Anatómia-Lexikon

Felsőkarizmok

Melyik felkar izma van?

Bicepsz (M. biceps brachii)
Tricepsz (M. triceps brachii)
M. brachialis
M. anconeus

A felkar izmok részletesen, funkcióval

A felkar izmai vannak két csoport megosztva, az M. biceps brachii és a M. brachialis az izmok elülső csoport, a M. triceps brachii és M. anconeus a hátsó csoporté. Az osztást nemcsak az érthetőség kedvéért használják, hanem funkcionálisan is felosztja az izmokat.

A két elülső izom közül a nagyobb az Bicepsz izom. Neve alakjából származik és latinról németre fordítva jelentése: "kétfejű karizom". Ezért két izomhasú izomról van szó, amelyek közül az egyik a coracoid folyamatban keletkezik, a lapocka csontos kiemelkedése, a második a vállízület felületének felső szélén, szintén a lapocka oldalán. Tehát a lapockától, a lapockától húzódik a felkarcsont fölé az alkarig, és elkezdi érdesíteni a csontokat a könyökcsonkon és a sugárnál. Tehát ez az A bicepsz izom két ízületű izom, és funkciókat lát el a Vállízületvalamint a könyökízületben. Befelé fordítja a karját, és segít oldalra és előre emelni. Ezenkívül meghajlítja a könyököt, és segíti az alkar kifelé irányuló forgását (úgynevezett szupináció). Ez az alkar elforduló mozgása, amelynek eredményeként a tenyér felfelé mutat.

A M. biceps brachii-t és a M. brachialis-t az musculocutanus ideg táplálja. Ez része a nagyon nagynak Brachialis plexus, az idegfonat, amely az egész karot motoros és érzékszervi idegekkel látja el. A motoros idegek irányítják az izmok mozgását, az érzékszervi idegek pedig információt továbbítanak az érzésről és érzésről, például bizsergésről vagy fájdalomról. Az első csoport második izma az Brachialis izom, ami olyasmit jelent, mint "karizom". A humeruson, a humeruson kezdődik, és a ulnánál ér véget. Csak egy ízületet húz át, a könyökízületet. Feladata a könyök meghajlítása. A muskulocutan ideg mellett a radiális idegen keresztül is táplálja. A radiális ideg szintén a brachialis plexus része.

Ábra karizmok

Jobb oldali ábra: A - a hajlító oldal (tenyér oldal) és B - izom a nyújtó oldal (háti oldal) izmai

Karizmok

Kétfejű felkar izom
(Bicepsz) rövid fej -
M. biceps brachii, caput breve
Kétfejű felkar izom
(Bicepsz) hosszú fej -
M. biceps brachii, caput longum
Felső kar izma (karhajlító) -
Brachialis izom
Háromfejű felkar izom
(Tricepsz) oldalsó fej -
M. triceps brachii, caput laterale
Háromfejű felkar izom
(Triceps) hosszú fej -
M. triceps brachii, Caput longum
Háromfejű felkar izom
(Tricepsz) belső fej -
Triceps brachii izom,
Caput mediale
Porcizom - Izom anconeus
Könyök - Olecranon
Felső kar-küllő-izom -
Brachioradialis izom
Hosszú küllős oldali kézegyenesítő -
Izom extensor carpi radialis longus
Küllőoldali kézi hajlító -
Izom flexor carpi radialis
Felületi ujjhajlító -
Izom flexor digitorum superficialis
Hosszú tenyér ínfeszítő -
Palmaris longus izom
Extensor ínheveder -
Retinaculum musculorum extensorum
Rövid kézi egyengető a küllő oldalán -
Izom extensor carpi radialis brevis
Könyök oldalú kézhajlító -
Izom flexor carpi ulnaris
Ujjnyújtó -
Izom extensor digitorum
Trapezius -
Trapéz izom
Deltoid -
Deltoid izom
Pectoralis major -
Pectoralis major izom

