Anatómia-Lexikon

Stressz hormonok

A stressz hormonok meghatározása

A stresszhormonok kifejezés magában foglalja a testünk összes biokémiai hírvivő anyagát, amely részt vesz a stressz hatására bekövetkező fizikai stresszválaszban. Ennek a reakciónak a célja a hatékonyság növelése a küszöbön álló harcra vagy menekülésre való felkészülés érdekében.

A stresszhatásban szerepet játszó legfontosabb hormonok közé tartozik a katekolaminok és a glükokortikoidok csoportja. Az előbbi nagyrészt felelős testünk néhány másodpercen belüli reakciójáért, és elsősorban az adrenalin és a noradrenalin hormonokat tartalmazza. Növekszik a pulzusunk és a vérnyomásunk, valamint felszabadul az energiatartalék. Kis késéssel megnő a glükokortikoidok koncentrációja, különösen a leghíresebb kortizol stresszhormon. A stresszhormonok mindkét fő csoportja nagyrészt a mellékvesében termelődik.

Milyen stressz hormonok vannak?

A legfontosabb stresszhormonok két nagyobb csoportba sorolhatók: a katekolaminok és a glükokortikoidok.

Valószínűleg a legismertebb kortizol stresszhormon az utóbbi csoportba tartozik, és a szervezetben kifejtett hatása nagyon változatos. A kortizol a szív- és érrendszerre gyakorolt hatása mellett energiakészlet felszabadulást, valamint elektrolit- és vízháztartásunk modulációját is okozza. Emellett immunszuppresszív és gyulladáscsökkentő hatása is van.A kortizol növekedése általában csak tartós stressz esetén észlelhető.

A katekolaminoknak viszont az akut stresszes helyzetekben van a fő szerepük. Ennek a csoportnak a fő képviselői az adrenalin, a noradrenalin és a dopamin. Gyors pulzus- és vérnyomásnövekedést, fokozott izzadást és izomtónusunk növekedését okozzák.

Az említett legfontosabb stresszhormonok mellett számos más hormon is létezik, például a prolaktin és a β-endorfin, amelyek stressz hatására növelik szintjüket. A stresszválaszban betöltött szerepüket azonban még nem sikerült részletesen tisztázni.

Olvassa el még: Stresszes vagy? - Ezek a jelek

Kortizol

A kortizol a testünk egyik legfontosabb hormonja. Az úgynevezett glükokortikoidok csoportjába tartozik, amelyek viszont a szteroid hormonok csoportjába tartoznak.

A kortizol fő feladata az energiatartalékok mozgósítása, az immunrendszer szabályozása és az éberség növelése. Emellett a szívünk is gyorsabban ver, ami viszont növeli a vérnyomást. Mindezek a funkciók a test elhúzódó stresszre adott válaszának elengedhetetlen részei.

A kortizol képződése nagyon szabályozott folyamat, amely különböző jelátviteli utakon keresztül zajlik le. A hipotalamusz, a középagy régiója felszabadítja az ACTH hormont, amely viszont az agyalapi mirigyet (agyalapi mirigyet) érinti. Ez felszabadítja a CRH hormont, amely stimulálja a mellékvese kéregét a kortizol termelésére. A kortizol fent említett funkciói elengedhetetlenek ahhoz, hogy testünk megbirkózzon a stresszes fizikai és mentális helyzetekkel. Ha azonban a terhelés folytatódik, akkor a kortizol negatív hatásai az idő múlásával felülmúlják a hatásokat, amelyek kimerültségi és szabályozatlansági állapotokhoz vezethetnek a testünkben.

Ez a téma is érdekelheti: A kortizon hatása

adrenalin

Az adrenalin hormon az úgynevezett katekolaminok csoportjába tartozik. Más jól ismert hormonok ebből a csoportból a noradrenalin és a dopamin. Az adrenalin elsősorban a mellékvesekéregben termelődik, és veszélyes helyzetekben, hideg és meleg körülmények között, fizikai munkában és pszichés stresszben szabadul fel.

Stresszhormonként az adrenalin sokféle hatással bír a testünkben. Ily módon megnő az összehúzódás képessége és gyors a pulzus a szívben. Ezenkívül az adrenalin összeszorítja az ereket, ami megnövekedett vérnyomáshoz vezet. Ez a légutak kiszélesedését is okozza. Az energiatartalékok mozgósítása mellett az adrenalin gátolja a test funkcióit, amelyek stresszhelyzetben, például az emésztésben feleslegesen használnák fel az energiát.

