tüdő

meghatározás

A tüdő (pulmo) a test szerve, amely felelős a megfelelő oxigénbevitelért és ellátásért. Két térben és funkcionálisan független tüdőből áll, és ezekkel körülveszi a szívet. A két szerv közösen fekszik a mellkasban (mellkas), a bordák védik. A tüdőnek nincs saját alakja, de domborművében a környező struktúrák (alul a rekeszizom, középen a szív, a bordákon kívül, a légcső és a nyelőcső felett) formálják.

A levegőt vezető légutak felépítése

A tüdő anatómiájának megértésének legegyszerűbb módja a belélegzett levegő útjának követése:

Keresztül száj vagy a orr a levegő bejut a testbe. Aztán belefolyik a torok (Garat), majd a Gége (gége) a hangráncokkal.
Eddig a pontig a légi és az étkezési útvonal azonos. A kezdet a hangráncok közötti járaton kezdődik, amelyek a felső légutak legszűkebb pontját képezik légcső (Légcső).
Ban,-ben érzéstelenítés és sürgősségi betegek esetében ezt a szűk keresztmetszetet egy cső (szellőzőtömlő) hidalja át (Intubáció) a gép által történő ellátáshoz Szellőzés hogy biztosítani tudják. A hanghajtásoktól kezdve a következő szakaszok mindegyike tisztán levegővezető; ha idegentestek kerülnek ide, az egyik beszél törekvésami aztán kiváltja a köhögési reflexet.

A légcsatornák anatómiája

1. Jobb tüdő -
   Pulmodexter
2. Bal tüdő -
   Pulmo baljós
3. Orrüreg - Cavitas nasi
4. Szájüreg - Cavitas oris
5. Torok - Garat
6. Gége - gége
7. Légcső (kb. 20 cm) - Légcső
8. A légcső elágazása -
   Bifurcatio tracheae
9. Jobb fő hörgő -
   Bronchus principalis dexter
10. Bal fő hörgő -
    Bronchus principalis baljós
11. Tüdőcsúcs - Apex pulmonis
12. Felső lebeny - Superior lebeny
13. Dőlt tüdőhasadék -
    Fissura obliqua
14. Alsó lebeny -
    Alsó lebeny
15. A tüdő alsó széle -
    Margo alsóbbrendű
16. Középső lebeny -
    Lobe medius
    (csak a jobb tüdőn)
17. Vízszintes hasadék hasadék
    (a jobb és a felső lebeny között)
    Vízszintes repedés

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

1. Bronchiole
   (porcmentes kisebb
   Bronchus) -
   Bronchiolus
2. A tüdőartéria ága -
   Tüdőartéria
3. Vége bronchiole -
   Légzési bronchiolus
4. Alveoláris csatorna -
   Alveoláris csatorna
5. Alveoli hüvely -
   Interalveolaris septum
6. Rugalmas szálas kosár
   az alveolusok -
   Fibrae elasticae
7. Tüdő kapilláris hálózat -
   Rete capillare
8. A tüdő vénájának ága -
   Pulmonalis véna

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

A légcső nagyon messze van a nyakban, így lehetőség van a légcső metszésére (Cricothyrotomia). Ez biztosítja a tüdőhöz való hozzáférést a felső légutak elzáródása esetén (pl. Hányás miatt).
A légcső fala a légzőrendszerre jellemző csillós sejtekből áll. Ezeknek a csillósejteknek a felületén finom szőrszálak vannak (mozi csillók), amelyekkel a nyálkákat és az idegen testeket (pl. Baktériumokat) a száj felé szállítják a torok felé.
A nyálka speciális antibakteriális (baktériumok elleni) anyagokat tartalmaz, és egy másik speciális sejttípus (úgynevezett serlegsejtek) alkotja.
Mechanikus és immunológiai (baktériumos védekezés) védő funkcióval rendelkezik. Különböző okok, különösen a cigarettafüst (dohányzás) a csillósejtek irritációjához és fokozott nyálkaképződéshez vezetnek.