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

A hátsó izomcsoport harmadik és első izma a Triceps brachii izom. Három izomdaganatból áll, innen ered a neve. A bicepsz brachii izomhoz hasonlóan ez egy két ízületű izom, amely a váll és a könyök ízületeiben lát el funkciókat. Első izomhasának, amelyet hosszú fejnek is neveznek, újból a lapocka származik, de ezúttal a hátán. A második, középső fej, valamint a harmadik, rövid fej közvetlenül a felkarcsonthoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy csak az első izomhas, a M. triceps brachii caput longum vesz részt a vállmozgásokban, míg mindhárman a könyökízületet mozgatják. Ott a M. triceps brachii egységként kapcsolódik az ulna hátsó részén egy kiálló csonthoz (az úgynevezett olecranonhoz). Az olecranon a kar meghajlításával a bőrön keresztül is érezhető egyértelműen. A triceps brachii izom segítségével a kar hátrafelé emelhető és a test oldalához nyomható. Kinyújtja a könyökét.

Itt is a tápláló ideg a radiális ideg. Az utolsó felkar izom a nagyon kicsi anconeus izom (Musculus anconeus). Közvetlenül a könyökízület felett, a felkarcsont alsó végén keletkezik, és a tricepszel együtt az ulna olecranonjához kapcsolódik. Ezért a könyökízület nyújtója és egyízületű. Ezenkívül feladata az ízületi tok megfeszítése és ezáltal ellenállás nélküli mozgások lehetővé tétele. A radiális ideg biztosítja. Artériálisan a felkar összes izma a subclavia artéria ágaiból táplálkozik, amelyek a hónalj szintjén összeolvadnak a hónalji artériába, a felkar szintjén a brachialis artériába, végül a radiális és ulnáris artériákba. Ez egy és ugyanaz az artéria, amely a kar mentén haladva ismételten kis oldalágakat ad ki, így kisebb méretűvé válik. Valahányszor egy kiemelkedő anatómiai ponton halad át, a neve megváltozik. Az izmokból származó vénás vért a kar vénáin keresztül visszaszállítják a szívbe.

Veszélyes, ha az egyik felkar izma megrándul?

Először is tisztázni kell, hogy mit is jelent pontosan, ha egy izom megrándul. Annak érdekében, hogy az izmok megfeszüljenek és ennek hatására megmozgassák testünket, elektromos jelet kell kapniuk egy idegtől. Az idegszál azonban nem az egész izomot irányítja, hanem csak néhány izomrostot, vagyis csak az izom kis részegységeit. Az ilyen idegrostot "izomrostjaival" együtt motoros egységnek nevezik. Ha csak egy ilyen motoros egységet stimulálnak, de az egész izom nem villamosan stimulálódik, a rostok megrándulnak, de nem tudnak irányított, értelmes mozgást végrehajtani. Ezután érezhetjük ezt a rángatózást. Tehát, ha az egyik felkar izma megrándul, az izomnak csak egy része aktiválódik, míg a többi nyugodt marad. Ez azt jelenti, hogy nem veszélyes, ha a felkar izma megrándul, mert ez egy teljesen normális esemény, amely a testben zajlik. Ilyen rángatózás gyakran jelentkezhet feszültség után, például miután sportoltunk és sokat használtuk a karunkat. Az egyes idegrostok még nem vették észre, hogy úgy mondjam, hogy az edzés valóban véget ért, és továbbra is elektromos jeleket adnak. Amíg a rángatózás nem válik fájdalmassá, nem terjed vagy „bizserg”, addig nincs miért aggódni.

Olvasson erről többet az izomgörcsökről szóló szakaszokban, és különösen, ha bizsergő érzése van, a brachialis plexus bénulása alatt.

Az izomrángás azonban veszélyes lehet, ha hosszú ideig tart és ok nélkül, azaz előzetes stressz nélkül jelentkezik, orvoshoz kell fordulnia. Ekkor az ideg tényleges károsodása vagy az ideg és az izom összekapcsolódása jelen lehet.

A felkar izma edzett

Rossz, ha a felkar izma edzett? Valószínűleg nem. Az edzett azt jelenti, hogy az izom egyértelműen tapintható és hajthatatlan a bőrön keresztül. Az ilyen edzés hatással lehet az egész izomra vagy csak az egyes területekre. Ennek oka általában a fenti fasciákhoz tapadó izmok, vagyis a kötőszövet, amely az izmokat bőrként burkolja. Az ilyen kötvények általában önmaguktól jönnek létre. Ha azonban tovább tartanak, melegséggel és mozgással kezelhetők. Semmiképpen sem szabad az izmot megtartani és ne mozogj, mert ez még keményebbé válik.

