nyál

Szinonimák

Nyárs, nyál

bevezetés

A nyál exokrin szekréció, amely a szájüregben található nyálmirigyekben merül fel.
Az emberekben három nagy nyálmirigy és sok kicsi nyálmirigy létezik. A nagy nyálmirigyek közé tartozik a parotid mirigy (Parotid mirigy), az alsó mirigy (Submandibularis mirigy) és a nyelv alatti mirigy (Szublingvális mirigy). Ezek együttesen képezik a képződött nyál kb. 90% -át, a maradékot a száj nyálkahártyájának kis nyálmirigyei biztosítják.

Egy ember átlagosan napi 500–1500 milliliter nyáltermelést produkál, többek között attól függően, hogy mennyi és milyen típusú ételt esznek. Ugyanakkor, még táplálékfelvétel nélkül is, bizonyos mennyiségű nyál képződik, nevezetesen körülbelül 500 milliliter, amelyet alapszekréciónak hívnak.

Összetevők és textúra

A nyál jellegétől függően különbséget kell tenni két különféle típus között: Van mucinosus (vagy nyálkás) Nyál és a savós Nyál. A nyálka nyál valószínűbb iszapos nak nek nyúlós. Ezt egyre inkább akkor hozzák létre, amikor a szimpatikus rész a vegetatív idegrendszer túlnyomó része.
Ha viszont a parasimpatikus rész az előtérben van, akkor a nyál valószínűbb vékony és vizes és ehhez jobb emésztés alkalmas. A szekréció típusa a mirigytől függ, de mivel végül mind a szájüregbe folynak, itt megtalálható a kétféle nyál keveréke.

A nyál fő alkotóeleme vízahonnan ő 99% áll. Ugyanakkor a fennmaradó kis százalék biztosítja összetételén keresztül, hogy a nyál képes ellátni funkcióit. A nyálban a legtöbb alkotóelem fehérjék. Ez különösen fontos mucin, egy nyálkahártya anyag, amely meggátolja a nyálkahártya külső felületét mechanikai, kémiai vagy fizikai ingerek megvédeni. Ezenkívül ez az anyag hozzájárul ahhoz, hogy a nyál különleges állagot és a chimét kapjon csúszós készül. A többi fehérje között szerepel például azok, amelyek részt vesznek az emésztés folyamatában (amiláz, Ptyalin), valamint a Védelmi rendszernevezetesen elsősorban az osztály antitestei IgA.
Ezen túlmenően a nyálban sok kis molekula összetevő található, nevezetesen ezek nagy része Az elektrolitok (a legfontosabbak a Nátrium-, kálium-, kalcium- és klorid-ionok), ammónia, húgysav és karbamid.

Nyugalomban a nyál pH-ja általában kb 6,0-6,9. A megnövekedett szekrécióval ez ezután 7,2-re növekszik, ami annak a ténynek köszönhető, hogy a gyorsabb nyáláramlásnál kevesebb idő van a nátrium-ionok felszívására a nyálból, ami azt jelenti, hogy nagyobb számú ion marad a nyálban és ott a Növekszik a pH.

Pontosabb összetétel

A nyál számos különféle alkotóelemből áll, és az egyes alkotóelemek aránya különbözik a stimulálatlantól az stimulált nyálig, valamint az előállítás helye, azaz melyik nyálmirigy felelős a nyáltermelésért, jelentősen hozzájárul a kompozícióhoz.

Javarészt (95%) a nyál vízből áll. A vízen kívül vannak még nyálka is (mucin), amely a keménység (viszkozitás) nyál felelős. Segítik a nyál simábbá tételét, és ezáltal megkönnyítik a nyelési folyamatot.

Sok különböző elektrolit is létezik (Nátrium, kálium, magnézium, vas, fluorid, réz, foszfát, klorid) előtt. A fluorid védi a fogakat és a fogzománcot.

Egyéb, a nyálban található kis molekula, szilárd komponensek Karbamid, húgysav és ammónia.

Vannak olyan enzimek is, mint a a fontos emésztő enzim amiláz, a Karboanhidráz és a A peroxidáz. Ezen kívül fontos antitestek (Immunoglobulin A), valamint a vércsoport összetevői a nyálban.

A száj nyálkahártyájának holt sejtjei (hámsejtek), valamint a baktériumok (mikroorganizmusok) (fiziológiásán) megtalálhatók az egészséges emberek nyálában.

