Anatómia-Lexikon

A mellkas légzése

meghatározás

A mellkas légzése (Mellkasi légzés) a külső légzés egyik formája. Lélegző levegő cseréjére szolgál a tüdő szellőztetésével (szellőzés). Mellkasi légzéssel ez a szellőzés a mellkas kitágításával és összehúzódásával történik.

Ezzel a légzési formával a bordák láthatóan felemelkednek és leesnek, és a külsőnek is utat engednek. A mozdulatok a feszültségből fakadnak (összehúzódás) és a bordaközi izmok ellazulása.

A mellkasi légzés és a légzés más formájának, a hasi légzés keverékét általában öntudatlanul használják.

További információ: Emberi légzés

Hogyan működik a mellkasi légzés?

A mellkas légzése (Mellkasi légzés) külső légzésre és így a lélegző levegő cseréjére használják. Ezzel szemben a belső légzés sejtszinten az energiatermelés egyik formája.

További információ itt található: Sejtlégzés emberben

A külső légzést a test létfontosságú oxigénellátására használják. Ugyanakkor a szén-dioxid, amely akkor keletkezik, amikor a sejtek energiát termelnek, a környezetbe kerül. A légzéscsere a tüdőben történik. A tüdőt mindig megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy gond nélkül elfolyhasson.

Mellkasi légzéssel ez a mellkas kitágításának és összehúzódásának kölcsönhatása révén történik. Főleg a bordák és az intercostalis izmok érintettek (Bordaközi izmok). Ha fokozott az oxigénigény vagy az akut légszomj, úgynevezett segédlégző izmok is támogatják a mellkas mozgását.

Belégzéskor (ihlet) a külső bordaközi izmok (Külső bordaközi izom) együtt. Ez megemeli és kifelé fordítja a bordákat. A mellkas kitágul. Mivel a tüdő a mellhártyán van (Mellhártya) csatlakozik a bordákhoz, ezt a mozgást követi. A tüdő is kitágul, térfogata nő. Ez negatív nyomást eredményez. A légutakon keresztül most több levegő áramlik a tüdőbe, hogy ellensúlyozza a negatív nyomást. Itt történik a tényleges belégzés.
A kilégzés (Lejárat) normális, nem erőltetett légzéssel lehetséges izmok támogatása nélkül. A tüdőnek van egy úgynevezett eredendő rugalmassága. Ez azt jelenti, hogy szövetből áll, amely a lehető legnagyobb mértékben összehúzódik. Ha a külső bordaközi izmok ellazulnak, a tüdőt már nem tartják szélesre. Követi saját rugalmasságát és összehúzódik. Ez túlnyomást eredményez, amely kiszorítja a levegőt a tüdőből. Tehát van kilégzés.

A normál, eszméletlen légzés a mellkasi légzés és a hasi légzés vegyes formájából áll.

Mellkasi légzési rendellenességek

A mellkasi légzés betegség következménye lehet természetellenesen erős vagy gyakori előfordul.

Nehéz lélegezni (Légszomj), a mellkasi légzés aránya nő, a hasi légzésé csökken. Súlyos légszomj esetén (Orthopnea) a segédlégző izmokat is alkalmazzák. Ortopnoában szenvedők, gyakran ülnek egyenesen, megvan a Felfüggesztett karok és lélegezzen keményen. Ilyen légszomjat sokféle tényező válthat ki. Egyrészt olyan tüdőbetegségek miatt, mint a bronchiális asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség COPD, a tüdőembólia vagy a tüdőgyulladás (Tüdőgyulladás). De olyan szívproblémák is, mint a szívelégtelenség (Szív elégtelenség), Szívbillentyű-hibák vagy szívrohamok vezethetnek ahhoz.

Tudj meg többet: A tüdő betegségei

Az a A hasi légzés károsodott, a fokozott mellkasi légzés átveszi funkcióját. Ez például a máj vagy a lép duzzanata, de terhesség vagy nagyon túlsúlyos állapot esetén is (Elhízottság) legyen a helyzet.
A fokozott mellkasi légzés pszichológiai problémák jele is lehet. Például gyors, mély légzés (hiperventiláció) során fordul elő. Ez a jele lehet Pánikrohamok vagy Szorongásos rendellenességek lenni. A mellkasi légzés bizonyos esetekben depresszióval is növekszik. Mivel a mellkasi légzést elsősorban a test használja, ha nagy igények vannak, például stressz, ez a magas szintű stressz jele is lehet. Ott is erős fájdalom Stresszt okozhat, a mellkasi légzés ebben az esetben is fokozódik.
A mellkasi légzést betegség is közvetlenül befolyásolhatja. Ez például akkor áll fenn, amikor a mellkas légzéséhez szükséges izmok a mellkasban nagyon feszültek. A mellkasi légzés túlzott megterhelése, amikor nagy a stressz, túlfeszítheti az izmokat és megfeszülhet. Ezen kívül megteheti Csontváz rendellenességek, Rossz testtartás és Mozgásszegény életmód feszültséghez vezetnek. Ezek néha nagyon fájdalmasak lehetnek, sőt az egyik számára is Légszomj vezetni. A célzott testmozgás, az izmok erősítése és a relaxációs technikák segítenek ezekben az esetekben.
Ez a légzési forma akkor is korlátozott, ha a mellkasi légzésben részt vevő izmok károsodnak. Így terjednek az izomgyengeségek (Izomsorvadások) ezeken az izmokon is dolgoznak.
Az izom akkor is visszahúzódhat, ha a normálisan ellátó ideg meghibásodik. A mellkasi légzés fő izmait, a külső bordaközi izmokat számos ideg (nervi intercostales) látja el. Ha csak egy nem sikerül, a szomszédos idegek átveszik az érintett izmok ellátását. Ha azonban több ideg érintett, légzési problémák léphetnek fel.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: Fájdalom belégzéskor

Mi a rekeszizom légzése?

Diafragmatikus légzésként (Diaphargicalis légzés, Hasi légzés) a légzés egyik formájának nevezzük. A rekeszizom összehúzódása és ellazulása jellemzi. A rekeszizom légzése során a hasfal láthatóan emelkedik és leesik.

A rekeszizom beszívódik a belégzésre. Ez lefelé tolja. A vele együtt nőtt mellhártya követi ezt a mozgást. Ez negatív nyomást eredményez a tüdő és a rekesz között. Ezt a negatív nyomást követően a tüdő kitágul és a levegő beáramlik.

A tüdő folyamatosan arra törekszik, hogy összehúzódjon (benne rejlő rugalmasság). Ezt a benne rejlő rugalmasságot követve ismét csökken, amint a rekeszizom ellazul. A rekeszizom felfelé mozog a testben. A hasi légzés a légzés nagy részét nyugalmi állapotban végezte. A légzés második formája, a hasi légzés támogatja.

Részletes információt a főoldalunkon talál: A rekeszizom légzése

Mi a különbség a hasi légzésben?

Kétféle légzés létezik: mellkasi és hasi légzés. Mindkét forma normális légzésben zajlik nyugalomban. A hasi légzés túlsúlyban van.

Egyrészt a kétféle légzés különbözik az érintett izmokban. A mellkasi légzést főként az intercostalis izmok végzik, magasabb igények kapcsolódnak a váll, a nyak, a hát és a has területének kiegészítő légzőizmaihoz. A mellhártya kitágításával itt érhető el a mellhártya és a tüdő közötti térben a légzéshez szükséges negatív nyomás.

A hasi légzés során (Diafragmatikus légzés) főleg a rekeszizom (Diafragma) aktív. A légzést itt a hasizmok támogathatják. A hasi légzés során a negatív nyomás abból adódik, hogy a rekeszizom összehúzódik és elmozdul lefelé a testben.

A légzés két formája energiafogyasztásukban is különbözik:

A hasi légzés kevesebb energiát igényel, mert kevesebb izom aktív.
Ezenkívül a mellkasi légzést nagyobb valószínűséggel alkalmazzák feszültség és aktivitás során.
A hasi légzés dominál a pihenésben és a relaxációban. Ezért lehet pihentető mélyen belélegezni a gyomrot. A hasi légzés is könnyebben ellenőrizhető, mint a mellkasi légzés. Ezért játszik szerepet például Énekesek és Zenészek, hanem egyesekkel is Küzdősportok, nagy szerepet.

