Hogyan történik a miokarditis diagnosztizálása?

bevezetés

Mivel a szívizomgyulladás súlyos betegség, amelyet komolyan kell venni, nagyon fontos, hogy ha bármilyen gyanú merül fel, alapos diagnózist készítsen, és ne hagyja figyelmen kívül a szívizomgyulladást. A szívizomgyulladás diagnosztizálását az alábbiak egyike határozza meg:

  • anamnese
  • fizikális vizsgálat
  • Vérvizsgálat
  • EKG
  • Képkezelési eljárások (ultrahang, MRI, röntgen)

A pontokat az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk.

Ez a téma is érdekli:

  • Szívizomgyulladás
  • A szívizomgyulladás tünetei
  • Myocarditis edzésből

anamnese

Mint minden betegség esetében, a diagnózis az anamnézissel kezdődik. A szívizomgyulladás tünetei nagyon változatosak.
Ezt jelezheti:

  • fáradtság
  • A teljesítmény csökkenése
  • Verseny szív
  • Mellkasi fájdalom
  • Légszomj

A szívizom gyulladása utánozza a szívelégtelenséget. Tüneteik lehet a légszomj és a teljesítmény csökkenése:

  • Ödéma, különösen a lábakban
  • tüdőödéma lehetséges
  • Szívritmuszavarok
  • fokozott vizelési igény éjjel.

A tünetek gyakran néhány nappal vagy héttel a felső légúti fertőzés után jelentkeznek.

Ha az anamnézis jelzi a szívizom gyulladását, akkor azt tovább kell vizsgálni. Általános szabályként az anamnézist követően a szív fizikai vizsgálatát és auskultizálását sztetoszkóp segítségével végzik el, mielőtt további diagnosztikai berendezéseket végeznek.

További információ a témáról itt: A szívizomgyulladás tünetei

Fizikai vizsgálat és hallgatás

A fizikai vizsgálat során az orvos először kívülről ellenőrzi a beteget, és részletesebb képet kap a kóros változásokról. Szívizom-gyulladás esetén például megvizsgálják és érezzék az alsó lábak ödémáját. Légzésmentesség esetén az orvos meghatározza a beteg légzési sebességét; ez gyakran a beteg tájékoztatása nélkül történik, mivel a lélegzetet legjobban lehet megbecsülni, ha a beteg nem figyel rá.

A fizikai vizsgálat és vizsgálat után a szív és a tüdő auskultizálódik. A szív hallgatása során sztetoszkóp segítségével értékelhető a szív hangja a négy szívszelepen keresztül. Általában két szívhang hallható. Ezek a szív pumpáló működése során merülnek fel, a megfelelő szívszelepek bezárásával.
A szívizom-gyulladás jellegzetes megállapításai az auscultation során:

  • egy harmadik és negyedik szívhang
  • A ritmus eltérése által okozott szívritmuszavarok
  • rendellenes szívmozgás a szívszelepek nem megfelelő bezáródása miatt

Ha a szívszelepek nem tudnak teljesen bezáródni, akkor a véráramlás turbulenciája lép fel, amely zajként hallható. Attól függően, hogy melyik fedél és milyen időpontban hallható a zaj, kijelentést lehet tenni arról, hogy melyik szárnyat érintik. Ha a szív körüli pericardium is miokarditis esetén érintett, akkor a sztetoszkóppal dörzsölő hang hallható a mellkas felett. Ha a gyulladás következtében effúzió alakult ki, akkor a szívhangok csak gyengülten hallhatók.

A tüdő hallgatásakor a szívelégtelenség utáni pulmonális ödéma vagy a légzőrendszer továbbra is fennálló fertőzése miatt rendellenes légzési hang hallható, amikor a szívizom gyulladt.

(Hosszú távú) EKG

Az EKG-t (rövidítés: elektrokardiogram) a szívizomgyulladás diagnosztizálására is használják. Itt mérik a szív elektromos működését, amely információt nyújt a szív elektromos vezető rendszerében fellépő lehetséges ritmuszavarokról vagy betegségekről.

Miokarditisz esetén a szív ritmusa gyakran túl gyors, és további ritmuson kívüli szívverések, úgynevezett extrasisztolók fordulhatnak elő. Ezeket a jelenségeket a beteg gyakran érezte.

