Choroid

Szinonimák tágabb értelemben

Érbőr (uvea)

Orvosi: Choroid

Angol: choroid

bevezetés

A choroid (Choroid) az érbőr hátsó része (Uvea) a szem. A retina és a dermis közé középhéjként van beágyazva. Az érbőr magában foglalja az íriszt és a csilló testet is (Corpus ciliáris). Az erek hálózatával a szem szomszédos struktúráinak táplálására szolgál, és maga három rétegből áll. Mivel a choroid nem hordoz érzékeny idegrostokat, a fájdalom mindig az érzékeny idegrostokkal ellátott szomszédos struktúrák részvételét jelzi.

Az érhártyán keresztüli véráramlás a legerősebb az egész emberi testben.

A choroid szerkezete

A choroid az érbőrhöz tartozik, amelyet a szem középső bőrének is neveznek (Uvea). Az érhártyán kívül magában foglalja a szivárvány bőrét és a csilló testet. A retina között fekszik (retina) és a dermis (Sclera).

A choroid belülről kifelé a következő négy rétegből áll:

  • Lamina basalis (Kapcsolat a retinával)
  • Lamina choroidocapillaris (kis kapillárisok)
  • Lamina vasculosa (nagy artériák)
  • Lamina suprachoroidea (Kapcsolat a dermissel)

Az érhártya funkciója

A choroid (Choroid) számos funkcióval rendelkezik: sok eret tartalmaz, és így biztosítja a szemgolyó egyes részeinek ellátását (Bulbus oculi) oxigénnel és tápanyagokkal, amelyekre a sejteknek szükségük van a túléléshez. Különösen a retina külső rétege (retina) a choroid erek szolgáltatják. A retinának, akárcsak az agynak, van egy gátja, hogy csak kiválasztott anyagok kerülhessenek bele: a Vér-retina gát (hasonló: Vér-agy gát). Ezért a pigmenthám, amely anatómiailag a retinához tartozik, az érhártya és a retina között fekszik. A pigmenthám sejtjei szorosan összekapcsolódnak egymással, és biztosítják, hogy a vérből csak a szükséges elváltozások képesek behatolni a retinába. Az érhártya gazdag vérkeringése szintén az oka nemkívánatos "vörös szem" -hatás "fényképezéskor. Túlzott expozíció esetén a szemen vörösen csillog.

A choroid másik funkciója a szem befogadóképessége, vagyis a szem képessége, hogy tisztán lásson közeli vagy távoli tárgyakat. A choroidnak ezt a funkcióját felelős részét hívják Bruch membránja. A Bruch-membrán sok rugalmas szálat tartalmaz, és ellentétes a csillóizommal, amely összehúzza a lencsét a közeli látás érdekében, és ezáltal gömbölyűbbé teszi. A távolsági elhelyezkedést viszont a Bruch membrán rugalmas szálainak passzív helyreállító ereje, és ezáltal az érhártya biztosítja.

Végül, de nem utolsósorban a choroid is erősen pigmentált, és a fent említett pigment epitheliummal együtt biztosítja, hogy a lehető legkevesebbet visszaverődjön a szembe eső fény. Ehelyett a fény teljesen elnyelődik, ami nagyon fontos a különböző fényviszonyok esetén történő látáshoz. Ezenkívül az érhártya erős pigmentációja megakadályozza, hogy az üvegtesten belüli kontrollálatlan fényvisszaverődés zavaró ingereket okozzon a retinán.

Choroid anatómia

A choroid (Choroid) a vaszkuláris bőr három részének egyike (Uvea) a szem. Kívülről a retina ellen fekszik. Először is, a Bruch membrán kívülről kapcsolódik a retina sejtjeihez, amelyek a fényimpulzusokat fogadják (Fotoreceptorok). A Bruch membránja kötőszövetből áll, és szerkezeti fehérjeinek köszönhető (Kollagén rostok) és a visszafordíthatóan nyújtható rugalmas szálak is Lamina elastica hívott.

