Az elektrolitok

bevezetés

Az elektrolitok olyan kifejezés, amelyet nem is tudhat pontosan, mi mögötte áll. Egyes laboratóriumi dokumentumokban megtalálhatók, rendkívül kémiailag hangzottak, és működése és szabályozása valójában rendkívül összetett.Az orvosi háttér egyszerűsített magyarázata az alábbiakban található.

meghatározás

Az úgynevezett elektrolitok a vérben feloldott sók. Az asztali só használható összehasonlításként. Ha vízben oldja az asztali sót, amelyet kémiailag nátrium-kloridnak neveznek, akkor a só alkotóelemei, nevezetesen a nátrium- és klorid-ionok feloldódnak, amikor oldódnak, és vízmolekulák veszik körül, és így feloldódnak.

Bizonyos sók ionként is feloldódnak a vérben, amelyek közül a legfontosabbak nátrium, kálium, Kalcium és klorid. Van is például magnézium vagy Bikarbonátezek azonban a testben különböző funkciókkal rendelkeznek, és ritkábban vesznek részt vérvizsgálatban. Ahogy az elektrolit név sugallja, ezek az ionok elektromos töltéshordozók. A nátrium, a kálium, a kalcium és a magnézium pozitív töltésű, míg a klorid és a hidrogénkarbonát negatív töltésű hordozók. Ezek az elektrolitok biztosítják a kémiai és elektromos egyensúlyt, és a vér útján eloszlanak a testben, ahol minden egyes sejtnek szüksége van az élethez és a működéshez.

funkció

Az elektrolitok komplex funkcióval bírnak a test minden sejtjének háztartásában. Különösen relevánsak a szív- és izomsejtekben, a vesében, az idegsejtekben és az érzékszervi sejtekben, például a fülben vagy a szemben. A döntő tényező az ionok elektromos töltése. A sejt komplex mechanizmusainak megértése érdekében szem előtt kell tartani a következő elveket:

• A test sejtjeiben az ionok domináns csoportja a kálium. Nagyon kevés megtalálható a vérben. A nátrium viszont elsősorban a vérben és a sejteken kívüli térben, és alig a testsejtekben van jelen. A sejteken kívüli minden (beleértve a vért) egy extracelluláris tér, mivel az ionok probléma nélkül elterjedhetnek és mozoghatnak bennük.

• A testsejtek és az extracelluláris tér különböző rekeszek. Az ioncserék között nem zajlik le a cellák falán csatornákat tartalmazó nyílások nélkül. Vannak olyan nátrium- és káliumcsatornák, amelyek a sejtmembránban helyezkednek el és kezdeti állapotukban zárva vannak.

• Az ionok arra törekszenek, hogy egyenletesen terjedjenek a rekeszben. Ha most egy csatorna nyílik a cella és az extracelluláris tér között, ez a hajtóerő biztosítja, hogy az ionok odahaladjanak, ahol kevesebb van.

Amikor egy jeladó eléri a cellát, az ott levő ioncsatornák a zár és a kulcs elve szerint nyitódnak, és az ionok átfolyhatnak a cellákba. Ez megváltoztatja a cella elektromos töltését, mert az ionok pozitív töltéseket hoznak magukkal. Az elektromos töltés ezen változása más folyamatokat vált ki a cellában, amelyek cellától függően különböznek a funkciótól függően. A beáramló ionokat azután a szivattyún keresztül a sejtmembránon keresztül szállítják a kiindulási állapot helyreállítása érdekében.

Az ionok másik funkciója a víz megkötése. Minél magasabb a sótartalom, annál több vizet vonz, ezt az elvet hívják ozmózis. Ez fontos szerepet játszik, különösen a vesékben, és megmagyarázza azt is, hogy miért ajánlott alacsony sótartalmú étrend a magas vérnyomású betegek számára.

