A hasnyálmirigy működése

bevezetés

A hasnyálmirigy (hasnyálmirigy) mirigy, és két részre osztható mind mikroszkopikus felépítése, mind funkciója szempontjából.
Az exogén rész felelős az emésztőenzimek termeléséért, míg az endogén rész elengedhetetlen a különféle hormonok termeléséhez.

A hasnyálmirigy szerkezete

A hasnyálmirigy súlya körülbelül 50-120 gramm, vastagsága 1-2 centiméter és hosszúsága 14-18 centiméter. Ha kívülről nézi a hasnyálmirigyet, nagyjából három részre oszthatja:

  1. Hasnyálmirigy-fej
  2. Hasnyálmirigy-test
  3. Hasnyálmirigy farka

Az emésztőrendszer nedve kicsi (exokrin) Olyan mirigyes lebenyek keletkeztek, amelyek a váladékot a finom hasnyálmirigyekbe engedik, amelyek a hasnyálmirigy közepén egyesülve nagy ürítőcsatornát képeznek. Ez a csatorna a duodenumban végződik. Körülbelül 1,5 millió kis szigetcsoport sejtcsoport, amelyek inzulint és más hormonokat termelnek (endokrin rész).

A hasnyálmirigy helye

A hasnyálmirigy a has felső részének hátsó részén helyezkedik el, és a has hátsó határát képezi Omental bursa. Ez egy kis hely a has felső részén, amelyet a gyomor, a kis hashártya, a máj, a hasnyálmirigy és a lép határol.
A hasnyálmirigy szinte a hasüregen fekszik, ezért a gerinc előtt "keresztbe esik" a másik oldalon. Ez különösen fontos, mert ez a hely gyakoribb sérülést okozhat a hasnyálmirigyben, például ha egy kerékpár kormányára esik.

A hasnyálmirigy két fő típusú enzimet és hormont termel. Ezt a két típust a hasnyálmirigy különböző részei termelik.
Az exokrin részből ezek a termékek tovább jutnak a vékonybélbe, az endokrin részből pedig közvetlenül a vérbe jutnak.
A hasnyálmirigy csatornája, amely lehetővé teszi az emésztőenzimek transzportját az exokrin részbe, a duodenumban végződik, nem pedig a vékonybél felső részén. Ott általában az epehólyag csatornájával végződik.

A hasnyálmirigy illusztrációja

Ábra hasnyálmirigy szomszédos szervekkel
  1. Teste
    Hasnyálmirigy -
    Corpus pancreatis
  2. A farok
    Hasnyálmirigy -
    Cauda pancreatisauda
  3. Hasnyálmirigy-csatorna
    (Fő végrehajtási tanfolyam) -
    Hasnyálmirigy-csatorna
  4. A nyombél alsó része -
    Duodenum, pars inferior
  5. Hasnyálmirigy feje -
    Caput pancreatis
  6. További
    Hasnyálmirigy-csatorna -
    Hasnyálmirigy-csatorna
    accessorius
  7. Fő epeutak -
    Közös epevezeték
  8. Epehólyag - Vesica biliaris
  9. Jobb vese - Ren dexter
  10. Máj - Hepar
  11. Gyomor - Vendég
  12. Membrán - Diafragma
  13. Lép - Mosogató
  14. Jejunum - Éhbél
  15. Vékonybél -
    Bélrendszer
  16. Vastagbél, felmenő rész -
    Emelkedő vastagbél
  17. Szívburok - Szívburok

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

A hasnyálmirigy exogén része

A hasnyálmirigy (hasnyálmirigy) exogén részét emésztőenzimek előállítására használják.
Naponta 1,5–2 liter váladék képződik - amely emésztőenzimekből, vízből és ionokból áll.
Ez kis végrehajtási járatokon át jut a fő ürítőjáratba (Hasnyálmirigy-csatorna - hasnyálmirigy-csatorna), amely a vékonybélnek a duodenumnak nevezett részébe (Patkóbél), megnyílik.

A hasnyálmirigy által termelt enzimeket az élelmiszer három fő összetevőjének lebontására használják:

  • a lipázt a zsír lebontására használják
  • Az alfa-amilázt (amely a nyálban is jelen van) a szénhidrátok lebontására használják
  • a fehérjék lebontására szolgálnak
    • Tripszinogén
    • Kimotripszinogén
    • Elastase

Ezen enzimek közül sok még inaktív formában van a hasnyálmirigyben. Csak a vékonybél elérése után válnak aktívvá. Ez arra szolgál, hogy megvédje a hasnyálmirigyet az önemésztéstől.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: Az enzimek feladata az emberi testben

A hasnyálmirigy endogén része

Az endogén rész alkotja a kisebbséget - már ami a hasnyálmirigy szövetének részét illeti. Ez áll az ún Langerhans-szigetekamely elsősorban ki Egy sejt, B-sejtek és D sejtek áll.
Itt keletkeznek a hasnyálmirigy hormonjai, amelyek aztán közvetlenül a vérbe kerülnek.

