Alacsony vérnyomás okai

bevezetés

Alacsony vérnyomás (hipotenzió): 105/60 Hgmm alatti vérnyomás. A vérnyomás normál értéke 120/80 Hgmm.

Az alacsony vérnyomás különféle okokból manifesztálódhat. A túl alacsony vérnyomás (hipotenzió) bizonyos tünetekkel járhat (például szédülés keringési összeomlással (szinkopszis), látási zavarok, fejfájás stb.). Ezért fontos, hogy a kezelő orvos felfedezzék a kiváltó okot, hogy megfelelő módon növelni tudja a vérnyomást.

Hipotenzió okai

Az alacsony vérnyomás okait alapvetően négy kategóriába lehet osztani:

1. szerves okok (pl.szív- vagy érrendszeri, pajzsmirigy vagy mellékvesék betegségeivel) vagy bizonyos környezeti körülmények miatt (pl. stressz vagy alsúly)
2. alacsony vérnyomás veleszületett alkotmányos formája (hipotenzió)
3. Sokkhelyzetek (pl. Allergiás vagy szeptikus sokk)
4. ortosztatikus beállítási rendellenesség fekvő helyzetből állásra váltás után

A hipotenzió nagyon gyakori vékony serdülőkorú nőkben. A magánszféra vagy a munkahelyi fizikai vagy érzelmi stressz az alacsony vérnyomás oka is lehet. Nem ritka, hogy az alacsony vérnyomást ideiglenesen a nem megfelelő folyadékbevitel vagy az elektrolit egyensúlyhiány okozza. Mivel a hipotenziónak nagyon különböző okai lehetnek, átfogó diagnózist kell végezni (az érrendszer vizsgálata, a pajzsmirigy képalkotása, vénás vér felvétele az elektrolitok meghatározására stb.). Bizonyos kérdéseket anamnesztikusan kell kezelni, amelyek alapján valószínűbb az eset lehetséges megállapítása.

Szív- és érrendszeri betegségek, mint a hipotenzió oka

Szívbetegségek, például ritmuszavarok vagy szívelégtelenség ronthatják a szív működését és alacsony vérnyomást okozhatnak.

A szívritmuszavarok csökkent vérkiáramláshoz vezethetnek a szívből és ezáltal az alacsony vérnyomáshoz. Ez a csökkent kilökődés (szívteljesítmény) elsősorban a keringő gerjesztéseknél (például visszatérő tachikardia) vagy olyan helyzetekben fordul elő, amikor a szív funkcionálisan áll (például kamrai fibrillációval). Kevesebb vérmennyiség érkezik egy időben a központi és perifériás artériákba. Mivel elengedhetetlen az agy érzékeny idegsejtjeinek folyamatos oxigénellátása, és ez már nem garantálható, jellegzetes tünetek, például szédülés, sípcsont, bátorság stb.

Még gyenge szívizom esetén is (szívelégtelenség) a szív kevesebb vért ad ki a fő artériából (aorta) és a tüdő törzséből. Klinikai szempontból ez a csökkent vérkiáramlásnak azonos, mint bizonyos szívritmuszavarok esetén.

Az úgynevezett aorta arch-szindróma alacsony vérnyomást is eredményezhet. Itt van egy szűkítés (sztenózis) közvetlenül az agyat ellátó artériás erek (közös nyaki artéria) kijárat előtt. Az aorta arch szindróma esetén az alsó végtagok általában továbbra is megfelelő mennyiségű vérellátással vannak ellátva, míg az agy artériás alulellátása van. Ez az artériás hipotenzió tipikus tüneteinek vezet.

Vénák gyengesége hipotenzió összefüggésében

Érrendszeri betegségek, például a gyenge vénás fal, hipotenzióhoz vezethetnek. Az izom- vagy kötőszöveti rész megszakadása miatt ez a vénák kiszélesedéséhez vezethet („varices”). A vér ebbe süllyed és turbulencia alakul ki a lassú véráramlás miatt. A vér szó szerint "megáll" és elsüllyed. Változások általában a lábakban fordulnak elő, ahol a vér ennek következtében elsüllyed. Ez alacsony vérnyomást eredményez a központi keringésben. Az agy artériás ereinek alulellátása, esetleges keringési összeomlás következménye lehet.