További információ erről: adrenalin

Pajzsmirigyhormonok

Még akkor is, ha a pajzsmirigyhormonokat általában nem számítják a klasszikus stresszhormonok közé, hatásuk és az adrenalin vagy a kortizol hatása között még mindig nagy az átfedés.
Vérszintje azonban nem függ a stresszes helyzetek előfordulásától. Ahogy a neve is mutatja, ezek a hormonok a pajzsmirigyben termelődnek. A legfontosabb képviselők a tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3). Még akkor is, ha ez utóbbi a pajzsmirigyhormonok egyértelműen aktívabb formája, a pajzsmirigy 90% -os tiroxint termel. Ez azonban a célszerv sejtjeiben hatékonyabb T3-vá alakul.

A pajzsmirigyhormonok hatása rendkívül változatos. Tehát alapvetően a fizikai aktivitás növekedését okozzák, a szív és a légzés gyakoriságának növekedése értelmében, megnövelik a vörösvértestek termelését és a bél fokozott motilitásához vezetnek.
A pontos mechanizmusokat még nem sikerült részletesen tisztázni, de a pajzsmirigyhormonok számos hatása a katekolaminok hatásának növekedésére vezethető vissza. Az említett funkciók mellett a pajzsmirigyhormonok is kulcsszerepet játszanak a test fejlődésében és a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodásában.

Hogyan csökkentheti a legjobban a stresszhormonokat?

Mivel az érzékelt, szubjektíven érzékelt stressz erőssége nagymértékben összefügg a stressz hormonok szintjével, a stressz hormon szintjének csökkentése kezdetben az észlelt stressz csökkenését jelenti.
Ma már számos különböző módszer használható e cél elérésére, és hatékonyságuk személyenként nagyon eltérő lehet. Így a mottó itt elsősorban az, hogy megpróbálja megtalálni az egyénileg leghatékonyabb gyógymódot a stressz ellen. A stressz csökkentésének módszerei a kis rituálék bevezetésétől a mindennapi életben, a sporttevékenységek, a jóga, a relaxációs technikák, a meditáció és még sok más lehetőségen át.

Az egyik legismertebb gyakorlat, amely a relaxációs technikákhoz rendelhető, a progresszív izomlazítás (PMR). Ebben a gyakorlatban az egyes izomcsoportok megfeszülnek és a teljes pihenéstől ismét ellazulnak. A hangsúly itt az izomzat relaxációjának észlelésén van. A PMR-rel végzett teljes munkamenet során a technikát a test összes izomcsoportjára elvégzik. Ami a sporttevékenységet illeti, a csendes sportok különösen alkalmasak arra, hogy hagyd elkalandozni gondolataidat, például kocogáskor.

Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a jóga sokféle típusa a stressz jelentős csökkenéséhez vezetett, például a jóga nidra jóga formája. A hangsúly itt kevésbé a fizikai aktivitásra, mint a saját testének érzékelésére irányul. Ha azonban nincs ideje jógázni, tornázni vagy meditálni a mindennapi életben, megpróbálhatja beépíteni a kis szertartásokat a mindennapi életbe. Például kimutatható, hogy akár egy percig tartó mély és tudatos lélegeztetés a stresszes feladat megkezdése előtt jelentősen csökkentheti az észlelt stresszt.

További információ: Stresszoldó

Hogyan mérhető a stresszhormon?

A legtöbb stressz hormon, például kortizol, adrenalin, noradenalin stb. Kimutatható a vérben, a vizeletben és a nyálban.
A vér és a nyál szintjének meghatározása a nap folyamán erősen ingadozhat. A hormonszintnek a vizeletben lévő koncentráció alapján történő mérésekor biztosítani kell, hogy ezt 24 órán át egy tartályban gyűjtsék össze, és ebből határozzák meg a koncentrációt a leírt erős ingadozások ellensúlyozása érdekében és a nyilatkozat az átlagos hormonszintről.
A kortizol normális értéke a vérmintában 30 és 225 µg / l között van. A vizeletgyűjtéssel meghatározva az érték 21 és 150 µg / l között van.