Enzimek a nyálban

A felszívott étel előzetes emésztése a szájban kezdődik. Ez bizonyos nyálban levő enzimek felelős.
Az alfa-amiláz segít a keményítő emésztésében a szájban. Az amiláz jól működik enyhén savas szinten, amelynél a HCO3-pufferolja a nyál pH-ját 7-re. Az amilázt a gyomorsav inaktiválja, amint a nyál eléri a gyomrot.
Az immunoglobulin a és a lizozimok szintén a nyál komponensei, szolgálják az immunvédelmet, erre azért van szükség, mert az ételek lenyelése potenciálisan veszélyes kapcsolatot jelent a külvilággal. A hisztatin szintén jelen van a nyálban, ami elősegíti a sebgyógyulást. A Haptocorrin megvédi a B12-vitamint (kobalamin) a savas gyomorsavtól, így a belső faktor segítségével a vékonybélben felszívódhat.

A nyál pH-ja

Normál állapotában az egészséges nyál (nyugalomban, evés nélkül) a pH értéke 6,0 és 6,9 között van. Stimuláció esetén, pl. Az étel lenyelése vagy egy illatosító inger révén a nyál pH-ja 7,0 és 7,2 közé emelkedhet.
A megnövekedett termelés és így a nyelőcsőbe és a gyomorba történő gyorsabb szállítás miatt kevesebb nátrium-ion képes felszívódni a nyálból, mint nyugalmi állapotban. Ennek eredményeként a pH-érték enyhén eltolódik a lúgos irányába (alapvető) pH-tartomány.
Savas ételek fogyasztásakor a szekréció növekszik a legjobban, és ezért a pH-érték a legnagyobb érték felé tolódik el.
A nyál nem lehet túl savas, mert ellenkező esetben támadhatja meg a fogakat.

Mi a nyál működése?

A nyál számos fontos funkciót tölt be a szájüregben.
Egyrészt rendkívül fontos szerepet játszik az ételek bevitelében és az emésztésben. Mindenekelőtt a nyál biztosítja, hogy az élelmiszer oldható komponensei feloldódjanak, vékony testű chimét hozva létre, amelyet könnyebb nyelni.
Ezenkívül a nyál nagy szénhidrátokat emészt meg a szájüregben, amelyeket a ptyalin enzim (amiláz) kisebb részekre bont le. Ezenkívül a nyál szerepet játszik a kórokozó baktériumok, például baktériumok, vírusok vagy gombák elleni védekezésben. Ezenkívül elősegíti a szájnyálkahártya tisztítását és fertőtlenítését.
Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a nyál egyszerűen átveszi a szájüreg megnedvesítésének funkcióját, ami kezdetben hatástalannak tűnhet, ám végső soron mi az oka annak, hogy egyáltalán beszélhetünk, megízlelhetjük vagy akár szagaink is lehetnek.
A nyál a fogak egészségéhez is nem számottevõen hozzájárul: védi a foganyagot és ellenõrzi a plakkok kialakulását, ugyanakkor biztosítja a fogak remineralizálódását, mivel a fluorid és a rodanid anyagokat tartalmazzák, amelyek nélkülözhetetlenek a fogzománchoz.

A nyál ösztönzése

A hírvivő anyag, a norepinefrin sokkal viszkózusabb, nyálkabb nyáltermelést okoz. Az acetilkolin viszont sok vizes nyál kiürülését okozza a nyáltermelő mirigyekből. A stimulációtól függően percenként 0,1–4 ml nyál ürül. A nap folyamán ez 0,5-1,5 liter nyálból származik.
A parotis mirigy (parotid mirigy) a szérikus, azaz vizesbb nyálot, a glandula submandibularis (alsó állkapocs-nyál) pedig nyálkosabb, azaz karcsú nyálot teszi.
A vegetatív idegrendszeren kívül egyéb ingerek is befolyásolják a nyáltermelést. A vonzó szagok, az íz és az élelmiszer serkenti őket ("vizet ad a szádnak").
A nyálmirigyek masszírozása azt is lehetővé teszi, hogy több nyál távozzon.
Hányinger esetén a nyáltermelés növekszik. Hányás esetén a nyál védi a fogakat a gyomorsavtól.
Ezenkívül kizárólag a kondicionálás révén ösztönözheti a nyáláramlást (Pavlov szerint klasszikus kondicionálás). Egy feltételes inger (például a lemeztörés) elegendő a nyállal való feltételes válasz kiváltásához.

Nyál rendellenességek

A nyálszekréció zavara két nagy csoportra osztható: Vagy túl sok (túlérzékenység) vagy túl kevés (hyposalivation) nyál képződik. A fokozott nyáltermelés élettani szempontból akkor fordul elő, amikor olyan reflexek fordulnak elő, amelyek az étkezésre utalnak (az étel illata vagy íze), de néha nagy izgalommal járnak.
A nem megfelelő nyáltermelésnek számos oka lehet: Néhány betegség korlátozott nyálszekrécióval jár (pl. Sjogren-szindróma), ám egyes gyógyszereknek és terápiáknak ugyanaz a hatása. A kapott szájszárazság (xerostomiaA közvetlen következmények mellett ez általában a fogászati ​​állapot romlásához is vezet, például a fogszuvasodáshoz (lásd fent). Ha a nyálmennyiség normális, de a kompozíció rendellenesen megváltozott, akkor diszchylynak nevezik.

