Terápia COPD-n

Terápiás lehetőségek

A COPD kezelése a következő intézkedésekből áll, és egyénileg kell alkalmazkodni.

• Kerülje a noxae kiváltását
• Gyógyszer
• Oxigénterápia és légzőkészülékek
• éjszakai légzőkészülék
• Légzés gyakorlatok
• Fertőzés megelőzése

Kerülje a káros anyagokat

A terápiában nagyon fontos megtalálni a COPD kiváltó tényezőit, és ha lehetséges, azokat kiküszöbölni. Ez általában azt jelenti, hogy az embereknek abba kell hagyniuk a dohányzást, hogy lassítsák a COPD előrehaladását. Ez feltételezi az aktív együttműködési hajlandóságot (megfelelés) az érintett személlyel.

Olvassa el erről bővebben a Hogyan lehet leszokni a dohányzásról?

Orvosi kezelés

Mivel a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetén a hörgők átmérője szűkül, a légzés is nehezebb, mivel a légutakban nagyobb az ellenállás. E rezisztencia csökkentése érdekében megpróbálják gyógyítani a hörgőt.
Egyrészt ez gyors és rövid hatású, belélegezhető gyógyszereken keresztül történik, amelyek az autonóm idegrendszer nagyon specifikus receptoraihoz (a szimpatikus idegrendszer ß2 receptoraihoz) kötődnek, és így kiterjesztik a hörgőt. Ezek a gyógyszerek közé tartoznak olyan anyagok, mint a salbutamol vagy a fenoterol (ß2 szimpatomimetikumok) és az akut légszomj elnyomására szolgál.

Mivel az autonóm idegrendszer két részből áll (szimpatikus és paraszimpatikus) és nagy szerepet játszik a légzésben, olyan anyag is beadható, amely megtámadja a vegetatív idegrendszer második alkotóelemét, a parasimpatikusot. Az ipratropium ebbe az anyagcsoportba tartozik (Parasimpatolitikus szer), amely szintén belélegzett és rövid hatású. A hosszabb hatás elérése érdekében olyan anyagok, mint a tiotropium (a parasimpatológok közé tartozik) és szalmeterol vagy formoterol (a ß2-szimpatomimetikumok közé tartoznak), és általában naponta kétszer.

Olvassa tovább a témát: Kábítószer a COPD-hez

Mit csinál a kortizon?

A kortizon a gyulladásgátló gyógyszerek nagy csoportja. Gátolják a légutak krónikus gyulladását, és így megakadályozzák az akut felpörgetést (exacerbációk) előtt.

A COPD terápiában alkalmazott kortizonokat nevezzük budenoside, beklometazon és A flutikazon jelölték ki. Hatásaikban nem különböznek a kortizontól, de azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy mellékhatásaik profilja jelentősen alacsonyabb, mivel szinte kizárólag a légutakban működnek. Elsősorban a fejlett COPD-ben (GOLD stádium C / D), valamint az akut rosszabbodásban (súlyosbodását) használt.

A fenti készítményeket spray-kkel készítik. A permet mély belégzésével a hatóanyag közvetlenül bejut a légutakba.

A kortizon gyakran csak korlátozott hatékonyságot mutat a COPD-ben (ellentétben a hörgőasztmával). Ezért javasolt a készítmény abbahagyása, ha nincs válasz vagy a tünetek nem javulnak. A kortizon hosszú távú használata a légutakban jelentősen növeli a tüdőgyulladás kockázatát.

Olvassa el erről bővebben a

• Kortizon spray
• A kortizon hatásai
• A kortizon mellékhatásai

Bronchodilatatorok

A légutakat (szélcső, hörgők) sima izmok veszik körül. Ezeket az izmokat az autonóm idegrendszer beindítja (szimpatikus, parasimpatikus). Míg a szimpatikus idegrendszer a simaizmok ellazításával kiterjeszti a légutakat, a szimpatikus idegrendszer az izmok összehúzódásával szűkíti a légutakat.

Ezt a hatásmódot alkalmazzák a COPD gyógyszeres kezelésében. A szimpatikus idegrendszer aktiválásából származik (béta-2 szimpatomimetikumok), valamint a parasimpatikus idegrendszer gátlásával (Antikolinerg szerek vagy parasimpatolitikumok) a légutak kibővítéséhez (bronchodilatatiót). Ezért ezeket a gyógyszercsoportokat hörgőtágító szerekként is ismertek.

Béta-2 szimpatomimetikumok

A béta-2 szimpatomimetikumok a légutak kiszélesedését idézik elő a szimpatikus idegrendszer béta-2 receptorához való kötődésével. Különbséget kell tenni a rövid és hosszú hatású készítmények között.

A rövid hatású (SA = rövid hatású) A gyógyszerek közé tartozik a salbutamol és a fenoterol, míg a szalmeterol, a formoterol és az indaceterol a hosszú hatású (LA = hosszú hatású) tulajdonítható.

