózszintje megemelkedik anélkül, hogy magyarázó alapbetegség lenne, akkor további diagnosztikát kell végezni egy Diabetes mellitus meg kell kezdeni. Az ellenőrzés során a fent említett három vizeletkomponens játszik a legnagyobb szerepet. A tesztcsíkok felhasználhatók a vizelet sok más összetevőjének mérésére.

Olvassa tovább a témáról itt: Vizeletteszt - mit mond?

Bővített ellenőrző vizsgák

Az alapdiagnosztika mellett a háziorvos speciális vizsgálatokat is végezhet. Ezek akkor hasznosak, ha a korábbi vizsgálatok rendellenességeket tártak fel. Alapértelmezés szerint azonban nem képezik részét a vizsgálati vizsgálatoknak.

EKG - mit mond?

Ha rendellenességeket észlelnek a fizikai vizsgálat során vagy a szív hallgatása közben, a vizsgáló orvos EKG-t is végezhet (EKG). A vizsgálat gyorsan elvégezhető és fájdalommentes. Az EKG vizsgálat során az elektródákat a mellkas különféle részeire, valamint a kezére és a lábára rögzítik. Ezek az elektródák felhasználhatók a szív elektromos aktivitásának rögzítésére.

Ezen felül a vizsgálat során feljegyzik a pulzusszámot és a szívritmust. A vizsgálat eredményeként kapott jellegzetes görbék alapján következtetéseket lehet levonni a pitvarok és a kamrai összehúzódásáról. A szokásos EKG-vizsgálaton kívül az EKG-t 24 órán át is fel lehet jegyezni. Ezt később hosszú távú EKG-nek hívják. A hosszabb ideig történő felvétel akkor hasznos lehet, ha olyan szívműködési zavarokat keres, amelyek csak szórványosan fordulnak elő. Szintén végezhet stressz-EKG-t, amikor a beteg kerékpár-ergométeren ül, míg az orvos EKG-t vesz fel.

Ön is érdekli ezt a cikket: EKG - Tudnia kell ezt

A tüdőfunkció vizsgálata

A tüdőfunkciós vizsgálat információt ad az elbírálónak a különféle tüdőtérfogatokról, és felfedheti a légzés rendellenes változásait. A vizsgálat során a betegnek speciális mérőkészüléket kell használnia (pneumotachográffal) végezzen különféle légzési mozgásokat a szájban. Érdekes mérés például a teljes belégzés utáni kilégzési sebesség. Noha a vizsgálat gyorsan és egyszerűen elvégezhető, annak minősége nagymértékben függ a beteg működésétől. A beteg légzése alapján a számítógép különféle görbéket rögzít, amelyekből leolvasható, hogy változtak-e a tüdő térfogatai, vagy korlátozott-ea légzés mozgása.

A vizsgálatot például asztmában, krónikus tüdőbetegségben vagy tüdődaganatokban szenvedő betegekben is elvégzik. A tüdőfunkciós vizsgálat kiterjesztése hasonló az EKG-hez, az ergospirometriához, vagyis a stressz alatt végzett tüdőfunkciós vizsgálathoz. E vizsgálat céljából a beteget egy kerékpár-ergométer segítségével fizikailag megterhelik, és más mért értékek rögzíthetők, például az oxigénfelvétel és a szén-dioxid kibocsátása.

Ön is érdekli ezt a cikket: Tüdőfunkciós teszt - erről van szó

A lábak szonográfia és véráramlás mérése

A szonográfia egy nem invazív képalkotó diagnosztika, amelyet sokféle módon lehet használni. Ha a rendszeres ellenőrző vizsgálatok során a hasi szervekben vagy az erekben rendellenességek mutatkoznak, a szonográfia segíthet részletesebb információk megszerzésében. A hasban lévő szervek, például a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy vagy a vesék megvizsgálhatók ezzel a módszerrel. A hasban lévő nagy erek szintén így felmérhetők, és megvizsgálhatják annak jeleit érelmeszesedés A vérnyomás mérésével és a koleszterinérték meghatározásával fel kell gyanítani, hogy ez az érrendszeri változás fennállhat.

Arra is gyanú merül fel, hogy a Diabetes mellitus jelen lehetnek, vagy ha ez már ismert, akkor ultrahanggal meg lehet mérni a lábak vérátáramlását. Ehhez a vizsgálathoz ultrahangos képen megvizsgálják a lábakban lévő ereket, és egy speciális módszerrel mérik (Duplex szonográfia) milyen gyorsan áramlik a vér az erekön. Ez segíthet annak felmérésében, hogy van-e korlátozás a láb vagy a láb véráramlásában a cukorbetegség vagy más, már fennálló állapotok miatt.

Olvassa el a témáról itt: Sonográfia - Minden információ a témáról

A bélmozgások vizsgálata

Indokolt gyanú esetén a széklet megvizsgálható baktériumok, gombák, paraziták vagy környezeti toxinok szempontjából. Fontos, hogy a hagyományos gyomor-bélrendszeri betegségek esetén rendszerint nincs szükség székletvizsgálatra, mivel ennek nincs hatása a terápiára, és ezért csak az erőforrások pazarlása. Ha azonban a külföldi utazást követően gyomor-bélrendszeri panaszokkal jár, vagy ha gyanítja, hogy jelenthető fertőzés van, akkor hasznos lehet a székletvizsgálat. A vastagbélrák szűrésének részeként, amelyet az 50 éves vagy annál idősebb férfiak és nők számára ajánlunk, székletvizsgálatot végeznek rejtett vér szempontjából. A vér gyakran nem látható, de teszttel kimutatható. Ha a vér pozitív tesztje pozitív, a vastagbélrák jele lehet, és ezt tovább kell vizsgálni.

Ön is érdekli ezt a cikket: Vastagbélrák szűrés - mit kell tudni

A szerkesztõcsoport ajánlásai

  • Melyek a magas vérnyomás tünetei?
  • Hogyan lehet felismerni a cukorbetegséget?
  • Hogyan lehet felismerni a szívritmuszavarokat?
  • Melyek a vér oka a vizeletben?