Az alkohol hatása - befolyás a különféle szervekre

Bevezetés - Hogyan befolyásolja az alkohol az embereket?

Amint alkoholt iszunk, az vérbe kerül. Az alkohol mennyiségének kis része már felszívódik a száj nyálkahártyáján és a nyelőcső nyálkahártyáján, és onnan szállítja a véráramba. Az alkohol többi része a gyomorban és a bél nyálkahártyáján (különösen a vékonybélben) engedi a vért.

Minél gyorsabban kerül az alkohol a vérbe, annál gyorsabban emelkedik a vér alkoholszintje és annál gyorsabban "részeg". A vérben az alkohol eloszlik a test összes szervében. A tüdő, a vesék és a bőr akár 10% -át is üríti ki az alkoholt, míg a máj lebontja annak nagy részét.

Az alkoholfogyasztás hatással van az agyra, a májra és az összes többi szervre. Még a legkisebb alkoholdózisok is hatással vannak az agyra, és az embertől és a hangulattól függően fokozott beszédességet, hangulatot és gátlást okozhatnak. Az alkohol irritációt és agresszivitást okozhat más emberekben is. Ha a vér alkoholszintje emelkedik, beszéd- és észlelési rendellenességek lépnek fel. Az érintett emberek fáradtságot és álmosságot okozhatnak. A legrosszabb esetben az alkoholmérgezés akár életveszélyes kómához is vezethet.

Olvassa el a témáról itt:

• Az alkohol következményei
• Alkohol megvonás

Hatás az agyra

Az alkohol egy sejt- és idegtoxin. Az alkohol rövid távú hatásai a központi idegrendszer idegsejtjeinek (az agy és a gerincvelő) megbontásán alapulnak. Úgy gondolják, hogy az alkohol membránfehérjékben tárolódik a sejtfalban, és ezáltal megzavarja ezek működését.
Az etanol (alkohol) elsősorban az ioncsatornákat, azaz a sejtmembránban levő fehérjéket érinti, amelyeket átmenetileg lehet megnyitni, például bizonyos anyagok be- vagy kimenetele céljából. Az alkohol stimulálja az agy úgynevezett GABA receptorokat és blokkolja az NMDA receptorokat.
Egyrészt ez gátolja az ingerek átvitelét a központi idegrendszerben, másrészt pedig fokozza az érzékenységet. A központi idegrendszer ezen manipulációja befolyásolja az egyensúly és a látás érzését. Az érintett személyeket egy keskeny látómező, az úgynevezett "alagút látás" szenved.

A magasabb vér-alkoholszint miatt a nagyobb mennyiségek miatt az alkohol hevesen zsibbadó hatással jár, és memóriavesztést okozhat. A sejttoxin-alkohol kiválthatja a fejlődő agysejtek „programozott sejthalálát”, és az agysejtek meghalhatnak. Ezt a folyamatot főként az úgynevezett kaszpázok indítják el. Ezek olyan enzimek, amelyek többek között az agysejtek sejthalálát okozzák.

A súlyos alkoholfogyasztás növeli az érzelmi képességeket, csökkenti a mentális teljesítményt és megváltoztatja a tudatosság érzékelését. Hányinger és hányás válthat ki. Ha rövid ideig nagyon nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak, akkor akut alkoholmérgezés lép fel. Ez azt jelenti, hogy a testet etanol (alkohol) mérgezi. Az alkoholmérgezés rontja az agy működését, mérgező a májra, rontja a vérképződést és neurotoxikus (idegmérgeként).
Az alkoholmérgezés keringési elégtelenséghez vagy légzési elégtelenség halálához vezethet.

Az alkohol veszélyes, és helytelen fogyasztás esetén káros lehet. Az alkohol kialakulása és hatása attól függ, hogy mennyi italt fogyaszt, az alkohol alkoholkoncentrációját, valamint hogy mikor és mennyi ideig evett.
Rövid távon az alkohol eltérő hatással van az agyra. Hosszú távon a súlyos fogyasztás súlyos változásokat okozhat az agyban, mivel az alkohol befolyásolja a vér-agy gát permeabilitását.
A vér-agy gát egy akadály a véráram és a központi idegrendszer között, amely állítólag megvédi az agyat a káros anyagoktól. Az alkohol hosszú távú fogyasztása károsíthatja a vér-agy gátat. A krónikus alkoholfogyasztás így viselkedésbeli neurológiai és gyulladásos betegségeket válthat ki az agyban. Ez növeli a bakteriális fertőzések iránti érzékenységet.

