Mi a Dupuytren-kór?

Szinonimák

Dupuytren kontraktúrája; A palmar fascia fibromatózisa, Dupuytren-kór

Angol: Dupuytren kontraktúrája

meghatározás

A Dupuytren-kór (Dupuytren-kontraktúra) a tenyér kötőszövetének jóindulatú betegsége, amely a fibromatózisok klinikai képéhez tartozik. Általában a kis ujját és a gyűrűujját a kontraktúra befolyásolja. Lehetséges azonban, hogy a fibromatózis a többi ujjat is érinti. A betegség okát még nem sikerült megtalálni.

Ezt a betegséget egy francia sebésznek (Guillume Dupuytren báró) nevezték el. A betegség során az ujjak meghosszabbításának gátlása következik be, amelyet flexionális kontraktúrának is nevezhetünk, mivel különösen a 4. és az 5. ujját már nem lehet meghosszabbítani, és így hajlított helyzetben lehet.

A Dupuytren kontraktúrájának klinikai képe nincs helyben korlátozott. Vannak olyan testrészek, amelyeket a hasonló fascia növekedése befolyásolhat, például

  • Ledderhose-kór (planáris fibromatózis) = a láb talpának megkeményedése.
  • Peyronie-kór (induratio penis plastica) = a pénisz megkeményedése.
  • Fasciitis nodularis = indukció a hasi falon

Járványtan

A legtöbb esetben a betegség jelentkezik középkorú férfiak tovább. Az érintett személyeknek csak körülbelül 15% -a nő, aki átlagosan később megbetegszik, mint a férfiak.
A Dupuytren-kór elsősorban Közép- és Észak-Európában, valamint Észak-Amerikában fordul elő. A betegség összefüggésben áll az alkoholizmussal, a dohányzáskal és a cukorbetegséggel, de a pontos ok nem egyértelmű. A genetikai összetevőt most biztosnak tekintik, mivel általában erős családi felhalmozódás tapasztalható. Ezenkívül minden harmadik beteg újabb betegségről számol be a közvetlen családban.A legtöbb esetben a kontraktúra a kis vagy a gyűrűs ujj metakarpofalangeális és medián ízületeit érinti. A betegség általában mindkét kezén jelentkezik.

Mi a Dupuytren-kór?

A kéz a bőr, a hajlító inak és az idegek között szálakhoz hasonló szöveti réteg (palmar aponeurosis) van. Ennek a szövetrétegnek a feladata a kéz inak és idegek védelme extrém helyzetekben.
Ban,-ben Dupuytren-kór - A kontraktúrában azonban ez már nem garantált. A fascia szövet (= Kötőszöveti) elkezdi szaporodni, megkeményedni és lerövidülni. A szálak és csomók kialakulása a palmar aponeurosisban végül egy rugalmas kontraktúrát eredményez, amely gátolja a ujj kiváltó

Gyakoriság és nemek megoszlása

Ez a betegség egyre inkább Észak-Európában fordul elő. A déli részén (a mediterrán térségben) az emberek ritkán érintettek. Becslések szerint Németországban kb 1,6 millió ember legyen ez a feltétel. Itt vannak Az 5 évesnél idősebb férfiak körülbelül tízszer betegnek, mint a nők. A fiatalabb Dupuytren-betegeknek gyakran több ujj kontraktúrája van.
A családi felhalmozódás is megerősíthető. Az esetek kb. ¼-jében a család többi tagját is érinti a betegség.
Mindkét kéz az összes eset 70–80% -ában érintett.

Kinevezés kézispecialistával?

Örömmel tanácsollak!

