neuralgia

bevezetés

A neuralgia az idegfájdalom technikai kifejezése, és leírja az ideg ellátó területén fellépő fájdalmat. Ezt az ideg sérülése váltja ki, nem pedig a környező szövet károsodása.
A mechanikus hatások, például nyomás, gyulladás, anyagcsere-rendellenességek, kémiai hatások, például kémiai égési sérülések és sugárterhelés felelősek az idegkárosodásért.

Melyek a neuralgia mögöttes okai?

A neuralgia egy ideg károsodásának következménye. Az idegrostok különböző módon irritálódnak és irritálódnak, amelyek ezután fájdalmat okoznak. A fájdalom kiváltó mechanizmusának különböző okai lehetnek. Lehetséges például, hogy az ideg szigetelő rétege megsérült, ezért a folyamatos izgalom továbbjut a fájdalom rostokba és aktiválja őket. Ezenkívül az ideget egy sérülés blokkolhatja, ami az információ hiányához vezet az agyban, és következésképpen fájdalomhoz.
Az is lehetséges, hogy a károsodás eredményeként az ideg többé nem kap elegendő vért, ezért alulellépés fordul elő, az idegsejtekben felhalmozódnak anyagcserék és ennek eredményeként fájdalom jelentkezik.

Az idegkárosodáshoz vezető okok és a hozzájuk kapcsolódó fájdalom különféle, beleértve:

• Mechanikai befolyások, pl. összetöréssel balesetben.
• Ideggyulladás, például övsömör
• Anyagcserebetegségek, mint például a cukorbetegség.
• Kémiai befolyások, pl. Az idegfájdalom súlyos égési sérülések vagy sugárterhelés eredményeként jelentkezik.

További információ a témáról: Idegi fájdalom

Neuralgia az arcon

Ha neuralgia jelentkezik az arcon, az az érintett számára rendkívül kényelmetlen. Még a bőr apró érintései vagy a mozgások is, például beszéd vagy rágás, fájdalmat okoznak.

Ha ez a fájdalomérzékenység a legmagasabb szintre növekszik, akkor még az arcon átfújt szélszél is fájdalmat okozhat.A fájdalom az arca neuralgiájában hatalmas. Amikor a betegeket arra kérik, hogy értékeljék a fájdalom intenzitását 1-10 skálán, akkor a pontszám szinte mindig 9 vagy 10.
Az arcon különösen gyakori idegi fájdalom a trigeminális neuralgia. A károsodás vagy irritáció a hármas idegben fordul elő, egy agyidegben, amely felelős az arc érzékenységéért. A fájdalomérzéseket ezen az idegen keresztül is végezzük. Az idegfájdalmat a betegek roham-szerûnek és rendkívül intenzívnek tartják.

A trigeminális neuralgia kezelése nehéz, mivel a hagyományos fájdalomcsillapító gyógyszereknek csekély vagy egyáltalán nincs hatása. Ezért gyakran alkalmazzák egy görcsoldó karbamazepint, amelyet az epilepszia gyógyszeres kezelésében is használnak. A gyógyszer csökkenti a fájdalomérzékenység ingerküszöbét, és így megelőző hatással rendelkezik. Az arcon alkalmazott neuralgia sebészeti kezelése, amelyben az okozati idegek egy részét elvágják, magas a következményes károsodás kockázatának. Az életen át tartó szenzoros rendellenességek gyakran az arcban maradnak. A műtét azonban az utolsó megoldás, és csak akkor veszi figyelembe, ha a beteg rendkívül szenvedő.

Neuralgia a fülön

Az esetek túlnyomó többségében a fül neuralgia posztnövényes neuralgia. Itt a zoster oticus, azaz a fül herpeszbetegsége után tartós fájdalom lép fel. A fájdalom típusa és a rohamok időtartama hasonló a neuralgia többi formájához: az ismétlődő intenzív, fájdalomcsillapító periódusoktól percekig tartó időszakok. Ezenkívül a trigeminális neuralgia elsősorban a fülben manifesztálódhat, ha a fülhez vezető hármas idegágakat érinti.

