Diabetikus neuropathia

Mi a cukorbetegség neuropathia?

A diabetes mellitus betegsége és a rendellenes vércukorszint ebben az összefüggésben számos következményes károkat eredményezhet, amelyek gyakorlatilag a test minden részét és a rendszereket érinthetik. Különbséget kell tenni a rövid távú és a hosszú távú másodlagos betegségek között. Ez utóbbi magában foglalja az idegkárosodást (neuropathia), amelyet diabéteszes neuropathianak hívnak, amikor annak okát figyelembe veszik. Körülbelül minden harmadik cukorbetegnél diabéteszes neuropathia alakul ki. Ha csak egyetlen ideget érint, akkor diabéteszes mononeuropátiának hívják, ha több ideg károsodik, akkor diabéteszes polyneuropathianak nevezik. A neuropathia leginkább az úgynevezett perifériás idegeket érinti, amelyek felelősek az izmok mozgásáért, a bőr és szenzoros benyomások közvetítéséért. Másrészt a diabéteszes autonóm neuropathia egy speciális eset, amikor a belső szerv vagy az érzékszervi funkciók károsodtak (például szívritmuszavar, bélbénulás, hólyaggyengeség vagy merevedési zavar).

A diabéteszes neuropathia együttes tünetei

A diabéteszes neuropathia sokféleképpen manifesztálódhat, attól függően, hogy mely idegeket érinti. Általában ez idegrendszeri rendellenességek ("paresztézia") formájában fordul elő, ami azt jelenti, hogy az érintett személyek bizsergést vagy égő érzést éreznek. Időnként úgynevezett neuropátiás fájdalom is előfordul. Az érintettek ezt általában hirtelen lövöldözős fájdalomként írják le, gyakran égő vagy bizsergő érzésekkel kombinálva. Ez a fájdalom gyakran éjszaka romlik, és rendszeresen megfosztja az érintetteket az alvásuktól. Ritka esetekben bénulás vagy zsibbadás is előfordulhat az egyes izmokban vagy a bőr területén.

Olvassa el: Égő az ujjak

Még ha a diabéteszes neuropathia lehetséges tüneteinek elméletileg széles spektruma is van, ez a betegség gyakran egy bizonyos rendszer szerint jelentkezik: Mindenekelőtt a lábakat és a lábakat érinti, amelyekben újra és újra fájdalmas érzés, bizsergés és égés formájában, vagy zavart hidegről van szó. - és a hőérzékelés észlelhető. Az idő múlásával visszatérő lövési fájdalmak (neuropátiás fájdalom) csatlakoznak, és a tünetek a kezekre terjednek. Ha nem indítanak megfelelő terápiát, bénulás vagy zsibbadás jelentkezhet a végtagokban.

A lábak és a lábak bőrének csökkent érzékenysége szintén bonyolult másodlagos betegséghez: a diabéteszes lábhoz vezethet. Ez kezdetben a láb furcsa eltérítéséhez vezet. Ennek oka az, hogy a súly szokatlan módon eltolódik a láb sérült szenzoros idegeire adott válaszként. A betegség előrehaladtával hólyagok, kopások és egyéb sebek jelennek meg anélkül, hogy az érintett személy képes volna emlékezni az okra. Ennek oka a diabéteszes neuropathia: A bőr érzékenységének csökkenése miatt a láb ritkábban helyezkedik el, és a súlya ritkábban változik a láb különböző részeire. Tehát hosszabb ideig nagy nyomást gyakorolnak a láb ugyanazon területére, ami bőrirritációt és idővel nyitott sebeket okozhat.

A diabéteszes autonóm neuropathia tüneteit ettől függetlenül kell figyelembe venni. Ide tartoznak a szív időnkénti versenyzése vagy kioldása, csökkent vagy fokozott verejtékezés, hasmenés és székrekedés, rendszeres puffadás, röpögés és merevedési rendellenességek.

A diabéteszes neuropátia gyógyítható?

Noha a diabéteszes neuropathia nem igazán gyógyítható, a betegség lefolyását bizonyos körülmények között annyira pozitívan befolyásolhatja, hogy az érintett személy már nem érez semmilyen kapcsolódó tünetet. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a neuropathiát gyorsan felismerik és azonnal kezelik. Ugyanilyen fontos a mögöttes diabetes mellitus fegyelmezett és hatékony kezelése. Előrehaladottabb szakaszokban, még ezekkel az intézkedésekkel is, a tünetekkel való teljes mentesség nem lehetséges, de legalább egyértelmű javulást lehet elérni. Ezek a szempontok világossá teszik, hogy mennyire fontos a cukorbetegség terápiájának következetes követése és rendszeres ellenőrzése.

Mi a cukorbetegség neuropathia folyamata?