Ki vagyok én?
A nevem dr. Nicolas Gumpert. Ortopédiai szakember vagyok és a alapítója.
Különböző televíziós műsorok és nyomtatott sajtó rendszeresen jelentést tesz munkámról. A HR televízióban 6 hetente láthatsz engem élőben a "Hallo Hessen" csatornán.
De most már eleget jeleztünk ;-)

Annak érdekében, hogy sikeresen kezeljék az ortopédiát, alapos vizsgálat, diagnózis és kórtörténet szükséges.
Különösen a gazdasági világunkban nincs elegendő idő az ortopédia komplex betegségeinek alapos felismerésére, és így célzott kezelés megkezdésére.
Nem akarok csatlakozni a "gyors késlehúzó" ranghoz.
Bármely kezelés célja műtét nélküli kezelés.

Az, hogy melyik terápiával érik el a legjobb eredményeket hosszú távon, csak az összes információ áttekintése után határozható meg (Vizsgálat, röntgen, ultrahang, MRI stb.) értékelni.

A következő címen találhat meg:

  • Lumedis - ortopédia
    Kaiserstrasse 14
    60311 Frankfurt am Main

Közvetlenül az online találkozókon
Sajnos a kinevezés csak magánbiztosítókkal lehetséges. Megértést kérek!
További információk rólam a Lumedis-n találhatók - Dr. Nicolas Gumpert

kiváltó ok

A pontos ok azonban továbbra sem világos.
Bizonyos az, hogy a betegség a palmar aponeurosis (a tenyér tenyérének kötőszövet) megszilárdulását és zsugorodását idézi elő.
A balesetek vagy a munkahelyi erősen stresszes kezek összekapcsolhatók a Dupuytren-kór előfordulásával. A férfiakban a betegséget gyakran májtoxikus károsodásokkal is összekapcsolják, például alkoholfogyasztással. Ezenkívül egyes esetekben a finasterid hosszú távú alkalmazásával megnövekedett a kontraktúrák gyakorisága.

Noha az ok továbbra sem világos, a klinikai képet olyan betegségekkel társítják, amelyeket komolyan kell venni. Ezen a ponton olvassa el a Dupuytren-féle betegség okairól szóló cikket is, ahol részletes információkat talál: A Dupuytren-kór okai

Feltételezzük, hogy van az örökletes diszpozíció és a külső tényezők kombinációja, például mikrotraumák (= apró sérülések) vagy más hajlam.
A tudományos kutatások kimutatták, hogy az összes eset kb. 25% -ánál a család többi tagját érinti a betegség. Mint fentebb említettük, más tényezőknek valószínűleg súlyosbító hatása is van. Például a Dupuytren-kór gyakrabban fordul elő:

Cukorbetegség mellitus (cukorbetegség)

  • epilepszia
  • Alkohollal való visszaélés
  • Májzsugorodás

Ezenkívül a Dupuytren-kór más reumatikus, autoimmun és fibroblasztikus betegségekkel együttesen fordul elő. Ezek a betegségek például a következők:

  • Induratio pénisz plasztika
  • Csuklópárnák

A klinikai kép tehát helyben nem korlátozott, bár a test más részein másképpen nevezik.

Géntechnológiával hajlamos emberek esetén a hajlító kéz nyitott sérülése, illetve az alkar vagy a kéz csontjának törése vezethet a Dupuytren-kór gyorsul. A törés vagy sérülés önmagában általában a kiváltó, és nem az oka.

Kockázati tényezők

A részletes diagnosztizáláshoz fontos, hogy a beteg minden panaszát elmagyarázza az orvosnak. A komorbiditásokkal kapcsolatos kérdések, például a Diabetes mellitus ("Cukorbetegség"), Pajzsmirigy működési rendellenessége vagy átment Csukló törése fontosak.

Az alkohol mint kockázati tényező

A tudományos tanulmányok azt mutatták, hogy napi két pohár bor vagy sör ivása a Dupuytren-kór fokozódó valószínűségével jár.
Az alkoholfogyasztást a betegség kockázati tényezőjének tekintik. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki, aki Dupuytren-kórban szenved, túl sok alkoholt fogyaszt.
Ugyanakkor az alacsony alkoholfogyasztás pozitív hatással lehet a betegség lefolyására.