Olvassa tovább az alábbi témát Diéta a magas vérnyomás érdekében

Összefoglalva: az egyes elektrolitok nagyjából hozzárendelhetők bizonyos szervrendszerekhez, amelyekben az egyensúly elengedhetetlen. A kálium fontos a szívizomhoz, nátrium a vesékhez és a vérnyomáshoz, a kalcium a csontokhoz és a szívhez, magnézium az izmokhoz és az agyhoz, és a hidrogénkarbonát a pH-értékhez, azaz a vér sav-bázis egyensúlya.

Olvassa tovább az alábbi témát acidózis

A vér fontossága az elektrolitok számára

Az elektrolitok fő szállítási útja a vér. A test minden sejtjére az erek és a kis kapillárisok jutnak el. A vér összegyűjti az elektrolitokat, amelyeket élelmük vagy folyadékok révén elnyelünk a bélben, és elosztja azokat a testben, ahol szükséges. A vese a szűrő, amely különféle szabályozási mechanizmusokat alkalmaz annak eldöntésére, hogy mely elektrolitokra van még szükség a testben, és amelyek kiválaszthatók a vizelettel. A vérmintában szereplő elektrolitok felhasználhatók a test egyensúlyának meghatározására. Sok betegség nagyon jól leolvasható az elektrolitértékekből.

Olvassa tovább az alábbi témát

• Laboratóriumi értékek
• Elektrolitok a vérben

Néhány normál értéket az alábbiakban felsorolunk, ám ezek laboratóriumokonként kissé eltérhetnek:

elektrolit	Alsó határ mm / l-ben	Felső határ mmol / l-ben
nátrium	135	145
kálium	3,6	5,2
Kalcium (összesen)	2,20	2,95
magnézium	0,73	1,06
klorid	98	106
Bikarbonát	22	26

A diagnosztikában a legfontosabb a nátrium, a kálium és a kalcium. Leginkább a hormonok irányítják őket. Ezek a legérzékenyebbek, a leggyorsabban veszítik egyensúlyukat, és a legsúlyosabb következményekkel járnak. A nátriumot és a káliumot az aldoszteron hormon (ún. Ásványi kortikoszteroid), amely felszabadul a mellékvesekéregből, míg a kalciumot az mellékpajzsmirigy mellékpajzsmirigy-hormonja szabályozza. Mindkét hormon jeleit továbbítja a veséknek arról, hogy az elektrolitoknak ürülniük kell-e, ha feleslegben vannak, vagy megmaradnak-e a testben, ha hiányosak. Ha azonban zavarok vannak ebben a vezérlőhurokban, pl. Bizonyos gyógyszerek, a hormonális mirigyek betegségei vagy a vesefunkció romlása megváltoztatja az elektrolit-egyensúlyt, ami a testben észrevehető.

Olvassa tovább az alábbi témát

• Mellékvese hormonok
• Mellékpajzsmirigy hormonok

Az elektrolit-eltolódás másik oka az elektrolitok fokozódó felhalmozódása. Erre elsősorban a haldokló sejtekből felszabaduló káliumot használják. Ez nem jelent problémát az egyes sejteknél, de ha nagyobb mennyiségű szövetet veszítenek, ez határozottan befolyásolhatja az elektrolit-egyensúlyt. Ez vonatkozik például tumorsejtekre (úgynevezett tumor lízis szindróma) vagy fagygyulladásra vagy a test nagyobb részeinek égési sérüléseire, így nagy mennyiségű kálium fordul elő.

Olvassa tovább az alábbi témát Hyperkalemia (felesleges kálium)

Hiány és következményei

Nemcsak a hiány, hanem az elektrolitok egyensúlyának eltolódása vagy egy bizonyos elektrolit feleslege is súlyos következményekkel járhat, a mértéktől függően.

A nátriumhiány álmosságban, zavartban és émelygésben is nyilvánul meg. Ha viszont túl sok nátrium van a vérben, akkor epilepsziás rohamokhoz hasonló rohamok léphetnek fel, egészen kómáig.

