Anatómia-Lexikon

A mellkas légzése

meghatározás

A mellkas légzése (Mellkasi légzés) a külső légzés egyik formája. A lélegző levegő cseréjére szolgál a tüdő szellőztetésével (szellőzés). Mellkasi légzésnél ez a szellőzés a mellkas kibővítésén és összehúzódásán keresztül zajlik.

A légzés ezen formájával a bordák láthatóan emelkednek és esnek, és kifelé mutatnak. A mozgásod a feszültségből származik (összehúzódás) és az interkostális izmok relaxációja.

A mellkas légzésének és a légzés más formájának, a hasi légzésnek a keverékét általában öntudatlanul használják.

További információ: Emberi légzés

Hogyan működik a mellkasi légzés?

A mellkas légzése (Mellkasi légzés) külső légzéshez és így a lélegző levegő cseréjéhez használják. Ezzel szemben a belső légzés az energiatermelés egyik formája a sejtek szintjén.

További információ itt található: Sejtes légzés emberben

A külső légzést arra használják, hogy a test létfontosságú oxigént biztosítsák. Ugyanakkor a szén-dioxid, amely akkor képződik, amikor a sejtek energiát termelnek, a környezetbe kerül. A levegőcsere a tüdőben zajlik. A tüdeket mindig megfelelően szellőztetni kell, hogy simán futhassanak.

A mellkas légzésével ez a mellkas kiterjesztésének és összehúzódásának kölcsönhatásán keresztül történik. Főként a bordák és az interkostális izmok érintettek (Interkostális izmok). Ha fokozódik az oxigénszükséglet vagy akut légszomj, akkor az úgynevezett kiegészítő légző izmok szintén támogatják a mellkasi mozgást.

Belélegezve (ihlet) a külső interkostális izmok (Külső interkostális izom) együtt. Ez felemeli a bordákat, és kifelé fordítja. A mellkas kiszélesedik. Mivel a tüdő a pleura felett van (Mellhártya) csatlakozik a bordákhoz, követi ezt a mozgást. A tüdő is kibővül, térfogata növekszik. Ez negatív nyomást hoz létre. Most több levegő áramlik a légutakon a tüdőbe, hogy ellensúlyozza a negatív nyomást. Itt történik a tényleges belégzés.
A kilégzés (lejárata) normál, nem megterhelt légzéssel lehetséges izmok támogatása nélkül. A tüdő úgynevezett ön-rugalmassága van. Ez azt jelenti, hogy olyan szövetből áll, amely a lehető legnagyobb mértékben meghúzódik. Ha a külső interkostális izmok ellazulnak, a tüdőt már nem tartják szélesen. Ez követi saját rugalmasságát és szerződéseit. Ez olyan túlnyomást hoz létre, amely kiszívja a levegőt a tüdőből. Tehát van kilégzés.

A normál, tudattalan légzés a mellkas és a hasi légzés keverékéből áll.

Mellkasi légzési rendellenességek

A mellkas légzése betegség következménye lehet természetellenesen erős vagy gyakori előfordul.

Nehéz légzés (A nehézlégzés), növekszik a mellkas légzése és csökken a hasi légzés. Súlyos légszomj esetén (orthopnea) a kiegészítő légző izmokat is használják. Emberek, akik orthopnea-ban szenvednek, gyakran ülnek egyenesen, megvan a A fegyverek támaszkodtak és lélegezz keményen. Az ilyen légszomjat számos tényező kiválthatja. Egyrészt olyan tüdőbetegségek miatt, mint például hörgő asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség COPD, tüdőembólia vagy tüdőgyulladás (Tüdőgyulladás). De olyan szívproblémák is, mint például a szívelégtelenség (Szív elégtelenség), Szívbillentyű-rendellenességek vagy szívroham vezethetnek ehhez.