Az EKG jellegzetes megállapításai a következők lehetnek:

  • extrasystolék
  • aritmia
  • Az ST szegmens megváltozik
  • Vezetési rendellenességek
  • Blokk kialakítása (AV blokk)

Olvassa tovább: EKG a szívizom gyulladásáért

A vér laboratóriumi eredményei

A szívizomgyulladás diagnosztizálásának másik fontos támogatása a vér vizsgálata. Ehhez vért kell venni a beteg vénájából, majd laboratóriumban meg kell vizsgálni. A szívizom-gyulladásokban a vérben a gyulladás néhány szintjének emelkedése lehetséges, de nem mindig feltétlenül. A gyakran vizsgált gyulladásparaméterek a CRP (C-reaktív protein), a leukociták száma és az ülepedés sebessége (rövid ESR). Ezenkívül vannak olyan laboratóriumi értékek, amelyek a szívizom kóros folyamatát jelzik, amely szintén fokozható szívizomgyulladás esetén. Ezek a CK-MB és a troponin T / I.
Mivel a szívizomgyulladás nagyon gyakran fordul elő vírusos vagy bakteriális fertőzés után, ha ilyen gyanú gyanúja merül fel, a vérben gyakran fel kell keresni a gyakori kórokozókat.

A laboratórium jellemző jellemzői:

  • Szív enzimek (CK, CK-MB, troponin T) emelkedése
  • Az NT-proBNP növekedése
  • esetleg vírus kimutatása a vérben
  • szükség esetén a szívizomszövet szerkezeteivel szembeni autoantitestek kimutatása egy autoimmun reakció részeként

További információ a témáról itt: A szívizom gyulladása - vérvizsgálat

A szívizomgyulladás képe

  • Mellröntgen (széles szív és vérmaradvány bizonyítéka a tüdőben)
  • Ehokardiográfia (a szív ultrahangja)
  • MRI

A szív ultrahangja

A szív ultrahang vizsgálatát általában kardiológus végzi. Az ultrahang előnye, hogy az orvos képalkotó diagnosztikát készíthet anélkül, hogy a beteget sugárterhelésnek teheti ki. Az ultrahang a szívfal megvastagodását mutathatja, amikor a szívizom gyulladt. Az ultrahangvizsgálat során meg lehet határozni a szív pumpáló funkcióját; ez hasznos a betegség súlyosságának megítélésében; ezért a vizsgálat ezen formáját a betegség lefolyásának felmérésére is felhasználják.

A szív MRI vizsgálata

A szív MRI-jében (rövidítés: mágneses rezonancia képalkotás) jellegzetes változások láthatóak a szívizom-gyulladás jelenlétében, ezért ez a képalkotás hasznos a diagnózishoz.

Az MRI erős mágneses terekkel működik, amelyek gerjesztik a test molekuláinak hidrogénatomjait. Az egyes hidrogénatomok jellemző viselkedése miatt a különböző szövetekben ez a vizsgálat a test képét eredményezi a számítógépen végzett számítások eredményeként. Az MR vizsgálat során a beteget sem szabad kitéve sugárzásnak.

További információ a témáról: A szív MR

Szívizom biopszia

Ha súlyos a szívizom gyulladása, vagy ha a szívizomban vírusokat kell kimutatni, akkor a szívizom biopsziáját (szövet eltávolítását), más néven myocardialis biopsziát végezzük. Ezt az eljárást a szívkatéter laboratóriumában végzik. A szívizomból mintának vétele érdekében az orvosnak a biopsziás csipeszeket át kell húznia egy derékszögű vénán vagy az ágyékban lévő érben a szív felé. Általános érzéstelenítés nem szükséges, csak a punkció helyét előzetesen helyben érzéstelenítjük. Az erek belső falai és a szív belső része nem érzékeny a fájdalomra, ezért a mintavétel nem fájdalmas. Az eljárás befejezése után a kapott mintaanyagot mikroszkóp alatt és laboratóriumban megvizsgálják.

A biopsziát a szívizom több részén végzik el, így reprezentatív képet kapnak a szívizomról.

A témáról itt olvashat bővebben: szövettani vizsgálat

összefoglalás

A szívizomgyulladás diagnosztizálása több vizsgálatot igényel. A rögzített változások gyakran nem jellemzőek, és csak képzés céljából készülnek több vizsgálat után. A szívizomgyulladás tüneteinek sokfélesége komplex feladatot jelent a diagnosztizálásban. Különösen az anamnézis és a fizikai vizsgálat eredményei kezdetben nem vezethetnek megbízható diagnózishoz, ám ezek mindazonáltal nagyon fontosak, mivel a megfelelő kóros leletek esetén további diagnosztikát kezdenek meg, és így a betegség felfedezhető.

További információ a témáról itt: Hogyan lehet felismerni a szívizomgyulladást?