Prolaktin

A prolaktin hormon fő funkciója a női testben a mell terhesség alatti átalakítása és a szekréció elősegítése a szoptatás alatt.
Ezenkívül kiváltja többek között az úgynevezett "fióklevelek" pszichológiai reakcióját. Ezért meglepő, hogy a prolaktin koncentráció növekedést mutat stressz alatt is, mivel funkciója kezdetben nem egyértelműen kapcsolódik a stressz reakció kialakulásához. Emiatt csak részben társítják a stressz hormonokhoz.
Ismeretes azonban, hogy a prolaktin megakadályozhatja vagy késleltetheti az ovulációt. Például a prolaktin növekedése a stressz során annak tudható be, hogy a test stresszes szakaszban megakadályozza a terhességet, ami negatív következményekkel járhat az anya és a gyermek szempontjából.

A stresszhormonok is átterjednek az anyatejbe?

Az elmúlt években számos különféle tanulmány igazolta, hogy a stresszhormonok átjutnak az anyatejbe, és így a gyermek szervezetébe is bekerülnek. Elvileg ennek azonban kezdetben nincs releváns következménye a gyermekre nézve, kivéve, ha a szint hosszabb ideig nagyon magas szinten marad.

Az anyatejben a gyermek stresszhormonoknak való kitettségének következményei jelenleg élénk kutatások tárgyát képezik. Többek között a viselkedés lehetséges változásait, például az alacsony impulzivitást és a fokozott idegességet és a motoros koordinációs rendellenességeket tárgyalják. Meg kell azonban jegyezni, hogy a legtöbb ilyen vizsgálatot csak majmokon végezték.
Még akkor is, ha a tudományos bizonyíték még várat magára, mégis meg kell kísérelni, hogy stresszmentes környezetet teremtsen az utódok számára, és a saját anyai stresszszintjét a lehető legalacsonyabban tartsa.

Ez a téma is érdekelheti: Stressz a terhesség alatt

Hogyan befolyásolja a testmozgás a stresszhormonokat?

Azt a pontos mechanizmust, amelyen keresztül a könnyű és mérsékelt testmozgás a stresszszint csökkenéséhez, és ezáltal a stresszhormonok csökkenéséhez vezet, még nem sikerült teljesen tisztázni.
Feltételezzük azonban, hogy ez a hatás két különböző mechanizmuson alapszik. Egyrészt a sportolás gyakran pszichológiai kikapcsolódást eredményez, mivel a sport elvonhatja a figyelmet más problémákról.
Úgy véljük azonban, hogy testünkben a közvetlen biokémiai folyamat szerepet játszik a stressz csökkentésében a testmozgás révén. A "boldogsághormonok" szerotonin és dopamin növekednek a sport tevékenység során. Feltételezik, hogy ezek elősegítik a stressz hormonok lebomlását, és ezáltal a stressz reakció csökkenéséhez is vezetnek.

A stressz hormonok miatti hajhullás

A magas stresszszint és ezáltal a megnövekedett stresszhormonszint és a hajhullás közötti közvetlen összefüggést az utóbbi években egyre pontosabban tisztázták.
Feltételezzük, hogy a magas stresszhormonok, különösen a noradrenalin, az idegsejtek fokozott képződéséhez vezetnek a szőrtüszők körül. Ha ez a szőrtüszők növekedési fázisból az úgynevezett átmeneti fázisba történő átmenet során történik, az eredmény egy helyi gyulladásos reakció, amely aztán idő előtti hajhulláshoz vezethet.

Olvassa el még:

A stressz következményei
A hajhullás okai

A stresszhormonok súlygyarapodása

Az, hogy a stressz milyen mértékben befolyásolja a súlyt, kezdetben a stressz típusától függ.
Akut stressz esetén különösen az adrenalin és a noradrenalin termelődik, ami csökkentett táplálékfelvételt és megnövekedett energiafelhasználást eredményez. Akut stressz esetén hajlamos a fogyásra.

Ha azonban ez a stressz tovább tart, a kortizol stresszhormon egyre inkább termelődik, ami azt jelenti, hogy több cukros és zsíros ételt fogyaszt. Ezenkívül a kortizol azt jelenti, hogy az újonnan képződött zsír nagyobb valószínűséggel kapcsolódik a gyomorhoz és a nyakhoz, mint a test más részeihez. Súlyos esetekben úgynevezett törzshízásról beszélünk. Az, hogy a krónikus stressz ereje mennyire befolyásolja a súlyt, továbbra is ellentmondásos, mivel különböző eredmények vannak.

A következő témák is érdekelhetik: