Méhnyálkahártya

bevezetés

A méhnyálkahártya, más néven endometrium rózsaszínű nyálkahártyaréteg, amely a méh belsejét szegélyezi.
A méh nyálkahártyája különösen fontos szerepet játszik a terhesség alatt, amikor a megtermékenyített petesejt a méh nyálkahártyáját használja beültetéshez.
A pubertáson átesett és még a menopauza előtt álló nőknél a nyálkahártya hormonális hatásoknak van kitéve.
A nemi hormonok ebben az időben befolyásolják a menstruációs ciklust és ezáltal a nyálkahártyát.
Ha a megtermékenyített petesejtet nem sikerül beültetni, a nyálkahártya egy része kihull és menstruáció lép fel.

A méh bélésének funkciója

Általánosságban elmondható, hogy a méh nyálkahártyája minden életkorú nő méhének belső védőrétege, amely nyálkahártya-sejtekkel védi a szervet (Hámréteg) vonalak.
A pubertás után a nyálkahártya hormonális hatásoknak van kitéve, és fontos szerepet játszik a terhességben.
Mivel a megtermékenyített petesejt beültetéséhez szükséges a méhnyálkahártya, a nyálkahártya hormonálisan szabályozott ciklusa elengedhetetlen része a test terhességre való felkészülésének.

Az utolsó menstruáció utáni napokban változás következik be a nyálkahártya szövetében.
Bizonyos nemi hormonok termelése révén a nyálkahártya megnagyobbodik, úgynevezett szaporodás megy végbe.
Az ovuláció után, amely a ciklus közepe táján megy végbe, megindul a méhnyálkahártya úgynevezett szekréciós fázisa.
Ebben a folyamatban tápanyagtartalmú folyadékokat választanak el a nyálkahártya mirigysejtjei.
Ennek meg kell teremteni a lehető legtökéletesebb feltételeket a megtermékenyített petesejt beültetéséhez.
Ha nem következik be terhesség, akkor a méhnyálkahártya egy részét hormonális változás szekretálja, és menstruációs időszak következik be.

Hogyan változik a méhnyálka vastagsága?

A méhnyálka vastagsága az egyes ciklusok időpontjától függően változik.
Mivel ez csak a pubertás után következik be, és csak a menopauza idején létezik, a méhnyálka vastagsága általában csak ivarérett nőknél változik.
A méh nyálkahártyájának vastagsága ultrahangvizsgálattal határozható meg.
Erre általában nincs szükség, de bizonyos tünetek fennállása esetén a nőgyógyászati ​​diagnózis részeként végezhető el.
A menopauza előtt és a pubertás után szenvedő nőknél a 14 mm feletti endometrium vastagság jelzi a lehetséges terhességet. A menopauza után szenvedő nőknél egy 11 mm vastagabb nyálkahártya jelezheti a méhnyálkahártya rák jelenlétét, ezért tisztázni kell egy ilyen megállapítást.

A menstruáció a ciklus elején kezdődik. Ezzel a nyálkahártya nagy része kiürül.
Ezért a vastagság csökken a ciklus ezen szakaszában.
A menstruáció néhány nap múlva véget ér, és egy olyan szakasz következik, amelyben a nyálkahártya nő és jelentősen vastagabbá válik.
A ciklusnak ezt a szakaszát, amely körülbelül 9 napig tart, proliferációs vagy növekedési fázisnak is nevezzük.
A későbbi váladékfázisban, amelyben a nyálkahártyában lévő mirigyek több folyadékot választanak ki, a méhnyálkahártya tovább növekszik.
Ha a terhesség nem következett be, a ciklus végét a menstruáció kezdete és a nyálkahártya nagy részének ismételt leválása indítja el.

A méh bélésének szerkezete

A méh bélésének szerkezete a ciklus fázisától függően eltér.
Általában meg lehet különböztetni a nyálkahártya két különböző rétegét.
Az úgynevezett bazális réteg a méh izmain fekszik.
Ez a ciklus alatt mindig megmarad az izmokon, és az időszak alatt nem válik le róla.
Ez azt jelenti, hogy egy nyálkahártyaréteg mindig a méhen marad a menstruáció ideje alatt is.
Ezt meg kell különböztetni a funkcionális rétegtől, amely a ciklus során változik.
A szekréció fázisában ez a réteg felosztható úgynevezett „kompakt” és „szivacsszerű” rétegre.