A körülbelül 20 cm hosszú szellőzőcső végül a mellkasban egy bal és jobb fő hörgőbe (Bifurcatio tracheae) ágazik, amelyek ezután a jobb, illetve a bal tüdőbe vezetnek. A jobb hörgő (= az élvezetcső ága) valamivel nagyobb és meredekebb szögben fut, így a lenyelt idegen testek nagyobb valószínűséggel kerülnek a jobb tüdőbe.
Az a pont, amikor a Bronchi a tüdőbe való belépést hilusnak nevezzük; a vér és a nyirokerek itt is bejutnak a tüdőbe.

A tüdő szerkezete

A tüdőben a hörgők összesen több mint 20 osztódáson mennek keresztül: Először megkülönböztetnek három jobb oldali és két bal karot, amelyek tovább oszthatók. A hörgők falai porcmerevítőket és sima izomzat (Hörgőizmok), amelynek során a porcszálak állománya folyamatosan csökken, nagyobb távolságra a szájtól.
A Porcmerevítők feladata, hogy megakadályozza a hörgők összeomlását belégzéskor (negatív nyomás a tüdőszövetben!). Ahogy végigfutnak a tüdőszöveten, a hörgőket a pulmonalis artériák kísérik, a jobb szívből származó oxigénmentes vérrel.
Ezzel szemben az oxigénben gazdag vérrel rendelkező vénák az egyes tüdőszegmensek közötti határokban futnak.Ez azért fontos, mert a sebész könnyen eligazodhat a tüdőszövetben, és ha szükséges, eltávolíthatja az egyes szegmenseket a fennmaradó szövet funkcióvesztése nélkül (részleges tüdőreszekció).

A légutak ágainak vége a Alveoli. Bár nagyon kicsiek (átmérőjük jóval 1 mm alatt van), olyan sok (becslések szerint 300 millió darab), hogy teljes felületük akkora, mint egy teniszpálya.
Ha csökken az alveolusok teljes felülete, amely fontos a gázcseréhez (oxigén be - szén-dioxid ki), akkor az egyikről beszélünk korlátozó szellőzési rendellenesség. Ennek a betegségnek a tünetei a légszomj és a felgyorsult légzési sebesség, mivel a helyhiány miatt nem elegendő oxigént képes felszívni egy légzés.
Az egyes alveolusok szőlőként vannak csoportosítva a hörgők legkisebb nyúlványai körül. Mivel nem légvezető, hanem légcserés feladatuk van, speciális falszerkezettel rendelkeznek. A sejtek különösen vékonyak, és már nincsenek a légzőrendszerre jellemző csillók.

Az alveolus falában más speciális sejtek is találhatók. Feladatuk felületaktív anyag, zsír és fehérje keverék kialakítása, amely felelős az alveolusok felületi feszültségének csökkentéséért.
A felületi feszültség az az erő, amely az alveolus fal és a nyálkahártya közötti, valamint az alveolusok belsejében lévő légtér közötti levegő-folyadék határon érvényesül. A felületi feszültség hatására az alveolusok összehúzódásra hajlamosak. Ezt a tendenciát elősegíti a tüdőszövet számos elasztikus szála, amelyek belégzéskor megnyúlnak, és amelyek a kilégzés mozgatórugói.

Apró erek (kapillárisok), de nyirokerek nem, az alveolusok falában és a legkisebb hörgőkben futnak. Ez megnehezíti a test számára a nyirokrendszer munkájának elvégzését (a folyadékok elszállítását).
Ezért a folyadék felhalmozódása ezen a területen (tüdőödéma) a funkció jelentős károsodásához vezet.

Az erek szállítják a felhasznált vért, és felszabadítják az anyagcsere végtermékét (szén-dioxid; CO2) az alveolusokban. Ugyanakkor friss oxigént vesznek fel, és a bal szíven keresztül jutnak a nagy vérkeringésbe. Ez a gázcsere a vérsejtek és az alveoláris fal közötti érintkezési idő alatt, mindössze 0,3 másodperc alatt zajlik le!

