Hogyan lehet megmérni az intrakraniális nyomást?

bevezetés

Intrakraniális nyomás alatt - valójában intrakraniális nyomás (ICP) - megértjük a koponyán belüli nyomást, amelyet nagyrészt a folyadékrendszer nyomása határoz meg. Ez több üregből vagy kamrákamelyben a folyadék, más néven "idegvíz", kimosja az agyat és a gerincvelőt. Bizonyos nyomás alakul ki. Mivel az intrakraniális nyomás ellensúlyozza az intrakraniális vérzés nyomását, ez nem lehet túl magas. Az intrakraniális nyomás mérésére különféle módszerek vannak, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.

Pontosan mi van megnövekedett intrakraniális nyomás jelentése

Mi a normális intrakraniális nyomás?

Az intrakraniális nyomást általában Hgmm (higany milliméter) vagy cmH2O (víz centiméter) egységében mérik. A 0 és 10 Hgmm közötti értékeket normálisnak kell tekinteni, egyes esetekben a 15 Hgmm-ig terjedő értékeket fiziológiásnak tekintik. A 20 mmHg feletti értékeket minden esetben magasabbnak kell tekinteni. Minél nagyobb a nyomás, annál súlyosabb következményes károkat okozhat.

Milyen következményei vannak a megnövekedett intrakraniális nyomásnak?

Mindenki tudja, hogy pl. az ujj duzzad, amikor megsérül. Az agy problémája azonban az, hogy egy merev, csontos héjában ül. Ez védi a sérülésektől, de megakadályozza a tágulást is. Ha az agyszövet károsodása miatt duzzanat jelent (agyödéma), akkor az agy csak minimális mértékben terjedhet ki, az intrakraniális nyomás viszonylag gyorsan emelkedik, és az érzékeny agyszövetre állandó nyomás van. Más úgynevezett helyigényes folyamatok, mint például agydaganatok, vérzés vagy agyi tályogok is, az intrakraniális nyomás növekedéséhez vezethetnek. A rövid távú növekedés általában hosszú távú következményes károk nélkül megmarad, de jellemző tünetek:

• fejfájás

• hányinger

• Sérült tudat

• egyenlőtlen méretű tanulók (anisocoria)

• Pangásos papilla

• még sok más lehetséges!

Az intrakraniális nyomás hosszan tartó növekedése az agy súlyos, tartós károsodásához vezethet, és ezt minden áron el kell kerülni!
(FIGYELEM: Az intrakraniális nyomás jelei, különösen a fejfájás és a hányinger, nagyon specifikusak, és nem feltétlenül kell megnövekedett intrakraniális nyomást jelezniük, sok más betegség tünetei is lehetnek! Ha bizonytalan, és ezek a tünetek hosszabb ideig fennállnak, nyilvánvaló ok nélkül, akkor a biztonság érdekében azonban vegye fel a kapcsolatot orvosával vagy neurológusával!)

Nyugodtan olvassa el a témával kapcsolatos fő cikket is Intrakraniális nyomás jele

Az akut megnövekedett intrakraniális nyomás súlyos következményei az úgynevezett sérvök, azaz az agyszövet beragadása. A rögzítés helyétől függően különbséget kell tenni a következők között:

• felső záródás (agyi részek elfogása)

• alacsonyabb elzáródás (az agyszár befogása)

Különösen az agytörzs beragadása a megnövekedett intrakraniális nyomás gyakran végzetes következménye, ezért sürgősségi és intenzív kezeléssel azonnal kezelni kell!

Hogyan működik az intrakraniális nyomásmérés?

Milyen módszerek vannak?

Sok esetben az intrakraniális nyomás mérésének indikációi olyan akut események, mint az eszméletlen eszmélet, agyvérzés vagy súlyos fertőzések, például agyhártyagyulladás vagy agyi tályogok. De hosszabb események, például agydaganat vagy koponya rendellenességek szintén a megnövekedett intrakraniális nyomás okai. Az intrakraniális nyomást kómás betegekben mérik, és amikor intrakraniális nyomásra utaló jelek vannak: Ezek közé tartozik elsősorban a tudatzavar, fejfájás, émelygés, lekerekített pupillák vagy rendellenes légzés.

Az intrakraniális vagy intrakraniális nyomás az a nyomás, amely a koponyaüregben uralkodik, és amelyet a fej vérnyomása és mindenekelőtt a CSF-nyomás alkot.