Ezt egy réteg követi, amely hálózatszerű elágazó kis erekkel (kapillárisokkal) rendelkezik. Az erek sejtjei egymástól távol helyezkednek el (fenestrált kapillárisok), így bizonyos vérkomponensek könnyen kiszabadulhatnak az erekből. Táplálkozásra használják. Ezeket az ablakokat a fényimpulzusokat befogadó sejtek (pigment hám vagy fotoreceptorok) és a Bruch membrán zárják le.

Az utolsó réteg nagyobb erekből áll, és az a réteg a plexusszerű elágazó kis erekkel (Choriocapillaris) kívülről. Az érhártya ezen legkülső rétege nagyobb ereket hordoz.Ezek többnyire vénák, amelyek vért visznek el a szemtől. A choroidot a dermis kifelé húzza (Sclera) korlátozott.

Illusztráció: Vízszintes metszet a bal szemgolyón keresztül, alulról nézve
  1. Szaruhártya - Szaruhártya
  2. Dermis - Sclera
  3. Iris - írisz
  4. Sugárzó testek - Corpus ciliáris
  5. Choroid - Choroid
  6. Retina - retina
  7. A szem elülső kamrája -
    Kamera elöl
  8. Kamra szöge -
    Angulus irodocomealis
  9. A szem hátsó kamrája -
    Kamera hátul
  10. Szemlencse - Lencse
  11. Üvegtest - Corpus vitreum
  12. Sárga folt - Macula lutea
  13. Vakfolt -
    Discus nervi optici
  14. Látóideg (2. koponyaideg) -
    Látóideg
  15. Fő látótér - Axis opticus
  16. A szemgolyó tengelye - Axis bulbi
  17. Oldalsó rectus szemizom -
    Oldalsó rectus izom
  18. Belső rectus szemizom -
    Medialis rectus izom

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

fiziológia

Az érhártya nagyszámú eret tartalmaz. Ezeknek összesen két feladata van. Az első fontos feladat a retina külső rétegének táplálása. Ezek elsősorban a fotoreceptorok, amelyek fogadják és továbbadják a fényimpulzusokat. A retina is több rétegből áll. A több belső réteg egy adott véredényen keresztül, nevezetesen a A retina központi artériája, biztosítani.

Megfigyelték, hogy a koroidnak nagyon magas a véráramlása az ereken keresztüli erős plexus képződés miatt, de a vörösvértestek oxigén kimerülése viszonylag alacsony. Ez az utalás az érhártya második fontos funkciójára, nevezetesen a hőmérséklet-szabályozásra. A szenzoros sejtek feldolgozása és továbbítása során (Fotoreceptorok) a beérkező fény ingerek hőt generálnak, amelyet az erek elvezetnek. Ez beállítja és stabilan tartja a szem hőmérsékletét.

Az érbetegségek

Mivel a choroid nem tartalmaz fájdalomrostokat, a fájdalom csak akkor jelentkezik, amikor a choroid betegségei átterjednek a szomszédos, fájdalomrostokkal ellátott területekre, vagy ha megnő a nyomás. Látászavarok azonban előfordulhatnak, amelyek súlyossága attól függ, hogy a betegség hol helyezkedik el a szem fundusán. A daganatok gyakran sokáig észrevétlenek maradnak.

Koroidális gyulladás

A choroid gyulladása (chorioditis) általában allergiás reakció (immunológiai betegség) következménye. Kiválthatja azonban kívülről a szembe jutó idegen testek, vagy az arc és a koponya más gyulladásos forrásaiból származó csírák is. Ennek oka az érhártya jó vérkeringése, amely nemcsak tápanyagokkal látja el, hanem fertőzés esetén kórokozókat és csírákat is terjeszthet az érhártyába. A lehetséges kórokozók lehetnek baktériumok, vírusok vagy gombák. Az immungyengült személyeket kockázati csoportnak tekintik, mivel a szervezet saját védelmi rendszere nem képes kellően megölni a csírákat.

Mivel maga az érhártya nem tartalmaz idegrostokat, a fájdalom csak akkor jelentkezik, ha a szomszédos struktúrák, például a dermis vagy a retina érintettek. Feszítő fájdalom jelentkezik, általában a megnövekedett intraokuláris nyomás következtében. Ezenkívül a szomszédos retina gyulladása következtében az érintettek látászavaroktól, felhősödéstől és ködösödéstől, valamint a vizuális teljesítmény általános csökkenésétől szenvednek. A legtöbb esetben észrevehetően kivörösödött szem látható kívülről.