  • Az A-sejtek, amelyek a Langerhans-szigetek kb. 20% -át teszik ki, glukagont termelnek
  • A körülbelül 75% -ot kitevő B-sejtek inzulint termelnek
  • A fennmaradó 5% -ot a szomatosztatin hormont termelő D-sejtek alkotják
  • A hasnyálmirigy-polipeptidet szintetizáló PP-sejtek nagyon kis részét teszik ki

A hasnyálmirigy működése

A hasnyálmirigynek két fontos funkciója van, amelyeket meg kell különböztetni egymástól. Egyrészt ez a legnagyobb és legfontosabb emésztőmirigy, másrészt az inzulin hormon révén szabályozza a vércukorszintet.

Emésztőmirigyként a hasnyálmirigy körülbelül 1,5 liter emésztőlevet termel (más néven Hasnyálmirigy-lé kijelölt). Ez a lé olyan anyagokat tartalmaz, amelyekre az emberi testnek szüksége van

  • szénhidrátok
  • Zsírok és
  • Tojásfehérje

amelyek az élelmiszerben fordulnak elő, és egyre kisebb darabokra kell bontani, vagyis meg kell emészteni. Ezeket az anyagokat emésztési enzimeknek (Amilázok, lipázok, proteázok). Mivel a hasnyálmirigy emésztőrendszeri levét egy kimeneti csatornán keresztül engedi közvetlenül a duodenumba, a hasnyálmirigy ezen funkcióját "exokrin"(elválasztva a mirigyektől kifelé).

Az exokrin mirigy ezen funkcióján kívül a hasnyálmirigynek van egy endokrin mirigy-összetevője is. Az endokrin azt jelenti, hogy valami csatorna nélkül közvetlenül a vérbe kerül. A hasnyálmirigyben a szerv körülbelül 2% -a látja el az endokrin funkciót. A hasnyálmirigy ezen részeit "Langerhans-szigeteknek" is nevezik, mivel az endokrin sejtek szigetek formájában csoportosulnak és hasnyálmirigy-hormonokat, például inzulint termelnek. A hasnyálmirigy ezen része a hormonok felszabadításával szabályozza a vércukorszintet, különösen a szénhidrátban gazdag ételek fogyasztása után.

Az inzulin és a glükagon hormonok termelésével a hasnyálmirigy központi szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában. A hívószó itt a glükóz, amely a test energiaellátásának fontos - ha nem a legfontosabb - szubsztrátja.

A glükagon hormon fokozott glükózellátást biztosít a vérben. Például a májban és az izmokban biztosítja az új glükóz termelődését (Glükoneogenezis) és a glükózraktárak lebomlanak az egyes glükózmolekulák (Glikogenolízis). Ez különösen akkor szükséges, ha a testnek energiára van szüksége.

A glükagon antagonistája az inzulin, amelyet szintén a hasnyálmirigy termel. Funkciója, hogy a glükóz felszívódik a vérből a sejtekbe, és metabolizálódik vagy raktárakban tárolódik. Az inzulin egyre inkább az élelmiszer elfogyasztása után termelődik, mert azután különösen nagy mennyiségű glükózt mosnak a partra az étellel.

Az emésztőnedv és a hormonok nagyrészt egymástól függetlenül termelődnek. Ez azt jelenti, hogy a hasnyálmirigy mindkét funkciója egymástól függetlenül megszakadhat, ha bármilyen okból bekövetkezik a hasnyálmirigy károsodása.

Erről is olvashat:

  • A hasnyálmirigy funkciói
  • Hasnyálmirigy enzimek

A hasnyálmirigy szerepe az emésztésben

Az emésztőrendszer nedvének felszabadulását a hasnyálmirigy stimulálja az étkezés. Az autonóm idegrendszer azonosítja az ételbevitelt, amikor a gyomor fal kitágul a töltésen keresztül, és a hasnyálmirigy aktiválásával reagál. Ezenkívül a különféle hormonok, például a szekretin (a duodenumból) emésztőlé felszabadulásához vezetnek.

Magában a hasnyálmirigyben a hasnyálmirigy levét alkotó anyagok (enzimek) úgynevezett prekurzorokként vannak tárolva. Ez azt jelenti, hogy még nem képesek lebontani a keményítőt, a fehérjéket és a zsírokat. Ezek az anyagok csak azután lépnek ki a rendeltetési helyükön, a vékonybélben, hogy a hasnyálmirigyből kiválasztódnak a kiválasztó csatornán keresztül.