A fül neuralgikus fájdalma is előfordulhat okklitális neuralgia összefüggésében. Az okklitális ideg, azaz a fej hátsó idege a tettes. Ezután a fül befolyásolható, mivel az ideg néhány ága belehúzódik a fülbe, és fájdalominformációkat továbbít a fülről az agyba. Újra és újra előfordul néhány másodperctől néhány percig tartó heves fájdalomtámadások.

Neuralgia az állkapocson

Az állkapocs neuralgiája azon állomány károsodásán alapszik, amelyek az állkapocsban a fogakhoz vezetnek. Ezt kiválthatja a fogszuvasodás, gyulladás vagy más fogászati ​​betegség, de a fogkezelés eredménye is lehet.

A neuralgia olyan lövési fájdalmak formájában nyilvánul meg, amelyek a fogból a szájba és állkapocsba sugárznak. A fájdalomtámadásokat általában rágás, hideg vagy meleg váltja ki. Ha bármilyen panasza van, sürgősen ajánlott a lehető leghamarabb fogorvosi vizsgálat. A túl hosszú habozás a folyamat előrehaladását okozhatja, amelyet meg kell akadályozni. A fájdalomcsillapítók hosszú távú használata nem helyettesítheti a fogorvos látogatását. Egyrészt ez nem szünteti meg az okot, hanem csak elnyomja a tüneteket, másrészt a fájdalomcsillapítók hosszú távú használata jelentős mellékhatásokkal járhat, mint például gyomorfekély.

A trigeminális neuralgia néha az állkapocs neuralgikus fájdalmának formájában is megnyilvánul. Ez az eset áll fenn, amikor a hármas idegágakat érinti, amelyek a bőrben az állkapocs felett futnak.

Neuralgia a fogakon

A fogak felülete nem rendelkezik idegekkel, ezért nem érzékeny a fájdalomra. De sok érintett csalódására ez nem vonatkozik a fogpépre (Fogpép) és a fog nyakát. Ha a fog ezen belső részein gyulladás alakul ki, vagy ha caries betegség behatol a pépbe, az ott futó idegeket közvetlenül irritálja. Ilyen módon felmerülnek a tipikus, rendkívül kellemetlen neuralgia fájdalmak, amelyeket az érintettek többsége "bejáratásnak" és nagyon súlyosnak nevez.

Ha ilyen kellemetlenséget tapasztal a fogain, ne várjon, és keresse fel a lehető leghamarabb fogorvost. A fentebb leírt okokból a panaszok arra utalnak, hogy a betegség már bejutott a fog belsejébe, és azonnali kezelést igényel.

Mi a trigeminális neuralgia?

A trigeminális neuralgia az neuralgia egyik leggyakoribb formája. Ebben a klinikai képben a hármas ideg befolyásolja, amelynek számos ága „érzékenyen ellátja” az arc bőrt, ahogy a szakértő mondja. Ez azt jelenti, hogy az arcbőrből származó összes szenzoros információ, azaz az érintés, a hőmérséklet és a fájdalom információ ezen az idegen keresztül továbbul az agyba.

A trigeminális neuralgia oka lehet az ideg és az erek közötti szoros kapcsolat: a szív által előidézett ér ritmikusan ismétlődő kiterjedése az idegeket körülvevő idegköpeny időhöz történő lebontásához vezet. Ez az ideget nem megfelelő érzékenyé teszi, és heves fájdalomjeleket küld az agynak, annak ellenére, hogy erre nincs ok.

Ezért jellemző, hogy a fájdalomtámadásokat olyan arcmozgások váltják ki, mint például Rágás. Mivel az arc folyamatosan mozgásban van, például beszélgetés közben vagy mosolyogva, a trigeminális neuralgia a felvételével, heves fájdalomtámadások gyakran nagy pszichoszociális terhet jelentenek az érintettek számára, ami másodlagos betegségekhez, például magas vérnyomáshoz vagy depresszióhoz vezethet.

Konzervatív (gyógyszerek, például karbamazepin) és műtéti (teflon réteg beillesztése az ér és az ideg közé) lehetőségek állnak rendelkezésre a terápiához.