A felkar izma fáj

A túl sok és túl nagy megterhelés túlságosan megterheli izmainkat. Ez feszültségessé és fájdalmassá válik. Ez gyakran olyan izmoknál fordul elő, amelyek főként „tartó munkát” végeznek, vagyis azoknál az izmoknál, amelyek folyamatosan feszültek, hogy egyenesen és egyenesen tartsanak minket. Ezek főleg a hát, a nyak és a váll izmai. Ha fájdalma van a felkar izmaiban, az meglehetősen szokatlan. A felkar izmainak fájdalmának oka általában túlterhelés az izmok gyakorlása során, és nem rossz testtartás. Míg a hátfájás esetén túl sok testmozgás javasolt, a felkar izomfájdalmát melegséggel és könnyű mozdulatokkal kell kezelni. Az izmokat ezért továbbra is használni kell, de nem nagy súly mellett. Kerülnie kell a nehéz táskák emelését is. Legtöbbször a fájdalom akkor jelentkezik, amikor helytelen rövid és erős mozdulatot hajtottunk végre, ezáltal Izomrostok húzva voltak. Ezeknek aztán lassan meg kell javítaniuk magukat. Csak mérsékelt támogatást kínálunk Önnek, és mindenképpen kerülnünk kell a további sérüléseket. Ha azonban a fájdalom a vállába sugárzik, égőnek és bizsergőnek érzi magát, vagy a kar egyes részei még zsibbadnak is, akkor orvoshoz kell fordulniahogy kizárja az idegek esetleges sérülését.

Gyakorold a felkar izmait

Különböző típusú képzés létezik. Példák: fitnesz edzés, erősítő edzés, testépítés vagy anaerob edzés.

Általában az izmok edzésének legjobb módja a természetes mozgásuk utánzása és megismétlése. Ez azt jelenti, hogy megnézed, mi a normális funkciójuk, majd edzed ezt a mozgást. Ezt megteheti akár saját testsúlyával, akár nehéz tárgyak, például súlyzók segítségével. Ha a bicepsz brachii izmot akarja edzeni, akkor a legjobb, ha ezt súlyzókkal végzi, és nem a saját súlyával.

Mivel a bicepsz a legerősebb supinátor, vagyis a csukló forgatója, ezt a mozgást be kell vonni az edzésbe. A könyököt a törzshöz kell tartani. Lehajlítja a könyökben lógó nyugodt karját, és hajlítás közben felfelé fordítja a tenyerét. Ha újra kinyújtja a karját, nem szabad lazítani, amennyire csak megy. A karban mindig kell lennie egy bizonyos alapfeszültségnek. Ennek a mozdulatnak az ismétléseinek száma a súlytól függ, de körülbelül 15-20-szorosának kell lennie. Ezután körülbelül két-három alkalommal végez egy ilyen mozgáskészletet.

Ha a M. biceps brachii-t edzi, akkor a M. brachialis-t is. A triceps brachii izom testtömeggel jól edzhető. Minden olyan mozgás, amely a könyökízület aktív meghosszabbítását jelenti, magában foglalja a tricepszet. Ez például a fekvőtámasz vagy a mellmozdulatok során a kar mozgása lehet. Természetesen a tricepszet súlyzókkal is edzheti. Ehhez emelje felfelé és felfelé a karját egyenes helyzetben. Ez a váll izomrögzítéseit is edzi. Ismételten meg kell ismételni a mozgást 15-20 alkalommal. Egy 20 ismétlésből álló készlet egy halmazt jelent, ezek közül 2-3 kitöltést kell kitölteni. Ideális esetben 48 órának, azaz két napnak kell lennie az ilyen képzési egységek között, amelyek két-három sorozatból állnak. Ez idő alatt az izom regenerálódott, így helyreállt és újra teljesen megterhelhető. Ha az egységek közötti idő túl rövid, ez gyorsan izomsérülésekhez vezethet, különösen a kezdők számára. Ha viszont túl hosszú, akkor az izomépítő hatás lényegesen kisebb.