Tünetek

A betegség gyakran úgynevezett elaludással és "Hangya fut" (= Megdörzsölés) a középső ujj hegyén. A tüneteket a csukló egyoldali pozíciója váltja ki telefonhívás, kerékpározás stb. Közben. Röviddel később a betegnek duzzadt keze van. A fájdalom az egész kézben, esetleg az alkarban is érezhető. Az említett fájdalom elsősorban nyugalomban, következésképpen különösen éjszaka jelentkezik.

Mivel a Dupuytren-kór a fibromatózisok csoportjába tartozik, ez megtalálható ebben a betegségben is Csomók és szálak kialakulása. Idővel ezek a csomók és indukciók fokozatosan zsugorodnak.
Ez az ujjak hajlítását eredményezi, ami funkcionális károsodáshoz és fájdalomhoz vezethet. A tünetek maximális megnyilvánulása esetén a a proximális kifejezett hajlító kontraktúrája (közel a testhez) Interfin ujjak (Interfalangeális ízületek) és ugyanakkor a disztális kiterjesztése (távoli) Interfin ujjak (Interfalangeális ízületek). A Dupuytren-kór ezen maximális expresszióját is nevezik A gomblyuk deformációja jelöli, és évek során felmerül.

tanfolyam

A betegség során nemcsak az éjszakai fájdalom és rendellenes érzés. A tünetek a nap folyamán is egyre inkább megjelennek. Ebben a tekintetben a betegek gyakran "ügyetlenségről" és a kéz hirtelen "gyengeségéről" számolnak be. A hüvelykujj, az index, a középső és a körgyűrű bőrének érzékenysége egyre csökken.

Későbbi szakaszokban lehet A hüvelykujj golyójának elvesztése jön.

Szerencsére manapság nagyon ritka a kéz bőrén az érzés teljes elvesztése.

Szakasz

Legtöbbjük az évek során nodularis változások és a Az indikációk tapinthatóaktovábbi tünetek kiváltása nélkül. Bizonyos esetekben a nodularis változások az idő múlásával is visszamenhetnek. Fokozatosan fejlődik azonban Az inak mentén húzódik, amelyek főként kollagénrostokból állnak. A szálak egyre inkább megakadályozzák az ujjak nyújtását és ezáltal vezetnek A Dupuytren-kór tipikus hajlító kontraktúrája.
A megfelelő kezelés kiválasztásához a Dupuytren kontraktúráját hívják be különböző szakaszok kijelölt.
A meghosszabbítási hiányt a normál pozíciótól való eltérésként mérik. Annak érdekében, hogy meg lehessen mérni az érintett ujj teljes hiányát, a hiányt az érintett ujj mindegyik ízületén mérjük, és az egyedi kiterjesztési hiányokat hozzáadjuk a teljes hiányhoz. Ez a meghatározás Tubániába nyúlik vissza. A korai szakaszban ezt a meghatározást kibővítették.

  • A 0. szakasz az egészséges kezét jelzi.
  • Az N szakaszban még mindig nincs nyújtási hiány, de a csomók és a szálak már érezhetők.
  • Az N / I stádiumban kezdődő hajlító kontraktúra van 1-5 fokban.
  • Az I. szakaszban a kontraktúra 6 és 45 fok között van.
  • A II. Szakaszban 46 és 90 fok közötti kontraktúrát írnak le,
  • a III. szakaszban 91 és 135 fok között.
  • Minden olyan kontraktúrát, amelynek nyújtási hiánya meghaladja a 135 fokot, a IV.

A harmadik szakaszban a kontraktúra annyira erős lehet, hogy az így kialakult bőrhajlatok már nem száradhatnak ki és gyulladhatnak.

Alternatív betegségek

Ha a kéz területén a medián ideg meg van tömörítve, akkor ezt meg lehet határozni az „idegáramok” mérésével (= ENG / elektromiográfia a neurológusnál (= neurológus, neurológus szakember)).

