felső állkapocs

bevezetés

Az emberi állkapocs két részből áll, amelyek méretükben és alakjukban jelentősen különböznek egymástól.

Az alsó állkapocs (lat. az alsó állkapocs) a csont nagyon nagy részéből áll, és a temporomandibularis ízületen keresztül szabadon kapcsolódik a koponyához.
A felső állkapocs (lat. Maxilla) viszont egy pár csontról van kialakítva, és szorosan kapcsolódik a koponyához.

Ábra felső állkapocs

Ábra koponya elölről és balról (a felső állkapocs kék)
  1. Felső állkapocs -
    maxilla
  2. Zigomatikus csont -
    Os zygomaticum
  3. Orrcsont -
    Orrcsont
  4. Könnycsont -
    Nyakcsont
  5. Elülső csont -
    Elülső csont
  6. Alsó állkapocs -
    az alsó állkapocs
  7. Szemgödör -
    Pálya
  8. Orrüreg -
    Cavitas nasi
  9. Felső állkapocs, alveoláris folyamat -
    Alveoláris folyamat
  10. Maxillary artéria -
    Maxillary artéria
  11. Szemüreg alatt lyuk -
    Infraorbital foramen
  12. Ploughshare - vomer

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintése megtalálható a következő webhelyen: orvosi illusztrációk

Építkezés

A felső állkapocs teste négy különböző területre osztható. A Maxillary test az úgynevezett arcfelület (lat. Arcok elülső), amelynek hátsó szélén a Alvás alatt (Lat. Facies infratemporalis) csatlakozik. A szemhüvely alsó határát a szemhüvely felülete határozza meg (lat. Orbitális facies) a felső állkapocs. A Orr felülete (Lat. Nasalis arc) az orrüreg korlátozásának oldalsó részét képviseli.

A felső állkapocs felülete nem teljesen egyenletes és sima, szélein különféle látható függelékek, mélyedések és Belépési pontok felfedez.
A kapcsolat szerkezete a Frontalis folyamat (Lat. Frontalis folyamat) az orrcsont, a könnycsont és az elülső csont között.
A háromszög alakú igás folyamat (lat. Zigomatikus folyamat) az orbitális felület alján található. Valószínűleg a legfontosabb funkcionális feladat az ívelt alveoláris folyamat (lat. Alveoláris folyamat), mert hordozza a fogakat, amelyek alapvető szerepet játszanak a rágás folyamatában. Ezen felül a

A felső állkapocs vízszintesen fekvő lemez alakú szerkezettel rendelkezik, az Palatinális folyamat (Lat. Palatinás folyamat), amely az alveoláris folyamat és az orr felülete között helyezkedik el, és képezi a kemény szájpadlatot.

gondoskodás

A felső állkapocs ideg ellátására az ötödik részről hasad Agyideg (Hármas ideg) egy fő ág, a Maxillary ideg (Lat. Maxillary ideg) tól től. Ez az idegzsinór viszont kisebbet ad bosszant, a Infraorbitális ideg, amely áthalad a felső állkapocson és mind a csont valamint a fogak biztosítani.

Bejut egy lyukon keresztül az alsó szélén Szemgödör (Infraorbital foramen) a csontos koponyából.
A felső állkapocs vérellátása a Maxillary artéria (Lat. Maxillary artéria).

Ez artéria a. külső része közvetlen folytatása Nyaki ütőér (Lat. Külső nyaki artéria). Nagyon messze fekszik a nyak nak,-nek Alsó állkapocs csont majd húzza, a Parotid mirigy, az úgynevezett szárnyasaj gödörbe (lat. Pterygopalatine fossa). Onnan egy fontos masztírozó izom két feje között fut (Oldalsó pterygoid izom) a tényleges lefedettségükhöz.

Fogazott gerinc és fogtartó készülék

A fogak az úgynevezett Fogszabályozó készülék viszonylag szilárd benne felső állkapocs lehorgonyzott. A különféle védőfunkciók teljesítése érdekében a fogtartó készülék a felső és az alsó állkapocs különböző részeiből áll.
Kicsi, de mély bemélyedések a Jawbone (Lat. alveolusok) tartalmazzák minden fog gyökérrészét. Ezenkívül a fogtartó készülék felületesből áll A gumik (Lat. Gingiva propria), a Fogászati ​​cement (cement) és a Gyökérbőr (Periodontium vagy Periodontium). Ha közelebbről megvizsgálja a fogtartó rendszert, gyorsan láthatja, hogy az egyes fogak nincsenek tökéletesen a helyükön Jawbone rögzítve vannak. Tekintettel a rágás során a fogakra ható erőkre, ez szintén nem eredményes.

