Hosszú távú memória

meghatározás

A hosszú távú memória az emlékezetünk része. Feladata az információk hosszú ideig történő tárolása. Ez magában foglalja ezen információk visszakeresésének képességét is. Az agy különböző területein oszlik meg, és nagyjából két formára osztható. Ezek a tárolt információk típusától függnek.

Az úgynevezett deklaratív memória felelős a tények, például a főzési receptek tárolásáért. Az eljárási memória viszont olyan tudattalan folyamatokat tárol, mint például a kerékpározás képessége. A hosszú távú memória nagyon összetett, és számos folyamatát még nem értik meg teljesen.

További információ a témáról: Memória

Hogyan működik a hosszú távú memória?

A hosszú távú memória működése néha magában foglalja a nagyon összetett folyamatokat is, amelyek manapság még mindig nem teljesen tisztázottak.

Minden nap több millió benyomás és információ vesz körül mindenkit. Ezen információk nagy részét nem menti el, hanem azonnal újra rendezi. Ellenkező esetben az agy elárasztódik, úgy mondva, sok lényegtelen dologgal. Ennek megfelelően csak egy részre emlékeznek. Ez kezdetben a rövid távú memória, és további rendezés után az úgynevezett munkamemória. Ez utóbbit az adatok fontosságától függően perc-hónapokig tárolhatja.

Ha bizonyos információkat, például a szókincset vagy a dal szövegét rendszeresen megismételik, vagy gyakorolják, akkor ez átvihető a hosszú távú memóriába. Ez különösen akkor jól működik, ha az információ intenzív érzelmekkel társul, mint például a dalszövegek esetében. Most a dalszövegeket évekig lehet megmenteni, akár egész életen át is, fontosságuktól és használatuktól függően. Ez a folyamat a tanulás egyik módja.

Annak megértése érdekében, hogy mi történik az agyban, meg kell említeni, hogy az agyunkban sok idegsejt kapcsolódik egymáshoz. Minél több kapcsolat van közöttük, annál több információ továbbítható és tárolható. Ennek megfelelően, amikor az információkat megtanulják és tárolják a hosszú távú memóriában, új kapcsolatok jönnek létre az idegsejtek között, amelyeket neuronoknak is neveznek.

Hosszú távú memóriánkból nem ismeretes az információ mennyiségének korlátozása. Ha valaki nem emlékszik valamit, akkor az nem azért van, mert az információ már nincs ott, hanem azért, mert helytelenül tárolja, és már nem található.

A hosszú távú memóriát két formára lehet osztani. Az úgynevezett deklaratív memória különféle információkat tárol, például főzési recepteket, szakmai vagy akár életrajzi ismereteket. Ezt az információt egy közbenső állomáson, a hippokampuszon (az agy szerkezete) keresztül veszik át, és éjszaka továbbadják alvás közben. Az úgynevezett eljárási memória viszont felelős az eszméletlen, azaz automatikusan futó folyamatok tárolásáért. Például lehetővé teszi számunkra, hogy kerékpározjunk anélkül, hogy gondolnunk kellene annak működésére. Itt nincs közbenső megálló, a kerékpározás gyakorlása úgynevezett maga az információ tárolása.

Hogyan lehet edzeni a hosszú távú memóriát?

Sokféle módszer létezik, amely elősegítheti a hosszú távú memória fejlesztését és kiképzését.

Ehhez nagyon fontos, hogy a megismerhető információk érzelmekkel vagy más emlékezetes társulásokkal vagy jellemzőkkel legyenek összekapcsolva. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb dolog, például a szókincs vagy az útjelző táblák, jobban megjegyezhető, amikor egy gondolathoz kapcsolódik. Ide tartoznak például olyan érzelmek, mint például egy különösen vicces szavának örülése vagy a rosszul értelmezett útjelző félelme. A megtanulható információk megjeleníthetők is, azaz összekapcsolhatók a belső szem előtti képpel. Ennek eredményeként a memória gyakran képes jobban reprodukálni az információt, ha felhívja a képet.

A hosszú távú memóriajavítás másik fontos eleme az a tény, hogy a memorizálni kívánt információnak gyakori ismétlése és gyakorlása szükséges. Itt nem szabad megkerülni, mivel csak így lehet hatékonyan létrehozni és erősíteni az agy idegsejtjei közötti kapcsolatokat. Az információ rendszeres ismétlése néha jelezheti az agynak, hogy ez elég fontos a hosszú távú memória fenntartásához.

További információ a témáról: Koncentrációs edzés

Mi okozza a rossz hosszú távú memóriát?

A hosszú távú memória számos oka lehet.

Nem mindig kell a demencia vagy az Alzheimer-kór, ahogy gyakran gondolják. A hosszú távú memória átmeneti meghibásodásáért gyakran ártalmatlan befolyások okoznak. Miután ezt kiküszöbölték, a hosszú távú memória általában teljes mértékben visszatér. Az átmenetileg rossz hosszú távú memória például hosszabb alváshiányt vagy tartósan megnövekedett stresszt eredményezhet. Más pszichológiai stressz, például egy szeretett ember hirtelen halála átmenetileg ronthatja a hosszú távú emlékezetet. Hasonlóképpen, valami pozitív, például egy friss szerelem szintén csökkentheti a hosszú távú memória teljesítményét.