Nyálkövek

A nyálkövek (sialolithiasis) lehet néhány milliméter és centiméter méretű. Leginkább a submandibularis mirigyben, ritkábban a parotid mirigyben, és legkevésbé a sublinguális mirigyben alakulnak ki.
A kövek véletlenszerű röntgenfelvételek lehetnek, vagy klinikai tüneteket mutathatnak.
Ha a kövek éppen annyira nagyok, hogy beleférjenek a mirigyek vezetékébe, akadályozhatják a nyál kiáramlását. Ez a nyálmirigy gyulladásához (sialadenitis) vezethet. A betegnél ezután duzzadt, fájdalmas mirigy van.
A nyálkövek ugyanazokat az anyagokat tartalmazzák, mint a nyál. Ide tartoznak mindenekelőtt a kalcium-karbonát és a kalcium-foszfát.
Ennek oka gyakran túl kevés ivás. De olyan betegségek, mint a cisztás fibrózis (cisztás fibrózis) vagy a mumpsz is felelősek lehetnek. A nyál összetétele eltérő, és a kalciumvegyületek bukhatnak. Ezért a túl magas kalciumszint (hiperkalcémia) a nyálkövek kockázatát is jelenti.
A kezelés első lépése a nyáláramlás stimulálása annak érdekében, hogy a megfelelő méretű köveket kiöblítse (a nyáltermelés növelésével). Természetesen sokat inni segít, de szopni is lehet az édességekkel és a rágógumival.
Az ENT orvos megkísérelheti masszázs útján eltávolítani a folyosóktól a köveket. Időnként extrakorporális sokkhullám-kezelést (ESWL) alkalmaznak, például vesekővel.
Bizonyos méretű kövek esetenként csak műtéten nyerhetők vissza.
Bakteriális gyulladás gyanúja esetén antibiotikumot kell felírni. Egy ilyen gyulladás tályoggörcské vagy vérmérgezéské alakulhat, ha nem kezelik.

Olvassa el erről bővebben a: Nyálkövek

Savanyú nyál

A normál nyál pH-ja körülbelül 7,0 és 7,2 között van. Ha az aktuális érték ez alatt van, a nyál túl savas. Gyakori okok a rossz étrend és a gyomorégés (reflux). A gyomorsav megemelkedik a nyelőcsőben, és a nyál túlsavanyodásához vezet.
Ennek különböző okai vannak, például a nyelőcsőből a gyomorba történő átmenet megváltozott anatómiai jellege vagy az elhízás. Gyakran ez történik éjjel, mert az érintett személy vízszintesen fekszik. A savas nyál emellett megtámadja az íseket, és a gyulladás gyakrabban fordul elő.

Habos nyál

A habos nyálban túl sok mucin (váladék) és túl kevés folyadék van.
Ez akkor fordul elő, amikor a szája száraz (xerostomia). Gyakran ezek az idősebb betegek, akik túl kevés italt fogyasztanak és olyan gyógyszert szednek, amely növeli a szájszárazságot. Ez ronthatja az ízérzetet, és megnehezítheti a beszédet. Ezenkívül fogkőhez vezethet az érintett személyekben.

Ragadós nyál

Ragadós nyál fordulhat elő szájszárazság esetén. A nyál túl vastag, és kifogható tulajdonságokkal rendelkezik.
Reggel a nyálnak is lehet ilyen textúrájú, mivel az emberek általában kevesebb nyált termelnek éjszaka. A nyitott szájú alvás és a horkolás ösztönzi ezt.

A HIV átadása a nyálon keresztül?

Mivel a HIV-fertőzés testnedveken keresztül terjed, természetesen felmerül a kérdés, vajon a nyállal történő fertőzés (például. csókolás közben) lehetséges. A válasz erre a kérdésre: "Általános szabály: Nem!"

Ennek oka az, hogy a vírus mennyisége (koncentráció) a nyálban rendkívül kicsi, ezért hatalmas mennyiségű nyálnak kell felszívódnia, ami ebben a méretarányban nem lehetséges.

De ha az egyik csókolózónak, vagy akár mindkettőnek a vérében van vizelet a szájukban, megnő a fertőzés valószínűsége. A nyál vérmennyiségétől függően (viszonylag nagy mennyiségű vért kell keverni) most már teljesen lehetséges.