Pajzsmirigy és mellékvese rendellenességek mint hipotenzió okai

A mellékvese mellett a pajzsmirigy az egyik szerv, amely a hormonok felszabadítása révén részt vesz a vérnyomás szabályozásában.

Nagyon fontos a két hormon, a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4), amelyeket a pajzsmirigy képez és a vérbe enged. Ezek a hormonok különböző sejteken és szövetekben hatnak, és többek között Befolyásolja a vérnyomást. Növeli a szív munkáját (többek között a nátrium / kálium ATPáz fokozott aktivitása révén) és ezáltal a vérnyomást is.

Kevés pajzsmirigy (hypothyreosis) esetén ezeknek a hormonoknak a hiánya van. Ennek eredményeként a hypothyreosis alacsony vérnyomást (hipotenzió) vezethet. Egy autoimmun betegség (Hashimoto pajzsmirigy-gyulladása, elsősorban fiatal nőkben) nagyon gyakran okozza a pajzsmirigy alulteljesítését. Ezért, különösen az alacsony vérnyomás tünetei (szédülés, szomorúság, fáradtság, sápadtság, csillag látás zavarása) szenvedő fiatal nők esetében, a pajzsmirigyre vonatkozó genezisét kell mérlegelni.

Addison-kór

A nemi hormonok (androgének) mellett a mellékvesekéregben mineralokortikoidok (különösen aldoszteron) és glükokortikoidok (különösen kortizol) is kialakulnak.

Különösen az aldoszteron és a kortizol vezet az artériás vérnyomás emelkedéséhez. Nem-aktív funkcióval rendelkező betegségekben (például Addison-kór vagy tumorsejtek) hipotenzió következhet be.

Addison-kórban a mellékvesekéreg nem reaktív. A fentiek szerint vérnyomásnövelő hormonok, például aldoszteron és kortizol képződnek. Hipofunkció esetén ezek a vérnyomásnövelő hormonhatások nem érvényesek. Ez alacsony vérnyomást (hipotenziót) okozhat.

Van további kérdése a kóros pajzsmirigyről? Tudjon meg többet erről a következő címen: Hypothyreosis

A stressz mint a hipotenzió oka

Az alacsony vérnyomás előfordulása stresszes helyzetekben először paradoxnak tűnik. Általában a stresszes helyzetek szorítják az artériákat (érrendszeri összehúzódás), hogy növeljék a vérnyomást és megfeleljenek a megnövekedett fizikai aktivitási igényeknek.

Ez a vezérlőhurok azonban kudarcot vall, ha hosszú ideje fennáll a stressz. Az érrendszeri összehúzódás (érmeghúzás) már nem tartható fenn, és alacsony vérnyomás (hipotenzió) léphet fel. Ezért ügyelni kell az úgynevezett "negatív" stressz "pozitív" stresszre alakulására. Összességében a stressz időtartamát időben korlátozni kell, hogy elkerüljük az érrendszer szűkülésének ezen rendellenességét.

Ön szenved a stressztől? Olvassa el többet a stressz jeleiről a következő oldalon: A stressz tünetei

Serdülőkor és a női nem, mint a hipotenzió okai

A fiatal kor elvileg alacsony vérnyomást (hipotenzió) is eredményezhet. Leginkább az az oka, hogy a fiatalabb emberek bizonyos esetekben nagyon vékonyak. A test különösen a serdülőkorban a gyors növekedés kihívásaival néz szembe. A fiatalok nagyon vékonyak (gyakran "társadalmi nyomáshelyzetek" miatt is). A vérnyomás általában alacsonyabb, mint felnőtteknél.

A 15 éves korig tartó gyermekek kb. 20% -a szenved egy vagy több összeomlásnak a rossz vérkeringés miatt. A legtöbb esetben ez ortosztatikus rendellenesség következménye.
Az ún. Vazovagális szinkopus is nagyon gyakori. Ez patológikus vérnyomáscsökkenéshez és a vér elsüllyedésének az alsó végtagokban történő elsüllyedéséhez vezet. Ebben az esetben az agy átmenetileg nincs ellátva vérrel, és keringési összeomlás alakulhat ki.

A nőkben a fentiekben ismertetett, az erőteljes testnövekedéssel és gyakran nagyon alacsony vérnyomással kombinált felnövekedési folyamatok gyakrabban fordulnak elő. Az alacsony vérnyomás (hipotenzió) kiváltója ebben az "életfázisban" gyakran a folyadékbevitel hiánya lehet. A testnek fokozott ásványi anyagok és tápanyagok felszívódására van szüksége a növekedéshez.

Dehidráció mint hipotenzió oka

Az alacsony vérnyomás (hipotenzió) potenciálisan visszafordítható oka, amelyet egyszerű intézkedésekkel lehet megelőzni, az elégtelen folyadékbevitel.

Mivel naponta körülbelül 1,5–1,8 liter veszik el a vizelettel (további folyadék, például légzéssel vagy izzadással), az érrendszerben keringő vérmennyiséget megfelelő folyadékbevitel útján kell fenntartani.
Az átlagos javasolt folyadékmennyiség 2-3 liter között jelentősen megnövelhető kiegészítő stressz (például sport) révén.

Alapvetően az érrendszer vérnyomását a hidrosztatikus nyomás (az a nyomás, amelyet az edényben lévő vér az érfalára gyakorol, és potenciálisan folyadékot akar kiszorítani az érrendszerből) és a kolloid ozmotikus nyomás (a vérplazma proteinek, amelyek a folyadékot az érrendszerben tartják) kölcsönös kölcsönhatásai szabályozzák. .
A két nyomás közötti egyensúlyhiány változhat a vérmennyiségben és ezáltal a vérnyomásban. Például a plazmafehérjék (különösen az albumin) hiánya a vízveszteséghez vezet az érrendszerben és ezáltal a vérnyomás csökkenéséhez.

Ezenkívül a fokozott folyadékvesztés (például vérzéssel járó sérülések eredményeként) a folyadékvesztés miatt alacsony vérnyomást okozhat. A gyakori hányás (hányás), hasmenés (hasmenés) vagy fokozott vizelés cukorbetegség esetén szintén fokozza a folyadékvesztést.

A drogok mint a hipotenzió oka

A vérnyomás hirtelen csökkenése (hipotenzió) elvileg a gyógyszer mellékhatásainak is tulajdonítható.

Például, a vizelethajtók, például a vizelethajtók (például a gyakran használt hurokhajtók) erős vérnyomáscsökkentő hatásúak. Diuretikumokkal történő terápia során a vérnyomást a rendszeres elektrolitkontroll (különösen a kálium) ellenőrzése mellett meg kell mérni.

Általában az antihipertensív gyógyszerek hipotenziót is okozhatnak. Különösen a vérnyomáscsökkentő kezelés korai szakaszában súlyos vérnyomás léphet fel. Itt rendszeresen ellenőrizni kell a vérnyomásmérést.

Néhány pszichotropikus gyógyszernek is van vérnyomáscsökkentő hatása. Különösen érdemes megemlíteni a triciklusos és tetraciklusos antidepresszánsokat, valamint a fenotiazinok csoportjából származó egyes antipszichotikumokat.

A genetikai hajlam mint a hipotenzió oka

A szabályozó szervek vérnyomásának alapértékének alkotmányos rendellenességei szintén oknak tekinthetők.

Ezek elsősorban az aorta carotisus sinusában lévő szakaszos receptorok (baroreceptorok), az agytörzs keringési központjaként a medulla oblongata, a központi renin hormon mennyiségének szabályozója pedig a vese. A vérnyomás szabályozása egy összetett egység, amely több szerves rendszerből áll, és amelyet a veleszületett hatások kiegyenlíthetnek. Alapvetően mindkét irányban lehetséges az „optimális” vérnyomás genetikai alapbeállítása. A hypotonia mellett hipertónia is előfordulhat az állapottól függően.