A diabéteszes neuropathia lefolyása nagyon változó, és nagymértékben függ a vércukorszint szabályozásának minőségétől. Ha ezt következetesen és fegyelmezetten hajtják végre, akkor az idegkárosodás progressziója gyakran lelassulhat, vagy akár teljesen le is állhat, és a tünetek minimálisra csökkenthetők. Egyes betegek akár cukorbetegség és neuropathia kezelés során is teljesen tünetmentesek lehetnek. Általános szabályként azonban megfigyelhető a neuropathia lassú progressziója és ennek következtében a kapcsolódó tünetek. Rendkívül fontos, hogy betartsa a javasolt ellenőrzési időközöket! A diabéteszes láb szindróma kialakulásának elkerülése érdekében rendszeresen ellenőrizze a lábát (különösen a talp talpát és más nyomáspontokat, például a lábujjak és sarok), hogy nincs-e bőrirritáció vagy akár nyitott területek.

A diabéteszes neuropathia kezelése

Mivel az idegkárosodást már nem lehet megfordítani, a hangsúly a károsodás megelőzésére és a tünetek minimalizálására összpontosít. A legjobb és leghatékonyabb intézkedés a diabéteszes neuropathia megelőzésére és ezzel egyidejűleg a vércukorszint optimális beállítására. Az alkohol és a nikotin elkerülése szintén pozitív hatással van a betegség lefolyására. Különféle terápiás lehetőségek vannak a paresztézia, a funkcionális elégtelenségek és a fájdalom megfékezésére, amelyeket a kezelő orvossal (általában háziorvos, diabetológus és neurológus) konzultálva kell megválasztani. A gyógyszeres kezelés mellett (lásd alább) fizioterápiás kezelések (különösen a bénulás tünetei esetén), elektromos idegstimuláció (TENS) vagy hideg- és hőkezelések.

További információ: TENS elektroterápia

Milyen gyógyszereket használnak a diabéteszes neuropathia kezelésére?

A diabéteszes neuropathia főbb gyógyszerei a cukorbetegség gyógyszerei. Csak a vércukorszint optimális és következetes szabályozása mellett lehet fenntartani a diabéteszes neuropathia progresszióját, és a kísérő tüneteket tompítani vagy akár teljesen kiküszöbölni. A cukorbetegség típusától függően inzulin fecskendőket és / vagy szájon át bevehető gyógyszereket használnak. Ezeket részletesebben tárgyalja a cukorbetegség kezeléséről szóló cikk.

A cukorbetegség kezelésével kapcsolatos további információt a következő címen talál: A cukorbetegség kezelése

A triciklusos antidepresszánsok központi szerepet játszanak a rendellenes érzés és a neuropátiás fájdalom kezelésében. A név abból fakad, hogy ezeket az anyagokat kezdetben depresszió kezelésére használták, és csak később fedezték fel az idegfájdalomra gyakorolt ​​pozitív hatásaikat. Ennek a gyógyszerosztálynak a leggyakoribb képviselői az amitriptilin, az imipramin és az Nortryptiline. Ha a másodlagos betegségek használatuk ellen szólnak, vagy ha alkalmazásuk túlzott mellékhatásokat váltott ki, alternatívaként fel lehet tüntetni a karbamazepint. Egy másik alternatíva a kapszaicin krém alkalmazása az érintett területeken, de sok érintett nem tolerálja azt túl jól. A jelenlegi kutatás olyan anyagok kifejlesztésével foglalkozik, amelyek nemcsak a fájdalmat kezelik, hanem az ideg szerkezeti károsodását is befolyásolhatják. Eddig azonban csak az α-liponsav intravénás (azaz infúzióval történő) beadása bizonyított pozitív hatást.

A diabéteszes neuropathia időtartama

Mivel a diabéteszes neuropathiát a jelenlegi helyzet szerint gyógyíthatatlannak, de a legjobb esetben ellenőrizhetőnek kell besorolni, sajnos egész életen át kíséri az érintett személyeket. Az optimális vércukorszint-szabályozás és a fájdalomkezelés megkezdése után azonban néhány héten belül a tünetek jelentősen javulhatnak. Gyakran azonban a tünetek ciklikus növekedése és csökkenése figyelhető meg az idő múlásával, ami aztán megfelelő rugalmasságot igényel a gyógyszer adagolásában.