További információ a témáról: Hármas idegi neuralgia

A fej vagy a fejbőr neuralgia

A fej vagy a fejbőr neuralgiája gyakran hatalmas szenvedéssel jár az érintett személyekben. A fej legkisebb mozgása vagy érintése extrém fájdalmat vált ki. Haj fésülése, arcának mozgatása vagy ruhadarab felhelyezése valódi megpróbáltatássá válik.

Ennek oka az irritált vagy sérült idegek. A háttér többé-kevésbé súlyos lehet, ezért többé-kevésbé kezelhető. Az erős hideg stimulus vagy a túl szorosan illeszkedő fejfedő okozza a fájdalmas ideg irritációt, amely gyorsan megoldható.

A helyes betegségek, amelyek szignifikánsan összetettebb kezelést igényelnek, és általában a betegség elhúzódó folyamatával járnak, speciális neuralgia, például trigeminális vagy okklitális neuralgia és övsömör.

A trigeminális neuralgia az arcon és a homlokon jelentkezik, míg az okklitális neuralgia a fej hátsó idegfájdalmára utal. Mindkét betegségnek gyakran ismeretlen oka van, mivel maga az idegkárosodás vagy annak oka nem található. A terápiás megközelítések változatosak és a szokásos orvosi intézkedésektől az alternatív orvoslásig terjednek. Egyes betegek esetében az akupunktúra segít, másoknál a tünetek gyógyulással javulnak.

A zsindely általában öv alakban jelenik meg azoknak a törzsnek, akiknek életében egyszer volt bárányhimlő, és akiknek vírusa újra kitör. A kezdeti fertőzés után a vírus egy idegcsomóba települ, és életben marad. Ha a vírus a fej idegcsomójában található, akkor a fejbőrt befolyásolhatja a vírus jellegzetesen okozta kiütés és neuralgia is. Az övsömör csak tünetileg kezelhető. Az epilepszia elleni gyógyszerek, például a karbamazepin, mert csökkentik az ideg ingerlékenységet, és az erős fájdalomcsillapítók enyhítik. Ide tartoznak az opioidok, például a tramadol és az oxikodon, amelyek azonban bizonyos függőségi potenciállal rendelkeznek, és ezért csak óvatosan kell őket kezelni.

Olvassa el erről is Éget a fejben

Neuralgia a fej hátsó részén

A fej hátsó részének neuralgia-szerű fájdalma általában az okklitális neuralgia következménye. Az idegrendszer idegeit érinti, amelyek felelősek a fájdalomjelzések továbbításáért a fej hátuljának bőréből az agyba. Az érintettek közül sokan a lövöldözéses fájdalmak elsősorban a fejük elfordításával járnak.

Az idegkárosodás oka lehet például a fej hátsó leesése vagy a nyaki izmok feszültsége. Gyakran azonban nem határozható meg konkrét ok.
A kezelés alapvetően fájdalomcsillapító gyógyszereket és karbamazepint, valamint fizioterápiát és masszázsokat tartalmaz a nyaki esetleges feszültségek enyhítésére. Ritka esetekben, amikor a nyaki gerincnél a sérvült korong okozza a műtétet is.

Meralgia paresthetica

Ez a nehézkes technikai kifejezés azokat a panaszokat írja le, amelyek az ideg összenyomódásából származnak, amely felelős a fájdalom és az oldalsó comb kapcsolatfelvételi információinak továbbításáért. A comb bőrétől a gerincvelőig tartó úton az ideg többek között a patkánycsigolyák alatt fut, ahol fokozott az ideg megcsípődésének kockázata. Az úgynevezett szűk keresztmetszet szindróma kockázati tényezői az elhízás, a diabetes mellitus, Főleg állandó munkavégzésű szakmák valamint a comb- és csípőizmok intenzív erőn történő edzése.

A Meralgia paresthetica-ra jellemző égő idegi fájdalom és bizsergő érzések a comb oldalán, amelyek gyakran javulnak, ha a csípőízületet hajlítják (azaz a lábat felemelik). A fejlettebb szakaszokban zsibbadás is előfordulhat, viszont az érintés annyira fájdalmas lehet, hogy még a nadrág viselése is rendkívül kényelmetlennek tekinthető. A meralgia paresthetica kezelésében a kockázati tényezők kiküszöbölése nagy jelentőséggel bír, fájdalomcsillapító gyógyszereket is alkalmaznak.