A nyálkahártya különböző sejttípusokból áll, amelyek különböző funkciókat töltenek be.
A nyálkahártya alapszerkezetét úgynevezett hámsejtek alkotják.
Ezek képviselik a méh bélésének alapszerkezetét.
Ezen kívül vannak mirigysejtek, amelyek egyre inkább kialakulnak, különösen a növekedési és szekréciós fázisban, és folyékony szekréciót eredményeznek.

Mi történik, ha megvan a menstruációja?

Az időszak, más néven menstruáció vagy menstruáció, a méh nyálkahártyájának egy részének rendszeres havi leválása.
Csak a nyálkahártya funkcionális rétege válik ki, míg az alapréteg a méh izmain marad.
Az időszak a pubertás nő érettségével kezdődik, az első időszakot is hívják Menarche a továbbiakban.
A menopauza az utolsó időszak.
Eközben a menstruációja a menstruációs ciklus kezdetét jelenti.

A periódus a méh nyálkahártyája mellett vért és folyadékokat is tartalmaz, amelyeket a mirigysejtek alkotnak.
A nyálkahártya kilökődése fájdalommal járhat, amely azonban általában nem kell, hogy aggodalomra ad okot.
Normális esetben a menstruációs időszak térfogata legfeljebb 200 ml, a periódus időtartama általában négy és hat nap között van.

További információ erről a témáról: A női ciklus

Hogyan változik a méh nyálkahártyája a terhesség alatt?

A méh nyálkahártyája fontos szerepet játszik a terhesség alatt.
A petesejt megtermékenyítése után a nyálkahártya rétegében fészkel.
Az előző napokban a méhnyálkahártya növekedési és szekréciós fázisa zajlott le, ezért ideális kiindulási helyzetben van a petesejt számára. Bizonyos terhességi hormonok hatására a nyálkahártya a petesejt beültetése után úgynevezett decidua graviditatis-vá alakul át.
Annak érdekében, hogy a petesejtet elegendő tápanyaggal tudjuk ellátni, a nyálkahártya rétegeiben sok ér és mirigy található.
Ha a petesejt sikeresen megtermékenyül, akkor a nyálkahártyában nő, amelyet ma decidua néven ismerünk.
A petesejt rétegeivel együtt a tojássejt körül most kialakult héjat tojásüregnek is nevezik.

A csecsemő születése után a test hormonszabályozás alatt leveti a méhnyálkahártyát, amelyet a gyermek a tojásüreg részeként használt, és a rendszeres menstruációs ciklus újrakezdődik.

További információ erről a témáról: megtermékenyítés

Méhnyálkahártya-rendellenességek

Endometrium rák

A méhnyálkahártya rák (úgynevezett endometrium rák) az egyik leggyakoribb rák a nőknél Németországban.
Ennek kockázati tényezője a túlzott ösztrogénszint több év alatt.
Kezdetben a nyálkahártya sejtjeinek megnagyobbodása, az úgynevezett hiperplázia következik be.

Ezenkívül különbséget tesznek az ösztrogénfüggő (1. típus) és az ösztrogénfüggetlen daganatok (2. típus) között.
Az 1. típusú daganatok teszik ki az endometrium rák legnagyobb hányadát.
Az endometrium rák fő tünete a hüvelyi vérzés.
Általában nincs intiális fájdalom.
A menopauza előtt (premenopauzában) szenvedő nőknél gyakran intermenstruációs vérzés (metrorrhagia) vagy 7 napon át tartó elhúzódó menstruáció (menorrhagia) jelentkezik.

A diagnózist általában hüvelyi vizsgálattal hajtják végre, ezt követő transzvaginális ultrahanggal.
Ha méhnyálkahártya-rákra gyanakszik, akkor méhmintát hajtanak végre, és a méhüreget lekaparják.

A terápia mindig a rák stádiumától és a nyirokcsomók érintettségétől függ.
A választott terápia azonban a méh, a petevezetékek és a petefészkek teljes eltávolítása a környező nyirokcsomók további eltávolításával.
A sugárterápia ezután elvégezhető a műtét után.

Megtudhatja, hogy mi okozza a menstruációs rendellenességeket:
Menstruációs rendellenességek - amit tudnia kell

Méhnyálkahártya-gyulladás

A méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis) gyakran érinti a fiatal nőket.
Az ok általában a gonococcusok vagy a chlamydia baktériumok által okozott fertőzés.
A fertőzés két formáját különböztetik meg: Egyrészt felmenő fertőzés lehet, vagyis a fertőzés "alulról", azaz leginkább a méhnyakról a "fent" terjedt.
Ez az endometritis leggyakoribb típusa.
Egy másik lehetőség a leszálló fertőzés lenne, amelyben a kórokozók a hasüregtől lefelé szaporodnak a nemi szervek irányába.

