véna

Szinonimák

Erek, vénák, keringési rendszer

Angol: véna

meghatározás

A véna olyan ér, amely a szívbe áramló vért tartalmaz. A nagy testkeringésben az oxigénszegény vér mindig a vénákon, a tüdőkeringésben áramlik, azonban az oxigénben gazdag vér mindig a tüdőből a szívbe áramlik. Az artériákhoz képest a vénák szerkezete és funkciója eltérő.

Fontos vénák a testben

Az alsó és felső vena cava (vena cava alsóbbrendű és kiváló), amelyek a test összes vénás vérét a szívbe viszik. Ezek a test legnagyobb vénái.
Ezzel a vízelvezető rendszerrel párhuzamosan létezik az azygos vagy hemiazygos rendszer is. Ez a két véna párhuzamosan fut a hátsó részen fekvő alsó és felső vena cava-val, és így egy második vízelvezető utat kínál a vénás vér számára, így a keskeny területek megkerülhetők. A vénákat szinte mindig úgy nevezik, mint a kapcsolódó artériákat. Kivételt képez például a nagy rózsa véna (Nagy saphena véna), a lábak felületes vénája vagy a belső és külső nyaki vénák (Belső és külső nyaki vénák), amelyek a vénás vért a fej és a nyak régiójából visszavezetik a felső vena cava-ba.

A szerkezet különlegességei

A mikroszkopikus (szövettani) A vénák felépítése azt találta, hogy ez megfelel az izom típusú artéria szerkezetének. Az egyes vénarétegek azonban vékonyabbak és lazábbak, és több kötőszövetet tartalmaznak, mint az azonos méretű artériák. Ez azzal magyarázható, hogy a test vénás rendszerében a vérnyomás sokkal alacsonyabb, így az érfalban kevesebb izomsejtre van szükség a magas belső nyomás ellensúlyozásához.

A vénákban helyi különbségek is vannak. A lábvénákban például vastagabb izomréteg van az érfalban, mint a karvénákban, mert a lábaknál nagyobb a víznyomás (Hidrosztatikus nyomás) érvényesül. Ez azért van, mert több vér van a lábak felett, mint a karok felett, és így a fenti vér súlya nagyobb a lábvénáknál, mint a kari ereknél.
A külső réteg (Tunica adventitia) a vénák a legvastagabb réteg, és gyakran erősen hálózatba vannak kötve a szomszédos szövetekkel. Ez a kötőszöveten keresztül történik, amely a környező szövetbe sugárzik, és így rögzíti a vénát. Továbbá a vénát nyitva tartják, és a belső nyomás csökkenésekor nem omlik össze (omlik össze). Ez biztosítja, hogy alacsony vérnyomás mellett és a test vérszegény régióiban is mindig visszaáramolhasson a vér a szívbe, és ne zárják el azokat a zárt vénák.

Vénás visszatérő áramlás

Vénás szelep

Az artériákkal ellentétben a vénákban alacsony nyomás van. Így a test azon részeiből származó vér, amely a szív szintje alatt van, nem pumpálható vissza olyan könnyen a szívbe a gravitációval szemben. Ennek a vénás visszatérő áramlásnak a megkönnyítése érdekében vénás szelepek találhatók minden nagy vénában a szív szintje alatt. A vénás szelepek a legbelső réteg ráncai (Tunica intima, endoteliális réteg), amelyeket emellett a kollagén rostszövet támogat. A vénás szelepek megakadályozhatják a véráramlás irányának megfordulását, mivel a vénás szelepek mindig csak egy irányban engedik át a vért, mégpedig vissza a szívbe. Ha a vér azzal ellentétes irányban áramlik, hogy nincs véráramlás (álló helyzetben), akkor a vénás szelepek kis szelepes szórólapokként felfújódnak, közel fekszenek egymáshoz, és így bezárják a vénát.

Izomszivattyú

Az izmok összehúzódása lehetővé teszi a vénás vér pumpálását a vénás szelepek következő szintjére. Ennek oka, hogy sok véna összeolvad az izmokkal. Ha az izom most megfeszül, összehúzódik és vastagabbá válik, akkor az izom körülvevő és a vénákkal összeolvadt izom héja (fascia) megnyúlik. Ez nyomást gyakorol a vérrel töltött vénára, és mivel a vénás szelepek csak egy irányban engedik a vért áramolni, a vér tovább áramlik vissza a szívbe.

A vénák egyéb pumpáló mechanizmusai

A vér vénás visszatérő áramlását testünk sok mindennapi mozgása kedvez. Futás és járás közben az egyes lépésekre való nyomás a vért a szív ereiből a szív felé kényszeríti. Gyakran az artériák és a vénák is közvetlenül egymás mellett vannak. Az artériákban lévő nyomásimpulzus kompressziókat okoz a vénában, ami szintén visszaszorítja a vért a szívbe. A szív a vénás visszatérő áramlásban is döntő szerepet játszik. Azáltal, hogy minden szívverésnél eltolják a szelep szintjét a szívben, a szív csekély erővel szív vénás vért a jobb kamrába (jobb kamra, dexter kamra) nál nél.

