Szívritmuszavarok kezelése

A terápia általános elvei

Amikor kezelik Szívritmuszavarok az okozati terápia az első. A szívritmuszavarok vannak? Szív vagy anyagcsere-rendellenességek (pl. hyperthyreosis), először megkíséreljük kezelni őket.

Gyakran képeznek Szívritmuszavarok aztán vissza. Nem lehetséges az alapul szolgáló szívritmuszavar kezelése (pl Szívroham tartós károsodást okozott a szívizomban), vagy ha a szívritmuszavar az alapbetegség kezelése ellenére továbbra is fennáll, tüneti kezelést (a tünetek kezelését) kell alkalmazni.
A szívritmuszavarok tünetmentes kezelésében különbséget kell tenni az általános intézkedések között, például a Nyugtatók, oxigén és esetleg ágy pihenés a közvetlen antiaritmiás kezeléstől, amely három pilléren nyugszik:

  1. orvosi terápia
  2. Elektroterápia pl. Pacemaker
  3. Szívműtét

Antiaritmiás szerekkel végzett gyógyszeres kezelés

Kábítószerek ellen Szívritmuszavarok használják, gyakran nagyon bonyolult hatásmóddal rendelkeznek, ideértve a a szív ingerlékenységéről, a Pulzus és a szív egyéb elektrofiziológiai tulajdonságai. Mindegyik beteg számára külön kell eldönteni, hogy melyik gyógyszer a legmegfelelőbb a betegségére.
A következő lista tehát áttekintést nyújt az antiaritmiás szerek egyes osztályairól Vaughan WILLIAMS és megnevezi a fő indikációkat is, azaz az alkalmazási területeket anélkül, hogy az egyedi hatásokra és a mellékhatásokra kerülne sor, hogy ne zavarják egymást.

I. osztályú nátrium-csatorna-blokkolók

a) kinidin, ajmalin
b) lidokain
c) propafenon

Működési terület: többnyire akut Kamrai aritmiák

Az I. osztályú antiaritmiás szerek problémája az, hogy bizonyos körülmények között ezek viszont ritmuszavarokhoz vezethetnek, annak ellenére, hogy ellenük alkalmazzák. Ezért csak a gondos kockázat-haszon elemzés után szabad felhasználni őket.

II. Osztályú béta-blokkolók

például. Bisoprolol, metoprolol

Működési terület: Tachikardia, utólagos állapot Szívroham

A szívritmuszavarok közvetlen kezelése mellett a béta-blokkolók az aritmiákhoz vezető betegségek, például a CHD (A koszorúér-betegség)

III. Osztályú káliumcsatorna-blokkolók

például. Amidarone vagy Sotalol

működési terület: Kamrai aritmiák és pitvarfibrilláció

IV. Osztályú kalciumcsatorna-blokkolók

Működési terület: Pitvarfibrilláció

További információ a témáról itt: Szabálytalan szívverés gyógyszerei

elektroterápia

A szívritmuszavarok elektroterápiája szívritmus-szabályozó rendszerek alkalmazását foglalja magában. Másrészt ez magában foglalja a defibrillációt és a nagyfrekvenciás áram-ablációt is

Pacemaker

A Pacemaker vagy Pacemaker (DÉLUTÁN) (angol "A pacemaker") egy olyan orvosi elektromos készülék, amely meghatározza a pulzusszámot, ha a szívverés túl lassú, azaz a bradycardia, felgyorsíthatja. Időközben azonban olyan eszközöket is használnak, amelyeket antitachikardia rendszerként implantálnak, és mint egy beépített defibrillátor működik.
Ezenkívül vannak olyan rendszerek, amelyek mindkét működési módot kombinálják, vagyis beavatkozhatnak a szívritmusba, ha a szívverés túl gyors vagy túl lassú. Van egy betűkód a szívritmus-szabályozók számára, den NBG kód:
Többek között információkat nyújt a Elhelyezkedés, a Üzemmód és a Értékelje az alkalmazkodást. Különböző típusú érzékelőket használunk, pl. meghatározzuk a beteg perc térfogatát (percenként a lélegzet mennyisége és száma, ez az érték korrelál a fizikai erőfeszítéssel, tehát a szükséges pulzussal).

Az érzékelő által kiszámított szükséges pulzusszámot összehasonlítják a beépített készülék által generált tényleges frekvenciával EKG mérni, összehasonlítani. A tényleges frekvencia alatt vagy felett (Szívritmuszavarok) a kiszámított fiziológiai pulzustartományt, a pacemaker kis elektromos sokkot bocsát ki, és így befolyásolhatja a frekvenciát. A légzési percemennyiség mellett a modern pacemaker rendszerek sok más értéket is mérnek annak érdekében, hogy a kiszámított érték a lehető legpontosabban beállítható legyen.

Defibrillation

A Defibrillation például jön kamrai duzzadáshoz és kamrai fibrillációhoz való alkalmazásra.
A defibrilláció célja, hogy a szív stimulációs rendszerének koordinálatlanul működő sejtjeit visszaszerezze a harmónia és a szív ritmusa közé. Sinus node (természetes pulzusszám-stimulátor).

Megjegyzés: a defibrillátor funkciója

A folyamatot egy zenekar képe szemlélteti. A kamrai fibrilláció során az stimulációs rendszer egyes sejtjei vadul és gyorsan játszanak. A sinus csomópont mint vezető már nem hallható. A defibrillátor mint vezető karmester Szívritmuszavarok az összes cellát egyszerre elnémítja egyenáramú túlfeszültséggel. Most a sinus csomópont ismét átveheti az órát.

Nagyfrekvenciás áram abláció

Nagyfrekvenciás abláció esetén a nem kívánt szövetet nagy áram dózisok felhasználásával szklerózissá és ablációvá kell tenni. Ebből a célból előzetesen egy úgynevezett szívképezést végeznek, azaz A számítógépen a szív "térképét" állítják elő, hogy rögzítsék az aritmia középpontjában álló sejtek pontos helyét, tehát "mindig játsszanak köztük" (lásd a defibrillátorról szóló megjegyzést).

Ezt a minimálisan invazív eljárást aritmia sokféle formájában alkalmazzák, pl. WPW szindróma vagy pitvari visszatéréses tachikardia esetén.

Sebészeti terápia

A katéter ablációjának fejlődésével a ritmusműtét hátsó helyet kapott