Az endometritis gyakran oldalsó stressz alatt jelentkező alsó hasi fájdalomként és olyan nem specifikus tünetekként jelentkezik, mint láz, hányinger és hányás.
A legrosszabb esetben a gyulladás krónikussá válhat.

A diagnózist hasi és hüvelyi vizsgálat, valamint mikrobiológiai tenyészet végzi.
Szonográfia is használható.

A méhnyálkahártya-gyulladást antibiotikumok beadásával kezelik.

További információkat talál a gonocci, más néven gonorrhoea fertőzésről:
Hogyan védekezhetünk a gonorrhoea ellen

Mi történik, ha a méhnyálkahártyát megsemmisítik?

A méhnyálkahártya (úgynevezett endometrium abláció) gyengéd műtéti intézkedés, ha a menstruáció túl nehéz.
Számos olyan eljárás létezik, amelyek mindegyikében közös a méh nyálkahártyájának eltávolítása.
Az úgynevezett arany hálós katéter méhnyálkahártya-ablációval az aranyhálót érzéstelenítéssel behelyezik a méhbe, miután méhtükröt végeztek, és a nyálkahártyát nagyfrekvenciás áram törli.
A megsemmisítés átlagosan körülbelül 2 percet vesz igénybe.
Mint minden műveletnél, a méh nyálkahártyájának megsemmisítése általános működési kockázatokat is magában foglal, például szomszédos szervek sérülését, vérzést vagy kiújulást a műtét után.

Miért lehet a méh nyálkahártyája túl vékony?

A méh vékony nyálkahártyájának sokféle oka lehet.
Ez is oka lehet annak, hogy a megtermékenyített petesejt nem tudja beültetni magát a méh nyálkahártyájába, és így nem valósul meg a gyermekvágy.
Az alábbiakban áttekintjük az okokat:

• alacsony ösztrogénszint

• csökkent nyálkahártya véráramlás

• Fertőzések, mint az endometritis

• Hegesedés

• Állapot a méh műtétje után

• hormonális fogamzásgátlás

• Clomiphene (elősegíti az ovulációt)

Számos terápiás lehetőség áll rendelkezésre a méh vékony bélésének helyreállítására.
Ha az ösztrogénszint állandóan alacsony, a nőgyógyász hormon tartalmú készítményt ír fel, amely orálisan vagy hüvelyesen alkalmazható.
Vas- vagy E-vitamin-hiány szintén befolyásolhatja a véráramlást.
Ezért különös figyelmet kell fordítani ezen anyagok megfelelő bevitelére, ha a méh nyálkahártyája vékony.
Az ereket kitágító gyógyszerek segíthetnek a méh nyálkahártyájának beszűkült artériáiban is.

Megtudhatja, mi lehet az alacsony ösztrogénszint oka:
Ösztrogénhiány - hogyan alakulhat ki?

Hogyan változik a méh bélése a menopauza idején?

A menopauza idején minden nő testében csökken az ösztrogén szintje, mert a petefészkek már nem termelnek ösztrogént.
Ennek eredményeként a méhnyálkahártya már nem épül fel, és így kisebbé (atrófiássá) válik.
Ezért nincs havi menstruációs időszak.
Mivel a nyálkahártya kisebb lesz és kevesebb a vérellátása, mint a menopauza előtt, a terhesség már nem lehetséges.
Az életkor növekedése az izmokra, a kötőszövetre és az ínszalagokra is hatással van, ezért többek között a méh is lazulhat és süllyedhet, amikor ezek a struktúrák visszahúzódnak.

A menopauza jeleiről a következő cikkben olvashat:
Ezekkel a jelekkel ismerheti fel a menopauzát

Le tudja bontani a méh nyálkahártyáját vérzés nélkül?

A méhnyálkahártya természetes lebomlása vérzés nélkül nem lehetséges.
Van azonban operatív változat, a kaparás.
A kaparást (horzsolást) vagy diagnózisra vagy kezelésre használják.
Gyakori alkalmazás vérzési rendellenességek esetén.
Különösen a nőknél röviddel a menopauza előtt vagy alatt a vérzés gyakrabban fordulhat elő, ha a nyálkahártyát nem lehet megfelelően leadni.
Ezután a méh nyálkahártyáját kopással távolítják el.

A sejtciklus általában megváltozik egy ilyen beavatkozás után.
A menstruáció kissé késve kezdődik, mert a nyálkahártyának először teljesen vissza kell vonulnia.