A valóságban minden egyes fogot kollagénszál-kötegek, az úgynevezett borítanak Sharpey szálak rugalmasan felfüggesztették az alveolusban. A fog viszonylag mozgékony marad, és a rágási folyamat során az erők és a nyomásterhelések hatékonyan eloszthatók egy nagyobb területen. Az egyes fogakra ható terhelés

ennek eredményeként óriási mértékben csökken. Ezenkívül ezekben a kollagénszál-kötegekben a rágás során a feszültség megakadályozza a Fogak gyökerei Nyomás hatása alatt nyomja be túl mélyen az állkapocsot.

Emergens (embriológia)

A történelem során különbséget tettek a koponya két része, az arc és az agy koponya között. Míg az agyi koponya olyan csontokból áll, amelyek védő héjat képeznek az agy körül, az arckoponya meghatározza az emberi arc alapvető jellemzőit. A felső állkapocs ennek a koponyanak a része.
Különböző egyéb csontos szerkezetekkel és üregekkel érintkezik, ezért rágó funkciója mellett védő funkciót is ellát. A felső állkapocs például a szemfoglalat padlóját képezi (lat. Pálya), és így körülveszi a szemgolyó alsó részét.
A felső állkapocs az orrüreg oldalfalát (lat. Cavum nasi) és a kemény szájpad nagy része (lat. Pallatum durum). A felső állkapocsot azonban nem szabad kompakt, sűrű csontként elképzelni, mert a koponya egyik legnagyobb ürege, az úgynevezett felső sarok sinus (lat. A felső sarok sinus).

Az embrió fejlődése során hat úgynevezett kopoltyú ívet képeznek, amelyek gerinces állatokban a bélből fejlődnek ki.
Ezen kopoltyú ívek mindegyikének megvan a maga kopolya ív artériája, kopoltyú ív vénája, kopoltyú ív idege és különböző izom- és porcrendszerei.
A felső állkapocs (lat. maxilla), mint az alsó állkapocs (lat. az alsó állkapocs) a hat kopoltyúbolt első közül.

Ezért az úgynevezett mandibularis ív elengedhetetlen a masztáló szer kialakulásához. Ezen felül az összes masztírozó izom, a nyaki artéria külső része (Külső nyaki artéria), az artériás felső artéria (Maxillary artéria) és az ötödik agyideg (Hármas ideg). Az alsó és a felső állkapocs az első állkapocs-porc részéből van kialakítva.
Ezen túlmenően a csontos száj és a három hallócsontok közül kettő (kalapács és üllő, a kapocs a második kopoltyúívből származik) ebből az ágból származik.

A felső állkapocs betegségei

A leggyakoribb betegségek Felső állkapocs tartozik a Maxillary törés (Lat. Fractura maxillae vagy Fractura ossis maxillaris), amely a Törött csont a felső állkapocs.

A felső csonttörés általában tipikus lefolyásokat mutat (Büntetővonal), amelyek megfelelnek a csontszerkezet gyenge pontjainak. A legtöbb esetben a felső állkapocs törése tompa erőből származik, jellemző okai a következők:

  • közúti balesetek
  • fizikai érvek
  • zuhatag és
  • Sportbalesetek

A felső állkapocs törése az arc törések nagy részét teszi ki, mintegy 15% körül. Egy másik tipikus betegség a felső állkapocsban Maxillary sinus fertőzés. A A felső sarok sinus (a latus maxillary sinus) a orrmelléküregek számolva és a csontos állkapocson belül helyezkedik el.
A mellkasüreg gyulladását a legtöbb esetben a káros hatások okozzák baktériumok és vírusok A nyálkahártya megváltozása a paranasalis sinus területén. Az orvostudományban különbséget kell tenni a mellkasüreg felső gyulladásának akut és krónikus formája között.

  1. A a mellkasüreg felső gyulladásának akut formája általában magasba megy láz, fejfájás, Nyomásérzés ban,-ben Fej területe és súlyos kellemetlenség. Az esetek többségében az orr nyálkahártya szolgál a kórokozók belépési portáljává, ez tipikus cseppekfertőzés.
  2. A krónikus szájüreggyulladás általában közvetlenül akut betegségből származik, ez akkor fordulhat elő, ha az akut gyulladás nem gyógyul, vagy nem gyógyul kielégítően. Csak itt Foghúzás Különös óvatosság szükséges az oldalsó állkapocs területén.

Mivel a hosszú gyökerei a őrlőfogak Sok embernél a fogorvosnak egy fog kihúzása után ellenőriznie kell, hogy van-e nyílás a sinus felső sarkában. Az ilyen nyílást feltétlenül be kell zárni, és a betegnek egyet kell lennie antibiotikum mivel a szájüregi és a mellkasüregek közötti mesterséges csomópont egyébként átjáróként szolgálhat a kórokozók számára és provokálhatja a szájüregi szájgyulladást.