A látóideg gyulladása

meghatározás

A látóideg gyulladását hívják Optikai neuritisz jelölték ki. A látóideg a második koponya ideg, tehát a központi idegrendszer, az agy része. A szem retinajával kezdődik, és továbbítja az agyhoz a szem által felvett információt. Emiatt a betegség gyakran más, az agyt érintő tünetekkel jár.

A látóideg gyulladása leggyakrabban a 18 és 45 év közötti embereknél fordul elő, és a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A betegség okai nagyon különbözőek lehetnek, és mind az egyik, mind a mindkét szem érintett.

okoz

Számos mögöttes betegség a gyulladást okozhatja Látóideg vezetni. A leggyakoribb ok (az esetek kb. 20-30% -a) az autoimmun betegség sclerosis multiplex (KISASSZONY). Ebben a rendellenességben a test hozza létre Borítékszerkezetek elleni antitestek a bosszant (Myelin hüvelyek) úgy vannak kialakítva, hogy gyulladássá váljanak, és az idegek vezetőképessége csökken. Fokozatosan egyre több ideg pusztul el. A betegség egy tipikus kimenetelében először a látóideg myelin burkolatát érinti. Itt jön a A látóideg gyulladása mindkét oldal (kétoldalú).

Szintén a szisztémás lupus erythematosus (SLE), mivel egy másik autoimmun betegség látóideg gyulladást okozhat. Ez egy szisztémás betegség, ami azt jelenti, hogy az egész test érintett. Az antitestek képződése szöveti károsodáshoz vezet, amely kezdetben: kiütések Expressz. Ezen kívül sok szerv, pl. a tüdő, a szív és a Vese bántani lehet. A központi idegrendszert is gyakran befolyásolja.

Elméletileg a központi idegrendszert kifejezetten érintő betegségek a látóideg gyulladásához is vezethetnek, mivel ez ennek része. Ide tartoznak például: egy Agyhártyagyulladás (agyhártyagyulladás) vagy a agytályog, így gyulladás a agy.

Fertőző betegségek, amelyeket a baktériumok is okozhatja a Látóideg érintik. A Lyme-kór, írta kullancsok átterjed, súlyos hatással van a központi idegrendszerre krónikusan, pl. a látóideg gyulladása formájában. Hanem például malária, tífusz, torokgyík vagy szifilisz vezethet ehhez.

Vírusos fertőzések gyermekeknél gyakrabban okozhat látóideg gyulladást, mint felnőtteknél. Ezt váltja ki kanyaró, mumpsz, rubeola, bárányhimlő, szamárköhögés vagy a Ebstein-Barr víruski az Pfeiffer mirigy-láza idézi.

A gyulladás orrmelléküregek hozzáférhet a csont és onnan oda Látóideg és gyulladáshoz vezethet itt.

Ezenkívül a mérgezés a túlzott mértékű fogyasztása miatt is előfordulhat alkohol vagy a kinin a látóideg gyulladását okozza. A kinint gyógyszerként használják malária használják, és bizonyos gyógyszerekben is használják influenza-szerű fertőzések előtt.

Szintén Örökletes betegségek vezethet látóideg gyulladáshoz, ám ezek viszonylag ritkák.

Tünetek

Először, a látóideg gyulladása a látásélesség (látásélesség) csökkenéséhez vezet. Ha a haladás lassú, ezt általában a beteg nem veszi észre. A legtöbb látómező-hiány, az úgynevezett hiány azonban hirtelen, azaz néhány órán belül (néha akár napokban is) jelentkezik. központi scotoma. Ezt úgy kell megérteni, hogy a látótér közepén, azaz az egy szemmel elfoglalt területen már nem lehetséges a vizuális észlelés. Az érintett személy ezután egy fekete pontot lát a környezeti képe közepén. Attól függően, hogy az egyik vagy mindkét szem érintett, mindkét oldalán észrevehető. Szélsőséges esetekben ez a látótér-veszteség egyre rosszabbá válhat, egészen a teljes vakságig. Ez azonban rendkívül ritka, és a látáskárosodás általában idővel csökken.

Gyakran azonban a fájdalom akkor jelentkezik, amikor nyomást gyakorolnak az érintett szemre, és amikor a beteg forgatás közben mozgatja a szemet. Ezt gyakran szemcsatlakozó fejfájásként érzékelik, ezek tartósan fennállnak, de nyomás hatására súlyosbodnak.

Időnként a pupilla reflexe károsodik a betegség során, vagyis a pupilla szűkítése fénynek való kitettség esetén és a sötétben történő megnövekedés már nem működik megfelelően. A vörös-zöld észlelés szintén megzavarható.