Sok krónikus alkoholfogyasztástól szenvedő ember gyakran nem kielégítő étrenddel rendelkezik. A Wernicke encephalopathia, a vitaminhiány miatti agyi rendellenesség ezért alkoholfogyasztással jár.

Egy másik betegség a Korsakoff-kóros szindróma, amelyben az emlékezetért és az orientációért felelős agyszerkezetek alkoholfogyasztás következtében elpusztulnak.

További információt a témáról itt talál:

• alkoholizmus
• Az alkohol következményei

Hatás a szívre

Az alkoholfogyasztásnak a szív- és érrendszerre gyakorolt ​​hatásáról évtizedek óta tárgyalják. Sok tudós úgy gondolja, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás, legfeljebb napi egy pohár vörösbor csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ha többet iszik, a szívkárosodás kockázata jelentősen megnő.
Az alkohol hirtelen növeli a vérnyomást, és így befolyásolja a szívverést. Ennek eredményeként a szív veri gyorsabban, mint a normál. Ez szívritmuszavarokhoz, például extrasisztolákhoz (további szívverések) és pitvarfibrillációhoz vezethet. A rendszeres alkoholfogyasztás még a fiatalokban is okozhat ekstrasisztolust. Ezek gyakran észrevétlenül maradnak, és egyébként egészséges állapotban is előfordulnak.
Hosszú távon a megnövekedett vérnyomás negatív hatással lehet a szív-érrendszerre. Azon alkoholistáknál, akik sokat fogyasztanak a nap folyamán, a magas vérnyomás gyakran kezelésre szorul. A túlzott alkoholfogyasztás elősegítheti a szívizom betegségeit és a szívritmuszavarokat, például a pitvarfibrillációt. A legrosszabb esetben az alkoholfogyasztás akár hirtelen szívhalálhoz is vezethet.

További információ: Palpitálás alkohol után - ez veszélyes?

Hatás a májra

A máj 90% -ban felelős az alkohol lebontásáért, és a leginkább szenved a túlzott fogyasztás miatt.
A máj az alkoholt két szakaszban bontja le a májenzimek segítségével.

• Az első szakaszban az alkoholt az alkoholdehidrogenáz enzim bontja le. Mérgező közbenső termék jön létre: acetaldehid. Alkohollal való visszaélés esetén az acetaldehid felelős a teljes szervezet károsodásáért.
• Az alkohol lebontásának második fázisában az acetaldehidet acetáttá (ecetsavvá) alakítják. Az ecetsavat tovább alakítják és bejuttatják a természetes anyagcserébe: a citromsav-ciklusba, a zsírsav-ciklusba és a koleszterin szintézisébe.
  A túlzott alkoholfogyasztásnál ezért több zsírsav képződik a májban. Ez magyarázza, hogy az alkoholfogyasztás miért vezethet zsíros májbetegséghez.
  
  Ha túl sok alkoholt fogyaszt, a test megpróbál alkalmazkodni az igényhez és aktiválja egy másik enzimet, a “vegyes funkciós oxidázt” (MEOS). Ez az enzim elősegíti az alkohol gyorsabb lebontását acetaldehiddé. A kapott méreg azonban nem bontható fel gyorsabban, hanem nagyobb mennyiségben van jelen a testben. Az acetaldehid rövid és középtávon már károsítja a májsejtek sejtfunkcióit. Hosszú távon a zsírsavak felhalmozódása a májban zsíros máj képződéséhez vezet.
  Idővel a zsíros máj gyulladást okozhat, ami zsíros máj hepatitiszt okozhat. Ez végül a májgörbék pusztulásához vezet.
  
  Hosszú távon a máj cirrhosis (zsugorodott máj) alakul ki. A májban fellépő gyulladásos folyamatok miatt a májsejteket helyettesítik funkcionális kötőszövetek, hogy a máj kevésbé és kevésbé hatékonyan tudja elvégezni feladatait. A májcirrózis sajnos visszafordíthatatlan, és az élet előrehaladtával veszélyeské válik.

További információ itt:

• Alkohol lebontás
• Xarelto és alkohol

A vesére gyakorolt ​​hatás

Az alkohol befolyásolja a vese hormonális egyensúlyát. Az alkoholfogyasztással gátolható az antidiuretikum (ADH, korábban vazopresszin) termelése. A hormon a hipotalamuszban termelődik, és a vízmérlegben szabályozási feladatokat lát el.
Az ADH antidiuretikás hatású. Ez azt jelenti, hogy a víz vízcsatornákon (akvaporinokon) keresztül abszorbeálódik a vesében. Ez azt jelenti, hogy a test a lehető legkevesebb vizet veszíti el a vizelettel.
Az alkohol azonban most gátolja az ADH felszabadulását. Ennek következménye az, hogy több víz ürül a vesén keresztül. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért kell gyakran ingyen fogyasztania a fürdőszobát.
Az alkoholnak a vesére kifejtett hatása miatt kiszáradás (vízvesztés) léphet fel. Ez megmagyarázza azt a kifejezett szomjúságot, amely sok embernek az ivást követő napon van, az úgynevezett "szomjúságot".

