A test keringése
meghatározás
A keringési rendszer leírja azt a rendszert, amelyben a vért a szívből a testbe pumpálják, majd ide visszatérnek.
Ezzel szemben áll a tüdő keringése is kis ciklus úgynevezett, amelyben az oxigénszegény vért a szívből a tüdőbe szállítják, itt oxigénnel dúsul és visszaáramlik a szívbe.
A test keringésének felépítése
A keringési rendszer magában foglalja a szívet és az összes edényt, amelyeken keresztül a vér a testen keresztül áramlik.
A test keringése a szívben kezdődik, a szív bal kamrájában. Ebből a vért a főartériába (aorta) dobják ki. Az aorta a szívtől enyhe ívben lefelé, az egész csomagtartón keresztül fut végig. Számos más artéria ágazik el az aortától. Ezekből viszont további artériák ágaznak el, amelyek tovább osztódnak arteriolákra és végül kapillárisokra.
A kapillárisok a test keringésében a legkisebb erek. Itt zajlik az oxigén és a tápanyagok cseréje az anyagcsere végtermékeiért, például a szén-dioxidért, a vér és a megfelelő ellátott szerv között.
A vérkeringés illusztrációja
Az emberi vérkeringés
A - pulmonalis keringés
(kis ciklus)
Jobbra HK> Tüdő>
Bal HK
B - testkeringés
(nagy ciklus)
Bal HK> Aorta> Test
vörös - oxigénnel telített vér
kék - oxigéntelen vér
- Nyak-fej-ér -
Brachiocephalicus véna - Superior vena cava -
Superior vena cava - Jobb pitvar -
Atrium dextrum - Jobb kamra -
Ventriculus dexter - Jobb tüdő -
Pulmodexter - Alsó vena cava -
Alsó vena cava - Közös kismedencei véna -
Vena illiaca commonis - Kulcs artéria -
Subclavia artéria - Aorta ív - Arcus aortae
- Bal pitvar -
Atrium sinistrum - Bal kamra -
Ventriculus baljós - Bal tüdő -
Pulmo baljós - Hasi aorta -
Hasi aorta - Combcsonti ütőér -
Combcsonti ütőér
HK = kamra
Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk
Az aorta a végén végződik Kismedencei terület a két nagyban Kismedencei artériák (Gyakori csípő artériák) tovább. Ebből a két kismedencei artériából viszont további artériák, arteriolák és kapillárisok ágaznak el, amelyek szükségesek az alsó végtagok ellátásához, azaz lábak és Lábak, felelősek.
Az aorta kilépési pontján a szív bal kamrájából az aorta ívet ír le, az ún. Arcus aortae. Többek között ebből az ívből származnak fontos artériák, amelyeket a felső végtag ellátására használnak (karok és lábak) és a fej tovább oszlik artériákra, arteriolákra és kapillárisokra.
Annak érdekében, hogy a vér a szervek és más struktúrák ellátása után visszafolyhasson a szívbe, a kapillárisok kinyílnak Venules. Ezek a venulák egyesülve nagyobbakat képeznek Erek. Ezek az erek végső soron mind beáramlanak a nagy vena cava (Vena cava).
Ez a nagy vena cava két területre osztható, a felső és az alsó vena cava. A alsó nagy vena cava (Alsó vena cava) az ágyéki régió két nagy vénájának összefolyásából ered (Gyakori csípővénák), és sokra van szükség a medence és a has területének egyéb vénái, így az összes vér a Diafragma tovább.
A felsőbb nagy vena cava (Superior vena cava) felelős a membrán feletti területért. Így tartalmazza a vért, amely Karok és fej visszafolyik a szívbe, és a két nagyobb edény, a jobb és a bal összefolyásából ered Brachiocephalicus véna.
Mindkét nagy vena cava alulról vagy felülről folyik be jobb pitvar a szív.
A szív
A szív izmos üreges szerv, amely a test keringésének középpontját képviseli, és biztosítja, hogy a vér kiürüljön a fő artériába, és ezért az egész testen keresztül pumpálódjon.
A szív a bal és a jobb pitvarból, valamint a bal és jobb kamrából áll.
A bal kamrából, az izmosan erősebb kamrából a vért a főartériába dobják ki.
Amikor a vér visszatér a szívbe a keringési rendszerből, a vér először a jobb pitvarba áramlik. Innen a vér a jobb kamrába áramlik. A vér a jobb kamrából a kis keringésen, a pulmonalis keringésen keresztül a tüdőbe áramlik, ahol oxigénnel dúsul.
Amikor a vér visszatér a tüdőből a szívbe, először a bal pitvarba, onnan pedig a bal kamrába áramlik.
Itt kezdődik újra a test keringése.
Hajók
Az edények alkotják a test keringésének fő részét. Megkülönböztetik azokat az ereket, amelyek a szívből távoznak és így vért juttatnak a szervekbe, és az ereket, amelyek visszaáramlanak a szívbe, és így visszajuttatják a vért a szívbe, és ezáltal a tüdőbe oxigénellátás céljából.