Az ideget immobilizálni lehet helyi érzéstelenítők és glükokortikoidok (kortizon) injektálásával. Ha ezen intézkedések egyike sem eredményez kielégítő javulást, mérlegelni lehet az ideg műtéti dekompresszióját.

További információ a témáról: Meralgia paresthetica

Interkostális neuralgia / interkostális neuralgia

Az interkostális idegeknek nevezett idegek a bordák között futnak. Ezek az idegek megsérülhetnek és neuralgiát, interkostális neuralgiát válthatnak ki.
Az öv alakú fájdalom a mellkas vagy a hát területére jellemző (a hát idegi fájdalma) és tartósan fennáll. A mellkasi nyomásnövekedés miatt, pl. a köhögés fokozza a fájdalmat, mint roham, és a betegek szerint nagyon intenzívnek tartja. A mellkason való elhelyezkedés miatt, amelyet sok ember a szív- vagy tüdőproblémákhoz társít, gyakran jelentkeznek további légzési nehézségek és szorongásos rohamok. Az idegellátás területén szenzoros zavarok is előfordulhatnak.

Az interkostális neuralgia inkább tünet, mint önmagában betegség. Az ilyen neuralgia a gerinc, a bordacsontok, a mellhártya vagy a tüdő sokféle betegségében fordulhat elő. Az övsömör interkostális neuralgiát is kialakíthat. Ritka esetekben az idegfájdalmat a gerincvelő betegségei, az aorta szűkülése vagy daganatok kiváltják.

A diagnózis során ügyelni kell arra, hogy az interkostális neuralgián kívül más betegséget ne értelmezzenek tévesen. A szív-, gyomor-, máj- vagy epehólyagprobléma hasonló fájdalomtüneteket válthat ki.

További információ a témáról Interkostális neuralgia

Neuralgia hátul

Különböző betegségek idegi fájdalmakhoz vezethetnek.
Ide tartoznak a gerinc vagy a sérv korongok degeneratív (kopással kapcsolatos) változásai. Mindkettő a gerincvelő vagy az ideggyökerek csapdájához vezethet, és így megsérülhet.
A neurális fájdalom mellett gyakran vannak neurológiai funkcionális korlátozások is (például zsibbadás, mozgáskoordinációs rendellenességek).
Egy másik lehetséges ok az övsömör vagy az úgynevezett herpes zoster, amely általában az immunrendszer gyengülésének, például az influenza-szerű fertőzés révén a herpeszvírusok újraaktiválódásához, amelyek azután a hátsó ideg mentén terjednek. Itt az neuralgikus fájdalmat általában a csomagtartón lévő vezikuláris kiütés kíséri.

További információ a témáról: Idegi fájdalom a háton

Neuralgia a nemi területen

Ha egy emberben a genitofemoral ideg megsérült vagy irritált, roham-szerű lövési fájdalmak fordulnak elő a beidegzés területén. Ez rohamszerű fájdalmat eredményez az ágyékban és a herezacskóban.

Szeretne többet megtudni erről a témáról? Részletes információkért lásd:: Spermatikus neuralgia

Neuralgia a lábakban

A fájó láb sok stresszt okoz az érintett személynél, és általában különféle sérülések okozza.
A fájdalomnak azonban idegi oka is lehet. Mivel sok esetben a fájdalom e formáját csak korlátozott mértékben enyhítik a klasszikus fájdalomcsillapítók, az idegkárosodás okát először kell kezelni.

A láb idegi fájdalmának leggyakoribb oka a diabéteszes neuropathia. A régóta fennálló diabetes mellitus, amely sok idős és túlsúlyos ember számára jellemző, először a test külső részeiben lévő erek károsodását okozza. Egyrészt az idegeket károsítja a későbbi elégtelen ellátás, ami fájdalmat vált ki, másrészt maga a magasabb vércukorszint szintén kárt okoz. A lábban idegek sérüléseit vagy irritációit gyakran zúzódások kiváltják. Ezek például a szűk cipő viseléséből vagy a természetellenes lábpozíciókból, azaz a magas sarkú cipőből származnak. Ez az oka annak is, hogy a fiatal nőket különösen sújtja egy ilyen fájdalomszindróma. Az elegendő szabadságú, lapos cipőmodell már a tünetek enyhítéséhez vezethet, amelynek során az idegnek időre van szüksége a helyreállításhoz.
A neuralgiát az úgynevezett tarsalis alagút szindróma is kiválthatja. Ez egy szindróma, amelyet bizonyos lábak idegeinek összenyomása vagy összehúzódása okoz.