A káliumszint változása különösen a szívben észlelhető. Ha kevesebb, mint 3,6 mmol / l kálium van, pl. Bizonyos gyógyszerek, például a diuretikumok ("víztabletták") székrekedést, izomgyengeséget okozhatnak csökkent reflexekkel, rendellenes érzésekkel és a bőr zsibbadásával. Ha 5,2 mmol / l-nél több van, a reflexek általában növekednek, de ez átmeneti bénulást is okozhat. A káliumhiány vagy -többlet legfontosabb következménye azonban a szívritmuszavar. A kálium nélkülözhetetlen a jelek szívbe juttatásához. Ha ez az egyensúly megzavart, kamrai fibrilláció is előfordulhat!

Olvassa tovább az alábbi témát Felismerje a káliumhiányt

A kalcium a szív számára is fontos, de a szívritmuszavarok nem fordulnak elő olyan gyakran, ha túl sok a kalcium, mint a kálium. Ha túl sok kalcium van, ez főleg émelygés és hányás, vesekő, csontfájdalom és izomgyengeség révén észlelhető. A túl kevés kalcium különösen bizsergő érzésként jelentkezik a bőrön az arcon, valamint a kezek és a lábak izomgörcsét (úgynevezett tetania mancsokkal).

Ha túl kevés magnézium van, ez tünetileg hasonló a kalciumhiányhoz, pl. izomgörcsökkel, de neurológiai tünetekkel, mint pl delíriumot vagy átmeneti szívelégtelenséget észlel. A túl sok magnézium gyakran egyáltalán nem fejeződik ki, ami valószínűleg álmossághoz vezethet.

További információ a témáról: Ezek a tünetek felismerhetik a magnéziumhiányt

A klorid-ionok alig játszanak szerepet a diagnosztikában, mivel szabályozással kötődnek a nátriumhoz. Egyensúlyhiány esetén a nátrium különösen befolyásolja, ami elsősorban tüneti.

A bikarbonát főként a sav-bázis egyensúlyban játszik szerepet, amikor a bikarbonát átveszi a bázis funkcióját. Hiány fordul elő például hasmenés esetén, amikor a test sok bikarbonátot veszít. Ennek eredményeként a test túlsavanyodik, amelyet azonban ellenszabályozással részben kompenzálni lehet. Alig van súlyos következmény.

Tudjon meg többet a Az elektrolithiány okai és következményei.

Elektrolit-egyensúly

Az elektrolitok jogosulatlan feltöltése esetén ezt meg kell tenni óvatos lenni. A tünetek gyakran nagyon specifikusak, és nem feltétlenül tulajdoníthatók elektrolit-rendellenességnek a vérérték ellenőrzése nélkül. Pl. Ha a kórházi tartózkodás során súlyos elektrolit-rendellenességet észlelnek, akkor ennek lehet vége Infusions vagy Gyógyszer legyen kiegyensúlyozott.

Azonban egy helyzetben, nevezetesen amikor különösen elengedhetetlen az elektrolit feltöltése Hasmenéses betegségek. Az ember gyakran veszít sok elektrolitot a WC-n belüli gyakori látogatások vagy hányás következtében. Ezek újratöltése céljából kész formában elektrolit oldatok vannak por formájában, amelyeket a gyógyszertárban lehet megvásárolni. Ideálisak az elektrolit-egyensúly helyreállításához, és gyakran sokkal jobban érzi magát a szedés után.

Az úgynevezett izotóniás italok szintén hasznosak lehetnek a sportsportban, ahol az izzadás során nagy a vízveszteség.

Az elektrolit-eltolódást - annak megfelelő következményekkel is - megakadályozhatjuk, ha elkerüljük a sok káliumtartalmú ételeket, például ha vesebetegségben szenvedünk. banán vagy Aszalt gyümölcsök.