Tudj meg többet: A tüdőbetegségek

Az a Hasi légzés károsodott, a mellkas fokozott légzése átveszi a funkcióját. Ez pl. ha duzzadt a máj vagy lép, de akkor is, ha terhes vagy nagyon túlsúlyos (Elhízottság) legyen a helyzet.
A megnövekedett mellkasi légzés a pszichológiai problémák jele is lehet. Így lép fel pl. gyors, mély légzésnél (hiperventiláció). Ez jele lehet Pánikrohamok vagy Szorongásos rendellenességek lenni. A mellkas légzése bizonyos esetekben depresszió esetén is növekszik. Mivel a mellkasból történő légzés a testből különösen fontos, ha magas az igény, mint például A stressz, ha azt használják, a magas szintű stressz jele is lehet. Ott is erős fájdalom Stresszt okoz, a mellkas légzése ebben az esetben is fokozódik.
A mellkas légzését közvetlenül betegség is befolyásolhatja. Ez például az az eset, amikor a mellkas izmainak, amelyek a mellkas légzéséhez szükségesek, szorosak. A mellkasi légzés túlzott terhelése sok stressz alatt túlterhelheti az izmokat, és feszültséggé teheti őket. Ezen felül, te is Csontváz rendellenességek, Rossz testtartás és Mozgásszegény életmód feszültséghez vezet. Ezek néha nagyon fájdalmasak és akár az egyik is lehetnek Légzési elégtelenség vezetni. Ezekben az esetekben a célzott testmozgás, az izmok erősítése és a relaxációs technikák segítenek.
A légzés ezen formája akkor is korlátozott, ha a mellkas légzésében részt vevő izmok sérültek. Így terjed az izomgyengeség (Izom atrófiák) ezeket az izmokat is megcélozza.
Az izom vissza is regresszálhat, ha az ideg, amely általában ellátja, meghibásodik. A mellkas légzésének fő izmait, a külső interkostális izmokat sok ideg (nervi intercostales) látja el. Ha csak az egyik kudarcot vall, akkor a szomszédos idegek átvállalják az érintett izmok ellátását. Ha azonban több ideget érint, akkor légzési problémák léphetnek fel.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: Belégzés fájdalma

Mi a diafragmatikus légzés?

Diafragmatikus légzésként (Légúti légzés, Hasi légzés) a légzés egyik formája. A membrán összehúzódása és relaxációja jellemzi. A diafragmatikus légzés során a hasi fal láthatóan emelkedik és esik.

A membrán összehúzódik. Ez lefelé mozgatja. A pleura, amely vele együtt nőtt, követi ezt a mozgást. Ez negatív nyomást hoz létre a tüdő és a membrán közötti térben. Ezt a negatív nyomást követően a tüdő kitágul, és a levegő beáramlik.

A tüdő folyamatosan zsugorodni próbál (rejlő rugalmasság). Ezt a belső rugalmasságot követően ismét kisebbé válik, amint a membrán meglazul. A membrán felfelé mozog a testben. A hasi légzés a légzés nagy részét nyugalomban végezte. Ezt támogatja a légzés második formája, a hasi légzés.

Részletes információkat talál a főoldalunkon: A diafragmatikus légzés

Mi a különbség a hasi légzésben?

Különbséget kell tenni a légzés két típusa között: a mellkas és a hasi légzés. Mindkét forma normál légzésben jelentkezik nyugalomban. A hasi légzés dominál.

A légzés két típusa különbözik az érintett izmokat. A mellkas légzését főleg az interkostális izmok végzik, a nagyobb igények a váll, a nyak, a hát és a hasi terület kiegészítő légző izmaihoz kapcsolódnak. A pleura és a tüdő közötti térben a belégzéshez szükséges negatív nyomást itt a mellkas kiterjesztésével érik el.

Hasi légzés közben (Membrán légzés) elsősorban a membrán (Diafragma) aktív. A légzést itt segíthetik a hasi izmok. A hasi légzés során a negatív nyomás abból fakad, hogy a membrán összehúzódik és lefelé tolódik a testben.

A légzés két formája szintén különbözik energiafogyasztásukban:

A hasi légzés kevesebb energiát igényel, mivel kevesebb izom aktív.
Ezen túlmenően a mellkas légzése nagyobb valószínűséggel feszültség és aktivitás közben.
A hasi légzés dominál a pihenésben és a pihenésben. Ezért a mély belégzés a gyomorra pihentető lehet. A hasi légzést is könnyebben lehet irányítani, mint a mellkason történő légzést. Ezért játszik például nál nél Singers és zenészek, de néhányukkal is Küzdősportok, főszerep.

