Felismerhető-e egy szívhiány az EKG-ben?

bevezetés

A szívelégtelenség vagy a szívelégtelenség az egyik leggyakoribb belső betegség az egész világon. Azt írja le, hogy a szív nem képes elegendő vért pumpálni a test körül az oxigénellátás céljából. Az ultrahang és a röntgen diagnosztizálja a gyenge szív diagnosztizálását. De a szívelégtelenségre jellemző változások az EKG-ben is megfigyelhetők.

A szívelégtelenség különféle paraméterek szerint osztályozható és differenciálható. Általában először megkülönböztetjük a szív érintett részétől, azaz attól, hogy van-e jobb, bal vagy globális elégtelenség (teljes szív). A helytől függően az EKG-ben speciális változások vannak. További különbséget lehet tenni a kompenzált vagy dekompenzált szívelégtelenség között, függetlenül attól, hogy csökkent szívóképességű vagy egyszerűen túl magas igényű - szívelégtelenségről van-e szó, amelyet funkcionális gyengesége miatt a szív már nem képes kielégíteni.

okoz

A jobb oldali szívelégtelenség tipikus okai a következők: Nyomásváltozás a kis tüdőkeringésben. Például, ha egy vagy több blokkolódik Tüdő artérian, a tüdőkeringésben a nyomás többször nő. A jobb szívnek meg kell küzdenie a hirtelen nagyon magas nyomás ellen, hogy továbbra is elegendő vért pumpáljon a tüdőbe. A jobb szív általában nem sikerül ebben, tehát kifejezett szívelégtelenséghez vezet A jobb oldali szívelégtelenség jön. Ezek a változások egyértelmű jelekhez vezetnek az EKG-ben, amelyeket "A jobb szív hypertrophia jelei"Meg vannak jelölve. A jobb szív gyengeségének más okai a szabálytalan szívverés vagy a tüdőszelep hibái. Jellemző okai: Bal oldali szívelégtelenség lenne Szelephibák (Aorta szelep, mitrális szelep), szívritmuszavarok vagy tartósan túl magas vérnyomás. Ezek az okok és változások az EKG-ben is láthatók lesznek.

A szívelégtelenség tünetei

A szívelégtelenség elsősorban a stressz iránti fokozódó intolerancián jelentkezik. Ez megnyilvánulhat gyors fáradtságban és légszomjban. Ezen túlmenően, különösen a jobb oldali szívelégtelenség esetén, hatalmas vízvisszatartás van lábakon, száraz köhögés, torlódott nyaki vénák és emésztőrendszeri problémák, például émelygés, teltségérzet és májfájdalom.

Olvassa el a témáról szóló cikket is: Miért jelentkezik köhögés, ha a szív gyenge?

Diagnózis

A szívelégtelenség általában már részletes orvosi interjú (úgynevezett anamnézis) és fizikai vizsgálat révén meghatározható. A laboratóriumban vannak speciális markerek (beleértve a BNP-t és az NT-proBNP-t), amelyeket az orvos meghatározhat, és amelyek megerősítik a szívelégtelenség gyanúját. A szív visszhangja (= a szív ultrahangja) megerősítheti a gyenge szív diagnózisát.Az ultrahang során tömegesen megnövekedett szívkamrák és pitvarok láthatók, a kamra mozgásának korlátozása, valamint a szívszelepek esetleges hibái, amelyek bizonyos körülmények között a szívelégtelenség okát jelentik.

A szívelégtelenség bizonyításának másik módja az EKG használata. Az EKG, más néven elektrokardiogram, információt nyújt a szívizom aktivitásáról azáltal, hogy rögzíti a szívizomsejtek elektromos potenciálingadozásait. Ehhez különféle vezetékeket használunk (I, II, III Einthoven szerint, aVF, aVL és aVR Goldberger szerint, valamint a mellkasfal vezetékei V1-V6). Az EKG-ben fellépő kiütések megfelelnek a gerjesztés terjedésének az egyes szívszerkezetekben.

A P-hullám (az első kiütés) a gerjesztés elterjedését a pitvarban, a PQ szegmens a gerjesztés elterjedését a pitvarból a kamrába, a QRS komplex szimbolizálja a gerjesztés terjedését a kamrákban és a következő T-hullámot a kisülés (repolarizáció) a kamrák.

Ilyen módon az EKG segítségével megállapíthatjuk a szív helyzetét, a ritmust és gyakoriságát. Ha változások történnek, akkor különböző betegségeket vonhat le. Például egy olyan pozíciótípus, amely korábban “normális” volt, például egy közömbösségtípus, és most egy jobb vagy túl jobbra fordított típus az EKG-ben, jelezheti a jobb szívbetegség jeleit.

Az új bal vagy túlfordult bal típusú mindig jele az akut bal szívfeszültségnek (például a bal szív gyengesége) vagy szívrohamnak. A szívkamrákat képviselő QRS komplex segítségével nyilatkozatokat lehet tenni a lehetséges szívelégtelenségről is.

Az RG és az S hullám amplitúdója növekszik az EKG-ben. Ezt a kapcsolatot egy egyenletben mutatjuk be az úgynevezett Sokolov-Lyon index segítségével. Bal oldali szívbetegség vagy bal oldali szív megnagyobbodás esetén az index nagyobb vagy egyenlő, mint 3,5 mV.

