Az alacsony vérnyomás okai

bevezetés

Az alacsony vérnyomás (hipotenzió) 105/60 Hgmm alatti vérnyomást jelent. A vérnyomás normális értéke 120/80 Hgmm.

Az alacsony vérnyomás különféle okokból nyilvánulhat meg. A túl alacsony vérnyomás (hipotenzió) társulhat bizonyos tünetekkel (pl. Szédülés keringési összeomlással (szinkop), látászavarokkal, fejfájással stb.). Ezért fontos, hogy a kezelőorvos felkutassa a kiváltó okot a vérnyomás megfelelő emeléséhez.

A hipotenzió okai

Az alacsony vérnyomás okai alapvetően négy különböző kategóriába sorolhatók:

1. szerves okok (pl. szív- vagy érrendszeri betegségek, pajzsmirigy vagy mellékvese esetén) vagy bizonyos környezeti feltételek (pl. stressz vagy alsúly)
2. az alacsony vérnyomás (hipotenzió) veleszületett alkotmányos formája
3. Sokkhelyzetek (pl. Allergiás vagy szeptikus sokk)
4. ortosztatikus beállítási rendellenesség, miután fekvőből álló helyzetbe váltott

A hipotenzió nagyon gyakori a serdülő vékony nőstényeknél. A magán vagy a munkahelyi fizikai vagy érzelmi stressz az alacsony vérnyomás oka is lehet. Nem ritka, hogy az alacsony vérnyomást átmenetileg az elégtelen folyadékbevitel vagy az elektrolit-egyensúlyhiány okozza. Mivel a hipotenziónak nagyon különböző okai lehetnek, átfogó diagnózist kell végrehajtani (az érrendszer vizsgálata, a pajzsmirigy képalkotása, vénás vér felvétele az elektrolitok meghatározására stb.). Bizonyos kérdésekkel az anamnézisben foglalkoznunk kell, amelyek alapján valószínűbbé válik az ok lehetséges megállapítása.

Szív- és érrendszeri betegségek, mint a hipotenzió oka

A szívbetegségek, például aritmiák vagy szívelégtelenség károsíthatják a szív működését és alacsony vérnyomáshoz vezethetnek.

Az aritmiák a szív vérkivitelének csökkenéséhez és így alacsony vérnyomáshoz vezethetnek. Ez a csökkent köpetmennyiség (szívteljesítmény) főként a szívben keringő gerjesztések (pl. Reentry tachycardia) vagy olyan helyzetekben fordul elő, amikor a szív funkcionálisan helyhez kötött (pl. Kamrai fibrillációval). Egyszerre kevesebb vérmennyiség éri el a központi és a perifériás artériás ereket. Mivel az agy érzékeny idegsejtjeinek folyamatos oxigénellátása elengedhetetlen, és ez ilyen esetben már nem garantálható, tipikus tünetek jelentkezhetnek, mint szédülés, ájulás, sápadtság stb.

Még a gyenge szívizom (szívelégtelenség) esetén is a szív kevesebb vért dob ​​a főartériából (aorta) és a tüdő törzséből. Klinikailag ez ugyanolyan módon fejeződik ki a csökkent vérmennyiséggel, mint bizonyos szívritmuszavarokban.

Az úgynevezett aortaív szindróma szintén alacsony vérnyomáshoz vezethet. Itt van egy szűkület (szűkület) közvetlenül az agyat ellátó artériás erek (közös carotis artéria) kimenete előtt. Az aortaív szindrómában az alsó végtagok jellemzően továbbra is elegendő vérrel vannak ellátva, míg az agy artériásán alul van ellátva. Ez az artériás hipotenzió tipikus tüneteihez vezet.

Vénás gyengeség a hipotenzió összefüggésében

Az érrendszeri betegségek, például a gyenge vénafal, hipotenzióhoz vezethetnek. Az izom vagy a kötőszövet zavara miatt a vénák kiszélesedéséhez vezethet. Itt süllyed a vér, és a lelassult véráramlás miatt turbulencia alakul ki. A vér szó szerint "megáll" és elsüllyed. Változások általában a lábakban fordulnak elő, ahol a vér ennek következtében elsüllyed. Ez alacsony vérnyomáshoz vezet a központi keringésben. Az agy artériás edényeinek hiánya és a keringés összeomlása lehet.

