Izom húzódás a felkaron

meghatározás

Gyakorlatilag mindenki észleli az izmok megrándulását a test bizonyos területein időről időre, vagyis az egyes izmok vagy izomcsoportok spontán, akaratlan összehúzódásait. A szemhéjak és a lábak után a felkar az egyik leggyakoribb hely, ahol az izmok megrándulnak. Az izomrángolás általában teljesen ártalmatlannak tekinthető és rövid idő után önmagában eltűnik. Ritka esetekben azonban az izomrángásokat súlyos idegrendszeri rendellenesség is okozhatja.

Inkább van Az izmok megrándulása az egész testén? Tudjon meg többet itt!

okoz

Az esetek többségében az izomrángás konkrét okát nem lehet azonosítani, és a tünetek rövid távon önmagukban megszűnnek. Ezekben az esetekben a legvalószínűbb kiváltó tényezők a stressz és az érzelmi szorongás.
A felkar izomrángásának kézzelfogható okai lényegében a nyaki terület herniated korongjai és az MS (sclerosis multiplex). A karért vagy ideghüvelyért károsodással mindkét betegség nemcsak izomrángást válthat ki, hanem más tüneteket is, például fájdalmat, bizsergést, zsibbadást vagy bénulás jeleit. A legeredményesebben képalkotó vizsgálatok (különösen az MRI) segítségével azonosíthatók.
Ezenkívül az elektrolit-egyensúlyhiány az izomrángás lehetséges okai is lehetnek, mindenekelőtt a magnéziumhiány miatt. Ez általában ártalmatlannak tekinthető és nagyon könnyen eltávolítható. Ilyen hiány fordulhat elő például a terhesség alatt.

Jelzi-e az izomrángás az SM-t?

Elméletileg a felkar izomrángása is lehet a szklerózis multiplex (sclerosis multiplex) első jele, ám ezeknek a tüneteknek csak ritkán lehet visszavezetni az SM-t.
Az egyéb okok sokkal valószínűbbek, ezért ezeket prioritásként kell vizsgálni. A kezdetben az SM valószínűleg átmeneti látási zavarok vagy szenzoros zavarok, például bőr zsibbadása vagy bizsergése formájában nyilvánul meg. Az izomrángás csak az MS késői stádiumában fordulhat elő, de az MS diagnosztizálására általában már régóta sor kerül.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: sclerosis multiplex

Az izomrángások átjuthatnak-e a nyaki gerincen?

A felkar izomrángásának egyik lehetséges oka a nyaki gerinc körüli sérvített korong. A csigolyák közötti részek a tervezett helyükről előrecsúsznak a gerinctestek között előre vagy oldalra, és összenyomhatják a gerincvelőt vagy az ideggyökereket.
Mivel a karért felelős idegpályák a gerincvelőből vezetnek ki a nyaki gerincnél, a nyaki gerincnél lévő sérvült korong elsősorban a karok tüneteihez vezet. A bizsergő érzések vagy akár a bénulás tünetei mellett ezek a tünetek magukban foglalják az izmok is remegését. Ezen felül gyakran jelentkezik a felkar és a váll fájdalma, amelyet az érintett személyek néha "elektromosan" jellemeznek.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: A nyaki gerinc herniated korongának tünetei

Meddig tart az izomrángás?

Az izomrándulás időtartama elsősorban a mögöttes októl függ. A legtöbb esetben nem lehet vagy nem kell konkrét okot azonosítani, és a ráncolódás néhány napon vagy hetente elmúlik, még kezelés nélkül is.
A sérvült korong esetében viszont a tünetek kezelés nélkül folyamatosan növekednek. A nyaki izmok erősítésére szolgáló gyakorlatok ideiglenes megkönnyebbülést nyújthatnak, de a legtöbb esetben csak műtétig áthidaló intézkedésnek kell tekinteni. Ez utóbbi viszont gyakran az ébredés után jelentős javulást vagy akár teljesen kiküszöböli az izomrángást.
Olvassa tovább a témáról a következő címen: Mennyi ideig áll fenn a sérvû korong?
Az SM-ben az izomrángás általában rohamokban fordul elő, csakúgy, mint a többi tünet, az egyes rohamok általában néhány naptól több hétig tartanak. A gyógyszer rendszeres használata a rohamok és a kortizon-sokk kezelés azonnali megkezdése közötti szakaszban, amikor új roham jelentkezik, jelentősen csökkentheti a roham időtartamát.