Jegyzet: Nyilvánvalóan fennáll annak a lehetősége, hogy a kéz, a váll és a nyak területén lévő idegek nyomáskárosodása egyidejűleg fordulhat elő

A kéz röntgenfelvétele / MRI

Bár a carpalis alagút szindróma nem diagnosztizálható röntgenvizsgálattal, ez a vizsgálat továbbra is hasznos.
Gyakran találnak más olyan betegségeket is, amelyek kapcsolódnak a carpalis alagút szindrómájához (például a A hüvelykujj nyakízület ízületi gyulladása)
A A kéz MR benne van a a legtöbb esetben nem hasznos.
Csak egy esetében a daganat specifikus gyanúja olyan bonyolult vizsgálat, mint a A kéz MR van értelme.

A terápia

A szokásos konzervatív intézkedések, mint például a kenőcskötések, a különféle gyakorlatokkal végzett fizioterápia vagy masszázsok, nem képesek sikert a klinikai kép szempontjából.
A nagyon korai stádiumban tehát a besugárzás jó lehetőség a kontraktúra kezelésére.
Ezenkívül az összes érintett szövet műtéti úton eltávolítható nyílt fasciotomia részeként.
Ez az invazív módszer azonban csak akkor ajánlott, ha a kiterjesztési hiány legalább 45 fok.
A tű fasciotomia egy minimálisan invazív terápiás lehetőség. Ezt általában 45 fokos hajlító kontraktúrára használják. Erõsebb kontraktúrák esetén általában ajánlott a nyílt fasciotomia. Egy újabb terápiás módszer a bakteriális kollagenáz injektálása. Ezeket állítólag enzimatikusan elpusztítják a kimagozott szálak. Ezután a kezét fizioterápiás úton ismét mozgósítani kell. Az enzim használata azonban még mindig a tesztelési szakaszban van, és ezért még nem használják rendszeresen.

A kezelés minden lehetséges formájáról áttekintést talál a weboldalunkon: M. Dupuytren kezelése

Homeopátia, mint terápiás lehetőség

Vannak olyan homeopátiás gömbök, amelyeket az alternatív gyógyászatban alkalmaznak, hogy kedvezően befolyásolják a Dupuytren-kór folyamatát. A kalcium fluoratum gömböknek segíteniük kell a deformált, rugalmatlan ujjakat. Erős betegeknek ajánlott a bárium carbonicum, míg a vékony betegeknek a stroncium carbonicum szedését.

Az érintettek merev ujjait és tenyerét szenvedik. A Causticum, a Ruta graveolens és a Radium bromatum homeopátiás gömbök, amelyek állítólag segítenek enyhíteni a tüneteket. A Formica rufa gömböcskéket éjszakai fájdalmak kezelésére lehet bevenni.

Sugárzás, mint terápiás lehetőség

A Dupuytren-kórban szenvedő betegek számára a sugárzás hozzájárulhat a betegség előrehaladásának lelassításához vagy megállításához. A kéz vagy a láb érintett területeit röntgen-sugarakkal besugározzuk, legfeljebb két centiméter biztonsági távolságra. A test többi részét ólommal árnyékolják és védik a sugárktól.

A sugárzás különösen a betegség korai szakaszában jelentkezik. Minél előbb besugározzák az érintett területeket, annál jobb a prognózis. A sugárterápiát hosszú távon biztonságosnak tekintik, és a műtéttel ellentétben a legtöbb betegnél a tünetek gyógyulásához vagy javulásához vezet.

A sín, mint terápiás lehetőség

Dupuytren-kór esetén a tagokat gyakran használják kezelések után. Néhány tagot napközben, de leginkább éjszaka viselnek.

A kötőszövet burkolórétegének sebészeti feldarabolása és az aponeurektómia (a szövetek eltávolítása az inakról) olyan terápiás lehetőségek, amelyek általában éjszakai szilánk viselését igénylik. Az éjszakai szalagok célja, hogy hosszú távon javítsák a Dupuytren-kór sebészeti úton elért eredményeit.