Pajzsmirigy és mellékvese rendellenességek, mint a hipotenzió okai

A mellékvese mellett a pajzsmirigy az egyik olyan szerv, amely részt vesz a vérnyomás szabályozásában a hormonok felszabadulása révén.

Itt fontos a két hormon, a trijód-tironin (T3) és a tiroxin (T4), amelyeket a pajzsmirigy képez és a vérbe engednek. Ezek a hormonok különböző sejtekre és szövetekre hatnak, és befolyásolhatják többek között a vérnyomást. Növelheti a szív munkáját (többek között a nátrium / kálium ATPáz fokozott aktivitása révén) és ezáltal a vérnyomást is.

Alulműködő pajzsmirigy (hipotireózis) esetén ezekben a hormonokban hiány áll fenn. Ennek eredményeként a hypothyreosis alacsony vérnyomáshoz (hipotenzióhoz) vezethet. Autoimmun betegség (Hashimoto pajzsmirigy-gyulladása, elsősorban fiatal nőknél) nagyon gyakran a pajzsmirigy alulműködésének oka. Ezért különösen azoknál a fiatal nőknél, akiknél alacsony vérnyomás tünetei vannak (szédülés, kedvetlenség, fáradtság, sápadtság, látászavar a csillag látásával), fontolóra kell venni a pajzsmirigyhez kapcsolódó eredetet.

Addison-kór

A mellékvese kéregében a nemi hormonok (androgének) mellett mineralokortikoidok (különösen az aldoszteron) és a glükokortikoidok (különösen a kortizol) is képződnek.

Az aldoszteron és a kortizol különösen az artériás vérnyomás emelkedéséhez vezet. Alacsony aktivitású betegségekben (például Addison-kór vagy tumoros megbetegedések) hipotenzió alakulhat ki.

Addison-kórban a mellékvesekéreg nem aktív. A fent leírtak szerint itt vérnyomásnövelő hormonok, például aldoszteron és kortizol képződnek. Hipfunkció esetén ezek a vérnyomást növelő hormonhatások nem érvényesek. Ez alacsony vérnyomáshoz (hipotenzióhoz) vezethet.

Van még kérdése a pajzsmirigy alulműködésével kapcsolatban? További információ erről: Pajzsmirigy alulműködés

A stressz mint a hipotenzió oka

Eleinte az alacsony vérnyomás előfordulása stresszes helyzetekben paradoxnak tűnik. Normális esetben a stresszes helyzetek összehúzzák az artériás ereket (érszűkület) annak érdekében, hogy növeljék a vérnyomást és ezáltal kielégítsék a fizikai aktivitásra vonatkozó megnövekedett igényeket.

Ez a szabályozási hurok azonban hosszú stressz esetén bekövetkezik. Az érszűkület (érszűkület) már nem tartható fenn, és alacsony vérnyomás (hipotenzió) léphet fel. Ezért ügyelni kell arra, hogy az úgynevezett "negatív" stresszt "pozitív" stresszsé alakítsák át. Összességében a stressz periódusainak időben korlátozottnak kell lenniük, hogy elkerüljék az érszűkület ilyen rendellenességét.

Ön stressztől szenved? A stressz jeleiről a következő oldalon olvashat bővebben: A stressz tünetei

A serdülőkor és a női nem, mint a hipotenzió okai

A fiatal életkor elvben alacsony vérnyomáshoz (hipotenzióhoz) is vezethet. Leginkább azért, mert a fiatalabb emberek bizonyos esetekben nagyon vékonyak. Különösen serdülőkorban a test a gyors növekedés kihívásával néz szembe. A fiatalok nagyon vékonyak (gyakran a "társadalmi nyomáshelyzetek" miatt is). A vérnyomás általában alacsonyabb, mint a felnőtteknél.