Mely izmok vesznek részt a mellkasi légzésben?

A mellkasi légzésben részt vevő izmok az úgynevezett vázizmok izmai. Az izmok így önkényesen irányíthatók. A légzésben részt vevő izmok légzési és segéd légző izmokra vannak osztva. E két izomcsoport elkülönítése nem mindig éles.

A kiegészítő légzőizmok a légzés fokozására szolgálnak Légszomj vagy megnövekedett oxigénigény.

Mellkasi légző izmok

A következő izmok tartoznak a légzőizmokhoz:

A külső bordaközi izmok (Külső bordaközi izmok) nyugalmi állapotban is részt vesznek a mellnagyobbításban. Átlósan futnak a bordák között, és fel tudják emelni és kifelé fordíthatják őket. Belégzésre (inspirációra) használják. A kilégzés általában izomtámasz nélkül történik.
A megnövekedett energiaigényű és magasabb szén-dioxid-tartalmú erőfeszítések során azonban a belső bordaközi izmok segítségével fel kell gyorsítani a kilégzést (Musculi intercostales interni, Musculi intercostales intimi). Ezek az izmok ferdén futnak a bordák között, de a külső bordaközi izmokkal ellentétes irányban.
A subcostales izom, amely a belső intercostalis izmokból származik, szintén ezt a funkciót tölti be.
Ezenkívül a transzversus thoracis izma, amely a szegycsont hátuljától a bordákig fut, támogatja a kilégzést.

A kiegészítő légzőizmok izmai

A kiegészítő légzőizmok aszerint vannak felosztva, hogy támogatják-e a belégzést vagy a kilégzést.

A belégzés A mellkasi izom különösen hasznos.
A mellizom kisebb izma is ezt a funkciót látja el.
A bordáktól a lapockáig tartó serratus elülső izom szintén segíti a belégzést. Ezek az izmok általában a bordák felé és a borda ketrecébe húzzák a vállövet. Ha a vállöv rögzítve van, például megtámasztott karokkal (pl. A vezetőülésben), az izmok minden erejükből ki tudják emelni a mellkasot. Ennek eredményeként még jobban támogatják a vezetőülés belégzését.
A nyakizmok is segíthetnek a belégzésben. Például a sternocleidomastoid izom, amely a szegycsonttól a kulcscsontig és a fejig tart. Összehúzódáskor meg tudja emelni a mellkasát.
A hátsó, elülső és középső izmokra bontható skalénizmok ugyanolyan funkcióval bírnak. A nyaki csigolyáktól a bordákig mozognak.
Ezenkívül a serratus posterior superior hátsó izmot alkalmazzák az asszisztált inhalációhoz. A nyaki és mellkasi csigolyáktól a bordákig húzódik.
Tágabb értelemben a gerinc mentén húzódó és kiegyenesedést elősegítő izomzsinór (erector spinae izom) szintén a belégzést támogató kiegészítő légzőizmok közé tartozik.

A kilégzéshez használt izmok

A kilégzést elsősorban a hasizmok támogatják. Ezt úgynevezett ún. Hasprés. Tartalmazzák:

A hasfalat is képező rectus abdominis izom és a transversus abdominis izom részt vesz a kilégzésben. Ezek az izmok magukban foglalják a has belső hasát és az externus hasat is. Átlósan futnak a gyomor oldalán.
A quadratus lumborum izom, amely rögzítheti a 12. és így az utolsó bordát, szintén támogatja a kilégzést.
Ezenkívül két hátsó izom segíti a kilégzést: az egyik a serratus posterior alsó izom, amely a gerinctől az alsó bordákig húzódik.A latissimus dorsi izom, amely háromszög alakban fut át a hát alsó részén át a lapockáig, szintén ezt a funkciót tölti be. Különösen aktív köhögéskor, ezért köhögési izomnak is nevezik.