A szemész először szemvizsgálatot végez, hogy megnézze, vannak-e már látótér-hiányok. A szemet ezután hasított lámpával vizsgálják meg, hogy értékelni lehessen a szem elülső és belső részét. Annak érdekében, hogy láthassuk a retinából és az alatta lévő szemekből álló fundust, a pupillát szélesre kell teríteni. Tonoszkópiát végeznek annak megállapítására, hogy a szem belsejében nőhet-e a nyomás.

A Chorioditis gyorsan kell cselekedni, mert ellenkező esetben állandó látászavarokhoz, rosszabb esetben vaksághoz vezethet. Az azonnali terápia kortizont tartalmazó tablettákból áll a gyulladás fókuszának leküzdésére. Ezenkívül nyomáscsökkentő gyógyszert adnak a környező struktúrák, például a látóideg fejének megóvására a megnövekedett nyomástól.

A choroidalis gyulladás egyedileg alakulhat ki mind a betegség folyamán, mind a súlyosságában. A pontos terápiát ezért szemésznek kell meghatároznia.

További információ itt: Koroidális gyulladás

Choroidalis coloboma

A Coloboma (Görögül "a megcsonkított") egy veleszületett vagy szerzett rés a szemben. A veleszületett változatban a szem embrionális fejlődése a terhesség 4.-15. Hetében a szemcsésze hasadékának elégtelen vagy helytelen záródását eredményezi. Ezen embriológiai rendellenességek okai még mindig a jelenlegi kutatások tárgyát képezik. Megvitatják az úgynevezett PAX gének mutációit, amelyek számos szabályozási funkciót töltenek be az embrionális fejlődésben.

A szerzett choroidalis colobomákat általában külső erőszak (pl. Szemfújás, baleset stb.) Vagy szövődmények okozzák a szemműtétek során.

További információ a témáról: Coloboma a szemen

Choroidalis hemangioma

A choroidalis hemangioma egy vaszkuláris tumor (hemangioma), amely a szem choroidjában található. A sok kis érbe és kapillárisba történő számos elágazás miatt a daganat is nagyon elágazó és üreges, mivel követi az erek menetét. Különösen a 10 és 40 év közötti embereket érinti. A choroidalis hemangioma általában jóindulatú, és tünetmentesen jelentkezik. Csak akkor, ha a kapillárisok környező szövetei érintettek (exudatív stádium), olyan látászavarok lépnek fel, mint zavaros vagy torz látás. A diagnózis felállításához ultrahang- vagy fluoreszcencia-angiográfiát végeznek a daganat kiterjedésének és méretének kimutatására. A kezelés csak akkor szükséges, ha vizuális fenyegetés van az exudatív szakaszban.

Choroidalis atrophia

A choroidalis atrophia a choroid sejtek halála miatti szövet atrophiára utal. Ez általában egy degenerált szövet, például daganat következménye. Az atrófia helyétől, méretétől és mértékétől függően ez jelentős következményekkel járhat a szem számára.

A kezdeti szakaszban látászavarok és fokozott érzékenység jelentkezik a fertőzések iránt, mivel többek között a vér-retina gát megzavarható, és a baktériumok akadálytalanul átjuthatnak a retinába. A súlyos choroidalis atrophia teljes vaksághoz vezethet.

Koroidális redők

A choroidalis redők általában a szemüregben lévő tömeg, például daganat, meszesedések vagy torlódott pupilla következtében keletkeznek. Ez fokozott külső nyomást gyakorol a szemgolyóra. Ez utat enged a nyomásnak, és a retina, a choroid és a dermis egyes szemrétegei felhajlanak. Ha csak az érhártya érintett, ez nem eredményez vizuális zavarokat. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a kis ereket a redők megszorítják, és ez elégtelen oxigén- és tápanyagellátáshoz vezet. Ha azonban a retina is érintett, akkor a retina redői látómező veszteségeket okoznak, amelyeket egyoldalú betegség esetén azonban az egészséges szem kompenzálhat.