Az emésztőrendszer nedvének összetétele az elfogyasztott étel típusától függ. Ha például nagyon zsíros ételeket fogyasztanak, akkor több zsírmegosztó enzim (ún Lipázok) megjelent.

Ezen enzimek hiányában az élelmiszer-összetevők nem megfelelően bomlanak le, és a belek nem képesek felszívódni a véráramba. Ez azt eredményezi, hogy az emésztetlen étel tovább mozog a belekben, ami gázokat és hasmenést okoz.
Ezenkívül a tápanyagok felszívódásának hiánya további tünetekhez vezethet, például fogyáshoz, vitaminok hiányához és a szervek működési rendellenességeihez.

A hasnyálmirigy szerepe a vércukorszint szabályozásában

A hasnyálmirigy második funkciója a vércukorszint-szabályozás, amely akkor lép közbe, ha szénhidrátban gazdag ételeket fogyasztanak. A megnövekedett vércukorszintre reagálva a hasnyálmirigy-B-sejtek inzulint bocsátanak ki, mert testünkben ez az egyetlen hormon, amely képes csökkenteni a vércukorszintet.

Az inzulin lehetővé teszi a cukor, különösen a szőlőcukorSzőlőcukor) felszívódhat a vérből a test különböző sejtjeibe. A dextróz a test összes sejtjének legfontosabb energiaforrása.
Különösen a máj és az izomsejtek képesek rövid idő alatt sok cukrot felszívni. Ott a cukrot vagy tárolják, vagy közvetlenül energiává alakítják.

Ezzel szemben, amikor a vércukorszint a vérben meredeken csökken, a hasnyálmirigy A sejtjei felszabadítják a glükagon hormont. A glükagon a máj felszabadítja a cukorraktárakat, és ezáltal növeli a vércukorszintet. Így a testsejtek továbbra is ellátják a glükózt, és elegendő energiát kapnak működésük fenntartásához.

Ez a téma is érdekelheti: Hipoglikémia - mi történik, ha alacsony a vércukorszintje?

A hasnyálmirigy működésének támogatása

Az emésztőrendszer betegségei és a hasnyálmirigy működésének támogatása érdekében jól tolerálható ételek és könnyű ételek ajánlottak. Az alacsony zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú ételek enyhítik a hasnyálmirigyet. Az étrendi rostok azonban emészthetetlen élelmiszer-összetevők, amelyek különféle egészséget elősegítő tulajdonságokkal rendelkeznek, de a felesleges mennyiség felfúvódáshoz és emésztési zavarokhoz is vezethet.

Hasznos lehet az is, ha a vércukorszintet a lehető legpontosabban tartjuk, és nem hagyjuk, hogy nagyon gyorsan emelkedjen. Ez például úgy érhető el, hogy teljes kiőrlésű termékeket használnak egyszerű cukrú ételek, például édességek helyett.

A hasnyálmirigy működésének támogatását szolgáló legfontosabb intézkedés az alkoholfogyasztás. Az összes hasnyálmirigy-gyulladás körülbelül 80% -a túl sok alkoholfogyasztás eredményeként jelentkezik. Akut vagy krónikus emésztési problémák esetén az enzimkiegészítők az emésztéshez hiányzó enzimek biztosításával segíthetik a hasnyálmirigy támogatását.

Egyes keserű anyagokat tartalmazó teák, növények és gyógynövények állítólag serkentik az emésztést. Alapvetõen tanácsos kiegyensúlyozott és rendszeres ételt fogyasztani, és kellõen gyakorolni.

Hogyan stimulálhatja a hasnyálmirigy működését?

A hasnyálmirigy nyilvánvaló alulműködését nem lehet teljesen kompenzálni. Azonban néhány dolgot megtehetsz az életed megkönnyítése érdekében:

  • A jól megrágott (legalább 40-szer megrágott) ételt a nyálban lévő enzimek már megemésztik a szájban, és kevésbé terhelik a hasnyálmirigyet
  • Több kis étkezés egyszerre kevesebb munkát jelent a hasnyálmirigy számára
  • Könnyen emészthető rost serkenti a lipáz szekréciót (zsíremésztő enzim)
  • Az alacsony zsírtartalmú étrend, valamint az alkohol és a számos adalékot tartalmazó késztermékek kerülése enyhíti a hasnyálmirigyet
  • A szájban lévő keserű anyagok biztosítják az emésztés serkentését és serkentik a hasnyálmirigyet is. Keserű anyagokban gazdag z. B. grépfrút, cikória, articsóka, pitypang és különleges keserű étrend-kiegészítők.
  • A hasnyálmirigy-enzimek helyettesíthetők enzimkészítményekkel is. Természetes készítmények és nagy dózisú gyógyszerek egyaránt léteznek erre.

Hogyan tesztelheti a hasnyálmirigy működését?