A 15 évesnél fiatalabb gyermekek körülbelül 20% -a szenved egy vagy több összeomlással a gyenge keringés miatt. A legtöbb esetben ennek oka az ortosztatikus diszreguláció.
Az úgynevezett vasovagalis syncope szintén nagyon gyakori. Ez a vérnyomás kóros csökkenéséhez és az alsó végtagok vérének süllyedéséhez vezet felállás után. Ebben az esetben az agy átmenetileg nem elégedett a vérrel, és keringési összeomlás alakulhat ki.

A fent leírt felnövési folyamatok erős testnövekedéssel és gyakran nagyon alacsony vérnyomással kombinálódnak a nőknél. Ebben az "életszakaszban" az alacsony vérnyomást (hipotenziót) gyakran kiválthatja az elégtelen folyadékbevitel. A testnek a növekedéshez fokozottabb ásványi anyagok és tápanyagok felszívódására van szüksége.

A kiszáradás, mint a hipotenzió oka

Az alacsony vérnyomás (hipotenzió) potenciálisan reverzibilis oka, amely egyszerű intézkedésekkel megelőzhető, az elégtelen folyadékbevitel.

Mivel napi 1,5–1,8 liter veszít a vizelettel (további folyadék, például légzés vagy izzadás révén), elegendő folyadékbevitel révén fenn kell tartani az érrendszerben keringő vérmennyiséget.
Az átlagos ajánlott folyadékbevitel 2-3 liter között jelentősen növelhető további testmozgásokkal (pl. Sport).

Alapvetően az érrendszeri vérnyomást a hidrosztatikus nyomás (az a nyomás, amelyet az edényben lévő vér gyakorol az érfalra és potenciálisan folyadékot akar kiszorítani az érrendszerből) és a kolloid ozmotikus nyomás (fehérjék) kölcsönhatása szabályozza a folyadékot az érrendszerben tartó vérplazma).
A két nyomás közötti egyensúlyhiány a vér térfogatának és ezáltal a vérnyomás változásához vezethet. Például a plazmafehérjék (különösen az albumin) hiánya az érrendszer vízveszteségéhez és így a vérnyomás csökkenéséhez vezet.

Ezenkívül a megnövekedett folyadékveszteség (például vérző sérülések következtében) alacsony vérnyomáshoz vezethet a folyadékvesztés miatt. A gyakori hányás (hányás), hasmenés vagy fokozott vizelés cukorbetegség esetén szintén fokozott folyadékvesztést okoz.

A gyógyszerek, mint a hipotenzió oka

A vérnyomás hirtelen csökkenése (hipotenzió) elvileg a gyógyszerek mellékhatásainak is köszönhető.

Például a vízhajtó gyógyszerek, például a vízhajtók (például a gyakran használt hurok diuretikumok) erős vérnyomáscsökkentő hatással bírnak. A diuretikumokkal végzett kezelés során ezért a rendszeres elektrolitkontroll (különösen a kálium) mellett a vérnyomást is meg kell mérni.

Általában az antihipertenzív gyógyszerek hipotenziót is okozhatnak. Különösen az antihipertenzív kezelés korai szakaszában súlyos hipotenzió léphet fel. A vérnyomás ellenőrző méréseit itt rendszeresen el kell végezni.

Egyes pszichotróp gyógyszereknek vérnyomáscsökkentő hatása is van. Különösen figyelemre méltóak a fenotiazinok csoportjából származó triciklusos és tetraciklusos antidepresszánsok, valamint bizonyos antipszichotikumok.

A genetikai hajlam, mint a hipotenzió oka

A szabályozó szervekben a vérnyomás célértékének alkotmányos rendellenességei szintén oknak tekinthetők.

Ezek főleg az aorta carotis sinusában található szakaszos receptorok (baroreceptorok), a medulla oblongata, mint az agy szárának keringési központja, és a vese, mint a renin központi hormonjának térfogatszabályozója. A vérnyomásszabályozás egy összetett, több szerves rendszerből álló egység, amelyet veleszületett hatások képesek eldobni az egyensúlyból. Az „optimális” vérnyomás genetikai alapértékének beállítása alapvetően mindkét irányban lehetséges. A hipotónia mellett magas vérnyomás is előfordulhat a beteg állapota miatt.