Ha ismét követi a levegő útját, akkor azt tapasztalja, hogy minden légutak közvetlen kapcsolatban állnak a környezettel; az ajkak és az alveolusok belső bélése között nincs akadály.
Mivel 500 ml levegőt lélegeznek be légzésenként (percenként körülbelül 12-szer), el lehet képzelni, hogy a tüdő intenzíven szembesül a környezetből származó vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal.
Ezenkívül a tüdőszövet nyálkahártyájával kiváló növekedési feltételeket kínál mindenféle kórokozó számára. A légzőszervek minden szakaszában találhatók a szervezet saját védelmi rendszerének (immunrendszere) sejtjei, amelyek közül néhány megpróbálja elhárítani ezt a veszélyt közvetlenül, néhányat a kiadott termékeken keresztül. Ennek elmulasztása a légvezetõ rendszerek gyulladásához vezet (hörghurut) vagy rosszabb esetben maga a tüdőgyulladás.

Olvassa el cikkünket is: Idegen testek a tüdőben - Ezt kell tennie

A tüdő anatómiája és elhelyezkedése

1. Jobb tüdő
2. Szélcső (légcső)
3. Tracheális elágazás (carina)
4. Bal tüdő

A tüdő felfüggesztése

A tüdőt egyfajta bőr veszi körül, a Tüdőmembrán (pleura).
A tüdőmembrán két levélből áll, amelyek a tüdő belépési pontján (hilus) egyesülnek egymással. A belső lap (Visceralis pleura) nagyon közel áll a tényleges tüdőszövethez. A külső lap (pleura parietalis) a mellkasát (mellkasát) belülről vonalazza, apró rést hozva létre a két levél között.
Ezt a rést, más néven pleurális rést, néhány milliliter folyadék tölti ki. Ennek eredményeként a tüdő átnyúlik a mellkason, és nem omolhat össze. Másrészt a tüdő lélegző a mellkashoz képest.

Pleura tér

Mindenki ismeri az otthoni jelenséget: Ha két üveglemezt vízzel egymáshoz nyom, akkor egymáshoz csúsztathatja őket - nem tudja leválasztani egymástól.
Így működik a pleurális tér!

A tüdőszövet hajlamos összeomlani a rugalmas szálak miatt, de a tüdő membránja a mellkashoz kapcsolódik. Összességében negatív nyomás van a két tüdő közötti résben.
Ha a mellkas sérülései vannak, vagy a tüdőszövet szakad, a két levél közötti résbe levegő áramlik, és a tüdő összeomlik; klinikai képe Pneumothorax.
További információk témánk alatt találhatók: Pneumothorax.

Különböző okok miatt (Szív elégtelenség (Szívelégtelenség), daganatok, gyulladás), több folyadék is a pleurális térbe kerülhet.
Ebben az esetben az a Mellkasi folyadékgyülem.
Az effúzió általában a pleurális tér legmélyebb pontjain gyűlik össze, nevezetesen a rekeszizom és a bordák közötti oldalirányú szögekben. Mindkét esetben a légzés megnehezül.

A tüdő nagyon finom lesz bosszant ez irányíthatja a fájdalmat. A mellhártyát érintő sérülések ezért nagyon fájdalmasak. Ezzel szemben a tüdőszövet nem képes fájdalmat érezni az idegpályák hiánya miatt.

A mellkas felépítése

1. Kulcscsont
2. borda
3. tüdő
4. Mellkas
5. szív
6. diafragma
7. máj
8. Mediastinum
9. A bőr artériája (aorta)
10. Superior vena cava (vena cava)

A homlokkal párhuzamosan (homlokvágás) most vágás történt, amely még a beleket is eltalálja. Mindkét tüdő elvágva, a szívet, amelyet részben a tüdő borított, most már teljes dicsőségében látható. Ezenkívül világossá válik a csomagtartó többszintes szerkezete: A hasüreg a májjal és a gyomorral a mellkas alatt fekszik, a rekeszizom képviseli a határt.