A hasnyálmirigy alulműködő része, amely közvetlenül részt vesz az emésztésben, gyakran egyszerű panaszokkal azonosítható. Az emésztés szenved, mert kevesebb emésztőrendszeri lé termelhető. Ennek következményei gyakran a teltségérzet, a bélgázképződés és a nyálkás zsíros széklet, különösen nagy, zsíros és fehérjében gazdag étkezések után. Ilyen alulműködés gyanúja esetén székletmintát lehet venni az orvosi rendelőben vagy a kórházban.

Ezt megvizsgálják az elasztáz enzim szempontjából, amelyet a hasnyálmirigy termel és emésztés után választ ki. Ha a széklet túl kevés elasztázt tartalmaz, valószínű a hasnyálmirigy alulműködése. Alternatív megoldásként a széklet zsírtartalma megvizsgálható, itt érvényesül az alapszabály: minél több zsírt tartalmaz a széklet, annál kevésbé emésztheti meg hasnyálmirigy-levek.

További információ a témáról: Alulműködő hasnyálmirigy

Hasnyálmirigy vérkép

A hasnyálmirigy gyanús betegségétől függően különböző vérértékeket határoznak meg.
A hasnyálmirigy akut gyulladásában (akut hasnyálmirigy) nem csak a C-reaktív fehérjét (CRP) méri, amely általában minden gyulladásos folyamatban megnövekszik, hanem a lipáz, elasztáz és amiláz enzimeket is.

Ezeket az emésztőenzimeket a hasnyálmirigy exokrin része termeli, ezért jó mérési paraméterként szolgálnak a szerv gyulladásához.
Napi 50-80 gramm alkoholfogyasztás esetén a szénhidráthiányos transzferrin (CDT), tehát jó jelzője az alkoholizmusnak. Ez az érték azonban növelhető elsődleges olcsó cirrhosis vagy hepatocelluláris carcinoma esetén is.

Amikor a hasnyálmirigy exokrin része már nem képes elegendő enzimet termelni (exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség), ezen enzimek aránya a székletben is csökken. Ezért, ha gyanú merül fel, meghatározzuk a székletben lévő elasztázt.

Ha gyanú merül fel az endokrin hasnyálmirigy csökkent munkájáról (endokrin hasnyálmirigy-elégtelenség), a glukagon és az inzulin meghatározása a vérben történik. Általános szabályként ugyanazt a diagnosztikát alkalmazzák a diabetes mellitus diagnosztizálására. Nem csak az inzulint határozzák meg, hanem a vércukrot is. Különbséget kell tenni az 1-es típusú diabetes mellitus, végső soron az abszolút inzulinhiány és a 2-es típusú diabetes mellitus, a relatív inzulinhiány között.

A hasnyálmirigy és a cukorbetegség

Cukorbetegség esetén (Diabetes mellitus) a betegségre jellemző (relatív) inzulinhiány a vér "hipoglikémiájára" (Magas vércukorszint) felelős. A D-sejtek által termelt szomatosztatin funkciója elsősorban számos más hormon, köztük a glükagon és az inzulin termelését és felszabadulását gátolja. Gátolja a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek szekrécióját is.

Az 1-es típusú cukorbetegséget az immunrendszerben lévő antitestek váltják ki a szervezet saját inzulintermelő sejtjeivel szemben (úgynevezett autoantitestek). Ez azt jelenti, hogy a szervezet saját immunrendszere ismeretlen okokból elpusztítja ezeket a szigetsejteket, így a hasnyálmirigy nem képes egyáltalán vagy túl kevés inzulint termelni. Az ilyen típusú cukorbetegséget általában gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban diagnosztizálják. Jellegzetes tünetek

  • Fogyás
  • állandó szomjúságérzet
  • gyakori vizelés
  • Tehetetlenség és
  • fáradtság

A hasnyálmirigy egyéb funkcióit az 1-es típusú cukorbetegség nem befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy csak a hiányzó inzulint adják mesterséges formában az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére. Eddig nincs terápia a cukorbetegség ezen formájának gyógyítására.

Más a helyzet a 2-es típusú cukorbetegséggel. Bár elegendő inzulin áll rendelkezésre, ez a célhelyén, a testsejteken már nem tud megfelelően működni. Az egyik úgynevezett inzulinrezisztenciáról beszél, mert a megfelelő receptorok már nem reagálnak a célhormonjukra. Eleinte a hasnyálmirigy az inzulin termelésének növelésével reagál, de egy bizonyos ponton nem tud elegendő inzulint termelni a vércukorszint szabályozásához. Ezután egy 2-es típusú cukorbetegségről beszélünk.
Az emésztési funkciót ellátó hasnyálmirigy exokrin részének betegségei nagyon ritkán okozhatják a diabetes mellitus kialakulását.

Ez a téma is érdekelheti: Diéta cukorbetegségben