Mely izmok vesznek részt a mellkas légzésében?

A mellkas légzésében résztvevő izmok az úgynevezett vázizmok izmai. Az izmokat így akaratlanul ellenőrizni lehet. A légzésben részt vevő izmokat légzési és kiegészítő légzőszervekre osztjuk. E két izomcsoport elválasztása nem mindig éles.

A kiegészítő légző izmokat használják a légzés fokozására Légszomj vagy megnövekedett oxigénigény.

Mellkasi légzés izmok

A következő izmok tartoznak a légző izmokhoz:

A külső interkostális izmok (Külső interkostális izmok) még nyugalomban is részt vesznek a mellnagyobbításban. Átlósan futnak a bordák között, és felemelhetik őket, és kifelé fordíthatják. Inhalálásra (inspiráció) szolgálnak. A kilégzés általában izmok támogatása nélkül zajlik.
A megnövekedett energiaigény és a magasabb szén-dioxid-szintű edzés során azonban fel kell gyorsítani a kilégzést. A belső interkostális izmok ezt a célt szolgálják (Intercostals interni izmok, intercostales intimi izmok). Ezek az izmok is ferdén futnak a bordák között, de a külső interkostális izmokkal ellentétes irányban.
A subcostales izom, amely a belső interkostális izmokból származik, szintén ellátja ezt a funkciót.
Ezen felül a mellkas mellkasi izma, amely a szegycsont hátuljától a bordáig fut, segít a kilégzésen.

A kiegészítő légző izmok

A kiegészítő légző izmok fel vannak osztva, hogy támogatják-e a belélegzést vagy a kilégzést.

A belégzés Különösen hasznos a mellizom fő izma.
A mellizom, a Musculuc pectoralis minor is ezt a funkciót látja el.
A szerratus elülsõ izom, amely a bordáktól a kapocsig fut, szintén segít az inhalációnál. Ezek az izmok általában a vállövet a bordák felé és a mellkas felé húzzák. A vállöv rögzítve van, pl. a karok felpattintásával (például a vezetőülésben) az izmok teljes erővel fel tudják használni a mellkasát. Ennek eredményeként még inkább támogatják a vezetőülés belélegzését.
A nyaki izmok szintén segíthetnek a belégzésnél. Például. a sternocleidomastoid izom, amely a szegycsonttól a gallérig és a fejig fut. Amikor szerződést köt, fel tudja emelni a mellkasát.
A méretarányos izmok, amelyeket el lehet osztani hátsó, elülső és középső izmokra, ugyanazzal a funkcióval rendelkeznek. A nyaki csigolyákról a bordákra mozognak.
Ezen túlmenően a hátsó izom serratus posterior superior alkalmazását segíti a belélegzés. A nyaki és a mellkasi csigolyától a bordákig húzza.
Tágabb értelemben a gerinc mentén futó és az egyenesedést elősegítő izomszál (ereder spinae izom) szintén beletartozik az inhalációt támogató kiegészítő légző izmokba.

A kilégzéshez használt izmok

A kilégzést főleg a hasi izmok támogatják. Ezt más néven az úgynevezett. Hasi sajtó. Tartalmazzák:

A rectus abdominis izom és a transversus abdominis izom, amelyek szintén a hasfal képezik, részt vesznek a kilégzésben. Ezen túlmenően a musculus obliquus internus abdominis és a musculuc obliquus externus abdominis tartozik ezekhez az izmokhoz. Átlósan futnak a gyomor oldalán.
A quadratus lumborum izom, amely rögzíti a 12. és ezáltal az utolsó bordát, szintén támogatja a kilégzést.
Ezenkívül két hátizom segíti a kilégzést: az egyik a hátsó alsóbbrendű serratus izom, amely a gerinctől az alsó bordához húzódik. A latissimus dorsi izom, amely háromszög alakjában fut a hát alsó részén a lapocka felé, szintén ezt a funkciót látja el. Különösen aktív köhögés esetén, ezért köhögési izomnak is nevezik.