Általában a tünetek javulása körülbelül 2–4 hét után jelentkezik. Előfordulhat azonban, hogy a látásban kissé megváltozik a kontraszt.

Ha a betegség újra és újra megismétlődik, azt krónikus lefolyásnak nevezik. Előfordulhat, hogy a látásvesztés továbbra is csökken, és a látóideget egyre inkább irritálja a gyulladás, majd atrofizódik. Ebben az esetben a látást nem lehet teljes mértékben helyreállítani.

Olvassa el a témáról itt: A pupillás reflex

Diagnózis

A szemhüvely területén fennálló látótér hiánya vagy fejfájás esetén szemorvoshoz kell fordulni. Ez megvizsgálja a szem fókuszát (oftalmoscopy) egy bizonyos lámpa bevilágításával és visszaverésével. Itt láthatja a látóideg kilépését a szemből (vak folt). A látóideg meglévő gyulladása ellenére ez a vizsgálat gyakran normális, mivel csak az ideg kilépési pontja és nem az egész ideje lehet felismerni. Csak ritkán, amikor a gyulladás pontosan érinti az idegnek ezt a kiindulási pontját, a szemész duzzanatot, úgynevezett papillary duzzanat észlel. Ez a duzzanat a megnövekedett intrakraniális nyomás jeleként is megjelenhet, ezért ennek okát sürgősen tisztázni kell ezzel a megállapítással.

Az egyik az intrabulbáris gyulladásról beszél, azaz a szemgolyó gyulladásáról, vagy ezzel szemben a szemgolyó károsodása esetén a retrobulbáris gyulladásról.

A szemész a látásélességet úgy is ellenőrzi, hogy számot vesz ki, például távolról, egy szemmel egy időben. A látóteret is meghatározzák a lehetséges hibák azonosítása érdekében. Ezt az eljárást látótér-perimetriának nevezik, és azon a tényen alapul, hogy a betegnek fel kell ismernie az egyik fénypontot, amely oldalról közeledik hozzá.

Ezenkívül a szemész reflexét a szemész kipróbálja, rávilágítva egy kis lámpát az egyes szemébe, és megfigyelve a tanulók reakcióit. Általában, ha az egyik szembe ragyog, mindkét szem pupilláinak szűkíteni kell (konzuli pupillareakció). Ha azonban az egyik szem látóidege gyulladt, ez azt jelenti, hogy mindkét pupilla nem elég keskeny. A lengő zseblámpa teszt részletesebb vizsgálatot kínál.

Ha a szemész kóros leleteket talál, ezeket tovább kell tisztázni. Itt hasznos lehet az agy mágneses rezonancia tomográfia (MRT) kontrasztanyaggal, mivel ez felhasználható azon területek azonosítására, amelyek borítékszerkezetében hibás lehet. Ezeket a területeket demielinizáció fókuszának nevezik, és a sclerosis multiplexre utalhatnak. Ezen felül az idegvezetési sebességet egy neurológus is mérheti. Ha ez csökken, ez a látóideg gyulladásának jele.

A diagnózis felállításakor nagyon fontos ellenőrizni a neurológiai betegségeket, mint például a sclerosis multiplex. Ezenkívül figyelmet kell fordítani arra, hogy láz vagy kiütés jár-e a látási problémákkal, mivel ez fertőzésre utal.Vérvizsgálatra is szükség lehet a vérkép változásának észlelésére vagy annak meghatározására, hogy van-e baktérium a vérben.

terápia

Leginkább az egyik mutatja A látóideg gyulladása terápia nélkül is spontán gyógyulás és a Látásélesség javul önmagában.

Ennek kezelése érdekében azonban még mindig meg kell határozni a mögöttes betegséget. Az érintettek körülbelül kétharmadában ez az sclerosis multiplex amelyet nem lehet meggyógyítani, de a gyógyszeres kezelés javíthatja a tüneteket. Gyulladásgátló gyógyszereket használnak kortizon tartalmaz.

A fertőzés áthatol baktériumok A betegség oka tehát különleges antibiotikumok olyan italokat használnak, amelyek hozzáférhetők a folyadékhoz, azaz a Vér-agy gát képes legyőzni és im agy fejleszti ki hatásukat.

Gyermekekben, akiknek a Vírusos fertőzés egy Látóideg gyulladás további kezelésre általában nincs szükség, és a látásvesztés önmagában jelentkezik.

A porlasztást és a hőt mindenképpen kerülni kell. Járművezetés szintén nem javasolt látóideg gyulladás esetén Nagyon korlátozott látás van és egy magas balesetek kockázata áll.