Diabetikus neuropathia diagnosztizálása

A diagnózis kiindulópontja az érintett személy érzései: a tünetek leírása fontos információkat adhat az orvos számára arról, hogy a tünetek valószínűleg a diabéteszes neuropathia miatt vannak-e, vagy más okok nyilvánvalóbbak-e. A cukorbetegségben szenvedő betegeknek évente egyszer fel kell keresniük a diabetológust vagy a neurológust, hogy idegeik állapotát ellenőrizni lehessen, még tünetek nélkül is. Az orvos először néhány egyszerű működési tesztet hajt végre, amelyekkel ellenőrzi a bőr különféle érzékszervi érzéseit (fájdalom, tapintás, rezgés és hőmérséklet) és a reflexeket.Ezt a vizsgálatot általában a lábakon indítják, mivel a diabéteszes neuropathia a legtöbb embernél származik. Ha a fizikai vizsgálat rámutat a diabéteszes neuropathia fennállására, további vizsgálatokat lehet elvégezni a gyanú megerősítésére és a károsodás mértékének meghatározására. Ide tartoznak az elektromiográfia (EMG) és az elektroneurográfia (ENG) az idegvezetési sebesség mérésével (NLG). Ha diabetikus autonóm neuropathia gyanúja merül fel, más vizsgálati módszereket kell alkalmazni: szívritmuszavarokat meg lehet vizsgálni például egy 24 órás EKG alkalmazásával, míg a vérkeringés instabilitásának gyanúját úgynevezett Schellong-teszttel (ismételt vérnyomásmérések fekvő helyzetből történő gyors felemelkedés előtt és után) lehet megvizsgálni. kiértékelhető.

Az idegvezetési sebesség meghatározása

Az idegvezetési sebesség mérése az elektroneurográfia (ENG) részeként valószínűleg a leggyakoribb készülék-alapú vizsgálati módszer a diabéteszes neuropathia diagnosztizálására és monitorozására. Ehhez két elektródot ragasztunk a bőr olyan területeire, amelyeken ugyanaz az ideg fut. Ezután egy elektródát egy elektromos impulzus ad ki, majd megmérjük az időt, amíg a jel megérkezik a második elektródra. A normál értékekkel vagy a korábbi vizsgálatokkal végzett összehasonlítás információkat szolgáltat arról, hogy van-e idegkárosodás, vagy hogy az ideg állapota hogyan fejlődött az előző vizsgálatokhoz képest. Az idegvezetési sebességet az elektromiográfia összefüggésében is meg lehet határozni: Erre a célra a vizsgált ideget egy elektródával stimuláljuk, majd az izomválasz elektródjával megmérjük az izomválasz erősségét és késleltetési idejét.

Mekkora a fogyatékosság mértéke a diabéteszes polyneuropathia esetén?

A fogyatékosság mértékének kérdését a diabéteszes polyneuropathia esetében nem lehet válaszolni. A besorolás különféle tényezőktől függ, ideértve elsősorban a polyneuropathia okozta károsodás mértékét és a mögöttes cukorbetegség kezeléséhez szükséges terápia mértékét. Elvileg nem bír jelentőséggel, hogy ez 1. vagy 2. típusú cukorbetegség, de az 1. típus általában nagyobb erőfeszítéssel jár, mivel feltétlenül szükséges az inzulin injekció.

Ezen megfontolások alapján például egy 1. típusú cukorbeteget súlyos egyéb betegségek nélkül és következményes károsodások nélkül (például egy cukorbetegségbeli polineuropátia) jelenleg 40-es fogyatékossági fokozatba sorolnak be. A legalább 50 fogyatékossági fok súlyos fogyatékosságnak felel meg, és az Egészségügyi Rendelet szerint naponta több mint három inzulin injekciót igényel, az inzulin adagjának független beállítást az ön által mért vércukorszinthez és az életmód komoly változásait. A "is" kis szó itt meghatározó: Még ha az érintettek is azt állítják, hogy a napi vércukorszint-mérések és az inzulininjekciók jelentős megszakítást jelentenek az életmódban, a törvényhozók ezeket a lépéseket az előző bekezdésben megjelölték. Következésképpen 50 fogyatékosság fokához további bemetszéseknek, mint például a polineuropatija vagy a diabéteszes láb szindróma fennállnia kell.

Diabéteszes neuropathia okai

Ahogy a neve is sugallja, a diabéteszes neuropathia oka definíció szerint a cukorbetegség. Az idegkárosodás tartósan megnövekedett vércukorszint-en alapszik, mint a kezeletlen vagy rosszul kezelt diabetes mellitus esetén. A káros hatás nem érinti a cukrot (Szőlőcukor), de annak egyik bomlástermékéhez, a metil-glioxálhoz. Ezt a szervezetben tovább bontják bizonyos enzimek, amelyeket azonban állandóan magas vércukorszint túllicitál. Ezért hosszú távon a metil-glioxál felhalmozódik, amely megzavarja az idegsejtekben a finoman szabályozott ionszállító folyamatokat, és ezáltal rontja azok működését. Jelenleg kutatásokat végeznek olyan hatóanyagokról, amelyek csökkenthetik a metil-glioxál szintjét.