Egészséges embereknél az érték kevesebb, mint 3,5. A jobb szív megnagyobbodása és a jobb szív elégtelensége esetén az index legalább 1,05 mV lenne. A szív elégtelenségének további jele az EKG-n a T-hullám megváltozása, azaz a gerjesztés regressziója. Ez ezután negatív (lefelé mutató) T-hullámban manifesztálódhat. Ha a pitvar megnagyobbodik, mint a szívelégtelenség jele, bimodális P hullám alakul ki.

Tudjon meg többet a témáról: Ezeket a teszteket akkor végezzük, ha szívelégtelensége van

Hogyan változik az EKG a szívelégtelenséggel?

A szívelégtelenségnek számos oka lehet, és így az EKG-ben is sokféle megnyilvánulás lehet. A gyengeség fogalmát gyakran azonosítják a szívelégtelenség fogalmával. Olyan állapot, amelyben a szív nem folytathatja a vér pumpálását a szükséges mértékben, így „vérmaradások” léphetnek fel.
Ennek okai lehetnek például az ingerek zavart átadása a szívben. Ez szabálytalan ritmusban jelenik meg.

Ha az ingerek átvitele a szívben nem működik megfelelően, akkor ezt egy köteg elágazási blokknak nevezzük. Ez az EKG-ben nyilvánul meg, például egy meghosszabbított PQ-idővel.

Egy másik lehetőség a szív nem-élettani megnagyobbodása. Ebben az esetben a legnagyobb amplitúdójú derivátum eltérne a normál állapottól. A második származék helyett az amplitúdó például a negyedik származéknál lenne a legnagyobb.

A szívroham vagy a szívizom gyulladása, úgynevezett szívizomgyulladás, szintén szívelégtelenséget okozhat, és az EKG-ben megfigyelhető. Ezekben az esetekben a vezetékek amplitúdója eltér az egészséges szívű személy amplitúdójától.

Ezen túlmenően eltérések vannak a gerjesztő komplexekben az egészséges szívekkel összehasonlítva. Az elülső szívinfarktus tipikus jele például a gerjesztő komplex S és T hullámainak elégtelen depressziója.

Gyakorold EKG-t szívelégtelenség esetén

A stressz EKG gyakran használt vizsgálati módszer, amely különösen magas vérnyomás, szívkoszorúér betegség (CHD) vagy szívritmuszavarot alkalmaznak. A szív- és érrendszeri betegségeket a test stresszével lehet diagnosztizálni. Az EKG gyakorlatot általában kerékpáron vagy futópadon hajtják végre, és mérik azt a teljesítményt, amelyet a beteg legfeljebb 220 pulzusszám mellett, vagy bizonyos vérgázértékekkel ér el. Kerékpározás közben párhuzamosan írják az EKG-t, amelyet az orvos a csatlakoztatott monitoron értékel. Az edzés befejezésének kritériumai a szív véráramának jelei (Miokardiális ischaemia), amely az EKG-ben ST depressziónak vagy felemelkedésnek vagy súlyos mellkasi fájdalomnak tekinthető, amely a bal karba sugárzik, kritikus vérnyomás vagy szívritmuszavarok.

Kérjük, olvassa el oldalunkat Gyakorlat EKG.

Hosszú távú EKG szívelégtelenség esetén

A hosszú távú EKG-t elsősorban (átmeneti) szívritmuszavarokkal és / vagy tisztázatlan szédülés és eszméletlenség (beütés) betegeknél végzik. Ebből a célból a beteg kap egy hordozható felvevőt, amelyet 24–48 órán keresztül csatlakoztatnak, és ezen időszak alatt folyamatosan rögzíti az EKG-t. A hosszú idő miatt nagy a valószínűsége, hogy felveszi a szívritmuszavart is.

Mivel egyes szívritmuszavarok csak stressz alatt fordulnak elő, pl. Nehéz emelő esetén fontos, hogy a beteg naplót tartson arról, hogy milyen tevékenységeket végzett, amikor a szívritmuszavar bekövetkezett (pl. Aludt vagy edzett), és milyen gyógyszert szed.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: Hosszú távú EKG

Gyakorold EKG-t szívelégtelenség esetén

A súlyos szövődmények, például a kamrai fibrilláció elkerülése érdekében szívroham során a defibrillátornak mindig kéznél kell lennie a stressz-EKG során. Az abszolút ellenjavallatok, azaz a vizsgálat elvégzésének tilalma, már kialakult szívroham vagy instabil angina pectoris. Egy EKG gyakorlat segítségével, többek között a szívelégtelenség súlyosságát szintén ki lehet értékelni.

Ez megmutatja, hogy a tünetek (például légszomj) csak nagyon nagy terhelésnél, vagy akár nagyon enyhe terhelésnél fordulnak elő. A szívelégtelenség során szívritmuszavarok fordulhatnak elő, amelyeket a stressz EKG segítségével lehet diagnosztizálni. Az aritmiák mindig a hirtelen szívhalál fokozott kockázatával járnak.