A légzés mechanikája

A tüdő nem olyan izmok, amelyek önállóan mozognak, hanem üreges szervek, nagy cserealappal, amelyeket "szellőztetni" kell. Erre a célra a tüdő az ún Mellhártyaami a mellkason van. A mellkas bordái között erős izmos kapcsolatok vannak. Minden lélegzetvételükkel meghúznak Izmok a bordák között együtt és az diafragma összehúzódik, aminek következtében a membrán ellapul. Mivel a mellhártya a membránhoz és a bordákhoz is kapcsolódik, az izomaktivitás biztosítja a mellkas kitágulását. Ezzel a mellkasi megnagyobbodással a mellkashoz rögzített tüdő kitágul. Ez a terjeszkedés válik negatív nyomással a szükséges levegőt a tüdőbe szívják, és az alveolusokban gázcsere zajlik.

További információt erről a témáról itt talál: lélegző

A tüdő betegségei

A tüdő összeomlása

A tüdő és a mellkas belső része közötti nagyon stabil kapcsolat ellenére a tüdő egyes részei leválhatnak és összeomolhatnak. Ez leginkább akkor fordul elő, ha kapcsolat van a mellhártyatér, amelyben negatív nyomás van, és a külső levegő között. A csatlakozás lehetővé teszi, hogy a negatív nyomás kifelé menjen, és fellazul a tüdő tapadása, amely aztán összeomlik. A Plaura rés és a külső levegő közötti kapcsolatot pneumothorax néven ismerjük. Leggyakrabban a pneumothorax egy olyan orvosi eljárás után alakul ki, amelynek során például a felesleges vizet kilyukasztják a mellhártya üregéből. Ebben az esetben a pleurális teret véletlenül átszúrja a kezelő tűje, a levegő beáramlik és enyhíti a mellhártyatér negatív nyomását, ami az érintett tüdő összeomlásához vezethet.

Ez azonban ugyanúgy előfordulhat, különösen a sportos fiatal férfiaknál, amelyet ezután spontán pneumothoraxnak neveznek.
A pneumothorax első jelei a légszomj, a rossz közérzet és a gyorsan dobogó szív. Néha a pneumothorax egyáltalán nem okozhat tüneteket, és csak a tüdő röntgenfelvételén válik észrevehetővé.

További információ a témáról: Mellkas röntgen (mellkas röntgen)

Míg az egyszerű és egyoldalú pneumothoraxot azonnal kezelni kell, a kétoldali pneumothorax vagy a feszítő pneumothorax abszolút vészhelyzet. A feszült pneumothoraxban van egyfajta szelep, hogy a kívülről érkező levegő belélegezve beléphessen a pleurális térbe, de nem tud elmenekülni újra. Minden lélegzetvételnél a pleurális térben növekszik a levegő mennyisége, így a belső szervek és különösen a szív az összeesett tüdő oldalára tolódnak, ami súlyos keringési korlátozásokhoz vezethet. A pneumothorax kezelésére egy lefolyó kívülről a pleurális térbe tolódik, ezáltal helyreállítja a negatív nyomást. Ez azt eredményezi, hogy a tüdő ismét tágul, amely aztán újra normálisan szellőztethető.

A tüdőszövetben bekövetkező változások, például tüdőgyulladás, vagy a hörgők elzáródása a tüdő szakaszainak összeomlásához vezethet. Ezt akkor atelektázisnak nevezik.

Ég a tüdőben

Égő érzés, amelyet a beteg érez a tüdő területén különböző okok birtokolni.

Belélegzett, mérgező anyagok, pl. Mérgező füst tűz után, szinte mindig van ilyen Irritáció a hörgők nagyon érzékeny hámjának. A Füst belélegzése életveszélyes állapotot jelenthet. Minél hosszabb ideig van kitéve mérgező füstnek vagy gáznak, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a mérgezés az egész testben bekövetkezik. Az érintett általában észreveszi ezeket az irritációkat égő érzés belégzéskor és kilégzéskor.
A belégzés és a kilégzés égető érzése sokkal gyakoribb hosszú hörghurut után. Különösen makacs köhögni a tüdő hámja irritálódik, amelyet az érintett személy égő érzéssel regisztrál a belégzés és a kilégzés során. Az égő érzés általában addig tart, amíg a tartós köhögés el nem tűnik, vagy a száraz köhögés nyálkás köhögéssé válik.