A szívtől elfolyó erek (oxigénben gazdag vér esetén általában piros színnel jelennek meg) az aorta, az artériák és az arteriolák. Általában a kapillárisok is beletartoznak.
A szívbe visszavezető erek a vénák és vénák. Ezek általában kék színnel jelennek meg az alacsony oxigénszintű vér esetében.
fiziológia
Különböző összetevők támogatják a működő testkeringést.
Először is ez az A szív feltűnő ereje. Mert a szív szerződés, így a szív izomszövete összehúzódhat, minden szívverésnél elegendő vérmennyiséget szívnak be a aorta adott és az vér ban,-ben Hajók tovább pumpálták. Ez a folyamat impulzusnak tekinthető különböző helyeken, például a csuklón Radiális artériák és ulnaris kulcsokat is.
A következőnek kell lennie Az erek rugalmassága biztosítani kell. Ez a rugalmasság azt jelenti, hogy az erek a vér térfogatával együtt mozognak Passzívan bővül és újra szerződést köt. Ez különösen nekik szól Léghajó funkció fontos az aorta számára.
A Windkessel-funkció leírja azt a jelenséget, hogy miután egy szívverés a vér bejut a aorta pumpálják. Ez az aorta tágulását okozza a kidobott vér befogadására. Amint a szív ellazul, az aorta is ellazul, és a víztározó távolabb kerül a szívtől. Ez kompenzálja a között fennálló erős nyomáskülönbséget is Szisztolé (A szív feszültsége és köptetése) és diasztolé (A szív relaxációs és töltési fázisa) a szív és az aorta között keletkezik.
A rugalmasság ugyanolyan fontos a az összes többi hajó az emberi test. Ezeknek képesnek kell lenniük bővülésre vagy szerződéskötésre is. Tehát ez lehet például alkalmazkodni a külső körülményekhez. Ez magában foglalja azokat a hajókat is keskeny, ha nincs elegendő hangerő annak érdekében, hogy az alacsonyabb vérmennyiség ne süllyedjen a perifériára, például a láberekbe.
A tüdő keringése
A tüdőkeringést kis testkeringésnek is nevezik. Fő feladata a vér oxigénnel (O2) való gazdagítása és a káros szén-dioxid (CO2) felszabadítása.
A pulmonalis keringés a szív jobb pitvarában kezdődik (atrium dextrum), amely a tricuspidális szelepen (valva atrioventricularis dextra) keresztül vezet a jobb kamrába (ventriculus dexter). A vénás vért, amely a test perifériájáról származik, a pulmonalis artériákon (arteria pulmonalis) keresztül a két tüdőbe pumpálják. A kapillárisokban a gázcsere úgy történik, hogy a vért oxigénnel (O2) dúsítja, és ezzel egyidejűleg szén-dioxid (CO2) szabadul fel. A vér most artériás, és négy pulmonalis vénán (pulmonalis vénákon) keresztül száll a bal pitvarba, ahonnan a bal főkamrába jut. Itt következik a nagy testkeringés, amely az egész testet oxigénben gazdag vérrel látja el.
Mi a különbség a nagy és a kis áramkör között?
A kicsi és a nagy test áramkörök egyaránt vért hordoznak a testünkben, de különböző funkciókkal rendelkeznek.
A nagy testkeringés a bal kamrában kezdődik (ventriculus sinister). Az oxigénnel (O2) dúsított artériás vért az aortán keresztül pumpálják a testbe. Ez a vér biztosítja a legkülönfélébb területeket, például szerveinket, agyunkat és minden izmunkat. Emiatt a nagy testkeringésben magas (kb. 120 Hgmm) nyomás van, mivel a vérnek nagy távolságot kell megtennie. A felhasznált vénás vér ma már kevés oxigént és sok szén-dioxidot (CO2) tartalmaz.
A felső és az alsó vena cava (vena cava superior / inferior) keresztül visszatér a jobb szívbe, ahol a kis keringés (más néven tüdőkeringés) összekapcsolódik. A jobb pitvarból (dexter pitvarból) kiindulva a jobb kamrán (dexter kamra) keresztül a vér eljut a tüdőbe, ahol gázcsere zajlik. Itt szabadul fel szén-dioxid és felszívódik az oxigén, így az artériás vér visszatér a bal szívbe a tüdővénákon keresztül. Innen kezdődik újra a nagy testciklus. A tüdő keringésében nem a szövet oxigénellátásáról van szó, hanem pusztán a gázcseréről, így itt alacsony nyomás (kb. 15 Hgmm) elegendő.
Összegzés
A test keringése leírja azt a rendszert, amely ezt biztosítja a test minden része és szerve elegendő vérrel, így tápanyagokkal és oxigénnel van ellátva. A jól működő testkeringést megzavaró betegségek mind olyan patológiák, amelyek csökkentik az erek vagy a szív működését. Például a meszesedés és így az artériák szűkülete (Artériás szűkület) vagy a szív csökkent munkateljesítménye (Szív elégtelenség) megnehezítik a test megfelelő működését.