Ha a rossz hosszú távú memória hosszabb ideig fennáll, orvoshoz kell fordulni az ok tisztázása érdekében. Ilyen esetekben más indítók általában kérdésesek. Az alkohol és a drogok hosszú távú túlzott fogyasztása rossz hosszú távú memóriát okozhat. A demencia szintén választható. Az Alzheimer-kór, a demencia speciális formája, hosszú távon negatív hatással lehet a hosszú távú memóriára.

Ön is érdekli a témát: Átmeneti globális amnézia

Elveszítheti a hosszú távú memóriát is?

A hosszú távú memória mint olyan nem az agy különálló része. Inkább arra gondolhatunk, hogy több összekapcsolt láncra vonatkozik a különféle idegek között. Ennek megfelelően nem valószínű, hogy egy sérülés az egész idegcsatlakozással megsérti a teljes hosszú távú memóriát. Sokkal valószínűbb, hogy a hosszú távú memória egy része elveszik olyan trauma után, mint például egy súlyos fejsérüléssel járó autóbaleset. Az idegsejtek közötti sok kapcsolat azonban a gyakorlat és az ismétlés révén gyakran helyreállítható.

További információ a témáról: Amnesia

Vannak-e tesztek a hosszú távú memória teljesítményének tesztelésére?

A hosszú távú memória ellenőrzésének számos módja van. A hosszú távú memória teljesítményére azonban nincs általánosan elismert teszt.

Különböző típusú tesztek és kérdőívek találhatók az interneten. Ezeket azonban óvatosan kell kipróbálni. Például egy fél órán belül elvégezhető teszt nem képes megfelelően rögzíteni a hosszú távú memória teljesítményét, amely az évek során információkat tárolhat. Az IQ teszt szintén nem megfelelő módszer a hosszú távú memória képességének ellenőrzésére. Általában nehéz például a pontokkal értékelni a hosszú távú memória teljesítményét. A rövid távú memóriához viszont különféle tesztek léteznek, amelyek áttekintést nyújtanak annak teljesítményéről.

Ezért sokkal értelmesebb a hosszú távú memória teljesítményének tesztelése a saját áttekintésével. E célból megpróbálhatjuk különféle információkat szerezni a múltban.

Mi a különbség a rövid távú memóriához képest?

A hosszú távú memóriával szemben a rövid távú memória felelős az információk rövid tárolásáért. Különböző típusokat lehet megkülönböztetni itt. Minden másodpercben nagyon sok információt érzékelünk, amely az ultra-rövid távú memória néven ismert. Itt az információ csak néhány másodpercig megmarad, majd nagyrészt újra rendezésre kerül. A többi információ a tényleges rövid távú memóriába kerül. Ez felel az információ tárolása néhány percig, és az információ típusától függően általában körülbelül öt-kilenc tartalomdarabot tartalmaz. Ennek megfelelően viszonylag egyértelműen korlátozott az a mennyiség, amelyet a rövid távú memóriában tárolni lehet.

A hosszú távú memória viszont nem rendelkezik korábban ismert korlátozással a tárolható információk mennyiségére. Ezenkívül a hosszú távú memória hónapok-évekig, akár az élettartamig is információkat tárolhat. A rövid távú memória viszont felelős az információk rövid ideig, gyakran csak néhány perc alatt történő tárolásáért. A rövid és a hosszú távú memória közötti közbenső szakasz a működési memória, amely az információkat perc-hónapokig képes tárolni.

További információ a témáról: Rövidtávú memória

Hol található az agyban a hosszú távú memória?

A hosszú távú memóriának nincs rögzített helye az agyban, mivel az agy különböző területei felelősek az információk hosszú távú tárolásáért. Ezért a lokalizáció kérdésére ebben az értelemben nem lehet pontosan megválaszolni. A hosszú távú emlékezetre úgy gondolhatunk, hogy sok különböző idegsejt-lánc kapcsolódik egymáshoz. Egyes területek különleges szerepet játszanak a hosszú távú memória működésében. Ide tartozik például a hippokampusz, amely egyfajta közbenső állomásként szolgál, elsősorban a tények hosszú távú tárolására alvás közben. Az agy elülső területei szintén nagyon fontosak a hosszú távú memória szempontjából.

További információ: Az agy anatómiája

Hogyan változik a hosszú távú memória egy stroke után?

A stroke az agy sok különböző területét érintheti. Ez befolyásolhatja a hosszú távú memória egyes részeit. Az olyan információk, mint a rokonok neve vagy a születésnapok, hirtelen hiányozhatnak, még akkor is, ha az érintett személy ezt előzetesen tudta. Ezeket a memória hiányosságokat azonban gyakorlatokkal és ismétlésekkel gyakran ismét ki lehet tölteni.

Tudjon meg többet itt: Memóriavesztés stroke után