Után Az ok tisztázása az orvos különféle intézkedésekkel enyhítheti a tüdő égő érzését. Egyrészt kellene szorosan illeszkedő nyálka gyógyszeres kezeléssel, mint ACC vagy NAC meg kell oldani. Alternatív megoldásként vagy ezen felül a Gőz belégzése kell elvégezni. Ehhez meg kell töltenie egy edényt vízzel és valami Kamilla kivonat csináld ezt. Ezt követően az elegyet felforraljuk, kivesszük a tűzhelyből, és a belégzést egy törülközővel a fej fölött megkezdjük. Az inhaláció kb Utolsó 10-15 perc és naponta 2-szer kell elvégezni. A gőz belégzésével a kamilla kivonata nagyon finom cseppeken keresztül jut a tüdőbe, és így a Gyulladáscsökkentő az égő hörgők hámjának. Rendszeres használat esetén a tüneteknek egy héten belül javulniuk kell.

A tüdő tisztítása

Nincs tényleges tüdőtisztítás. Van azonban olyan viselkedésmód, amely biztosítja, hogy a tüdőben idővel felhalmozódott méreganyagok és kátrányos anyagok lassan elmosódjanak. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell lenniük rendszeresen alkalmazható és pozitív hatás jelentkezik csak hosszú idő után tovább.

Az első intézkedés, amelyet a lehető legjobb módon kell végrehajtani, a méreganyagok belélegzésének csökkentése, amely természetesen magában foglalja a dohányzásról való leszokást vagy a passzív dohányzás csökkentését is.
Ezt követően a Gőz belégzése végezzük, amely biztosítja az érzékeny tüdőhám regenerálódását és az ott jelenlévő gyulladás gyorsabb feloldódását. Által tiszta levegőt lélegezni a tüdő gyorsabban regenerálódhat. Különösen a beutazás Hegyi régiók vagy a tenger gondoskodjon arról, hogy legalább az utazás ideje alatt tiszta levegőt lehessen lélegezni. A lehetőség is van mesterséges sóalagutak vagy sóbarlangok ahol só inhalációt végezhet. Ez az intézkedés gyorsabb regenerálódáshoz és a "tüdő tisztításához" is vezet

Tüdőszúrás

Különbséget tesznek azok között, amelyeket gyakran végeznek Pleuralis defekt a kissé ritkábban végrehajtottaktól Tüdőszúrás.

A mellhártya szúrása könnyen elvégezhető, és bármikor megtörténhet Folyadék a pleurális térben felhalmozódik és megnyomja a tüdőt. Előzetes ultrahang-ellenőrzés után és steril körülmények között a mellhártyát kívülről egy kis tűvel átszúrják, és a folyadékot a tűn keresztül elvezetik.

A ritkább Tüdőszúrás mindig akkor történik, amikor a gyanús lelet vagy a tüdőbe fókuszál, de a pontos oka nem ismert. A tüdőszúrást mindig CT-vizsgálat segítségével hajtják végre, és ennek célja Szövetminták hogy profitáljon a gyanús kandallóból a szorosabb kivizsgálás érdekében. Ehhez a CT-Felvétel készül, és a gyanús leletek megjelennek, tehát aztán a Szúrótű átszúrja a mellkas falát és a tüdőt legyen a kályha. Az eljárás a fókusz helyétől függ néhány perc, legfeljebb fél óra.
Ha ilyen gyanús gócok vannak a nagy hörgők közelében, megpróbálják a mintákat áthaladni a Tüdővizsgálat (bronchoszkópia) nyerni, hogy ne sértse meg a mellkasát.

Ha tüdőrák gyanúja merül fel, a mintákat gyakran a tüdő szúrásával nyerik.