Venule

Az emberi test legkisebb vénáit venuláknak nevezzük. Ennek a vénának / venulának a falszerkezete hasonló a kapilláriséhoz, de az átmérője lényegesen nagyobb (10-30 mikrométer). A venulának nincs izomrétege. Gyakran a venula fala nincs teljesen lezárva, nincs kapcsolat az érfal egyes sejtjei között (Endothel sejtek). Ez lehetővé teszi a fehérvérsejtek bejutását a környező szövetekbe és az ottani kórokozók és gyulladásforrások elleni küzdelmet. A fehérvérsejtek áthaladását a venulák érfalán diapedézisnek nevezzük.

nyaki véna

A nyaki véna képes teljesen bezáródni. Ez a lehetőség azért áll fenn, mert a nyaki vénáknak van egy további hosszanti izomrétege az érfal legbelső rétegében (Tunica intima) saját. Ez azonban kivétel: a normális erek nem záródhatnak be. Ez a vénatípus főleg a belekben és a mellékvesében található.

Portál vénás rendszer

A portális véna (Porta véna) összegyűjti a vénás vért az összes párosítatlan hasi szervből (gyomor, belek, hasnyálmirigy és lép) és a májba viszi. A vér ott áramlik a máj kapilláris rendszerén, ahol különféle anyagcsere folyamatok játszódnak le. Ezután a vénás vér átfolyik a máj vénáin (Májvénák) az alsó vena cava-ba (Alsó vena cava).

Vénadagolás (sinus venosus)

Számos gyűjtőhely található a vénás vér számára az emberi testben. Ezeket szinuszoknak (Többes szám: szinusz) jelöli, hogy mit jelent a dudor. Például az ember rátalál Szívek a Koszorúér, a szív vénás vérének gyűjtőhelye.

Vénás plexus (plexus venosus)

Az emberi testben sok apró plexus és vénás erek hálózata is található. A kis szerveket és mirigyeket gyakran vénaplexus takarja (Vénás plexus), és ezáltal biztosítja, hogy a vénás vér egyenletesen áramolhasson a szerv minden részéből. Hasonlóképpen, egy szerv körüli sok tekercselés, például a herében, nagyon nagy érintkezési területet hoz létre a szerv és az erek között, ami hatékonyabb anyagcseréhez vezet.

Visszér

A visszérnek különböző okai lehetnek. Egyrészt a vénás fal nagyon gyenge lehet veleszületett gyengeség esetén, másrészt a vénás fal gyengülhet a súlyos stressz (sok mozgás nélküli álló helyzet, a véráramlás akadályozása, pl. terhességig).

Mindkét esetben a vénafal enged, megnöveli a véna átmérőjét.
A nagyobb átmérő miatt a vénás szelepek már nem tudnak teljesen bezáródni, és nem akadályozható meg a szív áramlásától való megfordulás.

Ennek következtében a vér visszaáll, emiatt a véna fala tovább tágul. Ezek az úgynevezett visszér ekkor láthatók. A visszér következményei lehetnek a szövet alulkínálata, amelyből a véna valójában a vért szállítja. Ha a vénás vér nem folyik ki, akkor az oxigénben gazdag vér sem folyhat be, így a szövet nem lesz megfelelően ellátva. Ennek eredményeként kialakulhatnak lábszárfekélyek (Lábfekélyek).

Továbbá a zavart véráramlás apró gyulladáspontokat okozhat az érfalon. Az érfal a gyulladás ezen pontjain érdesül, ennek eredményeként különféle vérkomponensek rakódnak le rájuk, és vérrögök képződnek. Amikor a véráramlás újra életbe lép, ezek a kis vérrögök elszállíthatók, és a szíven keresztül elérhetik a tüdőt, ahol a kis erek eltömődhetnek. Tüdőembólia lép fel, amely végzetes is lehet.

További információ a témáról: Visszér

Vénagyulladás (thrombophlebits)

A phlebitis az, amikor a test felületes vénái gyulladnak. Az ilyen gyulladás okai elsősorban a lábakon lévő visszerek, míg a phlebitis a karokban is előfordulhat infúziókból és állandó katéterekből. A gyulladás felszínes duzzanatot okozhat, de ez általában nem befolyásolja a vér áramlását, mivel a vér nagy részét a test mélyén lévő vénákon keresztül szállítják vissza a szívbe. Legrosszabb esetben bakteriális fertőzés léphet fel, és az érintett vénában tályog is kialakulhat.

További információ a témáról: Phlebitis