Koroidális melanoma

A choroidalis melanoma (Malignus uvealis melanoma) egy rosszindulatú daganat, amely az érhártya pigmentált sejtjeiből, az ún Melanocitákakkor alakulhat ki, amikor ezek kezdenek kontrollálatlanul megosztódni. A szem leggyakoribb daganata, Európában 100 000-ből egy szenved. A betegség maximális életkora hatvan és hetven év között van. Mivel a degenerált melanociták tele vannak a melanin pigmenttel, a legtöbb choroidalis melanoma sötéten pigmentált.

A legtöbb rosszindulatú daganathoz hasonlóan a choroidalis melanoma is terjedni szokott (az esetek körülbelül 50% -a). Leginkább a véráramon keresztül terjed a májba. Ha már elterjedt, a betegség általában néhány hónapon / éven belül halálhoz vezet. Mivel a choroid, a test többi részével ellentétben, nem tartalmaz nyirokereket, amelyek az immunrendszer szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, a degenerált sejteket a test gyakran nem fedezi fel, ezért az immunrendszer nem küzd velük. A beteg ember tünetei főként látászavarok és kettős látás. A choroidalis melanomákat a szemész gyakran véletlenszerű felfedezésként fedezi fel.

A kezelési lehetőségek a sugárzástól és a lézeres terápiától a sugársebészetig és az érintett szem eltávolításáig terjednek.

A choroidalis melanomát meg kell különböztetni a choroidalis áttétektől. Ezek meglehetősen lapos, szürke-barna daganatok, amelyek többnyire mellrákból vagy tüdőrákból terjedtek ki. Differenciáldiagnózisként a jóindulatú choroidalis nevus is megtalálható.

Sokkal több információt olvashat a következő címen: Koroidális melanoma

Choroidalis nevus

A choroidalis melanomával szemben a choroidalis nevus jóindulatú, azaz jóindulatú daganat. Általában inkább pigmentált, élesen meghatározott és nem növekszik fokozatosan. A choroidalis nevus sötétnek tűnik a melanin felhalmozódása miatt (hasonló a bőrön lévő anyajegyhez). A retina alatt fekszik, és nem okoz vizuális zavarokat. A lakosság körülbelül 11% -a hordozza az ilyen nevusokat, így ez a szem belső leggyakoribb daganata. Többnyire veleszületett. Mivel nincsenek tünetek, a szem háttérvizsgálata során gyakran véletlenül veszik észre.

Ritkán, 10 000 esetből körülbelül 5 esetben egy ilyen nevus choroidalis melanoma alakulhat ki. Bizonyos tényezők, például a daganatban a folyadék mérete, elhelyezkedése, pigmentációja vagy felhalmozódása a degeneráció fokozott kockázatát jelzik. A choroidalis nevust ezért rendszeresen ellenőrizni kell, hogy mutat-e növekedési tendenciát. Félévente ellenőrzést kell szervezni. Ha a megállapítások nem egyértelműek, a szövetminta (biopszia) egyértelműséget nyújthat. Ezt egy kis tűvel kapják meg.

A szemfenék vizsgálata mellett fluoreszcein angiográfia, indocianin zöld angiográfia, szemfenék autofluoreszcencia és optikai koherencia tomográfia áll rendelkezésre a nevus vizsgálatához.

További információ erről:: Anyajegy a szemben

A choroid vizsgálata

Choroid

Ha az orvos a szemvizsgálat során speciális eszközökkel nézi át a pupillát (Oftalmoszkópia), a choroid csak nehezen értékelhető közvetlenül, mivel a retina anatómiai okokból korlátozza a choroid látképét. Az úgynevezett oftalmoszkópos kép fontos a betegségek diagnosztizálásához és lefolyásához. Az ultrahangvizsgálatok a choroid kóros elváltozásait is kimutathatják. A fluoreszcencia angiográfia az erek megjelenítésének speciális módját írja le. Ez egy képalkotó eljárás, amelynek során a szemfenékbe áramló véráramlást (lásd még: Fundoscopy) megfigyeljük és a gyógyszer által kiváltott, kitágult pupillán keresztül megfelelő festék beadásával értékeljük. A choroidalis tumor gyanúja esetén a szemre helyezett hideg fényforrás árnyékolást okozhat a daganat területén.