Foglalkozási terápia mint terápiás lehetőségek

A foglalkozási terápia az orvostudomány terápiás területe, amelynek célja a motoros és szenzoros motoros rendellenességek javítása.
A Dupuytren-kór lehetséges foglalkozási terápiás eszközei például a passzív ujjmozgások a mobilitás javítása érdekében és a speciális masszázsok. Vannak olyan masszázstechnikák, amelyek meglazítják és nyújtják a megkeményedett szövetet. Különböző módszerek is vannak, amelyek elősegítik a vérkeringést.

A Dupuytren-kór műtétje

A Dupuytren-kór kezelése hosszú távon a legjobb terápiás sikerhez vezet.
Különféle műtéti technikák alkalmazhatók erre. Alapvető különbséget teszünk a bemetszés és a kivágás között.

  1. A bemetszés során a tenyerében kialakult és az ujjak összehúzódásához vezető kötőszövet szálakat bemetszik, amelyek ismét meghosszabbítják az ujjakat.
    A műtét utáni új kontraktúra megakadályozása érdekében a metszetet cikcakkos vonalakban végzik (úgynevezett Z-műanyag).
  2. Az ürítés során a tenyér részeit vagy a teljes kötőszövet lemezt eltávolítják.
    Az egyik ilyen lehetőség a dermofasciectomia. A kötőszövet lemez érintett területét és a felülről megrövidült bőrt eltávolítják. Mivel ez egy nagy szövethiányhoz vezet a tenyerében, azután bőrátültetést helyeznek oda.
    A leggyakrabban alkalmazott eljárás a részleges aponeurectomia. A tenyér és az ujjak teljes érintett szövete eltávolításra kerül.
    A részleges fasciectomia esetén viszont csak a megkeményedett aponeurosis részein végeznek műtétet. A betegség további folyamatában a visszatérések gyakrabban fordulnak elő, mint ha a teljes borítást eltávolítják.
    A legradikálisabb eljárás a teljes aponeurectomia. A tenyérről és az ujjakról eltávolítják mind az érintett, mind az érintetlen fascia szövetet. Ez csökkenti a műtét utáni megismétlődésének kockázatát. Régóta ezt a módszert választották, de manapság csak akkor előnyös, ha a betegség súlyos. Az eljárás radikális jellege miatt gyakrabban fordulnak elő szövődmények, amelyeket sokkal ritkábban figyelnek meg részleges aponeurectomia esetén.

A betegség súlyosságától függően az ujjak ízületeit is műtétileg kell kezelni, és meg kell oldani a kontraktúrákat. Különösen fontos a műtét utáni utókezelés, amely jelentős hatással van a terápia hosszú távú sikerére. A kéz immobilizálásából és a speciális fizioterápiás gyakorlatokból áll, és a műtét után három-öt nappal el kell kezdeni. A gyakorlatok visszaállítják a kéz rugalmasságát és mozgékonyságát, és megakadályozzák az új hegkontraktúrákat. Az ezt követő hegápolás szintén fontos, hogy a hegek rugalmasak maradjanak, és ne vezetjenek megújult keményedéshez.

Részletesebb információt a témánkban talál: M. Dupuytren OP-je

A gyógyulás időtartama műtét után

A műtét után a Dupuytren-kór gyógyulásához szükséges idő változhat. A fizioterápiás gyakorlatok gyors megkezdése pozitív hatással van a betegség lefolyására, és segít az érintett személyeknek a kéz erősségének gyors visszaszerzésében.

A legtöbb beteg hat hét után visszatérhet dolgozni. Ennek ellenére általában néhány hónapot vesz igénybe a teljes gyógyulás.

Tudjon meg többet a témáról itt: Gyakorlatok Dupuytren-kór kezelésére.

Meddig nem lesz képes dolgozni a műtét után?

Műtét után a kezelt kezét öt napon keresztül tartsa a helyén egy szálcsatolással. Ez alatt az idő alatt a kezét teljesen megkímélni kell, ezután ajánlott a korai kezdet a fizioterápiával.

Különböző műtéti lehetőségek vannak, és a gyógyulási idő személyenként változhat. A legtöbb beteg azonban a műtét után kb. Hat héttel képes visszatérni a munkába.