A rövid hatású béta-2 szimpatomimetikumokat enyhítő gyógyszerként használják a COPD akut súlyosbodása esetén (súlyosbodását). A hosszú hatású béta-2 szimpatomimetikumokat viszont a COPD hosszú távú kezelésére használják. A GOLD státustól függően a terápia egy vagy több készítmény kombinációjából áll.

Anticholinergicumok

Az antikolinerg szerek gátolják a parasimpátikus receptorokat és a légutak kiszélesedését idézik elő.Itt különbséget kell tenni a rövid és hosszú hatású készítmények között.

A leggyakrabban előírt rövid hatású (SA) készítmény az ipratropium-bromid. Ezt enyhítő gyógyszerként használják a COPD akut súlyosbodása esetén (súlyosbodását) használt.
A hosszú hatású (LA) antikolinerg a tiotropium-bromid. Ezt hosszú távú COPD terápiában alkalmazzák. A GOLD státustól függően a terápia egy vagy több készítmény kombinációjából áll.

Olvassa el erről bővebben a

• Anticholinergicumok
• Berodual®

A teofillin

A teofillin a hörgőtágító szerek és a kortizon gyakran használt alternatívája, főként akkor, amikor a tünetek nem javulnak, vagy ha a COPD nagyon előrehaladott. Ezenkívül a súlyosbodó COPD részeként alkalmazható a legsúlyosabb légzési rendellenességben is.

A teofillin gátolja a légutakban a gyulladást, valamint a simaizmok ellazításával kiszélesíti a légutakat.
Ezen túlmenően a teofillin számos mellékhatást mutat, különféle enzimek és receptorok nem specifikus gátlása miatt. Az álmatlansággal és rohamokkal járó belső nyugtalanság mellett a szívritmuszavarokat és a gyomor-bélrendszeri panaszokat is leírták. Ezért a teofillint semmilyen körülmények között nem szabad alkalmazni akut szívbetegségekben (például nemrégiben fellépő szívroham, szívritmuszavarok).

Olvassa el erről bővebben a A teofillin

Foszfodiészteráz-4 (PDE-4) inhibitor

A fentiekben ismertetett hörgőtágító szerek és a kortizon egy másik alternatíva a roflumilast hatóanyag. Ennek eredményeként kevesebb a gyulladásgátló anyag felszabadulása a légutakban, ami gátolja a további gyulladásos sejtek bevándorlását.

A roflumilast különösen akkor hasznos, ha visszatérő felgyújtások (exacerbációk) indexelt. Gyakran kombinálják hosszú hatású béta-2 szimpatomimetikumokkal. Mivel az enzim (foszfodiészteráz-4) nem csak a légzőrendszerben található, néha nagyon súlyos mellékhatások is vannak (émelygés, hasmenés, hasi fájdalom).

Oxigén és légzőkészülék

Bizonyos esetekben az oxigénterápia indokolt lehet. Az érintett személyek nazogastrikus csövön keresztül oxigént kapnak, amit otthon is meg lehet tenni.
Az éjjel viselt légzőmaszkok állítólag elősegítik az alvás közbeni pihenést. Egy eszköz biztosítja a rendszeres, megfelelő légzést, megfelelő oxigénellátással.

Mikor van szüksége oxigénre?

Az oxigén beadása nem a COPD stádiumán (GOLD stádiumok) alapul. Ehelyett a vér oxigéntelítettségétől (sO2-érték) függ. Ez jelzi, hogy a vér hány százaléka van telítve az oxigénnel - azaz hogy mennyi oxigén oszlik el a vér útján az emberi testben. Általában ez az érték meghaladja a 95% -ot.

Nagyon súlyos COPD esetén a légutakban a nyálka alacsonyabb oxigéntelítettséghez vezethet a vérben. A COPD-terápia részeként beadott gyógyszerek nem tudják eléggé kiszélesíteni a légutakat a megfelelő oxigénellátás biztosítása érdekében. A beteg csak azért, hogy elegendő mennyiségű oxigént vegyen be, mélyen belé és ki lélegezve. Az erőfeszítésekkel egyre nehezebb a légzés. Ezen okok miatt az oxigén beadása később szükséges. Ez ugyanakkor megkönnyíti a légző izmokat.

Az oxigén segítségével a beteg mobilitása és életminősége gyakran ismét javulhat. Ez lehetővé teszi a kiterjedt, független gondozást, valamint a hosszú távolságok lefedését.

Mi értelme a fizioterápiának?

A gyógyszeres kezelés mellett a COPD kezelésére is javasolt a fizioterápia. Ez az egyéni súlyosságtól és a COPD tüneteitől függ. Erősíti a légző izmokat, mozgósítja a tüdő nyálkahártyáját, enyhíti a köhögési rohamokat és optimalizálja a COPD gyógyszerek hatékonyságát.

