Hogyan lehet felismerni a tüdőembólia megjelenését? Melyek a tipikus jelek?

bevezetés

A tüdőembólia tipikus tünetekkel járhat. Ezeknek azonban nem feltétlenül kell rendelkezésre állniuk. Tüdőembólia gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A fizikai vizsga és a képalkotó tesztek segíthetnek az orvosoknak megállapítani, hogy a tüdőben van-e embolia.

Fizikai tünetek

A tüdőembólia különféle fizikai tünetek formájában jelentkezik, amelyek azonban nem feltétlenül azonosak minden emberben. Ennek megfelelően a tüdőembólia klinikailag nem mindig egyértelműen diagnosztizálható további diagnosztikai intézkedések meghozatala nélkül. Különösen fontos, hogy orvoshoz forduljon, ha a lábszéna trombózisának tünetei vannak, így a tüdőembólia még a levált trombusrészek miatt sem alakulhat ki.

A tüdőembólia önmagában különféle tünetekkel jár, a súlyosság függvényében: A legenyhébb stádiumban az érintettek általában nem érzékelik a tüneteket. Ha súlyosabb, akkor felléphetnek az akut légszomj és mellkasi fájdalom tipikus tünetei, amelyek a légzéstől függően is előfordulhatnak. A fájdalom különösen akkor nyilvánvaló, ha belélegzik. Egyéb klinikai tünetek közé tartozik a gyors pulzus (tachycardia több mint 100 ütés / perc), köhögés esetleg véres köpettel, magas légzési sebességgel (tachypnea), Szívritmuszavarok és alacsony vérnyomás.

Ezek a tünetek súlyosságától függően változhatnak, és sokkhoz is vezethetnek. Nem feltétlenül mindegyiknek jelen kell lennie. A tüdőembólia felismeréséhez elengedhetetlen a fizikai tünetek megfigyelése. Ennek során elengedhetetlen, hogy vigyázzanak a lábakban fellépő trombózis jeleire, amelyeket például vörösödés, duzzanat, túlmelegedés és / vagy lábérzékenység fejezhet ki.

További információ a témáról: A tüdőembólia tünetei

Hátfájás

A hátfájás nem feltétlenül a tüdőembólia tipikus tünete, de ha hirtelen súlyos fájdalom jelentkezik a mellkasi gerincben, azt is tisztázni kell, hogy van-e tüdőembólia.

Általában a tüdőembólia mellkasi fájdalommal jár. Ezek az embolia méretétől függően változhatnak. Az ismétlődő fájdalom tüdőembólia előidézőjeként fordulhat elő. Akut esetekben az éles fájdalom általában hirtelen jelentkezik. Mivel a hát és a mellkas idegrostainak közös kapcsolódási pontja van, a mellkasból származó fájdalmat tévesen is érzékelhetik a háton.

köhögni

A köhögés azon tünetek egyike, amelyek tüdőembólia esetén fordulhatnak elő. Gyakran előfordul, hogy a köhögés csörgő légzéshez kapcsolódik. Véres köpettel járó köhögés szintén lehetséges tünet. A köhögés tüdőembólia jeleire is utalhat.

A tüdőembólia általában vérrögből származik, amely a tüdőbe érkezik. Mielőtt azonban ez a teljes vérrög feloldódik és eléri a tüdőt, a vérrög kisebb részei moshatók a tüdőérbe. A tüdőembólia tipikus tüneteivel nem észlelhetők azonnal, de olyan tünetek fordulnak elő, mint a köhögés és zihálás.

Diagnosztikai intézkedések a tüdőembólia kimutatására

Szem diagnosztizálása / gyanú

Annak érdekében, hogy a tüdőembólia korai stádiumban felismerhető legyen, fontos, hogy ismerje meg a tüneteket és megtanulja megérteni azokat önmagában.

Csak azok a betegek, akik tudják, milyen tüdőembólia jelentkezhet, időben fordulhatnak orvoshoz, ha korai tünetei vannak. A fizikai tünetek ezért az előtérben vannak a korai felismerés során. Ha hirtelen légszomjat észlel, amelyet mellkasi fájdalom és az egyik láb duzzanata kísérhet, akkor a lehető leghamarabb kórházba kell mennie.

További diagnosztikát végezhet ott. A kórház megfelelő időben történő látogatása elengedhetetlen a terápia sikeréhez. Még ha trombózis gyanúja is merül fel, korai szakaszban orvoshoz kell fordulni, hogy a lábban a vérrög professzionálisan kezelhető legyen. Ily módon megelőzhető a tüdőembólia kialakulása.

A témáról többet talál: A tüdőembólia okai

Komputertomográfia

Tüdőembólia gyanúja esetén a Komputertomográfia (CT) készíthető. Ez a leggyorsabb módszer a diagnózis rögzítésére. Ebből a célból a beteget egyfajta csőbe tolják, amelyből Röntgen keresztmetszeti felvételek a test. Annak érdekében, hogy a vérrög a tüdőerekben különösen jól láthatóvá váljon, a betegnek a Kontraszt média beadni. A tüdőembólia mértéke és elhelyezkedése ezután meghatározható a képeken.

A számítógépes tomográfia hiányzik a kis embolizmusoktól. Használhatja azonban Tüdő szcintigráfia legyen látható.

Az EKG megváltozik

Tüdőembólia gyanúja esetén az EKG-t általában korán írják.
Erre a célra különféle elektródákat rögzítenek a páciens mellkasán egy meghatározott elrendezésben. Az elektródok a szív fölött vezetik az elektromos áramot. Ezeket papíron rögzítik egy görbe formájában, amely információt nyújt az orvosnak a szívizom gerjesztésének vezetőképességéről. Tüdőembólia esetén az EKG-n tipikus jelek mutatják ezt a betegséget. Az egyik az úgynevezett SIQIII típusról szól. A név az EKG-görbe különleges formájára utal, amelynek S-hullámai az első vezetékben és Q-hullámok a harmadik vezetékben vannak. Ezenkívül az EKG tüdőembólia esetén gyakran gyors szívverést mutat (tachycardia) és szívritmuszavarok.

További információ a témáról: Az EKG változásai a tüdőembólia

Felismerhető-e a tüdőembólia egy röntgen segítségével?

A hagyományos mellkasi röntgen meglehetősen kisebb eljárás a tüdőembólia diagnosztizálására, mivel a mellkas CT-vizsgálata általában sokkal pontosabb információt nyújthat.
Előfordulhat, hogy a tünetek más okainak kiküszöbölésére mellkasi röntgenfelvétel készül. Ha azonban a tüdőembólia gyanúja igazolódik, általában CT mellkasot is végeznek.

További információ a témáról: Mellröntgen (mellkasröntgen)

A tüdőembólia jelei, amelyeket esetleg mellkasi röntgenfelügyelettel lehet megfigyelni, egyrészt a pleurális effúzió, a vér torlódása esetén a megnövekedett érrendszeri permeabilitás jele, a jobb oldali szív megnövekedett stresszének következményeként a szív árnyékának megnagyobbodása, és a tüdőinfarktus különféle jelei, ha azt a csökkent véráram okozza. a tüdőszövet halála már bekövetkezett.
Bizonyos körülmények között ezek a változások más betegségekben is megjelenhetnek, így a vérrög végső kimutatása a tüdőembólia általában csak nagy bizonyossággal lehetséges a CT angiográfia összefüggésében.

További diagnosztika

A tüdőembólia diagnózisának további megerősítésére, a Vérszámlálás tenni. Ez az ún D dimer megvizsgálták. Ezek a fibrinamely megtalálható a vérrögökben. Ha a test elfoglalja az ilyen trombus lebontását, mint például a tüdőembólia esetén, a vér D-dimerjei megnőnek. A vér normál D-dimerjeinél a tüdőembólia nagy biztonsággal kizárható.

Ezenkívül a Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy a Az angiográfia tüdőkeringés a tüdőembólia diagnosztizálására.