A közvetlen mérést invazív módon, egy 1-2 mm átmérőjű speciális szondával végezzük. Ehhez az idegsebész először fúr egy lyukat a csontos koponyában és behelyezi a szonda fölé. Ez a következő helyek egyikében nyugszik:

• a melltartó felett (Epidurális)

• a melltartó alatt (Szubdurális)

• az agyszövetben (Parenchymás)

• a folyadék terekben (Intraventrikuláris)

Ez a szonda több napig helyben maradhat. Mivel ez egy nagyon invazív eljárás, számos kockázattal és lehetséges szövődményekkel jár, ezért a beteget egy speciális neurológiai megfigyelőbe vagy ideális esetben intenzív osztályba kell helyezni.

Egy másik lehetőség a CSF nyomásának mérése az ágyéki punkció részeként. Ennek tipikus indikációja az idiopátiás intrakraniális hipertónia (elavult: pszeudotumor cerebri). Ebben a betegségben a CSF nyomását újra és újra meg kell mérni, és általában szintén csökkenteni kell. Az ágyéki punkcióval egy emelőcső csatlakozik a lyukasztó tűhöz, amellyel az intrakraniális nyomás körülbelül meghatározható. Mivel a punkciós tűt a punkció után ki kell húzni, természetesen a hosszabb távú ellenőrzést nem lehet elvégezni.

A szem alsó részén (szemfenék) az intrakraniális nyomás nem mérhető, de a pangásos papilla gyorsan és könnyen felismerhető a megnövekedett intrakraniális nyomás jeleként. A papillák esetében a megnövekedett nyomás a koponyában - azaz a szem mögött - végül a látóideg fejének kidudorodásához vezet.

Melyik orvos méri az intrakraniális nyomást?

Az intrakraniális nyomás invazív mérését egy szonda segítségével a kórházban lévő neurológusnak vagy idegsebésznek kell elvégeznie, ideális esetben egy neurológiai intenzív ápolási vagy megfigyelési osztályon.

A CSF-punkcióval végzett mérést a neurológus is elvégzi, gyermekeknél a gyermekorvos is elvégezheti.

Mi az agynyomás-szonda?

Az 1-2 mm széles intrakraniális nyomásmérő speciális mérőeszköz az intrakraniális nyomás mérésére, amelyet a neurokirurgiás műtét során kell behelyezni. Ehhez a sebész először fúr egy lyukat a koponyában, és azt használja a szonda behelyezéséhez. Ez akkor is

• a maninges (epidurális)

• a melltartó alatt (subduralis)

• az agyszövetben (parenchymás)

• vagy a folyadéktérben (intraventikuláris)

lefeküdni.

Maga a szonda egy folyadék vagy levegővel töltött katéter, amely a nyomást digitálisan nyomásgörbé alakítja.

Ez egy nagyon invazív eljárás, amely többek között fertőzéseket vagy sérüléseket okozhat az agyszövetben. Ezért elengedhetetlen, hogy a beteget egy speciális neurológiai osztályra helyezze!

Itt többet megtudhat a agyhártya és Alkoholos terek

Mit mér a szemész?

A szemész nem képes megmérni az intrakraniális nyomást, de a funduscopia során fontos intrakraniális nyomásjelet bizonyíthat: a pangásos papillát. A megnövekedett nyomás a koponyában - azaz a szem mögött - végül a látóideg fejét a szemben kinyújtja. Általában ez a kidudorodás mindkét szemben látható.

Ha szemészének azt gyanítja, hogy megnövekedett az intrakraniális nyomás, sürgősen konzultáljon neurológussal további tisztázás céljából!

Hogyan lehet megmérni az intrakraniális nyomást egy csecsemőnél?

Gyermekek és csecsemők esetében általában fontos, hogy elkerüljék az invazív vizsgálatokat, ha lehetséges. A csecsemők egyik előnye, hogy a koponya csontjai még nem termesztettek össze, ezért a fontanel nyitva van. Mivel itt nincs csont, ártalmatlan ultrahanggal észlelhető a koponyán belüli nyomás jelei és így közvetett módon észlelhető a megnövekedett intrakraniális nyomás.

Meg tudja-e mérni az intrakraniális nyomást is MRI-vel?

Az MRI-ben, akárcsak a koponya képalkotó eljárásainál, az intrakraniális nyomás jelei kimutathatók, és ez mindenekelőtt magában foglalja

• pent-up, széles folyadék terek
• egy elmozdult középvonal
• A folyadék átvitele az agyszövetbe (folyadék diapedézis)

Mivel azonban a koponya belsejébe nincs mechanikus hozzáférés, a pontos nyomásmérést egyetlen képalkotó módszerrel sem lehet meghatározni.

Vannak-e alternatívák az intrakraniális nyomás mérésére?

Mint fentebb leírtuk, az intrakraniális nyomás mérése különféle módon lehetséges. Indokolás esetén a mérést és a monitorozást is mindig el kell végezni, különben súlyos agykárosodás és halál következhet be. Az egyes neurológusok vagy idegsebészek eseti alapon döntenek a pontos mérés típusáról.