Műtét utáni gyakorlatok

A lehető legjobb eredmény elérése érdekében fontos, hogy a Dupuytren-kór műtétét követően a megfelelő fizioterápiás gyakorlatokat kezdje el.Fontos, hogy megvitassa a kezelõ orvossal az általa javasolt gyakorlatokat, és dolgozzon ki egy közös tervet: Mind a Dupuytren-kór kezelésére, mind a konzervatív terápiás módszerként a kézmozdulatok fontosak a mozgás javítása érdekében.

Először fel kell melegítenie a kezét, például úgy, hogy a kezét együtt dörzsöli.
Mivel a tenyér és az ujjak összehúzódása fordul elő Dupuytren-kórban, az nyújtási gyakorlatok különösen fontosak. Az egyik lehetőség, ha a kéz lazán fekszik, minden ujját külön-külön nyújtsa ki a lehető leg egyenesen, és tartsa ebben a helyzetben körülbelül 30 másodpercig. Ezt meg kell ismételni minden ujjal.
A nehézség kissé növelése érdekében a másik kezével enyhe ellennyomást gyakorolhat a meghosszabbított ujjára, úgyhogy az izmoknak jobban kell dolgozniuk az ujj meghosszabbítása érdekében. Ezt a feszültséget kb. 30 másodpercig fenn kell tartani, mielőtt a következő ujjra váltana.

Ököllel történő formálás, majd a kéz kiterjesztése szintén jó gyakorlat. Ezt a mozgási sorozatot többször meg kell ismételni. A finom motoros készségek elősegítése érdekében tanácsos a hüvelykujj hegyét egymás után megérinteni, majd az ujját a lehető legjobban kinyújtani. Itt is több haladást kell végrehajtani egymás után. A kézizmok megerősítésére alkalmasak azok a kis gyakorlati golyók is, amelyeket kézzel össze lehet nyomni. Hasznos lehet, ha a kezek megfelelően kezet ráznak a gyakorlatok között.
Egy másik lehetséges gyakorlat az ujjak forgatása. Helyezze össze a tenyerét úgy, hogy az ujjhegyei megérintsék, és hagyja, hogy egy vagy több ujj felváltva forogjon.

A műtét utáni Dupuytren-kór önkezelésének fontos szempontja az ujjak rendszeres nyújtása. A gyakorlatok előtt és után kifejezetten meghosszabbíthatja az ujjait és a tenyerét, és néhány lélegzettel megtarthatja a szakaszot.

Meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatokat nem csak az érintett kezével kell elvégezni, hanem mindkét kezét be kell tartani. A betegség súlyosságától függően a megfelelő gyakorlat választható a különböző gyakorlatok közül.

Tudjon meg többet a témáról itt: Gyakorlatok Dupuytren-kór kezelésére.

összefoglalás

A Dupuytren-kór az egyik jóindulatú változás a tenyér nyújtó inakban. A legtöbb érintett Kisujj és Gyűrűsujj, általában mindkét kezén. A kollagén kötőszövetek fokozott képződése a palmar aponeurosis területén csomók és szálak kialakulását okozza. Ezek a szálak együtt nőnek a tenyér inakkal, és így jelentősen korlátozzák a kéz működését. A betegség a flexionális kontraktúra maximális mértékéig tart éves történelem a. A kialakult nyújtási hiány mértékétől függően a betegséget Tubániában írják le 2006 - ban különböző szakaszok strukturált. Ezeket a szakaszokat függően a terápiás döntés valamivel könnyebb. Sajnos a szokásos fizioterápiás terápiák haszontalanok, tehát a Sugárzás a korai szakaszban jelenleg csak ezek sebészet kiegészítő terápiás lehetőségként. A műtét elvégezhető akár nyílt fasciotomia részeként, akár minimálisan invazív tű fasciotomia útján. További terápiás lehetőségeket, például különféle enzimek alkalmazását tesztelik.