kezelés

Az izomrángolás optimális kezelése elsősorban a kellemetlenség okától függ.
Az izomrángás gyakran a stressz és a pszichológiai stressz következménye, és ez általában önmagában eltűnik az alacsonyabb stressz szakaszában. A relaxációs technikák tanulása és a stressz tudatos csökkentése felgyorsítja a gyógyulást.
A magnéziumhiány, mint az izomrángás oka, viszonylag egyszerűen és gyorsan is kezelhető: A magnéziumban gazdag ételek mellett, például diófélék, banánok, teljes kiőrlésű termékek vagy spenót, magnéziumtabletták vagy por is rendelkezésre állnak.
Ha viszont egy súlyosabb betegséget lehet az izomrángás okaként azonosítani, akkor ennek az alapbetegségnek a kezelése általában az izmok megrándulásának a legnagyobb esélyét a gyógyulásra. A legtöbb esetben egy sérvû korong működik, bár a műtéti módszer megválasztása az eset méretétől és helyétől függ.
Olvassa tovább a témáról a következő címen: A nyaki gerinc herniated korongjának kezelése
Ha a tünetek oka az MS, akkor számos terápiás lehetőség létezik, amelyek - bár még nem gyógyítják meg a betegséget - gyakran jelentősen javíthatják annak kimenetelét. Ezek elsősorban a drogokkal kapcsolatos eljárások, ideértve a következőket: kortizonon alapul. Ily módon az izomrángás gyakorisága és intenzitása szintén jelentősen csökkenthető.
Olvassa tovább a témáról a következő címen: A sclerosis multiplex kezelése

Egyidejű tünetek

Az, hogy és ha igen, milyen egyéb tünetek kísérik a felkar izomrángását, elsősorban a tünetek okától függ. Ezzel szemben a kísérő tünetek gyakran fontos információkat szolgáltatnak az alapvető okról, ezért a kísérő tünetek lekérdezése a diagnózis alapvető része. Hüvelykujjszabályként az alábbiak alkalmazhatók: Ha az izomrángás elszigetelten fordul elő, akkor általában feltételezhető, hogy ártalmatlan ok, amely további kezelést nem igényel. A kísérő tünetek azonban egy kezelést igénylő okra utalnak.
Ha a felkar izomráncolását fájdalom kíséri, ez azt jelzi, hogy a sérvékkel korong van. A sérvült csigolyáskori szövetek nyomást gyakorolnak a felkarért felelős ideggyökerekre, és fájdalmat és húzódást, zsibbadást, bizsergő érzéseket vagy akár bénulás tüneteit okozhatják.
A felkar izomrángásának nagyon ritka, de még komolyabb oka az amyotrophicus lateralis sclerosis (ALS). A betegek viszonylag nagy arányában az izomrángás az egyik első tünet, amelyet gyakran növekvő járási bizonytalanság és csökkent finom motoros képességek kísérnek, azaz olyan finom mozgások végrehajtása, mint pl. cipőfűzés. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az ALS rendkívül ritka betegség, és az izomrángás csak kivételes esetekben tulajdonítható az ALS-nek.

Fájdalom mint kísérő szindróma

Ha fáj a fájdalom a felkaron vagy a vállon, a felkar izmainak megrángolása mellett, ez egyértelmû jelzés arra, hogy a panasz oka a nyaki körüli sérvû korong.A fájdalom gyakran a nyaktól és a vállaktól a vállon és a felkaron jelentkezik, és sokan "elektromosan" kezelik. Az izomrángás és a fájdalom ilyen kombinációjának a lehető leghamarabb szakorvosi vizsgálatot kell eredményeznie. A túl hosszú habozás a herniated korong növekedését okozhatja, és a legrosszabb esetben korlátozhatja a műtéti kezelési lehetőségeket.

Dörzsölés mint kísérő tünet

A felkar általános izomrángását és bizsergését általában elvileg nem különösebben specifikusnak, és általában ártalmatlannak kell minősíteni. Bizonyos körülmények között azonban továbbra is felhívhatja a figyelmet bizonyos lehetséges okokra.
Például, a nyaki régióban lévő sérvült korong kiválthatja a tünetek ilyen kombinációját, de akkor általában további fájdalom jelentkezik a nyakon, a vállakon és a felkaron. Nagyobb események esetén zsibbadás vagy bénulás tünetei is előfordulhatnak. Az izomrángás és a bizsergés tiszta kombinációja jobban megfelel az SM-nek, még akkor is, ha ez a látászavarok formájában érintett személyek többségében kezdetben észrevehető.

diagnózis

A felkar izomrángása esetén a diagnosztikai komplex foglalkozik a rángatás okának megkeresésével. Ennek fontos alapja az anamnézis (kórtörténet) részletes és gondos áttekintése az orvos és a beteg közötti beszélgetésben. Itt arra összpontosítunk, hogy meghatározzuk, mely izomcsoportokat érintik a ráncolások, a tünetek gyakorisága és milyen tünetekkel járnak-e ezek más tünetek. A meglévő másodlagos betegségek (epilepszia, pajzsmirigy betegségek) vagy a terhesség iránti igény szintén fontos az ok megállapításához.
Általános szabály, hogy a szakember az anamnézis alapján viszonylag pontosan meg tudja becsülni, hogy a súlyos betegség lehetséges oka, vagy az izomrángást ártalmatlannak kell-e minősíteni. Utána azonban fizikai vizsgálatot kell végezni. Ha valami nem világos, akkor szükség lehet olyan eszközök használatára, mint például az elektromos izom aktivitás (EMG) vagy a felkar idegvezetési sebességének (ENG) mérése. Herniated korong vagy SM gyanúja esetén a képalkotás vagy a vérvizsgálat szintén nélkülözhetetlen.