Hatás a gyomor-bélrendszerre

Az alkohol kb. Egynegyede a gyomorbélön keresztül jut a vérbe, a legtöbb a vékonybélben. Mindenekelőtt az alkohol a gyomor-bélrendszerben fokozza a véráramlást. Több termék képződik a gyomorban és a bélben, például emésztő enzimek és sósav, amelyet nagy mennyiségben találnak a gyomornedvben. Középtávon ez a gyomor túlsavasodásához vezet.
Ha hosszú ideig nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, a savasodás komplikációkat okozhat. A test nagy mennyiségben használja fel a meglévő ásványi anyagokat, és végül visszatér a csontok ásványi lerakódásainak igényei kielégítésére. Ha a csont anyagcseréje súlyosan károsodik, akkor csontritkulás alakulhat ki.

Az alkoholfogyasztás hosszú távon erősen irritálja a gyomor nyálkahártyáját, és nagy mennyiségű gyomorsav képződik. Ez gyakran akut gyomornyálkahártya-gyulladáshoz (gyomorhurut). Ha nem változtatja meg életmódját, és továbbra is rendszeresen fogyaszt alkoholt, a gyomor nyálkahártya-gyulladása krónikus lehet. A krónikus gastritis növeli a gyomorfekély kialakulásának kockázatát.
A bél más részei is gyulladást okozhatnak. Az akut bélgyulladás jellegzetes gastrointestinalis panaszokat, például émelygést, hányást és hasmenést okozhat. Ezenkívül hosszú távon romlik az étel emésztési képessége a gyomor-bélrendszerben.

Tudjon meg többet a témáról itt:

• Hányinger alkoholfogyasztás után
• A belek gyulladása

Hatás a szájnyálkahártyára

Az elfogyasztott alkohol egy része közvetlenül a száj nyálkahártyájából jut a véráramba. Ha gyakrabban fogyasztanak alkoholt nagy mennyiségben, a szájnyálkahártya egyre inkább kiszáradhat. Ez a száj nyálkahártyáját hosszú távon érzékeny baktériumokkal, például vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal szemben.
Az alkohol növeli a szájnyálkahártya gyulladásának kockázatát (Szájgyulladás). A szájon át alkalmazott nyálkahártya-gyulladás tipikus gyulladásos tünetekkel jár, mint például vörösödés, duzzanat, fájdalom, ízvesztés és esetleg a nyálkahártya vérzése, valamint rossz légzés, bélfekélyek (a szájnyálkahártya fájdalmas károsodása) vagy fekélyek (fekélyek).
Hosszú távon a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a szájrák kialakulásának kockázatát. A túlzott alkoholfogyasztás (alkoholfogyasztás) állítólag harmincszor növeli a szájüreg kialakulásának kockázatát.

Hatás a húgyhólyagra

Az alkohol aktiválja a szimpatikus (szimpatikus idegrendszert). Ez biztosítja, hogy a hólyag ellazuljon, így kitölthető legyen. Amikor a húgyhólyag nyomása jelentősen megnő, akkor felmerül a készség a fürdőszobába. A vese sok vizeletet termel, amikor alkoholt fogyaszt, és a húgyhólyag könnyen kitöltődik. Ez magyarázza, hogy miért kell gyakran vizelnie az alkoholfogyasztás során.

Hatás a herékre

Az alkohol negatív hatással lehet a szexualitásra. Amikor alkoholt fogyaszt, a vérben a nemi hormon tesztoszteron szintje csökken. Ennek eredményeként károsodik az idegátvitel az agyból a pénisz erektilis szövetébe, és zavart az erekció. Hosszú távon a krónikus alkoholfogyasztás impotenciához vezethet és csökkentheti a libidót.
A tudósok szerint a herék idővel összezsugorodik, és a férfiak sterilekké válhatnak. Az alkoholnak negatív hatása van a spermára is, és megváltoztatja alakját, így kevésbé könnyű bejutni a petesejtekbe.
Vannak olyan esetek is, amikor a férfiak krónikus alkoholfogyasztása a hormonális változások miatt feminizációhoz vezet. Például a zsírszövet könnyebben kapcsolódhat a csípőhöz és a mellkashoz.

További információ a témáról: Erekciós diszfunkció