A neuralgia másik gyakoribb formája a Morton neuralgia. A kezdetben az érintett személyek általában szenzoros rendellenességeket jelentenek, mint például a lábak, különösen a lábujjak bizsergése vagy elalvása. Később visszatérő, lövési fájdalmak és néha sugárzó fájdalmak vannak a lábban. Ennek a betegségnek a kifejlődésének mechanizmusa a talpbőr idegeinek a metatarsalis fejek közötti összenyomásán alapul. Idővel ez az idegterhelés új kötőszövet kialakulásához vezethet az ideg körül, amely állítólag védi az ideget. Noha ez „jól megfontolt”, szinte mindig az ideg további beragadásához vezet. A diagnózist általában viszonylag megbízhatóan lehet elvégezni a leírt tünetek és a fizikai vizsgálat alapján, és ezt megerősítik ultrahang vagy MRI vizsgálat.

Olvassa el a témáról itt: Morton neuralgia.

Post-zoster neuralgia

Övsömör (Övsömör) herpeszvírusok újraaktiválódnak, amelyek ezután megtámadják a gerincvelő ideget, általában az immunrendszer gyengülése következtében, például influenza-szerű fertőzés esetén. A tipikus bőrkiütés a csomagtartón általában 2-3 héten belül eltűnik megfelelő kezelés mellett, de a jellemző fájdalom néhány betegnél ezt követően hónapokig is fennáll (kb. 10-20%). Ezek a panaszok az idegnek a herpeszvírus által okozott káros következményein alapulnak, és posztherpesz neuralgia néven ismertek.
Az érintettek többsége számára égő állandó fájdalomként jelentkezik, amelyet visszatérő, lövöldözős, elektromos fájdalomtámadások egészítenek ki.

A gyógynövény utáni neuralgia kezelése általában gyógyszeres. Antidepresszánsok, például az amitriptilin vagy görcsoldók, mint például a gabapentin, hatékonynak bizonyultak, és a pregabalint is gyakran alkalmazzák sikeresen. Ezenkívül fájdalomcsillapító gélek, amelyek helyileg érzéstelenítő összetevőket (különösen lidokaint) tartalmaznak. Mint ilyen gyakran fordul elő, a legjobb kezelés a megelőzés: a zsindely korai és megfelelő kezelése jelentősen csökkentheti a posztherpeszes neuralgia kialakulásának kockázatát.

Olvassa el erről a főoldalon Övsömör

Van-e pszichoszomatikus neuralgia?

Erre a kérdésre „igen és nem” választ lehet adni.Szűkebb értelemben az neuralgia valójában egy olyan betegséget ír le, amelyben az idegkárosodás jellegzetes fájdalomtámadásokhoz vezet. Következésképpen e meghatározás szerint nem lehet pszichoszomatikus neuralgia.
Ennek ellenére vannak olyan pszichoszomatikus betegségek, amelyekben rohamokhoz hasonló lövési fájdalmak fordulnak elő, amelyeket alig lehet megkülönböztetni a "valódi" neuralgiától. Ezért nem teljesen téves a pszichoszomatikus neuralgiáról beszélni.
A megkülönböztetés a kezelés szempontjából fontos: Pszichoszomatikus neuralgiában a relaxációs technikák és a pszichoterápia fontos szerepet játszanak, ami nem igaz a szerves neuralgiában (azaz amikor egyértelműen kimutatható trigger van, mint például a sérv korongja).

Mi a különbség az neuralgia és a neuritis között?

Még ha a neuralgia és a neuritis kifejezéseket néha szinonimában is használják, jelentéseikben vannak különbségek. A neuritis kezdetben csak az ideggyulladás technikai kifejezése. Általában tartós, húzó, fokozó és csökkenő fájdalomban jelentkezik.