A fizioterápia gyakori alkotóeleme a légzés-képzés vagy a légzés-fizioterápia. Az úgynevezett PEP-rendszerek (pozitív expirációs nyomás) a tüdőben túlnyomást hoznak létre, amely meglazíthatja a beragadt nyálkahártyát a légutakban. Légzés-képzés ezen PEP-rendszerek segítségével otthonról is elvégezhető.

Mit hoz a tüdősport?

A tüdő sport magában foglalja az összes légzési edzést a COPD mobilitásának és életminőségének javítása érdekében. A rendszeres testmozgás erősíti a légző izmokat, ami azt jelenti, hogy mélyebben lélegezzen be és ki, és több oxigént biztosítson a testnek. Ezen túlmenően, speciális légzési technikák (például ajakfék) elsajátításával megelőzhető a tüdő összeomlása a kilégzés során, és légzésképesség nélkül is lehetséges a légzés. Végül, megtanulva, hogyan kell hatékonyan és óvatosan köhögni a nyálkát, a légutak is kitisztulhatnak.

Légzés gyakorlatok

Légzés gyakorlatokat kell végezni az izmok erősítése érdekében.
Ez magában foglalja az olyan gyakorlatokat, mint az adagolt ajakfék. A belélegzés után újra kilégzel egy ellenállás ellen, amelyet szinte bezárt ajkak képeznek. A légutakban a nyomás megnő, így ellensúlyozza a légutak szűkítését és összeomlását. Arra szolgál, hogy erősítse a légző izmokat, szellőztesse az összes tüdőterületet és mozgósítsa a nyálkat.

Több erről: Légzési gyakorlatok a COPD számára

Fertőzés megelőzése

Mivel a COPD-ben szenvedő betegek hajlamosak a fertőzésekre, különösen a légzőrendszerben, profilaxisként felhasználhatók Oltások például. ellen influenza (Influenza) vagy ellen baktériumok (például. pneumococcusokat) jelenik meg.

Mit kell beoltani?

A légzőrendszer krónikus gyulladása miatt a COPD-es betegek fokozott kockázatot jelentenek a tüdőfertőzésekben. Ennek egyik oka az, hogy a krónikus gyulladás megsemmisíti a légutakban található ciliákat, amelyeknek az immunrendszer részeként állítólag el kell távolítaniuk és eltávolítani a baktériumokat.

Ezért az Állandó Vakcinázási Bizottság (STIKO) rendszeres oltásokat javasol. Az éves influenzavakcináció mellett (influenzavírusok ellen) a beteget egyszer is meg kell oltani pneumococcusok (pneumoniát okozó patogének) ellen. A COPD súlyosságától függően további oltásokra lehet szükség.

Olvassa el erről bővebben a

• Az influenza oltás
• Védőoltás tüdőgyulladás ellen

Mit jelent nekem a gyógymód?

A gyógyítás részeként mind a járóbeteg, mind a fekvőbeteg rehabilitációs intézkedéseket lehet végrehajtani a COPD tüneteinek enyhítésére. Javítható a beteg életminősége és mobilitása. A rendszeres fizioterápián (fizikai aktivitás, légzésfizioterápia) kívül célzott légzés-képzésre, valamint rendszeres sóoldali inhalációkra (sóoldatok) és vízelvezető tárolásra is sor kerülhet. Mindent összevetve, a beteg ellenálló képessége ismét fokozható, és a COPD által okozott mindennapi élet korlátozásai minimalizálhatók.

szövődmények

A COPD tovább halad. Ez a haladás nagyon függ az érintett személy együttműködésétől. Ennek során tüdőemfémia vagy a tüdő túlfújódása alakulhat ki. A szív szintén ki van téve a fokozott stressznek. Ennek eredményeként a tüdőt ellátó erek vérnyomása (magas vérnyomás) növekszik (pulmonális hipertónia) és végül a jobb oldali szívelégtelenség (jobb szívelégtelenség).

A jobb oldali szívelégtelenség a továbbiakban megnövekedett bal szívfeszültséghez vezet, és végül a szív globális gyengeségéhez (globális szívelégtelenség).
A szövődmények között szerepel a dohányzás is. A dohányzás növeli a rosszindulatú daganatok kockázatát, továbbá a dohányzás károsítja az ereket. Stroke, szívroham vagy veseelégtelenség (Veseelégtelenség) csak néhány következménye.

További információ a témáról: Felülfertőződés

előrejelzés

Ha az egy másodperces kapacitás értéke csak 25% (azaz ha a térfogatnak csak egynegyede másodpercen belül képes kilégzésre, amelyet egy egészséges ember kilégz), akkor a prognózis kedvezőtlen, mivel általában szívműködési elégtelenség (A jobb oldali szívelégtelenség). Az érintett személyeknek csak 35% -a él még öt év után.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: Várható élettartam a COPD-ben