A neuralgia viszont olyan betegséget ír le, amelyben az ideg károsodása vagy irritációja idegi fájdalomhoz vezet. Mivel a gyulladás a mechanikus irritáció mellett az idegkárosodás egyik lehetséges oka, ezért az neuralgia a neuritis következménye lehet.

Általában azonban, a neuritisvel szemben, a neuralgia ismétlődő, fájdalomtámadások formájában nyilvánul meg, amelyek néhány másodperctől néhány percig tartanak.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: Az ideggyulladás időtartama

terápia

A terápiás intézkedés megválasztása előtt széles körű diagnosztikát kell végezni a többi betegség kizárása és az érintett ideg lokalizálása érdekében.

A neuralgia kezelése nem vezet a fájdalommentességhez az összes érintettnél. A Német Fájdalom Társaság egyes terápiás célokat dolgozott ki, amelyek célja a kezelés irányítása. A cél a fájdalom 30-50% -kal történő csökkentése, az életminőség és az alvás javítása, valamint a szakmai és társadalmi életben való részvétel biztosítása. A terápia megkezdése előtt a betegnek először meg kell változtatnia életmódját, nagymértékben el kell kerülnie az alkoholt és a cigarettát, engednie kell magának elegendő pihenést, valamint kerülnie a stresszt és a betegségeket.

Az idegfájdalom kezelésének egyik módja a gyógyszeres kezelés. Különböző fájdalomcsillapítókat, antidepresszánsokat, antidepresszánsokat és epilepsziás gyógyszereket, úgynevezett görcsoldókat használnak.
Erős fájdalomcsillapítókat, például morfint használnak rohamszerű fájdalmakhoz. Az antidepresszánsok és az antikonvulzánsok használata értelme, mivel ezek a fájdalom kialakulásának különböző pontjaiban beavatkoznak. A görcsoldók csökkentik az idegek ingerlékenységét és ezáltal csökkentik a fájdalomküszöböt, míg az antidepresszánsok befolyásolják a fájdalom kezelését. Gyakran a különféle gyógyszercsoportok kombinációja a leginkább értelme.

Egyéb kezelési megközelítések a fizioterápia és az osteopathia, amelyek az izom-csontrendszerrel kezdődnek, és megkísérelik enyhíteni a feszültséget vagy a rossz testtartást. Így az érintett ideg irritációja enyhíthető és a fájdalom enyhíthető.
Az alternatív gyógyászati ​​módszereknek számos támogatója is van az idegfájdalom kezelésében. Például egyes orvosok akupunktúrát vagy homeopátiát alkalmaznak az neuralgia vagy a fájdalom okainak kezelésére. Az akupunktúra elsősorban enyhítheti az ideget irritáló feszültségeket.

Az esetek legritkább esetben a neuralgia műtéti kezelése szükséges vagy akár lehetséges. Az idegek szétválasztása vagy besugárzása bonyolult, mivel a kezelt idegek minden funkciója elveszíthető. Csak a trigeminális neuralgia esetén alkalmaznak műtétet viszonylag gyakran, mivel a beteg szenvedése alig egyeztethető össze a műtét következményeivel.

Homeopátia neuralgia esetén

A tapasztalt homeopátok szempontjából is a neuralgiát elsősorban orvosnak kell kezelnie. Támogató terápiás elemként azonban felhasználhatja a homeopátiás természetes gyógyszereket.

Az orbáncfű olyan gyógynövény, amely már bizonyította magát az enyhe depresszió kezelésében. Ezt kapszula formájában vagy olajként a fájdalmas területeken alkalmazzák. Egyéb neuralgiában alkalmazható gyógynövények a Cantharis (spanyol légy) és a Cedron (keserű hamu család).

A ciklámen (ciklamen) és a Verbascum (mullein) állítólag segítenek a trigeminális neuralgiában. Egyes Schüssler-sókról azt is mondják, hogy gyógyító hatással vannak az neuralgiára. Ez vonatkozik a Calcium phosphoricum (2. sz.) És a Ferrum Phosphoricum (3. sz.), A Kalium phosphoricum (5. sz.) Sóra, valamint a magnézium foszforicum (7. sz.) És a Silcea (11. sz.) Sókra.
A gyógynövényeken kívül sok homeopátus különféle relaxációs technikákat javasol, mivel az neuralgiában szenvedő betegek gyakran szenvednek a stressztől. Lehetőségek a jóga, az autogén edzés vagy a meditáció.

Az építkezési terápiát gyakran említik a neuralgia kezelésében, de a hagyományos orvosi szempontból nem ajánlott. A kezelés ezen formájában apró sebeket tűvel szúrnak a bőrbe, majd különféle olajokat és oldatokat alkalmaznak a bőrre. Ezért a bőrt és a környező szövetet több vérrel kell ellátni, de a sebek révén sok baktérium behatolhat és fertőzéseket okozhat.

További információ a témáról Homeopátia idegfájdalomhoz

diagnózis

A neuralgia diagnosztizálása előtt a beteg gyakran diagnosztikai módszerek széles skáláján megy keresztül. Mindenekelőtt kizártuk az összes többi okot, amely az érintett területen a fájdalomért felelős lehet. E célból mind neurológiai, mind fizikai vizsgálatokat, valamint képalkotó eljárásokat, például röntgenfelvételt, CT-t vagy MRT-t végeznek.

Vizsgáljuk az érzékenységet és az izomerőt, a reflexeket és a fájdalomérzékelést. Ez utóbbi kérdőívek és rajzok segítségével próbálkozik, így az objektív értékelés bonyolult. Ezt összekapcsolja az a tény, hogy a kóros változás mértékének nem kell korrelálnia a beteg szubjektív fájdalomérzetével.

A fájdalom olyan érzés, amelyet minden beteg tapasztalata és személyisége nagymértékben befolyásol. A neuralgia nem diagnosztizálható úgy, mint egy törött csont. Sok különböző tényező jön össze, amelyek azonban együttesen együttesen viszonylag megbízható képet adnak. Célzott vizsgálatok révén tehát a diagnosztikailag összetett neuralgia esetén a helyes kezelési út is megválasztható.

Melyek a neuralgia tünetei?

A neuralgiát jellegzetes fájdalomtünetek jellemzik. A fájdalom csak az érintett ideg ellátó területén jelentkezik, és ez szintén kiváltja.

A fájdalom tünetei állandó fájdalom vagy rohamok formájában fordulhatnak elő, és gyakran kísérik a környező izmok paresztézia és érzékenysége.
A hiperesztézia, azaz a fájdalom túlzott érzékenysége és ritka esetekben az allodynia különösen jellemző. Ez leírja a fájdalom érzékelését nem fájdalmas ingerek, például érintés esetén.
A fájdalom idegfájdalom formáját általában a betegek széles köre írja le hasonlóan. Az érintettek elsőként jelentenek olyan természetellenesen erős fájdalomélményt, amely még soha nem történt meg. Az "elpusztító fájdalom" orvosi kifejezést gyakran használják a lehető legrosszabb fájdalom stimuláció szinonimájaként.
Ha a tünetek elsősorban tartós fájdalomból állnak, akkor sok esetben ezeket égőnek vagy lyukasztónak tekintik.
A fájdalomcsúcsokról valószínűbb, hogy rohamokhoz hasonló idegfájdalomról számolnak be. A fájdalom rohamainak ilyen hirtelen fellépését elektromosan és szúróként írják le. A betegeket a fájdalom elárasztja, és a legsúlyosabb fájdalomélmény pillanatában gyakran képtelenek másra csinálni.

Az elsődleges fájdalom tünetek másodlagos tüneteket eredményezhetnek. Ezeket nem a neuralgia okozza, hanem egyre inkább a betegség részeként alakulnak ki. A klasszikus mellékhatások a koncentrációs nehézség és a fáradtság.
A fájdalom miatt, amely éjszaka is előfordulhat, a test nem kapja meg a szükséges többit. Egyrészt ez tartós fáradtságot okoz a betegben, másrészt a koncentrálási nehézségek, amelyek a súlyos fájdalom miatt már léteznek, súlyosbodnak. Egy másik, gyakran súlyos mellékhatás a depresszió. Az állandó szenvedés és a csökkent életminőség miatt, amelyet gyakran a fájdalom tünetei okoznak, az érintettek depressziós epizódba kerülhetnek, amelyet meg kell figyelni és kezelni.